Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

MBcrsf 1966. DECEMBER 19.. SZOMBAT Koszigitt Párizsból hazaérkezett Moszkvába (Folytatás az 1. oldalról) lapították, hogy az együttmű­ködést ki kell terjeszteni a gazdaság, a tudomány és a A Magyar Hajó és Darugyár Váci gyáregysége FELVtTELRf KERES egy járműgépész­mérnököt vagy felsőfokú technikust, esetleg gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust. Vác, Derecskéi dűlő Telefon: 223 műszaki élet más területeire is. Koszigin és De Gaulle tá­bornok attól a kívánságtól ve­zérelve, hogy a szovjet—fran­cia kapcsolatok minél teljeseb­ben fejlődjenek ki, hangsú­lyozták az állandó érintkezé­sek további fejlődésének fon­tosságát. Megállapodtak ab­ban, hogy Brezsnyev és Pod- gornij hivatalos franciaor­szági látogatásának időpontját később határozzák meg. Koszigin a szovjet kormány nevében szovjetunióbeli hiva­talos látogatásra hívta meg Pompidou miniszterelnököt Pompidou a meghívást elfo­gadta. Koszigin franciaországi lá­togatása alkalmával kiadott szovjet—francia nyilatkozat végezetül hangsúlyozza, hogy a látogatás újabb jelentős hozzájárulás a szovjet és a francia nép barátságához, az európai és a világbéke fenn­tartásához. A rhodesiai válság a Biztonsági Tanács előtt A Biztonsági Tanács csütör- ; ércet, krómot, nyersvasat, cuk­iékor — magyar idő szerint rőt, dohányt, rezet, húst és 23.15 órakor kezdte meg a rho- hústermékeket, bőrárukat.) desiai helyzet megvitatását. j Ezek _ £ra7riasáei ,„ni,riAW Anglia arra kéri az ENSZ ' a gazdasági szankciók tagállamait, ne importáljanak j Brown szennt a Nagyobb Rhodesiából alapvető fontossá- | kárt okoznák a törvénytelen gú árucikkeket (azbesztet, vas- ! Smith-rezsimnek. „Erre már érdemes odafigyelni!“ (Folytatás az 1. oldalról) hogy az elkövetkező években ez a gond is megoldódik, örömmel fogadták a szö­vetkezeti gazdák, de a gaz­daságokon kívül álló, föld­tulajdonnal rendelkezők is. Bár még nem ismerjük a le­bonyolítás módját, a kongresz- szusi határozatban rögzített alapelvek megnyugvással töl­tik el az érdekelteket. Szövet­kezeteink tagjai tulajdonkép­pen most kezdenek ismerkedni Ju bileumi úttöröpark Alsónémedin (Folytatás az 1. oldalról) is építhetnének. Hiányzik az idő és a pénz is. Ehelyett az az NAGY KARÁCSONYI J ÉS AJÁNDÉKVÁSÁR a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szentendrei szakboltjaiban! x# / A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT FELVÉTELRE KERES PALY AJ AVlTö-FELÉPITMÉNYES MUNKASOKAT MUNKAFELTÉTELEK: Rendszeres nappali — esetenkénti éjszakai munka — 8 órás napi mu.ika*aŐvel. KERESETI LEHETŐSÉG: Az előírt teljesitmé~v elérése esetén kb. 1700,— Ft melyhez a téli hó- <ban 700 — 800,— Ft munkásszálláson • itt készenléti díj számítható. PALYATISZTITO-TAKARlTt. MUNKASOKAT. MUNKASNŐKET MUNKAFELTÉTELEK: Rendszeres nappali — esetenkénti éjszakai munka — 3 órás napi munkaidővel. KERESETI LEHETŐSÉG: Az előírt munkafegyelem betartása és megfelelő munkavégzés esetén 1300,— Ft melyhez a téli hónapokban 500 — 600.— Ft munkásszálláson eltöltött készenléti díj számítható. JUTTATÁSOK­Téli. nyári egyenruha, téli köpeny, bakancs, vattás öltöny, esőköpeny, gumicsizma. MUNKÁSSZÁLLÁS — főzési lehetőséggel — havi 75—100.— Ft térítés ellenében. Nap» egyszer» üzemi étkeztetés térítés ellenében. DÍJMENTES villamos-autóbusz és BHÉV utazási igazolvány a dolgozóknak és családtagjaiknak. FELVÉTEL ESETÉN ÚTI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS. JELENTKEZÉS: A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT KÖZPONTJÁBAN BUDAPEST VIU AKACFA UTCA 15. ötlet merült fel, hogy a jubi­leum emlékezetére létesüljön úttörőpark a községben, Sza­badtéri színpaddal természete­sen, hogy legyen hol megtarta­ni a tervezett előadásokat. Lenne azonban az úttörő- parkban, homokozó, csúszda, I hinta a gyermekeknek, attéti- I kai pálya és légpuska-lőtér az j ifjaknak, továbbá szalonnasü­tésre kijelölt hely, valamennyi korosztálynak. Miután mindez nagyobbára földmunkával va­lósítható meg és a lakosság lelkesen vállalná a társadal­mi munkát, azt remélik a köz- ségbeliek, hogy kellő időre meg is nyílhat a park. A későbbiek folyamán aztán még kiegészülhetne verseny- uszodával, horgásztanyával, ifjúsági kempinggel, lovagló­iskolával. Emellett azt kívánják még az alsónémediek, hogy a föld­művesszövetkezet építsen az úttörőpark közelében vendég­lőt és az átutazó autósok ré­szére minden szükséges kellék­kel ellátott táborozóhelyet. a kongresszusi anyaggal, már­is élénk vita folyik mindkét faluban a határozatról. Marsalek Imre, a váci Kos­suth Termelőszövetkezet idős portása már gondosan áttanul­mányozta a IX. pártkongresz- szus anyagát, s azt mondja: — Fordulópontot jelent ez a kongresszus a termelőszövet­kezeti dolgozók életében, hi­szen sok égető probléma meg­oldását helyezte kilátásba. Amikor tizenegy évvel ezelőtt ide kerültem, 3600 forint volt az egész évi jövedelmem, most már az idős emberek is biztos megélhetést talál­nak gazdaságunkban. A változás legbiztosabb jele, hogy egymás után jönnek visz- sza a fiatalok. A termelőszö­vetkezeti nyugdíjrendezés — meg vagyok róla győződve — még sok ifjú embert visszahoz a termelőszövetkezetbe. Fehér József állattenyésztő, ugyancsak a váci Kossuth Ter­melőszövetkezeit dolgozója, nagy elfoglaltsága miatt még keveset hallott a kongresszusi határozatról. A termelőszövet­kezeti mozgalommal kapcsola­tos intézkedések híre azonban már hozzá is eljutott — Mondtam én — jegyzi meg a kongresszusra utalva —, hogy elöbb-utóbb felfigyelnek a mi gondjainkra is. Itt aka­rok maradni végleg a gazda­ságban, házat szeretnék építe- I ni, s úgy hallom, , ehhez is segítséget nyújt a gazdaság. Nem ismerik még pontosan a kilátásba helyezett intézke­déseket — nem is ismerhetik —, de már beszélnek, vitatkozz nak róla a termelőszövetkeze­tekben. Ahogy a ceglédi trak­toros is mondta, tudják, hogy az ő sorsuk alakulásáról is szó van, erre pedig érdemes oda­figyelni! Súlyán Pál AZ EMBERI JOGOK NAPJÁN Földünk hárommilliárd lakója közül mennyit sújtanak r. faji diszkriminizációk? Az Egyesült Államokban a né­gerek milliói ma sem szavazhatnak, gyermekeik nem lá­togathatják a fehérek iskoláit, s ha egy négert lelőnek, a gyilkosnak legtöbbször haja szála sem görbül. A négert neu tekintik embernek _Dél-Afrika tízmillió fekete bő­r ű lakosa felett négymillió fehér gyakorolja a fasizmus­sal vetekedő diktatúrát. Rhodesia fehér telepesei mit sem tőrödnek a fekete bőrű őslakossággal — az afrikaiak nem szavazhatnak saját országukban — Angolában, Mocam- bique-ban, s más gyarmatokon ma is harmincmillió elnyo­mott szenved a rabláncoktól. Ausztrália őslakosságát szisz­tematikusan tizedelik, s közülük csak ketten nyerték «1 a „teljes jogú állampolgár” rangját... És mindenekelőtt Vietnamról kell szólni, amelynek sokat szenvedett népe hosszú évtizedek óta küzd szabadságáért — ma az ameri­kai szoldateszka ellen, amely vegyi fegyverektől kezdve egy tonnás robbanóbombákig, mindent felhasznál, hogy to­vábbra is rabságban tartsa ezt a bátor népet. Százmilliók élnek még rabságban, jogfosztottan. Nem­csak a nyílt elnyomás, hanem a kizsákmányolás, a sze­génység sújtja ma is az emberiség nagy részét. Földünk sok országában, mint az Egyesült Államokban, még min­dig a származás, a vagyon dönt az ember értékéről, méltó­ságáról. De manapság már az elnyomottak és jogfosztot­tak nagy része küzd a megkülönböztetés ellen, s harcában reményt és támogatást kap az emberi méltóságot őrző szocialista országoktól. Ezért deklarálhatták tizennyolc évvel ezelőtt, 1948. de­cember 10-én az ENSZ-ben az emberi jogokat. Igaz, a világszervezet akkori erőviszonyai közepette a nyugati hatalmaknak még sikerült elválasztaniuk a politikai és polgári jogokat a gazdasági és a szociális jogoktól, tehát a garanciáktól, az állami kötelezettségektől. Az ENSZ emberi jogok bizottságában azonban a küzdelem tovább folytatódik, s ez együtt jár a kapitalista társadalom em­bertelenségeinek leleplezésével. A világszerte folyó küzde­lem kényszerítette az amerikai kongresszust, hogy — ha csak kis mértékben is — további lépéseket tett a négerek polgári jogainak érvényesítésére. Spanyolországban Franco diktatúrája részleges amnesztiát hirdetett a három évtize­de külföldön száműzetésben élt spanyol hazafiaknak. Dél-Afrikától Alabamáig azonban még sokfelé látni a fel­iratot: „White only!” — „Csak fehéreknek!” — és fehérek tízmilliói is elnyomatásban élnek. Az „emberi jogok egyetemes nyilatkozata” elfogadásá­nak napján, december 10-én„ mint az emberi jogok nap­ján, külön is emlékezünk és küzdünk a jogfosztottak sza­badságáért, jogaiért. Egyik ember legyen annyi, mint a másik, legyen a bőre barna, vagy fehér... S. T. CSAK RÖVIDEN... FIRENZÉBEN az árvíz fel­tárta Cosimo de Medicimek, a híres nagyhercegi csalód meg­alapítójának és Donatellának, a reneszánsz nagy szobrászá­nak síremlékét. VI. PÁL PAPA javasolta, hogy a karácsonyi és újévi kétszer 48 órás vietnami fegy­vernyugvást hosszabbítsák meg. A LUNAR ORBITER—3 egyik képén a hold túlsó ol­daláról olyan kráterek látha­tók, amelyek vulkanikus tevé­kenységre utalnak. 40 EMBER halt meg Kolum­biában az ötnapos árvíz során. AZ USA egyetlen atommeg- hajtású cirkálóját, a Long Beach-et, az észak-vietnami partok elé vezényelte.-*ss/wssssssfsfs/ssssssss//sssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*ssrrfsssfssssfsssfssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssrsssssss//?ss*rrs. \ A HIBA ÖN KESZI LÉKÉBEN VAN ŐSZ FERENC. /EGY TV-SZERELÖ NAPLÓJÁBÓL/ (5) Aj Zseb-, fali és asztali naptár Márkás töltőtoll Nyomós írón Fotoalbum Emlékkönyv Bélyegberak/ Levélpapír Műszaki rajzeszközök ajándékcikkek PAPiROZLETEKBEN NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK! S Akkortájt már nagyón pisz- Skálgatta a csőröm, hogy nincs § kocsim. Végül is az nekem $ munkaeszköz lenne. De nem ^ kaptam kiutalást. Csak 1968- ^ ra. Kész röhej. Hát, mit tu- ^ dóm én, mi lesz velem hat- i vannyolcban? Valami protek- 5 ció kellene. Csak így megy. $ Aztán megismertem Bartos § urat. Tévéjavítás közben sze- ^ retek beszélgetni. Elpanaszol- ^ tam a bajomat. Bartos úr a ^ fejét vakargatta: § — Hm ... Talán tudnék va­^ lamit tenni... ^ — Drága Bartos úr, sose i felejteném el... Bérlete lenne s nálam — ígértem és termé- ^ szetesen nem fogadtam el egy ^ fillért sem. Igaz, hogy nem is § nagyon erőltette. Viszont fel- § írta az adataimat és megígér- § te, hogy utánanéz a dolognak. | Egy hónap múlva távirati- | lag hívott magához. § — Jól áll az ügye. Megum­^ buldáljuk. A minisztériumi ^ keretből kiszorítunk egyet. ^ Majd elsírtam magam a ^ boldogságtól. | — Ha már itt van, nézze s meg ezt a vacakot. Nem szu- S perál. ^ Kicseréltem két csövet Ter- ^ mészetesen, ingyen. s Két hét múlva telefonált a szervizbe. Ezúttal az anyósa televízióját kellene megcsinál­nom. De közben elmondta, hogy már megvan a kiutalás, csak a miniszternek kell alá­írnia. — És aláírja? — aggodal­maskodtam. A jól értesült nyugodt mo­solyával felelt: — Egy miniszter már min­dent aláír. Jól nézne ki, ha ilyen piti ügyekben sem bízna meg bennünk... Az unokahúga televíziójának javítása közben tudtam meg a hírt. A kiutalás aláírva, le­pecsételve. Jelenleg ugyan nincs a telepen Trabant, ami nekem kell, de hamarosan nagy szállítmány érkezik. Amikor a bátyja televíziójá­ban képcsövet cseréltem, kö­zölte, hogy már vonaton van­nak a kocsik. Kérdezte, hogy milyen színt akarok. Nagyon rávertem a melóra. Minden munkára rászámoltam a Trabant-felárat. Hála isten­nek, éppen ekkor volt a világ- bajnokság. Focistáink kitettek magukért. Bár idő előtt kies­tek, de szép pénzt összefociz­tak nekem. Megvolt a pénz. Bartos úr azonban nem jelentkezett Egy este felmentem hozzá. Meglepett arcot vágott Nem hivattam ... — Igen ... csakhogy szeret­ném tudni... — Fiatalember, maga na­gyon türelmetlen. Ha mindent tudni akar, revizorok jártak a telepen. Tudja, sok a vissza­élés. — Csak nem jöttek rá az én ügyemre is ... — Az teljesen szabályos ... De azért jobb félni, mint meg­ijedni. Egy hónap múlva hivatott — Jövő héten mehetünk — újságolta. Egyúttal megcsinál­tam a tévéjét is. Ezúttal őszinte örömmel. De amikor egy hónapig sem jelentkezett, gyanús lett a dolog. Felmen­tem hozzá és egy kissé udva­riatlan voltam. — Mit hőbörög? Engem ma­ga nem vádolhat azzal, hogy megkent Baráti szívességet tettünk egymásnak. Nemde- bár? — Igen... de... — Mit de? Majd kap ko­csit, ha lesz. És most hagyjon. Reggel korán kelek. Szívem — szólt be a feleségének —, mi­kor jön értem a kocsi? — Fél négykor — hallottam a neje hangját — Na látja? Ez az én éle­tem. Holnap is egy csomó piszkos ügyet kell elintéznem. Majdnem kilökött Na, lá­tod, te marha? Ilyenek ezek. „Mikor jön értem a kocsi?” Eljátssza, mintha nem tudná. Na, megállj! Majd telefonál­gatok neked a munkahelyed­re. Majd a titkárnőddel üzen­getek neked. Majd lesz még neked kellemetlen ez a köny- nyelmű ígéret Csakhogy nem tudom, hol dolgozik. Becsengettem a házmester­hez: — A tévészerelő vagyok. Bartos elvtársnál javítottam, de nem írtam rá a lapjára a munkahelyét... Tudja, ez a bürokrácia. Nem segítene, hogy ne kelljen visszamász­nom? A házmester előbb egy fél­órát szidta a bürokráciát. — Ja, Bartos elvtárs? A Köztisztaságinál van ... — Igazgató? — A fenét. Szemetes. Kuka­kocsival jár... Nagyon hülye képet vághat­tam. Ez nem lehet. Bartos kulturált fickónak látszik, szép lakása van ... — Ne hülyéskedjen velem, öregem... — Nem, nem vicc. Persze, nem mindig volt kukás. Az irigyel börtönbe juttatták. Valami politikai ügy... — Hol dolgozott azelőtt? — Annál az autóosztogató vállalatnál. Na látja. Ilyen az élet. Különben engem is fúr a vici. Manapság senki nem lehet biztonságban. És pont az ilyen rendes embere­ket buktatják le. Mindig egy huszas kapupénzt adott... Most, mihez kezdhet, szegény7 Csak egy ilyen abszolút be­csületes, egyeneslelkű ember' lehet így becsapni. Na, me’ álljatok! Visszafizetek én mé ezért. Sokan nyögik ki májé a fájdalomdíjat. Bartosnak mindenesetre egv tévés dobozban küldtem né­hány kiló szemetet. f&iyNAp! ÍSltiNET] ssa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom