Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-06 / 287. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Háromnapos vidéki körút X. ÉVFOLYAM, 287. SZÄM AHA 5« FIM.ER 1966. DECEMBER 6., KEDD Virágozzék a két nép barátsága A mongol pártküldöttség látogatása Cegléden Hétfőn kedves vendégek érkeztek Cegléd varasába, az MSZMP IX. kongresszusán részt vett mongol pártdelegáció tagjai. A küldöttséget Demcsiffijn Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára vezette; Tagjai: Ha jani Banzaragos, a központi bizottság tagja, a KB államgazdasági osztályának vezetője, Magalzsavin Zsamszran budapesti nagykövet és S. Isdorzs, a KB külügyi osztályvezető helyettese. A vendégeket elkísérte Barinlsai Oszkár, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, Andrásfi Gyula, hazánk ulánbátori Falusi tél Megkezdték a leltározást „Fejtágító” Királyréten Új rendszer a gépjavításban Fagyos, szeles, sáros a határ, ahol azonban a talajviszonyok engedik, még dolgoznak a szántótraktorok. Kusza Béla megyei főagronómus szerint nagy szükség van erre, hiszen az őszi mélyszántásra kiszemelt területből 30 ezer hold még „parlagon” hever. Sőt mi több, a nagykátai, a váci és a budai járás egynémely gazdaságában még a kukoricatöréssel sem végeztek. Közben már megyeszerte hozzáláttak a zárszámadási előkészületekhez a közös gazdaságok — december elsejétől kezdve működnek a leltározó bizottságok. 185 termelőszövetkezet készül az évzáróra, állít össze mérleget a közös vagyon számbavétele után január első hetében. Tegnap reggel a második, főkönyvelőkből, pénzügyi szakemberekből álló turnus is megkezdte az egyhetes „fejtágítót” Királyréten. A tanfolyamon a zárszámadásokkal kapcsolatos elvi és gyakorlati tennivalókat beszélik meg és tanulmányozzák az utóbb megjelent különféle jogszabályokat, rendelkezéseket. A jővő héten kerül sor a harmadik, s egyben az utolsó csoport megbeszélésére. Légrádi Lászlótól a gépállomások megyei igazgatójától kaptuk a tájékoztatást: december elsejétől kezdve új rendszer szerint javítják a gépeket a Pest megyei gépjavító állomások. Ennek a lényege, hogy valamennyi gépjavító üzem más-más típusú erőgép javításával foglalkozik. A gondos előkészületek után zökkenő- mentes volt az indulás, a kezdeti tapasztalatok igen jók, már a traktorcserés javításokra is vállalkoznak a gépállomások. — sp — Új év első napjától tíz új körzeti fogorvos fogorvos lesz. A tizedik a Nagykőrösi Konzervgyárba kerül. nagykövete és Szakai i József, a megyei pártbizottság titkára. Cegléden a vendégeket először a város vezetői, Szeleczki Mihály, a városi pártbizottság titkára és Kürti András, a városi tanács vb elnöke üdvözölte. A küldöttség a rövid ünnepélyes fogadtatás után a Pest megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat telepére látogatott, ahol Grósz Sándor igazgató és Szvetenei József párttitkár kalauzolta végig az üzemen a kedves látogatókat. Különösen a korszerűen felszerelt szárítóüzem nyerte meg a vendégek tetszését. Az üzemlátogatást követően baráti eszmecserére került sor az üziem vezetőd és a mongol pártküldöttség tagjai között. Grósz Sándor igazgató röviden ismertette az üzem megalakulásának történetét. Elmondotta, hogy évtizede még kis, jelentéktelen üzem volt ez Cegléden, amely mindössze harminc-negyven embert foglalkoztatott, addig ma már közel kétszázan dolgoznak a vállalatnál és évi termelése hatvanmillió forint. —-— ------ — A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Demcsigijn Molomzsamc elv(Folytatás a 2. oldalon) Koszigin Toulouse-ból Lyonba repült A szovjet miniszterelnök a párizsi Lenin-múzeumban Véget ért Koszigin szovjet miniszterelnök franciaországi látogatásának első szakasza. A vezetésével csütörtök óta Pá-. rizsban tartózkodó szovjet kormányküldöttség Georges Pompidou francia miniszterelnök kíséretében hétfőn délelőtt háromnapos vidéki kőrútjának első állomására, Toulouse-ba utazott. Szombaton délután és vasárnap a szovjet kormányküldöttség tagjai a francia főváros nevezetességeivel ismerkedtek. Koszigin miniszterelnök sétát tett, kirakatokat nézegetett és autogramokat osztogatott a Boulevard Haussmann nagyáruházainak környékén és a Champs-Élysées ragyogóan kivilágított üzletsorai előtt. Megtekintette a Louvre-1, a Notre Dame székesegyházat*, ellátogatott a Montmartre festői utcáira és tereire. A szovjet miniszterelnök természetesen nem mulasztotta el felkeresni Lenin múzeummá átalakított egykori párizsi lakását, ahol Waldeck Rochet-val, az FKP főtitkárával az élen a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai fogadták. A Lenin-mú- zeum megtekintése után, ahol a szovjet miniszterelnök üdvözlésére nagy tömeg gyűlt egybe, Koszigin a szovjet nagy- követségen ebéden látta vendégül a francia kommunista vezetőket. Toulouse-ban a repülőtéri fogadtatás után a küldöttség a toulouse-i egyetem természet- tudományi fakultására látogatott el. Az egyetem udvarán összegyűlt diákok ezrei forrón megéljenezték a miniszterelnököt. A rendkívül korszerű egyetem megtekintését követően Koszigin szovjet miniszterelnök a toulouse-i városházára látogatott el. Az egyetemtől a a termelőszövetkezeti hitelek rendezéséről A mezőgazdaság szocialista átszervezése során a kormány évről évre több milliárd forint hitelt biztosított a fiatal termelőszövetkezeteknek, hogy megalapozzák gazdaságukat, elindulhassanak a közös gazdálkodás útján. Az e hitelekből megvalósított beruházások nagy mértékben hozzájárultak a mezőgazdasági termelés.növekedéséhez, a gazdálkodás megszilárdításához. Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került a közös gazdaságokba, amely ma már nincs a termelésben, vagy amelynek az értéke erősen csökkent Ezen túlmenően a termelőszövetkezetek állóeszközeinek' (gépek, épületek, ültetvények stb.) jelentős része az utóbbi években fokozatosan elhasználódott. A nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei, valamint az adott árviszonyok miatt nem tudták pótolni az elhasznált állóeszközeiket. Amortizációs alapot nem képezhettek, tehát az állóeszközök pótlására is hitelt vettek igénybe. Az így felhalmozódott hitelállomány esedékes részének visszafizetése évről évre fokozódó nehézséget oko(Folytatás a 2. oldalon) Év végén kapják meg oklevelüket az államvizsgát tett fiatal fogorvosok és az új év elején már a munkát is megkezdik 1960 óta januáronként évről évre egyre több kerül közülük Pest megyébe, még- ; pedig körzeti fogorvosnak. ; . S 4 ' Hat esztendővel ezelőtt >' olyan kevés volt még a me- ; gyében a fogorvos, hogy a la- : kosság akkori számát alapul véve 21 ezer főre egy jutott . belőlük. Ez idő szerint viszont * már 6500 lakosra, míg 1970- ^ ben az évente újonnan szer- ^ vezett tíz új fogorvosi állás ^ betöltésével á népesség várha- í tó növekedését is figyelembe ^ véve, 5500 lakosonként lesz ^ egy. | A fejlődés a legszembetű- ^ nőbb a dabasi járásban, ahol § hat éve még egyetlen fogor- ^ vos sem volt, most pedig már ^ e nyolcadik kerül január else- ^ jével a járás területére, ör- $ kény községbe. $ Jövő év kezdetével körzeti fogorvost kap még Albertirsa, ? Budakalász, Ceglédbercel, Ha- lásztelek, Sződliget, valamint | Budakeszi és Gyömrő, ahol ^ így már két-két és Gödöllő, § fthol az ujjal együtt öt körzeti $ városházáig vezető útvonal mentén tízezrek szorongtak és éljenezték a szovjet vendéget. A városházi fogadás után Riper Moris, a megye prefektusa ebédet adott a szovjet miniszterelnök tiszteletére. Koszigin ezután a Sud-Aviation repülő- gépgyár Toulouse melletti üzemében megtekintette a közös angol—francia vállalkozás keretében készülő Concorde szuperszonikus repülőgép prototípusának 001 számú példányát, amelyet ott szerelnek össze. A repülőgépgyárban tett látogatásuk után a szovjet vendégek repülőgépen látogatásuk második állomáshelyére, Lyonba utaztak. Hogyan élünk? A néhány nappal ezelőtt — 70. születésnapján — Lenin-renddel kitüntetett Zsukov marsall, feleségével meglátogatta Viktor Dumanian szobrász műtermét. A művész és vendégei a készülő Zsukov-mellszoborral. (Telefoto) Van egy közgazdasági fogalom, amelynek alighanem kü- lönképesítés nélkül is, mindenki avatott ismerője, s ez: az életszínvonal. Nem árt mindjárt azt is hozzátennünk, hogy az életszínvonal kérdéskomplexumának korántsem elhanyagolható tényezője éppen ez a tömeges „hozzáértés”, más szóval: a mindenkit közvetlenül érintő hatás. A társadalmi közérzet, az életkörülmények alakulásának mindennapos és milliók által történő ellenőrzése olyan tényező, amellyel — a statisztikailag, tudományosan érzékelhető és nyomon követhető életszínvonalemelkedés mellett is — messzemenően számolni kell. Mégsem szorul bizonyításra, hogy az életszínvonal egyénicsaládi megítélésének látószöge nem ad mindig pontos támpontot az országos helyzet, az egész lakosságot jellemző irányzatok áttekintéséhez. Bár igaz, hogy az országos összkép az egyéni életkörülmények milliónyi mozaikjából kerekedik egésszé, azért a megbízható tájékozódáshoz érdemes olykor az átfogó té- nyek-adatok magaslatából nézve is megismerkedni valamennyiünk életszínvonalának irányzataival, növekedési ütemével. Mostanában különösen kedvező „magaslati pont” adódik ehhez a széles horizontot átfogó vizsgálódáshoz. Két ötéves terv hozzávetőleges határvonalán élünk; a második ötéves tervidőszak véget ért, a harmadiknak pedig csak első esztendejében járunk. Mindez alkalmas időbeli keretet ad a múlt, illetve jövőidőben fogalmazott kérdéshez: hogyan élünk? Az elmúlt öt év alatt a nemzeti jövedelem — az új érték tehát, amelyet munkánkkal előállítottunk, s amelyből végeredményben az életszínvonal emelése is fedezhető —, jelentős ütemben: évi 4,6 százalékkal nőtt. Ez az önmagában véve nem csekély nemzeti jövedelem emelkedés azonban mégis elmaradt az eredeti terv évenkénti 6,3 százalékos előirányzatához képest. (Hadd említsük meg köz- bevetőleg az elmaradás egy karakterisztikus okát, amely az életszínvonal alakulásával is szorosan összefügg. Öt év során a népgazdaságban ösz- szesen lényegében nem nőtt a foglalkoztatottak száma, ezen belül azonban: a mezőgazdaságban jelentős volt a létszámcsökkenés — a mezgazdaságon kívüli ágazatokban pedig a növekedés. Mivel a népgazdaságban általában kiapadtak a nemzeti jövedelem úgynevezett extenzív — tehát létszámnövelésből fedezhető — forrásai; ezt a termelékenység emelkedésének, másszóval: az egy főre jutó termelés bővülésének kellett volna ellensúlyoznia. Ez viszont csak mérsékelten valósult meg, s ezzel függ össze a nemzeti jövedelem viszonylag lassúbb emelkedése). Tekintsünk most már a bevezetőben említett „magaslati pontról” előre: hogyan alakul az immár számszerű előirányzatokban rögzített életszínvonal a harmadik ötéves terv időszakában? Abhoz, hogy erre válaszolhassunk, mindenekelőtt két alapelvre kell utalnunk — mindkettő szorosan összefügg a holnap életszínvonalával. Az egyik többé-ke- vésbé ismert, de azért nem árt hangsúlyozni: természetes, hogy az életszínvonal emelkedését a jövőben is a népgazdaság lehetőségei, a gazdálkodás eredményei határolják, másrészt természetes az is, hogy a — képletesen szólva — nagyobb népgazdasági „bevétel" szükségképp javuló életszínvonallal jár együtt. (Törvényerőre emelve így rögzíti ezt a harmadik ötéves terv: „A fejlett szocialista gazdaság építésével együtt rendszeresen emelkedjék az életszínvonal ...”) A másik fontos alapelv: a harmadik ötéves terv időszakában kezd működni as új gazdaságirányítási rendszer, amely egyszersmind az anyagi érdekeltség korszerűsítését, tehát a végzett munka mennyiségéhez és minőségéhez jobban igazodó jövedelem- elosztás érvényesítését is jelenti. A terv — amely elsősorban a közvetlen, bérjellegű, c kevésbé a közvetett juttatásokkal emeli az életszínvonalat — egészében a reálbérek mintegy 9—10 százalékos, a reáljövedelmek 14—16 százalékos növelésével számoL Emelkedik a fogyasztás színvonala — a kiskereskedelmi forgalom mintegy 19—21 százalékkal bővül — s ezen belül különösen gyors emelkedés várható a különböző tartós fogyasztási cikkek értékesítésében. (Öt évre hozzávetőleg 800 ezer darab hűtőszekrény, 850 ezer darab mosógép, 1 millió tv-készülék forgalomba hozatalát tervezik.) Az életszínvonal emelkedésének e hozzávetőleges körvonal rajza természetesen csak a fő irányokat jelzi, s korántsem jelenti, hogy a társadalom minden rétegének és minden családjának-keresőjének egyforma mértékben javulnak az életkörülményei. Ez, különben, ellentmondana a munka szerinti elosztás szocialista elvének is, amely közismerten, nem azonos az egyenlősdiveL Más kérdés viszont, hogy a következő években — természetesen a népgazdaság eredményeivel, a gazdálkodás színvonalának emelkedésével párhuzamosan —, néhány dolgozóréteg életkörülményeit célszerű az átlagosnál jobban javítani. Enyhítenünk kell elsősorban a sokgyermekes családok gondjait — ez különben az ország demográfiai mérlegének javításához, a születések számának emelkedéséhez vezető út is. Ide sorolható általában a dolgozó nők helyzetének könnyítése, illetve a nők munkavállalási lehetőségeinek bővítése (például olyan, számukra kedvező módszerekkel, mint a bedolgozórendszer vagy a részmunkaidejű foglalkoztatás kiterjesztése): másrészt anyagi támogatást érdemelnek azok a családok is, ahol az anya, gyermekei nevelése miatt, nem vállalhat munkát. A következő, pontosabban: a már elkezdett tervidőszak — amely a gazdaságirányítás új rendszerének nyitánya is —, a fejlődés országos számain, átfogó adatain belül a kedvezőbb családi költségvetések, enyhülő gondok terve is. T. A.
