Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

/ "z/fírlan 1966. DECEMBER 4.. VASÄRNAP BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A PARTKONGRESSZUS (Folytatás a 3. oldalról) cializmus és a haladás erőinek történelmileg szükségszerű előrenyomulását. Ez kiélezte és bonyolultabbá tette a nemzetközi helyzetet. 1 Korunk legfőbb forradalmi ereje a szo­cialista világrendszer. Minden forradal­mi és haladó erő, a kommunista és munkás­pártok, a haladó és demokratikus mozgalmak, a nemzeti függetlenségükért harcoló nemze­tek, az egész emberiség békéje számára első­rendű érdek a szocialista világrendszer léte és erősödése. A szocialista országok ipari termelése eléri a világtermelés 38 százalékát. A Szovjetunió és a szocialista országok katonai ereje a vi­lágbéke fenntartásának, a szocialista orszá­gok védelmének, nemzeti függetlenségének biztos támasza. A szélesedő és formáiban is gazdagodó po­litikai, kulturális, gazdasági és katonai együtt­működés fokozza a szocialista világrendszer erejét és befolyását. Az egyes szocialista or­szágok között keletkezett átmeneti ellent­mondások és nézeteltérések alapvetően nem változtatnak a nemzetközi erőviszonyok ala­kulásán, de nehezítik az imperializmus ag­ressziójával szembeni egységes fellépést. A szo­cialista világ mind nagyobb befolyást gyako­rol az emberi társadalom fejlődésére és a vi­lágesemények menetére. 2 A szocialista országok nagy történelmi feladata a béke védelme. Ebben fontos szerepet játszik a Varsói Szerződés politikai ereje és annak katonai szervezete. Napjaink­ban az Amerikai Egyesült Államok irányítá­sával több agresszív katonai szövetség és cso­portosulás működik, közülük legfontosabb a NATO. Amíg az imperialisták támadó jellegű katonai tömbjei fennállnak, a Varsói Szerző­dés katonai szervezetének fenntartása és erő­sítése mellett vagyunk. A magyar néphad­sereg szoros fegyverbarátságban és elvtársi szövetségben működik együtt a szovjet had­sereggel és más szocialista országok hadsere­geivel, biztosítja hazánk védelmét, békés épí­tőmunkánkat. 3 A szocialista országok között szélesedő gazdasági együttműködés alapja a szo­cialista nemzetköziség, a termelési viszonyok, a társadalmi célok és az alapvető gazdasági érdekek azonossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja, hogy az egyes szocialista országok érdekeit összhangba lehet és kell hozni az egész szocialista világrendszer közös érdekeivel. A gazdasági együttműködés gyorsabb ütemű fejlesztése a kölcsönös elő­nyök és kölcsönös segítség elvei alapján, a KGST-ben folyó, illetve a két vagy több or­szág közötti együttműködés kiszélesítése és az ennek útjában átló nehézségék leküzdése az egész szocialista világközösségnek és vala­mennyi szocialista országnak külön-külön is érdeke. 4 Az utóbbi években új jelek mutatják, hogy tovább súlyosbodik az imperialista világ általános válsága. A fejlett tőkésorszá­gokban hatalmas sztrájkok és politikai har­cok bizonyítják, hogy éleződik a tőkés világ legfőbb belső ellentéte, a munka és a töke közötti ellentét. A harcok béremelésekért, mind gyakrabban, átfogó gazdasági és politi-* kai követelések teljesítéséért folynak. Hatalmas megmozdulások zajlanak le a béke védelmé­ben, az imperialisták háborús kalandjai ellen. A tőkés gazdaság egyenlőtlen fejlődése kö­vetkeztében kiéleződtek egyes kapitalista ha­talmak ellentétei. Ennek egyik legfőbb jele a NATO válsága. Az európai tőkés államok a második világháború után különböző mérték­ben amerikai függőségbe kerültek. Az ötvenes években azonban ismét erőre kaptak, növe­kedett súlyuk a tőkés világgazdaságban. Ennek nyomán egyre inkább felszínre kerültek nem­zeti, függetlenségi törekvések az USA mono­poltőkés befolyásával szemben. Az imp>erialisták a növekvő válságból ag­resszivitásuk fokozásával keresnek kiutat. Erő­szakot alkalmaznak a világ különböző térsé­geiben feltörő forradalmi mozgalmakkal szem­ben, kalandor módon provokálják a szocialis­ta országokat, felújítják fenyegetéseiket a szo­cialista Kuba ellen. A fokozódó agresszivitásnak legdurvább megnyilvánulása az amerikai kormány szeny- nyes gyarmati háborúja Dél-Vietnamban. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi jo­got megsértve, sorozatos durva agressziót kö­vet el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti. Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista or­szágok, köztük a Magyar Népköztársaság is, segítséget nyújtanak a hősiesen harcoló viet­nami népnek. A segítség hatékonysága az ösz- szes szocialista ország közös, összehangolt fel­lépésével növekedne. Ezért a szocialista orszá­gok akcióegységének létrehozására törekszünk. Európa békéjét és biztonságát fenyegeti a nyugat-németországi imperialisták politikája. A szocializmus és a béke erőinek fokozott éberségét követeli a- sajátos kétoldalú katonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szö­vetségi Köztársaság vezető körei között. Az amerikai és a német monopoltőke Nyugat-Né- metországot a Szovjetunió, a szocialista or­szágok, Európa minden népe békéjét, bizton­ságát veszélyeztető támaszponttá építi ki. A bonni állam nem hajlandó számolni azzal a nyilvánvaló realitással, hogy létezik a szocia­lizmust sikeresen építő, békeszerető Német De­mokratikus Köztársaság. Az európai biztonság megköveteli Európa összes haladó erőinek ösz- szefogását, a nyugatnémet monopóliumok re- vánstörekvéseinek, atomfegyver-igényeinek visszautasítását. A jelenlegi helyzetben az európai béke és biztonság megőrzése Európa minden népétől, minden békeszerető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván. A nemzeti felszabadító mozgalom feltar­tóztathatatlanul halad előre. A még meg­levő gyarmatok népei elkeseredett harcot folytatnak jogaikért. Egyes felszabadult orszá­gok az igazi nemzeti függetlenség kivívásáért, a társadalmi haladás, a nem kapitalista fej­lődés útjára léptek. Társadalmi reformokat hajtanak végre, imperialistaellenes külpoliti­kát folytatnak. Az imperialisták nem tudják régi formájá­ban visszaállítani az összeomlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlődés útjára terelni és az ottani reakciós erőkkel összefonódva próbálják megvalósítani az új gyarmatosítást. Erőszakos beavatkozással, ka­tonai puccsokkal, diverzióval, a belső reakciós erőket támogatva igyekeznek a haladó kormá­nyokat megdönteni, amint ezt Indonézia, Gha­na, Dominika és más országok példája mutat­ja. A szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, szolidárisak a függetlenné vált és az imperializmus ellen harcoló országokkal, megadnak nekik minden tőlük telhető erköl­csi, politikai, gazdasági segítséget, egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szocialista or­szágok és a fejlődő országok között új típusú kapcsolatok alakultak kiH amelyek a teljes szuverenitáson, az érdekek kölcsönös figyelem- bevételén és a baráti segítségen alapulnak. A Magyar Népköztársaság külpolitikája a magyar dolgozó népet, a szocializmust, valamennyi nép békéjét és függetlenségét szol­gálja. A Magyar Népköztársaság külpolitikája az elmúlt években aktívabb, kezdeményező és eredményes volt. Harcolunk az imperializmus agresszív erői ellen, a világháború megakadá­lyozásáért. Nemzetközi kapcsolatainkban el­sőrendű célunk az, hogy erősítsük a szocialista világrendszer országainak egysegét és össze- forrottságát, növeljük politikai, gazdasági és katonai súlyát Szolidárisak vagyunk a tőkésországokban élő, harcoló osztálytestvéreinkkel, támogatjuk a kapitalista országok munkásosztályának a demokratikus jogokért, a békéért, a kizsák­mányolás ellen, a szocializmusért vívott har­cát. Segítjük a nemzeti felszabadító mozgalma­kat: fejlesztjük az együttműködést és a szoli­daritást Ázsia, Afrika és Latin-Amerika füg­getlen országaival, törekszünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítására. Az elmúlt években még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a szocialista világrendszer or­szágaival. A párt- és kormányküldöttségeik cseréje, a több szocialista országgal folytatott két- és többoldalú tanácskozás, új megállapo­dások és egyezmények megkötése elmélyítette a barátságot és szorosabbra fűzte az interna­cionalista együttműködést. Évről évre erősödnek és mind bensősége­sebbé, barátibbá válnak a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kapcsolatai. Országaink és pártjaink teljesen egyetértenek mind a nem­zetközi helyzet, mind a nemzetközi kommu­nista mozgalom kérdéseinek megítélésében. Pártunk elvi álláspontja, hogy oz internacio­nalizmusnak napjainkban is próbaköve a vi­lág első és leghatalmasabb szocialista országá­hoz, a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Több magas szintű, kölcsönös látogatás, több új egyezmény és az országunk által nyúj­tott támogatás különböző formái javították és szorosabbra fűzték a Magyar Népköztársaság kapcsolatait a harmadik világ országaival. 7 Valljuk, hogy korunkban a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ezért az imperialista agresszió ellenére és az ellen har­colva, továbbra is időszerű történelmi feladat­nak tartjuk a küzdelmet a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Meggyőződésünk, hogy a békés gaz­dasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust. Célunk, hogy a békés egymás mellett élés ne egyszerűen háború nélküli állapot legyen. Hívei vagyunk a különböző rendszerű álla­mok kölcsönösen előnyös gazdasági és tudo­mányos együttműködésének, a népek barátsá­gát szolgáló kulturális cserének és személyi forgalomnak. A békés egymás mellett élés fel­tételezi és megköveteli az agresszió elleni el­szánt harcot a világ minden térségében. II. Belpolitikai és társadalmi viszonyaink 8 Pártunk VIII. kongresszusa 1962-ben tel­jes joggal állapította meg, hogy a mező- gazaaság szocialista átszervezése, a szocializ­mus alapjainak lerakása dolgozó népünk tör­ténelmi jelentőségű győzelme volt, amely ki­hatott egész politikai, társadalmi és gazdasági életünkre. Az elmúlt négy évben már a szocia­lizmus teljes felépítésén dolgoztunk. A munka eredményeként szocialista vívmányaink meg­szilárdultak, politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk tovább fejlődött. Az előt­tünk álló években feladatunk a szocializmus teljes felépítésének erőteljes folytatása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befo­lyása, megkezdődött az egységes paraszti osz­tály kialakulása. Értelmiségünk magáévá tette és munkájával segítette a munkásosztály po­litikáját, a szocializmus építését. Erősödött a munkás-paraszt szövetség, amely népi álla­munknak, mind homogénebbé váló társadal­munknak, népünk kialakulóban levő szocialis­ta nemzeti egységének legfőbb politikai alapja. Társadalmunk legnagyobb, legszervezet­tebb és politikailag legöntudatosabb osz­tálya a munkásosztály. Társadalmi életünk minden fontos területén érvényesül a munkás- osztály vezető szerepe. Ez abban nyilvánul meg, hogy a munkásosztály forradalmi, mar­xista—leninista pártja vezeti és irányítja egész társadalmi életünket, erősödik a munkásosztály hatalmát gyakorló és megtestesítő állam, meg­valósul a munkásosztály nagy forradalmi cél­ja: épül a szocializmus. Állami és társadalmi életünkben a legfontosabb posztokat a mun­kásosztály képviselői töltik be. A munkásosztály nagy tömegei szereznek magasabb szakmai és politikai képzettséget. Elsajátítják a vezetéshez szükséges ismerete­ket, egyes tagjai meghódítják a tudomány és a kultúra magaslatait. A munkásosztály egyre nagyobb tömegei átérzik és vállalják a felelős­séget az ország sorsáért; élenjárnak az építő­munkában, cselekvőén részt vesznek a köz­életben, példát mutatnak fegyelmezettségben, áldozatkészségben. A szocialista brigádmozga­lom szép eredményei a munkásosztály foko­zódó aktivitását, növekvő öntudatát bizonyít­ják. A munkásosztály fokozatosan a maga ké­pére formálja a társadalom más rétegeit is. W A magyar faluban végbement fejlődés gyökeres fordulatot hozott a parasztság életében és szemléletében. A hatalmas társadalmi átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. A szövetkezetek, a falusi társadalmi szervezetek élére több tízezer paraszti vezető került. A parasztság a maga soraiból ki tudta emelni vezetőit, akik egy-egy szocialista nagyüzem, vagy község élén, jól szolgálják a közös érde­ket. A gépek, a vegyszerezés elterjedése a me­zőgazdaságban, a közép- és felsőfokú iskolák­ban végzett agrárszakemberek, az ifjúság isko­lázási lehetősége, a társadalombiztosítás ki- terjesztése a falura, a villany, a korszerű há­zak tízezrei, a televízió és más változások közelítették a paraszti életet a munkásokéhoz, a városlakókéhoz. Megkezdődött a termelőszövetkezeti pa­rasztság egységes szocialista osztállyá alaxu^ lása. A korábbi falusi társadalmi rétegeződés gazdasági alapjai megszűntek. A falu mai el­lentmondásai között a régi oszíályrétegeződés maradványai már nem játszanak elsőrendű szerepet, de léteznek nem osztályjellegűek: ilyenek a tagok és az alkalmazottak, a jobb és rosszabb természeti körülmények között dolgozó gazdaságok közötti jövedelemeltéré­sek, a földtulajdon és a földhasználat elkülö­nülése, a föld öröklése és a faluról elvándorlás következtében, a munkaerő egyenlőtlen meg­oszlása. A közelmúlt években erőteljesen nőtt a falu­ról a városba áramlás. 1960 és 1963 között a városok lakossága 235 000-rel nőtt, a községeké viszont 124 000-rel csökkent. A csökkenés el­sősorban a mezőgazdaság dolgozóinak elván­dorlásából adódik. Az elvándorlás a fejlődés velejárója, elsősorban az ország iparosításának következménye. Ez az alapjában véve szük­ségszerű folyamat az indokoltnál nagyobb mé­reteket öltött és különböző nehézségeket oko­zott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a vá­rosi életkörülmények általában jobbak a falu­sinál. Ez elsősorban a falusi fiatalokat a kívá­natosnál jobban vonzza a városba. Arra törekszünk, hogy végső fokon meg- szűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala, szociá­lis, kulturális ellátottsága közölt. A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátott­ságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz. Alapvető politikai és gazdasági érdekek fű­ződnek a földtulajdon olyan rendezéséhez, amely megvalósítja a nagyüzemi földhaszná­lat es földtulajdon egységét, a szövetkezeti földtulajdont. Meg kell teremteni az elvi és törvényes lehetőségeit annak, hogy a termelő- szövetkezetek használatában levő földek meg­felelő megváltási ár ellenében termelőszövet­kezeti tulajdonba kerülhessenek. A termelő­szövetkezeti tulajdon hosszabb folyamat ered­ménye lesz, ennek nélkülözhetetlen következ­ménye a termelőszövetkezetek és a földtulaj­donos termelőszövetkezeti tagok közös elhatá­rozása. 11 Az MSZMP VIII. kongresszusa a szocia- I ■ lista nemzeti egység erősítését tűzte ki célul. Sikerrel járt a pártnak az a törekvése, hogy fokozódjék a társadalom aktivitása és a nemzet összes alkotó erőit mozgósítsa a szo­cialista építőmunka feladataira. A parasztem­berek, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más dolgozó kisemberek — a munkásosz­tály szövetségesei — szorgalmas munkával vet­ték ki részüket a szocializmus építéséből. A törvény előtti teljes állampolgári egyen­lőség, a törvényesség szigorú megtartása, a párt türelmes és humánus politikája, társa­dalmunk egységének erősödését, a szocializ­mus javát szolgálta. Bevált az a gyakorlat, hogy párttisztségeken kívül minden funkciót pártonkíyüli is betölthet, helyesnek bizonyult, hogy az emberek megítélésének alapvető mér­céjévé a társadalom érdekében végzett mun­kát és a magatartást tettük, s az iskolai felvé­teleknél eltöröltük a származási megkülönböz­tetéseket. Megtalálta helyét a társadalomban, bekapcsolódott az építő munkába a volt ural­kodó osztályok sok tagja, és gyermekeik több­sége. Szövetségi politikánk fő célja a jövőben is a nemzeti egység erősítése, gyakorlatban kipróbált elveink következetes érvényesítése és megvédése minden torzítástól. A társadalom valamennyi rétegének alap­vető érdekei azonosak, s ezért a legfontosabb politikai kérdésekben, a szocializmus építésé­ben, a béke védelmében széles nemzeti egység alakult ki. Ezen belül azonban, objektív és szubjektív okokból, egyes esetekben, átmeneti, sőt bizonyos kérdésekben hosszabb ideig tartó, ellentétek léphetnek fel egyes társadalmi ré­tegek, csoportok, illetve a helyi és össznépi érdekek között. Az érdekellentétek .és nézet- eltérések vitákban is kifejeződnek. A párt gondosan tanulmányozza és a politika kiala­kításában figyelembe veszi ezeket. A közgondolkodásra hat a szocializmus és a kapitalizmus, az imperializmus és az antiim- perializmus közötti világméretekben folyó harc és a nemzetközi kommunista mozgalom­ban folyó vita is. O A szocialista nemzeti egység kiszélesedé- *£■ se tovább erősítette és szilárdította a szo­cialista államhatalmat. Hazánkban felszámol­tuk a kapitalizmust, nincsenek a szocializmus­sal szemben álló osztályok, a szocialista állam fő funkciója a gazdasági és kulturális épitő- munlca szervezése és irányítása az egész dol­gozó nép érdekében. Az osztályharc ma első­sorban a gazdasági építés feladatainak megol­dásáért, az emberek tudatának fokozatos át­alakításáért, az imperializmus behatolási kí­sérletei, a belső ellenséges erők ellen folyik. Ezzel szolgáljuk osztálycéljainkat, a szocia­listává váló nemzetünk ügyét. Népi államunk a társadalom valamennyi becsületes tagja számára biztosítja a szilárd jogvédelmet, a demokratikus jogok gyakorlá­sának széles körű lehetőségeit, de elnyom minden — szocialista vívmányaink, a népi hatalom, a törvényes rend ellen irányuló — restaurációs törekvést. Szocialista vívmá­nyaink fejlesztése és az ellenséges törekvé­sek elnyomása; szocialista államunk két egy­máshoz szorosan kapcsolódó feladata; a kül­ső és a belső ellenség elleni harc leghatáso­sabb fegyvere, a szocializmus erősödése. A kisajátítói! kisajátításával, a szocialista társadalom alapjainak lerakásával, a hatalo­mért folyó harc hazánkban eldőlt, a nagy osz­tályösszeütközések korszaka lezárult, társa­dalmi rendünk és államhatalmunk szilárd. Ez lehetővé tette, hogy általános közkegyelem gyakorlásával törvényesen és politikailag, le­zárjuk azoknak az ügyét, akik a fejlődés kü­lönböző szakaszaiban, különböző okokból, szembe kerültek a haladással, a szocializmus­sal. Az általános közkegyelem gyakorlása az osztályharcban alkalmazott szocialista huma­nista politikánk szerves folytatását jelentette: határozott harcot folytattunk mindazok %1- len, akik a szocializmus ellen támadtak, s a közrend felforgatására törtek, de emberiesség­től áthatva, megbocsátottunk azoknak, akik letették a fegyvert, s lehetőséget adtunk szá­mukra, hogy becsületes munkával beillesz­kedjenek a társadalomba. 19 A legutóbbi években tovább erősödött • w o szocialista demokrácia, megélénkült a közélet. A korábbi időszakhoz mérve, fokozó­dott a dolgozók aktivitása a közügyek tárgya­lásában, s jelentős rétegek vitatták meg a gazdasági építés kérdéseit, a nemzetközi, társadalmi, kulturális problémákat. E viták segítséget nyújtottak a fejlődés során felme­rülő új kérdések marxista kidolgozásához, s ezért nagy többségük kívánatos és hasznos volt, a demokrácia fejlesztését, a nemzeti egység erősítését szolgálta. A dolgozók rész­vétele az állami, társadalmi, helyi ügyek in­tézésében, mégsem fejlődött kielégítően, A szocialista demokrácia továbbfejleszté­sének fontos eleme a helyi szervek jogköré­nek kiszélesítése. Biztosítani kell a tanácsok számára az önálló pénzügyi gazdálkodás le­hetőségét, a kommunális fejlesztés területén és a kulturális és szociálpolitikai igények ki­elégítésében. Szükséges a tanácsok szerepé­nek, hatáskörének pontosabb meghatározása egy új tanácstörvényben. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésé­vel nagyobb lehetőség ryílik a demokrácia fejlesztésére az üzemekben. A kérdések több­ségében a vállalatok, az üzemek vezetői, ma­guk döntenek és számukra is fontossá válik, hogy kollektívájuk tapasztalataira, vélemé­nyére támaszkodjanak. Ugyanebben az irány­ban hat a fokozódó anyagi érdekeltség. A dolgozók anyagilag is érdekeltté válnak ab­ban, hogy a vezetők figyelmét idejekorán felhívják a gazdálkodás hiányosságaira, s ve­lük együtt közreműködjenek a hibák kijaví­tásában. A szocialista demokrácia kiterjesztésében alapvető a dolgozó tömegek politikai tudatá­nak fejlesztése, a rendszeres, sokoldalú tájé­koztatás' és olyan politikai légkör megterem­tése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy mint az ország gazdái, részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntésében. Ebben fontos szerepük van a szakszervezeteknek, a Haza­fias Népfrontnak, a KISZ-nek, a nőmozga­lomnak és általában a tömegszervezeteknek, mozgalmaknak, amelyeknek feladata kiszé­lesül, gazdagabb tartalommal telik meg. Az új választójogi törvény, az egyéni vá­lasztókerületek bevezetése, további lépés a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Növelni kell az országgyűlés szerepét a tör­(F oly tatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom