Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-30 / 307. szám

TEE,E TAT WW;-Á PEST MEGYEI HiPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉPt JÁRÁS E3 CECjL X. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1966. DECEMBER 30., FENTEK Kevés volt az építőipari szakmunkás A munkaerőhelyzetről tárgyal a városi tanács végrehajtó bizottsága Tóth István felvétele Emlékkönyv Tömörkény István munkásságáról A karácsony előtti hetek­ben érdekes könyvújdonság­ra figyelhettek fel azok a könyvbarátok, akiket az iro­dalomtörténeti művek is ér­dekelnek. Ez alkalommal Tő­in Örkény István születésének százéves évfordulójára jelent meg emlékének szóló tiszte­letadás, Tömörkény Emlék­könyv címmel. A szép kiállítású, tartalmas kötet mintegy száz szerzője az irodalmi, művészeti és tudományos élet legjelesebb­jei közül került ki. Iroda­lomtörténészek, néprajzosok, festők és írók emlékeztek meg, ha csak néhány sor­ban is. A kötet elején, az első fe­jezetben ceglédi szerző is helyet kapott tanulmányá­val. Hídvégi Lajos helytör­ténész Tömörkény Szülővá­rosát, családját, a korabeli Ceglédet mutatja be. Az egykori Cegléd gazda­sági, társadalmi keresztmet­szetét tárja elénk ez a dol­gozat. Körültekintő alapos­sággal tárgyalja a korabeli zsellérek, jobbágyok sorsát, körülményeit, s rávilágít az akkori birtokviszonyok fo­nákságaira. A szerző tanulmányában nagy otthonossággal mozog a szegény emberek kenyér- kereseti lehetőségei között, s számot ad a zsellérek és gazdák egyre jobban kiéle­ződő ellentéteiről. Megismer­hetjük a nagybirtokok és a város vezetőit, említést tesz Bogár Imréről, a betyárról. Gondolatban rekonstruálhatók a városka egykori utcái, a piac — megjelennek az ak­kori emberek: mlíitKa egy történelmi képeskönyvet, la­pozgatnánk. Az állomási vendéglő üzlet­menetéről, az apa, Steingass- ner József vállalkozásairól, a kámáni szőlőtelepítésről, egyben a homoki gyümölcs­ös szőlökultúra kezdeteiről is pontosan tájékozódik az ol­vasó. Érdekes, megbízható ada­tok ötvöződnek a krónikás korhű nyelvezetű leírásában. A nagy alapossággal, körül­tekintéssel összeállított ta­nulmány híven számot ad Tömörkény ceglédi tartóz­kodásának mozzanatairól és színes leporellóként mutatja az egykori várost, megörö­kítve így történelmének egy szakaszát. (tamasi) Ma délelőtt ülést tart a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága. A napirendi pontok között szerepel többek között az idei év munkaerőhelyze­téről szóló jelentés megtár­gyalása, amelyet Soós Ilona, a városi tanács főelőadója terjeszt a vb-ülés elé. A munkaügyi csoport tá­jékoztatója szerint városunk­ban az ipari üzemek mun­kaerőhelyzete kielégítő volt. A könnyűiparban és az élelmiszeriparban teljes mértékben fedezve volt a munkaerő-szükséglet. A Szeszipari Vállalat tartó­sító üzemében — bár a mun­kafeltételek javultak — még­sem sikerült a szükséges női segédmunkáslétszámot bizto­sítani, így a harmadik ne­gyedévben a felvásárlási he­lyeken kellett előkészíttetni a feldolgozásra váró nyers­anyagot a helybeliekkel. A sütőiparban és a Hús­ipari Vállalatnál is elegendő munkaerő dolgozik. A Pest megyei Vegyi- és Kézmű­ipari Vállalatnál és a Május 1. Ruhagyárnál túljelentkezés mutatkozott. A munkát ke­reső nők között viszont ke­vés volt a varró szakmun­kás, így betanított munká­sokkal kellett a létszámot kiegészíteni. A szakmunkáshiány meg­oldására jelenleg 58 ipari tanuló szabadul fel eb­ben a szakmában, jövőre pedig újabb 70 varró szakmunkást képeznek. Az építőiparban mutatko­zott jelentősebb munkaerő- hiány. Elsősorban kőműves szakemberekre és férfi segéd­munkásokra volna szükség. A Bács megyei Építőipari Vállalat a kórházi építkezés­hez Boldog községből tobor­zott negyvenfős brigádot. — A téglagyárban viszont a fokozódó igények kielégítése ellenére sem mutatkozott munkaerőhiány. A mezőgazdaságban a be­takarításban nagy segítséget jelentett a jó munkaszerve­zés és a megfelelő gépi el­látottság. Csökkent a kézi munkaerő jelentősége a vegy­szeres gyomirtás elterjedé­sével. A tanulók a szünidő­ben jelentős segítséget nyúj­tottak a gyümölcsösökben, kertészetekben. A jelentés megállapítja, hogy ---­Ü nnepek — „fekete krónika"' nélkül Az év vége. az ünnepek előt­ti, illetve a két ünnep közötti időszak talán „legérzékenyeb­ben” a postát, a baleseti kór­házat és a közlekedésrendé­szetet érinti. Míg a posta dol­gozói a lakosság örömét szol­gálják, addig az utóbbi kettő az ünnepek „fekete krónikáját” tartja számon. A posta statisztikája szerint az ünnepi levélforgalom jó­val nagyobb volt a tavalyi­nál. A városi és a külterületi postások több mint 111 ezer levelet, 1799 csomagot kéz­besítettek. A táviratok száma is megközelíti a kétezret. Ezek a számok a december 16-tól 21-ig felmért adatok alapján jöttek ki, a két ünnep közötti $ Szerencse — fillérekért Az év utolsó napjaiban ezré­vel árulják a filléres szeren­csetárgyakat: a cserépbe ülte­tett élő, vagy a papírból ké­szült négylevelű lóherét, a kü­lönböző méretű gipszmalacokat és a rongyból-drótból fabrikált kéményseprőket. Ma már sem a játékportékáról, sem a szil­veszter éjjeli malac- és ké­ményseprőfogásról nem hi­szi a józan ember, hogy való­ban szerencsét hozhat. Az egy­kori babona tréfává változott. Miért éppen a lóhere, a ma­lac, a kéményseprő vált a sze­rencse jelképévé? A tárgyak sorsformáló ké­pességébe vetett hitben az ős­kori ember gondolkodása tük­röződik. Ma animizmusnak ne­vezzük azt a primitív feltevést, mely szerint minden tárgynak lelke van és emberi tulajdon­ságokkal rendelkezik. Az ősko­ri ember ebből kiindulva tisz­telte és kímélte a természet­formálta, s titokzatos eredetű­nek vélt tárgyakat és az évez­redek során, ebből a tárevkul- tuszból bontakoztak ki az elmúlt évben és az idén jelentős számú dol­gozó kérte felvételét a város termelőszövetkeze­teibe. A belépők 70 százaléka olyan egykori mezőgazdasági dol­gozókból tevődött össze, akik megunták a vidékre járást, s így tértek vissza a mező- gazdaságba. T a!ilet lázói(éjn‘K exportra Karácsony előtt néhány nap­pal teljesítette éves tervét a ceglédi Vasipari és Elektromos Ktsz. A szövetkezetben 149 ember dolgozik, köztük harminchá­rom ipari tanuló. Lelkiismere­tes, gondos munkát végeznek, hisz a szövetkezet gyártmá­nyainak nagy része exportter­mék. Sokat szállítanak a KGST-országokba, Jugoszlá­viába, európai tőkés országok­ba és Afrikába, a Ghánái Köztársaságba is. Exportgyárt- má-nyuk főként a gyógyszer- iparban használt tablettázó automata gép. Ebből már 1967-re is kaptak külföldi megrendelést. Mintegy negy­ven gépet kértek a ktsz-től. Hazai célra szintén gépeket gyártanak, és szállítószalago­kat készítenek a Vasipari és Elektromos Ktsz-ben. A fjéptn is h i’II/ horsacrűsiiéséi Í&rtrasití /»főrp Elkészítette jövő évi tervét a Gerje-Perje Vízgazdálkodási Társulat, amelynek feladata a harmadrendű csatornák fel­újítása, karbantartása, öntöző- kuta-k fúrása. Tervbe vették gépműhelyük korszerűsítését — szeretnék ezután az öntöző­gépek és a szivattyúk javításá­ra specializálni. Télen sincs pihenőjük A Katalin locsogott — s a közmondáshoz híven fagyosan kocogott a karácsony. Már szombaton erősen érezni le­hetett a hószagot a levegőben, s vasárnapra, karácsony első napjára fehér hótakaró borí­totta a járást. Az emberek ví­gan ropogtatták talpuk alatt a fehér pelyhes takarót, a gye­rekek ujjongtak, hogy épp ilyen téli szünetre vágytak. Az ünneplő, pihenő emberek kö­zül sokan látták azokat, akik­nek nem örömet, hanem mun­kát adott a hó. Vasárnap már reggel kilenckor úton voltak a KPM Közúti Igazgatóságának járművei: sós homokot szór­tak a síkossá vált utakra, hogy a járművek biztonsággal közlekedhessenek. — Más-nap éjjel megint csak útnak indultak a homokszó­rók — mondta Acsay András, a ceglédi KPM kirendeltség szakasztechnikusa. — Négy salakszóró gépkocsi áll min­dig készenlétben a kirendelt­ségen, és közülük kettőre hó­ekét is lehet szerelni: kettős munkát is végeznek. Sós ho­mokot, tiszta sót szórnak, vagy komoly fagy esetén sala­kot. A kirendeltség nyolcszáz mázsa sót kapott erre a télre, ennek a felét homokkal ke­verve szórják az utakra szük­ség esetén, a másik fele tisztán marad. A kirendeltségen éjjel-nap­pal szolgálatot tartanak. Az útőrök jelentését telefonon to­vábbítják a KPM-nek, innét pedig a rádióhoz kerülnek a jelentések. így jut az emberek fülébe a hír a járható, és aka­dályokkal teli téli utakról, a közlekedés lehetőségeiről, az utakon levő hó magasságáról. — A hójelentésben ma­gunkra vagyunk utalva — mondta a szakasztechnikus. — Hisz nemegyszer előfordul, hogy a járás egyik felében hóakadályokat jelez az útőr, a másik részében pedig épp­hogy fehéredik a hótakaró. (e. k.) FIAT 124 Az új szeméi/gépkocsi, ame­lyet a Togliatti városban épü­lő gyár bocsát ki, nagy érdek­lődésre tarthat számot az autósok körében. Az új autógyár futószalag­jairól naponta kétezer kiskocsi gördül majd le. Az üzem fő­épülete 80 hektárnyi területet foglal el. A szovjet utakon most vizs­gázik a Fiat—124 típusú kis­autó — az a prototípus, amely­ből a Togliatti autógyár éven­te 600 000 darabot gyárt majd. A Szovjetunió a gyártáshoz szükséges ipari berendezéseket több oiasz cégtől, s elsősorban a fővállalkozó Fiat-cégtől vá­sárolja. A négyszemélyes Fiat—124- esbe 62 lóerős, négyhengeres vízhűtéses motort építenek, amely 147 kílométer/óra maxi­mális végsebességet ad a jár­műnek, 100 kilométerenkénti fogyasztása 8,1 liter szuper- benzin lesz. A kocsit tárcsás fékberendezéssel, csavart hordrugózással látták el, csomagtere rendkívül tágas. Barett a búbján —r A divat csak a nőket érdekli! Az öltözködés, az op-art, a mini, meg a miacsuda Bezzeg mi, fér­fiak ... Nem egyszer hallottam ezt a már szállóigévé vált fejtegetést. Igaz is: a divat csak a nőket ér­dekli. Mert kik vásárolják meg a legtöbb férfinek az új divatú öltö­nyöket? — A nők. Kik vesznek a ré­gi télikabát he­lyett újszerű, szi­vacskabátot, szőr­me béléssel ne­kik? Kik alakíttat­ják át a régi öl­tönyeiket a leg­újabb divat sze­rint? — Legtöbb­ször a nők, mivel köztudomású, hogy a divat csak őket érdekli. És vajon a hiú­ság kiknek a tu­lajdonsága? — Er­ről már beszélhet­nénk. „Hiúság, asszony a neved” — tartotta az egy­kori közmondás. Azt hiszem, ezzel a közmondással kicsit bajban len­nénk manapság... Miért? Erősen szürkülő téli délutánon igyekeztem haza­felé. Régi szoká­som, még gyerek­kori — hogy ha nagyon szeretnék igyekezni, kisze­melek egy nagy léptekkel siető embert, és a lép­teimet az övével versenyeztetem. Most is ez volt. Az előttem haladó ember sietett, — én pedig nagy igyekezettel lohol­tam mögötte. A férfi divatos feke­te barett sapkát viselt a fején. Hi­deg volt, de esze ágában sem járt, hogy fázósan be­húzza a nyakát: hogyisne, — akkor nem látják az új sapkát jól a fején! A saroknál három kamasz fordult hangosan vitázva az utcába. A fe­jükön vadonatv;. divatos barett. A siető burettes Iár- tán a torkukra fagyott a szó. Szé­les ívben kerülték ki, s mikor el­hagyta őket, vil­lámgyorsan for­dultak utána. — A, rosszul láttad, öregem: ennek az ürgének svájci etvasz volt a séróján, nem barett! Ilyet csak mi hordunk a vá­rosban. Mi, elő­ször! Ezt mondták. Mert a divat csak a nőket érdekli... — es vagy több istenhivő vallás­rendszerek. A LÓHERE A négylevelű lóherét ke­resztalakban rendezendő leve­lei miatt nevezték ki több ezer év előtt a babiloniak szeren­csenövénynek, ugyanis hitük szerint a kereszt a négy égtáj­ra kiterjedő hatalmat jelentet­te. (Egyébként a szabadkőmű­ves jelképrendszerben mind­máig így értelmezik a keresz­tet.) A görögök úgy véleked­tek: a növény ritka példányai földtakarta kincset jeleznek. A keresztény hit jelképrendszeré­ben Patricknak, az írek védő­szentjének lett áldást hozó le­gendás növénye — csakúgy, mint a babiloniaknak — ismét kereszt alakja miatt. A MALAC Hérodotosz szerint Egyip­tomban disznót áldoztak a hold istennőjének. Áldozatként tehát azt kellett odaadni, amely sok család egyetlen vagyonát jelentette. A szegények azon­ban úgy jártak túl a papok, il­letve az istenn' eszén, hogy vagy malac korában váltak meg az állattól, vagy sárból,\ máskor meg tésztából forrnál- j tak disznót, s azt vitték az ol-j tárra, hogy megadják az isten- S nőnek is, ami illeti, de ők se; járjanak rosszul. A disznóhoz, j illetve malachoz fűződő képze- 5 teknek ez a legősibb nyoma. A 5 hazai néprajzkutatók viszont $ jól ismerik azt a szájhagyo-$ mányt, ami szerint nem egy $ disznó túrja ki a földből azi odarejtett kmeset, egy csapásra t gazdaggá téve gazdáját. A KÉMÉNYSEPRŐ ! 5 A kéményseprők kultusza az$ ókori, majd a középkori embe- $ reknek a tűzoltók iránti tneg-^ becsülésében, hálájában gyö-S kerezik. Mivel a kéményseprők $ a tűzrendészeti hatóságok fel-$ ügyelete alá tartoznak, s onnan $ kapják utasításaikat, a tűzve-$ szély megelőzésére, így őket is$ tűzoltó számba vették. A fahá-$ zak tömege miatt — különösen $ Németországban — állandóan! tűzveszély fenyegetett. A ké-$ ményseprő szerencsét vitt ah-' hoz a házhoz, ahol dolgozott,! mert mindenütt lelkiismerete-$ sen lekaparta a szurkot, rend-$ betette a tűzhelyeket. S bár a j körülmények az idők f 'vamán; gyökeresen megváltoztak, a; kéményseprőkhöz fűződő sze-$ rencsetv.dat tovább éli. Nyerges Ágnes $ forgalom végeredményét — a lakosság jókívánságainak megfelelően — új év után ál­lítják össze. A baleseti kórház ügyeleti szolgálata ezúttal „munka nél­kül” maradt. Sem a városból, sem a járás területéről nem jelentettek, illetve nem szál­lítottak be balesetes beteget. S mint mondották: remélik szilveszter éjszakáján is pi­henhetnek az ügyeletesek. A rendőrség közlekedésren­dészeti osztályánál érdeklő­désünkre örömmel közölték, hogy a város és a járás terü­letén nem történt közlekedé­si baleset. Az ünnepi hangu­latot nem zavarta garázdálko­dás sem, ittas embert nem kel­lett előállítani. Jó lenne, ha a szilveszteri „fekete krónika” naplója is ilyen üres maradna, mint a karácsonyi. TV-FILMEK Filmek a tv képernyőjén az új év első napjaiban: január 4-én „Veszélyes üdvözlőlap” címmel egy ékszercsempész- banda felszámolására induló nyomozás fordulatait kísérhe­tik figyelemmel a nézők, ja­nuár 8-án képernyőre kerül Gogol ismert elbeszélésének filmváltozata: a „Köpeny”. A második világháború ideje alatt játszódik Olaszország egy eldugott, távoli vidékén „A harapófogóban” című film, Fájó szívvel tudatjuk mind­azokkal. akik ismerték és sze­rették, hogy drága tó édes­apánk: Kovács Ferenc nyug ceglédi postamester, életén^ 83. évében elhunyt. Temetése dec. 22-én volt. Mindazoknak, akik a temetésén meglelentek, sírjára koszorút helyeztek, rész­vétükkel bánatunkban osztoztak, fogadják hálás köszőnetünket. Dr. Kovács Imre és ifj. Kovács Ferenc, fiai. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett feleségem és nevelőanyám* Var­ga Benedekné szül: Tűre! Eszter temetésén megfelentek. részvé­tükkel nagy bánatunkban osz­toztak. sírjára koszorút, virágot helyeztek. Varga Benedek és családja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom