Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-30 / 307. szám
TEE,E TAT WW;-Á PEST MEGYEI HiPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉPt JÁRÁS E3 CECjL X. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1966. DECEMBER 30., FENTEK Kevés volt az építőipari szakmunkás A munkaerőhelyzetről tárgyal a városi tanács végrehajtó bizottsága Tóth István felvétele Emlékkönyv Tömörkény István munkásságáról A karácsony előtti hetekben érdekes könyvújdonságra figyelhettek fel azok a könyvbarátok, akiket az irodalomtörténeti művek is érdekelnek. Ez alkalommal Tőin Örkény István születésének százéves évfordulójára jelent meg emlékének szóló tiszteletadás, Tömörkény Emlékkönyv címmel. A szép kiállítású, tartalmas kötet mintegy száz szerzője az irodalmi, művészeti és tudományos élet legjelesebbjei közül került ki. Irodalomtörténészek, néprajzosok, festők és írók emlékeztek meg, ha csak néhány sorban is. A kötet elején, az első fejezetben ceglédi szerző is helyet kapott tanulmányával. Hídvégi Lajos helytörténész Tömörkény Szülővárosát, családját, a korabeli Ceglédet mutatja be. Az egykori Cegléd gazdasági, társadalmi keresztmetszetét tárja elénk ez a dolgozat. Körültekintő alapossággal tárgyalja a korabeli zsellérek, jobbágyok sorsát, körülményeit, s rávilágít az akkori birtokviszonyok fonákságaira. A szerző tanulmányában nagy otthonossággal mozog a szegény emberek kenyér- kereseti lehetőségei között, s számot ad a zsellérek és gazdák egyre jobban kiéleződő ellentéteiről. Megismerhetjük a nagybirtokok és a város vezetőit, említést tesz Bogár Imréről, a betyárról. Gondolatban rekonstruálhatók a városka egykori utcái, a piac — megjelennek az akkori emberek: mlíitKa egy történelmi képeskönyvet, lapozgatnánk. Az állomási vendéglő üzletmenetéről, az apa, Steingass- ner József vállalkozásairól, a kámáni szőlőtelepítésről, egyben a homoki gyümölcsös szőlökultúra kezdeteiről is pontosan tájékozódik az olvasó. Érdekes, megbízható adatok ötvöződnek a krónikás korhű nyelvezetű leírásában. A nagy alapossággal, körültekintéssel összeállított tanulmány híven számot ad Tömörkény ceglédi tartózkodásának mozzanatairól és színes leporellóként mutatja az egykori várost, megörökítve így történelmének egy szakaszát. (tamasi) Ma délelőtt ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. A napirendi pontok között szerepel többek között az idei év munkaerőhelyzetéről szóló jelentés megtárgyalása, amelyet Soós Ilona, a városi tanács főelőadója terjeszt a vb-ülés elé. A munkaügyi csoport tájékoztatója szerint városunkban az ipari üzemek munkaerőhelyzete kielégítő volt. A könnyűiparban és az élelmiszeriparban teljes mértékben fedezve volt a munkaerő-szükséglet. A Szeszipari Vállalat tartósító üzemében — bár a munkafeltételek javultak — mégsem sikerült a szükséges női segédmunkáslétszámot biztosítani, így a harmadik negyedévben a felvásárlási helyeken kellett előkészíttetni a feldolgozásra váró nyersanyagot a helybeliekkel. A sütőiparban és a Húsipari Vállalatnál is elegendő munkaerő dolgozik. A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalatnál és a Május 1. Ruhagyárnál túljelentkezés mutatkozott. A munkát kereső nők között viszont kevés volt a varró szakmunkás, így betanított munkásokkal kellett a létszámot kiegészíteni. A szakmunkáshiány megoldására jelenleg 58 ipari tanuló szabadul fel ebben a szakmában, jövőre pedig újabb 70 varró szakmunkást képeznek. Az építőiparban mutatkozott jelentősebb munkaerő- hiány. Elsősorban kőműves szakemberekre és férfi segédmunkásokra volna szükség. A Bács megyei Építőipari Vállalat a kórházi építkezéshez Boldog községből toborzott negyvenfős brigádot. — A téglagyárban viszont a fokozódó igények kielégítése ellenére sem mutatkozott munkaerőhiány. A mezőgazdaságban a betakarításban nagy segítséget jelentett a jó munkaszervezés és a megfelelő gépi ellátottság. Csökkent a kézi munkaerő jelentősége a vegyszeres gyomirtás elterjedésével. A tanulók a szünidőben jelentős segítséget nyújtottak a gyümölcsösökben, kertészetekben. A jelentés megállapítja, hogy ---Ü nnepek — „fekete krónika"' nélkül Az év vége. az ünnepek előtti, illetve a két ünnep közötti időszak talán „legérzékenyebben” a postát, a baleseti kórházat és a közlekedésrendészetet érinti. Míg a posta dolgozói a lakosság örömét szolgálják, addig az utóbbi kettő az ünnepek „fekete krónikáját” tartja számon. A posta statisztikája szerint az ünnepi levélforgalom jóval nagyobb volt a tavalyinál. A városi és a külterületi postások több mint 111 ezer levelet, 1799 csomagot kézbesítettek. A táviratok száma is megközelíti a kétezret. Ezek a számok a december 16-tól 21-ig felmért adatok alapján jöttek ki, a két ünnep közötti $ Szerencse — fillérekért Az év utolsó napjaiban ezrével árulják a filléres szerencsetárgyakat: a cserépbe ültetett élő, vagy a papírból készült négylevelű lóherét, a különböző méretű gipszmalacokat és a rongyból-drótból fabrikált kéményseprőket. Ma már sem a játékportékáról, sem a szilveszter éjjeli malac- és kéményseprőfogásról nem hiszi a józan ember, hogy valóban szerencsét hozhat. Az egykori babona tréfává változott. Miért éppen a lóhere, a malac, a kéményseprő vált a szerencse jelképévé? A tárgyak sorsformáló képességébe vetett hitben az őskori ember gondolkodása tükröződik. Ma animizmusnak nevezzük azt a primitív feltevést, mely szerint minden tárgynak lelke van és emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Az őskori ember ebből kiindulva tisztelte és kímélte a természetformálta, s titokzatos eredetűnek vélt tárgyakat és az évezredek során, ebből a tárevkul- tuszból bontakoztak ki az elmúlt évben és az idén jelentős számú dolgozó kérte felvételét a város termelőszövetkezeteibe. A belépők 70 százaléka olyan egykori mezőgazdasági dolgozókból tevődött össze, akik megunták a vidékre járást, s így tértek vissza a mező- gazdaságba. T a!ilet lázói(éjn‘K exportra Karácsony előtt néhány nappal teljesítette éves tervét a ceglédi Vasipari és Elektromos Ktsz. A szövetkezetben 149 ember dolgozik, köztük harminchárom ipari tanuló. Lelkiismeretes, gondos munkát végeznek, hisz a szövetkezet gyártmányainak nagy része exporttermék. Sokat szállítanak a KGST-országokba, Jugoszláviába, európai tőkés országokba és Afrikába, a Ghánái Köztársaságba is. Exportgyárt- má-nyuk főként a gyógyszer- iparban használt tablettázó automata gép. Ebből már 1967-re is kaptak külföldi megrendelést. Mintegy negyven gépet kértek a ktsz-től. Hazai célra szintén gépeket gyártanak, és szállítószalagokat készítenek a Vasipari és Elektromos Ktsz-ben. A fjéptn is h i’II/ horsacrűsiiéséi Í&rtrasití /»főrp Elkészítette jövő évi tervét a Gerje-Perje Vízgazdálkodási Társulat, amelynek feladata a harmadrendű csatornák felújítása, karbantartása, öntöző- kuta-k fúrása. Tervbe vették gépműhelyük korszerűsítését — szeretnék ezután az öntözőgépek és a szivattyúk javítására specializálni. Télen sincs pihenőjük A Katalin locsogott — s a közmondáshoz híven fagyosan kocogott a karácsony. Már szombaton erősen érezni lehetett a hószagot a levegőben, s vasárnapra, karácsony első napjára fehér hótakaró borította a járást. Az emberek vígan ropogtatták talpuk alatt a fehér pelyhes takarót, a gyerekek ujjongtak, hogy épp ilyen téli szünetre vágytak. Az ünneplő, pihenő emberek közül sokan látták azokat, akiknek nem örömet, hanem munkát adott a hó. Vasárnap már reggel kilenckor úton voltak a KPM Közúti Igazgatóságának járművei: sós homokot szórtak a síkossá vált utakra, hogy a járművek biztonsággal közlekedhessenek. — Más-nap éjjel megint csak útnak indultak a homokszórók — mondta Acsay András, a ceglédi KPM kirendeltség szakasztechnikusa. — Négy salakszóró gépkocsi áll mindig készenlétben a kirendeltségen, és közülük kettőre hóekét is lehet szerelni: kettős munkát is végeznek. Sós homokot, tiszta sót szórnak, vagy komoly fagy esetén salakot. A kirendeltség nyolcszáz mázsa sót kapott erre a télre, ennek a felét homokkal keverve szórják az utakra szükség esetén, a másik fele tisztán marad. A kirendeltségen éjjel-nappal szolgálatot tartanak. Az útőrök jelentését telefonon továbbítják a KPM-nek, innét pedig a rádióhoz kerülnek a jelentések. így jut az emberek fülébe a hír a járható, és akadályokkal teli téli utakról, a közlekedés lehetőségeiről, az utakon levő hó magasságáról. — A hójelentésben magunkra vagyunk utalva — mondta a szakasztechnikus. — Hisz nemegyszer előfordul, hogy a járás egyik felében hóakadályokat jelez az útőr, a másik részében pedig épphogy fehéredik a hótakaró. (e. k.) FIAT 124 Az új szeméi/gépkocsi, amelyet a Togliatti városban épülő gyár bocsát ki, nagy érdeklődésre tarthat számot az autósok körében. Az új autógyár futószalagjairól naponta kétezer kiskocsi gördül majd le. Az üzem főépülete 80 hektárnyi területet foglal el. A szovjet utakon most vizsgázik a Fiat—124 típusú kisautó — az a prototípus, amelyből a Togliatti autógyár évente 600 000 darabot gyárt majd. A Szovjetunió a gyártáshoz szükséges ipari berendezéseket több oiasz cégtől, s elsősorban a fővállalkozó Fiat-cégtől vásárolja. A négyszemélyes Fiat—124- esbe 62 lóerős, négyhengeres vízhűtéses motort építenek, amely 147 kílométer/óra maximális végsebességet ad a járműnek, 100 kilométerenkénti fogyasztása 8,1 liter szuper- benzin lesz. A kocsit tárcsás fékberendezéssel, csavart hordrugózással látták el, csomagtere rendkívül tágas. Barett a búbján —r A divat csak a nőket érdekli! Az öltözködés, az op-art, a mini, meg a miacsuda Bezzeg mi, férfiak ... Nem egyszer hallottam ezt a már szállóigévé vált fejtegetést. Igaz is: a divat csak a nőket érdekli. Mert kik vásárolják meg a legtöbb férfinek az új divatú öltönyöket? — A nők. Kik vesznek a régi télikabát helyett újszerű, szivacskabátot, szőrme béléssel nekik? Kik alakíttatják át a régi öltönyeiket a legújabb divat szerint? — Legtöbbször a nők, mivel köztudomású, hogy a divat csak őket érdekli. És vajon a hiúság kiknek a tulajdonsága? — Erről már beszélhetnénk. „Hiúság, asszony a neved” — tartotta az egykori közmondás. Azt hiszem, ezzel a közmondással kicsit bajban lennénk manapság... Miért? Erősen szürkülő téli délutánon igyekeztem hazafelé. Régi szokásom, még gyerekkori — hogy ha nagyon szeretnék igyekezni, kiszemelek egy nagy léptekkel siető embert, és a lépteimet az övével versenyeztetem. Most is ez volt. Az előttem haladó ember sietett, — én pedig nagy igyekezettel loholtam mögötte. A férfi divatos fekete barett sapkát viselt a fején. Hideg volt, de esze ágában sem járt, hogy fázósan behúzza a nyakát: hogyisne, — akkor nem látják az új sapkát jól a fején! A saroknál három kamasz fordult hangosan vitázva az utcába. A fejükön vadonatv;. divatos barett. A siető burettes Iár- tán a torkukra fagyott a szó. Széles ívben kerülték ki, s mikor elhagyta őket, villámgyorsan fordultak utána. — A, rosszul láttad, öregem: ennek az ürgének svájci etvasz volt a séróján, nem barett! Ilyet csak mi hordunk a városban. Mi, először! Ezt mondták. Mert a divat csak a nőket érdekli... — es vagy több istenhivő vallásrendszerek. A LÓHERE A négylevelű lóherét keresztalakban rendezendő levelei miatt nevezték ki több ezer év előtt a babiloniak szerencsenövénynek, ugyanis hitük szerint a kereszt a négy égtájra kiterjedő hatalmat jelentette. (Egyébként a szabadkőműves jelképrendszerben mindmáig így értelmezik a keresztet.) A görögök úgy vélekedtek: a növény ritka példányai földtakarta kincset jeleznek. A keresztény hit jelképrendszerében Patricknak, az írek védőszentjének lett áldást hozó legendás növénye — csakúgy, mint a babiloniaknak — ismét kereszt alakja miatt. A MALAC Hérodotosz szerint Egyiptomban disznót áldoztak a hold istennőjének. Áldozatként tehát azt kellett odaadni, amely sok család egyetlen vagyonát jelentette. A szegények azonban úgy jártak túl a papok, illetve az istenn' eszén, hogy vagy malac korában váltak meg az állattól, vagy sárból,\ máskor meg tésztából forrnál- j tak disznót, s azt vitték az ol-j tárra, hogy megadják az isten- S nőnek is, ami illeti, de ők se; járjanak rosszul. A disznóhoz, j illetve malachoz fűződő képze- 5 teknek ez a legősibb nyoma. A 5 hazai néprajzkutatók viszont $ jól ismerik azt a szájhagyo-$ mányt, ami szerint nem egy $ disznó túrja ki a földből azi odarejtett kmeset, egy csapásra t gazdaggá téve gazdáját. A KÉMÉNYSEPRŐ ! 5 A kéményseprők kultusza az$ ókori, majd a középkori embe- $ reknek a tűzoltók iránti tneg-^ becsülésében, hálájában gyö-S kerezik. Mivel a kéményseprők $ a tűzrendészeti hatóságok fel-$ ügyelete alá tartoznak, s onnan $ kapják utasításaikat, a tűzve-$ szély megelőzésére, így őket is$ tűzoltó számba vették. A fahá-$ zak tömege miatt — különösen $ Németországban — állandóan! tűzveszély fenyegetett. A ké-$ ményseprő szerencsét vitt ah-' hoz a házhoz, ahol dolgozott,! mert mindenütt lelkiismerete-$ sen lekaparta a szurkot, rend-$ betette a tűzhelyeket. S bár a j körülmények az idők f 'vamán; gyökeresen megváltoztak, a; kéményseprőkhöz fűződő sze-$ rencsetv.dat tovább éli. Nyerges Ágnes $ forgalom végeredményét — a lakosság jókívánságainak megfelelően — új év után állítják össze. A baleseti kórház ügyeleti szolgálata ezúttal „munka nélkül” maradt. Sem a városból, sem a járás területéről nem jelentettek, illetve nem szállítottak be balesetes beteget. S mint mondották: remélik szilveszter éjszakáján is pihenhetnek az ügyeletesek. A rendőrség közlekedésrendészeti osztályánál érdeklődésünkre örömmel közölték, hogy a város és a járás területén nem történt közlekedési baleset. Az ünnepi hangulatot nem zavarta garázdálkodás sem, ittas embert nem kellett előállítani. Jó lenne, ha a szilveszteri „fekete krónika” naplója is ilyen üres maradna, mint a karácsonyi. TV-FILMEK Filmek a tv képernyőjén az új év első napjaiban: január 4-én „Veszélyes üdvözlőlap” címmel egy ékszercsempész- banda felszámolására induló nyomozás fordulatait kísérhetik figyelemmel a nézők, január 8-án képernyőre kerül Gogol ismert elbeszélésének filmváltozata: a „Köpeny”. A második világháború ideje alatt játszódik Olaszország egy eldugott, távoli vidékén „A harapófogóban” című film, Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal. akik ismerték és szerették, hogy drága tó édesapánk: Kovács Ferenc nyug ceglédi postamester, életén^ 83. évében elhunyt. Temetése dec. 22-én volt. Mindazoknak, akik a temetésén meglelentek, sírjára koszorút helyeztek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, fogadják hálás köszőnetünket. Dr. Kovács Imre és ifj. Kovács Ferenc, fiai. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett feleségem és nevelőanyám* Varga Benedekné szül: Tűre! Eszter temetésén megfelentek. részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak. sírjára koszorút, virágot helyeztek. Varga Benedek és családja.
