Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

1966. DECEMBER 23., PÉNTEK PÍSI hecyri yíníop :* BOXINGDAY Dr. Randé Jenő, a Magyar Televízió főszerkesztője a londoni karácsonyokról teljesítenek a mentők. Ez a nap az, amikor íőnökök a beosztottjaikat s az emberek egymást is megvendégelik — itallal. Ennek következménye aztán, hogy mire kocsijukba ülnek — tisztelet a kevés ki­vételnek — már erősen illu- mináltak. Százával okozzák a nemegyszer halálos végű bal­esetet. Ezért — elrettentésül a tv képernyőjén megjelenik — az ünnep előtt, rendszerint a közlekedési miniszter, hogy isten után ő is óvja Angliát, vagy megrázó, elrettentő fil­meket forgatnak a balesetek­ről, amelyekre minden itallal ünnpelő angol számíthat. — S aki épen hazaér, meg­éri az első piros betűs napot, 25-ét. — Amit az angol Boxingday- nek nevez. Valamelyik kollé­ga bokszolónapnak fordította, pedig hát korántsem ilyen har­cias. A valóságos és szó szerin­ti jelentése: csomagnap. Régi ' szokás, hogy ilyenkor ajándé- 1 koznak — a személyzetnek is, j s a gyerekeknek is. Mert ott 25-én reggel érkezik a télapó, I harisnyába töltve az ajándé­kot. A szaloncukor külön j öröm a gyerekeknek. Csak 1 külsőre hasonló a mi éde6- I ségünkhöz. Hivatása teljesen ! más. Ha leszakítják a tete- I jót, nagyot pukkan. Ezzel vé- i ge. De az effajta durranó sza­loncukornak jobban örülnek ] az apróságok, mint a csoko­ládébevonatos fondantnak. A | felnőttek pedig gyakran emel- I getik az üveget, s eltérően az j évközben5 sörös hagyományok­tól: bort is isznak. Fraxicia, I német, jugoszláv szőlőlét, sőt ' magyar bikavért is. — A tv főszerkesztőjétől stíl- szerű megkérdezni, milyen ott a karácsonyi műsor. Nem (ka­rom azt kérdezni rosszmájüan, hogy ott is „olyan” mint lá- lunk? — Nem lehet összehasonlí­tani, más az ízlés. Erőssége a kitűnő riportfilmek és doku­mentumanyagok. A tv-játékpk annál gyengébbek. Viszont an­nál több a gyerekeknek szóló jó rajzfilm. Az angol tv slá­gere a Flintstones rajzfilm­sorozat, amely a magyar tele­vízió képernyőjén is megjele­nik. — Hadd adjon ötletet az új­ságíró: nevezzek a filmet szó szerinti fordítással — Kova- köviéknek. — Köszönjük az ötletet s hadd folytassam azzal, hogy sok ötletre van szüksége az Angliában élő magyarnak, ha hasonló asztalt akar teríteni, mint idehaza. Sosem felejtem el, hogy egyszer libát vásá­roltunk. Az anyósom szétbon­totta, aztán úgy ahogy volt, kidobhattuk. Ügy látszik, ha­lon nőtt a szegény jószág, mert olyan szaggal telt meg az egész konyha, mint a csarnok halstandján. Az anyósom elke­seredésében sírva fakadt. De megmentett az igazi eredeti, jó magyar töltött káposzta. — A beigli ismeretlen? — Az angol koszt nem va­lami ízletes. Egy átlagos me­nü kifejezetten savanyú s ért­hetetlen módon sárga színű paradicsomlevessel kezdődik. Folytatódik félig sült birka­combbal faggyúsan és vízben főtt krumplival, párolt kar­fiollal. A záróakkord: pudding. Ám el kell ismerni, hogy az igazán, jó ételt nagyon becsü­lik kint élő volt honfitársaink is. Ilyenkor ha valaki, az ott nehezen található s beszerez­hető mákért, beigliért, kocso­nyahúsért futkos, az biztosan magyar. Tóth György OROSHÁZA 1969 Az Orosházi Városi Pártbi­zottság és tanács jubileumi évnek nyilvánította az 1969-es esztendőt. Ekkor lesz ugyanis Orosháza ' megalapításának 250. évfordulója. Száz évvel ezelőtt választották meg kép- j viselővé Táncsics Mihályt, száz ; esztendeje lesz annak is, hogy dr. László Elek, Orosháza első orvosa felismerte és közzétet­te a Gyopáros-tó vizének gyó­gyító hatását. Májusban ül össze a SZÖVOSZ VI. kongresszusa Csütörtökön a SZÖVOSZ székházában rendezték meg az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács ülését. Szir­mai Jenő, a SZÖVOSZ el­nöke bevezető előadásában határozati javaslatot terjesz­tett elő a szövetkezeti moz­galom továbbfejlesztéséről. Az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács jóvá­hagyta a SZÖVOSZ-kong- resszus előkészítésével kap­csolatos beszámolót azzal, hogy a kétmillió tagot szám­láló szövetkezetek 1967 má­jusára hívják össze a SZÖ­VOSZ VI. kongresszusát. A tanács ugyancsak jóváhagy­ta a földműveszövetkezetek harmadik ötéves tervét. A be­számoló utáni vitában fel­szólalt Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter és Csanádi György közlekedés- és posta- I ügyi miniszter is. ,FELÜLTÜNK A HINTÁRA' Egy kisvállalat hétköznapjai A Gödöllői Járási Építő- ' ipari Ktsz központja Kis- ! tárcsán van. Gödöllőn len- j no ugyan helye, mert fő- [ leg ott építkeznek, de a már meglevő központi telep i telke egyelőre üres, parlag, s az OKISZ még nem tervezte be az elkövetkezendő évek-' re az új központi telep- j hely megközelítőleg 3 millió forintos beruházását. A Gödöllői Járási Tanács épületét téglabarikádok ve­szik körül. A közeli park fái derékig állnak a sóder­ben. A tanácsháza mögött modem lakóházak emelked­nek. Két éve határozta el a szö­vetkezet, hogy lakóházakat épít. — Felültünk a hintára — mondja Orth Mihály, a szö­vetkezet műszaki vezetője. — Nincs megállás. Néhány talicskával indul­tak két évvel ezelőtt az üres i telekre. falatokkal szembeni kisebb- J kezetnek fangúság, örökös, kiszámítha- j sem. Ha tatlan akadályok. Most, de­cember végén készülnek újabb 24 lakás átadására Gödöllőn. Szeptemberben ké­szen lehettek volna vele. Ám a múlt év decemberé­ben megrendelt anyag au­gusztusban még nem volt sehol. A bank szorongatta j őket a hitel miatt. Mire az , anyag megérkezett, pénzzé kellett rögtön tenni, hogy a hitelt törleszthessék. egyetlen embere éjjel jön a szál­lítmány, az elnök a kocsmá­ban toboroz. A munkaerő a pohár mellől alkudozik, sa­ját „szórakozását”, „pihenés­re” szánt idejét adja el. Az bizony nagyon drága. Két da­rab százast sem restellnek elkérni, és még a feltételeket is ők szabják: „Ide nem ra­kom, csak oda. Nem tetszik? Hát akkor fizessék a köt­bért”. A hónapok telnek, Az alvállalkozók gondok és sikerek közöli 620 esztendő per Jókai és Mikszáth írásaiból tudjuk, hogy a per úgy hoz­zátartozott a régi világ ma­gyarjának életéhez, mint a mindennapi kenyér. Mégis ta­nulságos dolog utána nézni annak: melyik magyar per tartott a legtovább? Becsült, keresett borai vol­tak a középkornak a római tő­ről termett budai fehér borok. (A „törökvémek” becézett bu­dai kadarkát — amelyről az a hír járta, hogy „aki issza, hol­tig él” — az albániai Üszkü- d árból csak Mátyás korában telepítették. (Nos, leghosszabb perünk ezek miatt a budai bo­rok miatt zajlott le. A tatár­járás előtti Buda melletti fal­vak — Sasad, Örs, Csik, Ke­város tanácsa a bordézsma jo­gát megváltotta az egyházi in-‘ tézményektől. Sajnos, Buda városának rö­vid örömet szerzett e drága jog: 1871-ben a mindent el­pusztító filoxéra rátette a kriptafedélet a közel kétezer esztendős Buda vidéki szőlő és borkultúrára. z. L A vállalkozás sikerüli: tavaly télen átadták első 24 lakásos OTP-házukat. Még az évben megkezdték a kö­vetkező épülettömb alapozá­sát. Az' igények rohamosan nőnek, szorongatják, s lé­péstartásra kényszerítik őket. 1966 tavaszán 96 lakásból álló házsor építésébe kezd­tek Vácott, s újabb 48 lakás alapozását végzik már Gö­döllőn. A nehézségekkel menetköz­ben kell megbirkózni. A tí­pusterv hibái, az alvállalko­zók önkénye, az anyagbeszer­zés nehézségei, a nagyvál­QijUA^lCÓ Qézia: áfico Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székhazában kibővített ülést tartott az Országos Bé- ketanács^ elnöksége. Dr. Ré- czei László alelnök megnyitó­ja után dr. Sík Endre, az Or­szágos Béketanács elnöke ele­mezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, összegezte a ma­gyar békemozgalom idei tevé­kenységének tapasztalatait, s szólott a soron következő ten­nivalókról. Rámutatott, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusának ha­TABLÓ tározata, amely nemzetközi ^ kérdésekben» is állást foglalt, ^ világosan szemléltette a béke- ^ mozgalom jelentőségét és ^ szükségességét. ^ A referátumot vita követte, ^ majd az elnökség egyhangú- lag elfogadta a beterjesztett $ javaslatokat. Arra szólította ^ a magyar békemozgalom ak- § tívistáit, hogy a következő ^ hetekben széles körben is- ^ mertessék, népszerűsítsék ha- ji zánk külpolitikáját. | Az ülés dr. Réczei László § zárszavával ért véget. — A Franciaországban élő ha­ladó gondolkodású magyaro­kat, munkásokat tömörítő pá­rizsi „Magyar Egyesület” 1843- ban alakult meg és évtizede­kig működött. A pécsi Janus Pannonius Múzeumnak most birtokába került a „Magyar Egyesület” tagjairól Párizsban 1882-ben készített tabló, ame­lyen Zichy Mihály festőmű­vész elnöki minőségben szere­pel. A munkások körében lát­ható még Munkácsy Mihály, § Jókai Mór, Türr István hon->5 védtábornokok és Gruby Dá vid orvos, mint az egyesület § tiszteletbeli tagja. Az összesen 75 főnyi csopor- $ tot , ábrázoló értékes tablót | Stromayer János kádár — az^ egyesület tablón látható tagjá-^ nak — Pécsett élő leánya ado-^ mányozta a Janus Pannonius^ Múzeumnak. s Nem, most nem azokról van szó, akik hírekkel, vagy cikkekkel, üggyel, vagy gonddal keresik fel a szerkesztőséget. Nem azokról, akik nekünk segítenek, újságíróknak és akiknek mi segítünk, újságírók. Azokról lesz szó, most, akik... De inkább mutassuk be őket olvasóink­nak. A KÖLTŐ A szerkesztőséghez úgy hozzá tartozik A költő — így, nagy „a”-val, mint az írógép, a sajtóhiba, és a feketekávé. A költő tehetséges — őszinte és hallatla­nul termékeny mi szerintünk. A költő jön, lát és győzni akar, ami egymagá­ban még nem lenne baj, de ő a versei­vel akar győzni és bennünket meggyőz­ni. Nekünk kutya kötelességünk, hogy megvédjük olvasóinkat, és a magyar irodalmat ettől a költőtől, aki a rímeit töltőtollal írja és verítékkel, valamint golyóstollal, a még nyomokban sem fel­fedezhető tehetség helyett. A költő mindennap jön. Gyakran ugyanaz a költő, de van olyan nap is, amikor több „ugyanaz” a költő jön, hó­na alatt cipelve verseményeit és meg nem értést kapva ily fenyegetődzéssel távozik: — Jó, megyek a Népszabadsághoz, a rádióhoz, a televízióhoz ... Nem vagyok rosszmájú, de istenkém, bár menne. De nem megy, hanem jön. megint. Tele van hévvel, tűzzel, verssel és dilettantizmussal. Hogy is van a mondás? — Több tüzet a versbe, s több verset a tűzbe. De azt hiszik, megfogadja? Megint jön, uram­isten, itt jön megint a folyosón ... A PANASZOS A panaszos panasza ügyében most van nálunk 457. ízben, ám, lehet, hogy egyet-kettőt tévedek. Az első száz lá­togatásánál még bírtuk idegekkel, sőt, az első, a legelső látogatásnál még azt hittük, hogy valóban panaszos, aki ügy­fél, de most már csak olyan panaszos, akinek az ügyétől félünk — mi. Mert nincs ügye, nem is volt, nem is lesz. Mert, ha lenne ügye, akkor dehogy is jönne panaszkodni, akkor örülne, hogy végre ügye van, amivel eljátszhat, mint kisgyermek a babájával... De nincs, hát kitalál, s agyrémét a szerkesztőségi panaszirodába akarja bejegyeztetni, mint valami újszülöttet. Először kedves elvtársak voltunk, most pedig már ... Szóval, ezt nem le­het leírni. De mégis megbocsát nekünk, és megérkezik közvetlenül a költő után, 458. ízben is. Mondom, lehet, hogy egyet-kettőt té­vedek. A SZAKEMBER A szakembert onnan lehet megis­merni, hogy annyit ért az általa szak­mailag kifogásolt cikk témájához, mint öszvér az integrálszámításhoz. Éppen ezért azonnal tollat, telefont, vagy kilin­cset ragad, és egy köteg számítással, adattal, jegyzékkel, könyvvel és brosú­rával a hóna alatt bebizonyítja, hogy Kepler harmadik törvényét már a Tri- parti tumban megfogalmazta Werbőczy, és a hibrid kukorica termesztéséhez el­engedhetetlen a műszálas rézgálic. A GRATULÁLÓ Cseng a telefon, vagy jön a levél, esetleg ő jön a folyosón. Gratulál, őszinte szívvel, sok sikert kivánva ne­künk lapunkhoz, amely egyedülálló a maga nemében, s egyik cikkünkhöz kü­lönösen, amelyet csak a gyónj őrtől ájuldozva tudott elolvasni. Bevall jam? Bevallom: gyarló emberek vagyunk. Jólesik a gratuláció, irulunk-pirulunk, nem nagyon kényeztetik el az újságíró­kat a gyakori dicsérettel. — Kolosszális volt az a cikk — lel­kendezik tovább levélben, telefonon, vagy személyesen. És mondja is a cí­met, a témát is. Ilyen nálunk nem jelent meg. Ilyen a magyar sajtóban sem jelent meg. Nem is fog soha. De gratulál is. mi irulunk-pirulunk zavarunkban: most mi a fenét mondjunk!? AKI ÚJSÁGÍRÓ AKAR LENNI — Jó napot! Maga a főszerkesztő? Csak a helyettese. Hol a főszerkesztő? Értem. Na, rendicsek, maga is jó lesz. Ide figyeljen, jó ember. Újságíró aka­rok lenni, mikor lépjek be? Hogy mi­hez értek és mennyi az iskolai végzett­ségem? Cuki pofa maga. Ha értenék valamihez, akkor nem is ide jönnék... És egyáltalán, mit akar maga, atemtu- dóst, ide?... Mi az, hogy nincs felvé­tel? De nagyképű, hallja... Ezek után egy frászt jönnék én magukhoz újság­írónak, ilyen helyre nem adom el ma­gam. Van még újság ebben az ország­ban ... És köszönés nélkül távozik. „ ★ Sajnos, arcképcsarnokunk feljegyzé­sét és bemutatását itt abba kell hagy­nom, mert kopogtatnak az ajtómon: egyszerre lép be a költő, a panaszos, a szakember, a gratuláló, meg a töb­biek ... Különben azért jól vagyok. — Hadd számoljak be ez­úttal londoni élményeimről. A nagyváros központja de­cember közepétől fényárban úszik. A vásárlásra biztató feliratok, színes díszítések pomoáznak mindenfelé. Ilyen­kor jön el a hagyományos pulyka- és libavacsora ideje. Sokat vitatkoznak azon, hogy tulajdonképpen melyik sült inkább hagyományos és in­kább angol. Tulajdonképpen a pulyka mellett kellene sza­vazni, de Dickens egyik munkájában azt írta, hogy a liba. És Dickens tekintély. — Tehát a vacsora az ün­nep fénypontja. — Annak is a szilvapud- ding. Azt tartják, hogy egy jó angol háziasszony már karácsony után megkezdi a következő karácsony pud- dingjának készítését. Azért tart ilyen sokáig, mert — bár annyit tudok, hogy egy sor a receptjét nem ismerem — szeszféléből áll, s egy eszten­dőbe télik, míg mindez jól megérik. Tény. hogy a szilva- pudding fenséges étel. — Hogy ünnepelnek külső­ségekben az angolok? — Kezdjük azzal. hogy 24-én megerősített szolgálatot szí — jeles szoioviueKeiv voi- \ taik. A per tárgya a szőlők és { borok tizedszedési, dézsmálás! 1 joga volt. A per viselőd — olykor kisebb egyházi intéz- i menyek bevonásával —: a j veszprémi püspök, s az esz- i tergomi érsek. Veszprémhez 1 területi jogon, Esztergomhoz a < királyi alapítás jogán tartóz- i 1 tak ezek a bordézsmák. A per úgy 1225 tájt indult meg és zajlott — hol a pápa, hol a ^ király előtt — egészen 1845-ig. i A per nem vett tudomást a § tatárjárásról, túlélte a másfél $ évszázados törökvilágot: élte a ^ maga — mindentől független ^ — életét. Végét, csekély hat- $ százhúsz esztendő után, az ^ vetette, hogy 1345-ben Buda ^------------------------------------------------| lassan kialakul a vállalat sajátos arca. Megszerzik a nélkülözhetetlen és mindent- tudó munkagépeket. Megbíz­ható szakmunkásaik vannak, év végén nyereséget oszta­nak. Az elnök beül ütött-kopott Warszawájába és körüljárja az építkezéseket. Tanácsokat ad, konzultál, dorgál. A bri­gádok hol lassan, hol gyor­san felhúzzák a falakat. S egyre több helyen bukkan­nak fel. Orvosi rendelő, gyógyszer- tár, szolgálati lakás kombi­nátot építenek a máriabes- nyői körzetnek, új kórter- j meket a gödöllői kórháznak, négylakásbs szolgálati házat 1 a KPM-nek. És az OTP-há- zakat. S hogy jövőre mit, még nem tudják. A terveknek, a meg­bízásoknak már meg kel­lene lenniök, de még nincs a kezükben. Egy biztos, mond­ja az elnök, építeni fogunk, munka nélkül nem maradunk. D. J. előtt nincs kellő tekinté­lyük. Hiába, kisvállalat. A Fővárosi Elektromos Művek félévi hallgatás után vála­szolt a megrendelésükre — nemleges választ adott. — Megígértük, hogy perel­ni fogjuk őket — mondja Berencsi János elnök. — Er­re már meggondolták ma­gukat. A szállítás a küzdelmek külön fejezete a szövetke­ze1: történetében. Eltűntek a lófogatok a város életéből. Megszűnt a BELSPED. TEFU van. De kicsi a kapacitása. A szövetkezet a TEfU-so­főrnek is kisvállalat. Meg­esik, hogy hétre kérik, s fél tizenegyre jön. Két-három fuvart csinál és eltűnik. Este hozza a papírjait. Csak any- nyit igazolnak neki, amennyit dolgozott. A TEFU vezetője méltatlankodik, hogy nem használták ki a kocsit. Leg­közelebb már nem ad. A vasúton szállított építő­anyag Kistarcsára érkezik. Kistarcsán nincs a szövet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom