Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

Orvosi rendelő, orvosi lakás, anya- és csecsemőgondozó épül 1967. évben községfejlesztési alapból Ecseren Minden községben megtör­tént már az 1967. évi köz­ségfejlesztési alap felhaszná­lásának elkészítése. így van ez Ecseren is. Talán azzal a különbséggel, hogy az 1967 évi kofa-alapból történő épí­tést már régen, illetve pár évvel korábban eldöntötték. Ecser község középületekben a járás „szegény” községei közé tartozik. Ezért az új középület építése jobban „gazdagítja” ezt a kis köz­séget, mint egy olyant, ahol már van bőven középület. Reméljük, meg is valósítják. Az anyák és a nyugdíjas szakmunkások részéről ugyan­is'már igen nagy az érdek­lődés az építkezés iránt. Az építés terve elkészült. A ter­vet társadalmi munkában Tó­szegi Tamás építészmérnök, az új sportpálya tervezője készítette. Ecseren az 1967-es év­ben orvosi lakást, ren­delőt, anya- és csecsemő- gondozót építenek a köz­ségfejlesztési alapból. 120 ezer forintot erre a célra már a korábbi évek köfa-alap- jából tartalékoltak. Az épít­kezéshez szükséges telket ki­jelölték már. 200 ezer forinttal segít a megyei tanács is a létesít­mény megépítésében. A község 80 ezer forint értékű társadalmi mun­kát tervez a kivitelezés­hez. Ecser községben az új létesítmény mozgásba hoz­za az egész község la­kosságát. Olyan új létesítmény létre­hozásáról van szó, amelynek mielőbbi, és minél jobb mi­nőségben való elkészítése egy­aránt érdeke öregnek-fiatal- nak, gyári munkásnak — helyben dolgozónak. Ecser község lakói az új létesítmé­nyek megvalósításánál — pél­dául az iskolaépítésnél is egy emberként álltak a köz­ség vezetősége mögé. Remél­jük, a mostani építkezésnél is így lesz. S talán még annyit, hogy a vállalások teljesítése és túlteljesítése tovább öreg­bíti majd az ecseriek jó hí­rét. <MJ) A kulturális alap jobb felhasználása A lehetőségek józan mérle­gelése jegyében zajlott le né­hány nappal, ezelőtt a járási párt- és tanácsi végrehajtó bi­zottság által összehívott meg­beszélés, melyen termelőszö­vetkezeti vezetők és népmű­velők tanácskoztak a járás­ban élő dolgozó parasztok műveltségének emeléséről. Rétvári Gyula művelődési osztályvezető bevezető elő­adását termékeny vita kö­vette, melyben részt vettek Mende, Tápiósáp, Úri, Üllő termelőszövetkezeti vezetői, a megyei tanács művelődésügyi osztályát képviselő Bicskei Gábor, Fodor Péter, Furug- lyás Géza és Lengyeli József. A tanácskozás alapgondola­tánál az előadás indító gon­dolatát fogadhatjuk el, mely­bén' Rétvári elvtárs egy ókori megállapítást idézve munkánk lényegét a következőképp fo­galmazta meg: „Aki pers­pektívában gondolkodik, em­bert nevel.” Valóban ez lehet számunk­ra a leglényegesebb, és ezen a területen bizony még bőven Van tennivalónk. dés országszerte egyre inkább tanult szakmává válik, ahol e rátermettség mellett egyre több szerepe kell legyen a mesterségbeli, módszerbeli tu­dásnak. Az ilyen népműve­lési apparátus kialakítása já­rásunkban a művelődést irá­nyítók feladata. Elsősorban meg kell javí­tanunk, amennyire erre le-, hetőség van, az emberek munkakörülményeit, Szakmai tudásuk, felelős­ségteljes segítségük kéré­se a termelőszövetkezet szakmai vezetésének jól felfogott érdeke kell le­gyen. • Fazekas Károly, a mendei szövetkezet elnöke mondot­ta hozzászólásában: A két ösz- szehívó szerv azt szerette volna elérni, hogy a vezetés mindkét területe fokozottab­ban érezze a saját felelősségét ebben a vonatkozásban is, és ez a közös felelősség reálisan kidolgozott, anyagilag jól megalapozott és minden kö­rülmények között végre is hajtható kulturális munkát eredményezzen termelőszövet­kezeteinkben a népművelés hathatós segítségét igényelve. f. g* VIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1966. DECEMBER 20., E,T>D Hogy kevesebb asszony utazzék Pestre Van-e jövője az ecseri babának ? Az ecseri nőtanács vezetője 1945 óta ismeri az asszonyok gondjait, és a felszabadulás első perceitől kezdve áldozat­kész, lelkes segítője a nőmoz­galomnak. Fazekas Ferencné, az ecseri nőtanács titkára sze­rint mivel lehetne vonzóbbá tenni a községi nőmozgalmat? Ebben az étiben nem tarta­nak himzőtanfolyamot a köz­ségben. Ez nehezíti a nőtanács ez a munkáját, hiszen ez a tanfo­lyam nemcsak a híres ecseri hímzést volt hivatott népsze­rűsíteni, hanem „vitafórum- klub” is volt. Kevés ecseri asszony maradt otthon, leg­többjük Pesten dolgozik. Kora reggel kelnek, késő este érnek haza. A gyerekeket a nagyma­ma neveli. Ezek a bejáró asszonyok szinte csak laknak a köz­ségben, de nem élnek ott. Ahhoz, hogy a nőtanács számíthasson rájuk, elő­ször munkaalkalmat kel­lene teremteni nekik. Gyakran felkeresik Fazekas- nét és elmondják: szívesen dolgoznának a tsz-ben, ha készpénzt kapnának. A járási és a községi nőta­nácsnak van néhány nagyon okos ötlete — méghozzá olya­nok, amelyeknek megvalósí­tására is van remény. A Május X. Ruhagyár szí­vesen „kihelyezne” a köz­ségbe egy varró—hímző részleget. Ahhoz, hogy ebben a részleg­ben a munka megindulhasson, zökkenőmentes, folyamatos legyen, tizenöt-húsz sta­bil munkaerőre lenne szük­ség. Később persze több asz- szonyt is tudnának folglalkoz- tatni. Hogy a terv valósággá váljék, ahhoz az kellene, hogy a község asszonyai „kézbe vegyék” a dolgot, felvegyék a kap­csolatot a gyárral. Irodalmi presszó Pilisen Nekik is megérné, hiszen meg­szabadulnának a napi három órai utazgatástól, s otthon megkeresnék azt a pénzt, amiért most Pestre kell vo­natozniuk. .4 népművelés új formái Szakkörök, klubok, előadások A művelödósiotthon-igazgatók vecsési tanácskozásáról Vecsésen tartották ez évi utolsó munkaértekezletszerű megbeszélésüket a járás mű­velődési intézményeinek veze­tői, művelődési otthonok igaz­gatói, községi könyvtárosok. A megbeszélés témája a mű­velődésben egyre inkább te­ret hódító kis közösségi for­mák, ismeretterjesztő előadá­sok, szakkörök, klubok eddigi tevékenységének és az ezzel kapcsolatos feladatok megbe­szélésé volt. A vitaindító elő­adást Fodor Péter művelődési felügyelő tartotta, aki sok más vonatkozás mellett súly- lyal foglalkozott a járásban ta­lálható klubok, főként ifjúsági klubok tevékenységével, mun­kájával. A tanácskozás második ré­szeként megtekintettük a köz­ség szülöttének, Goldman György szobrászművész emlé­kére rendezett kiállítást és tájékoztatást hallhattunk Vér­tes Györgytől, az Országgyűlé­si Könyvtár igazgatójától Goldman György életére, munkásságára vonatkozóan. A kiállítás megtekintését a Halhatatlanság című kisfilm bemutatója fejezte be. A bemutatón részvevők kö­zött elhangzott nem egy véle­mény szerint minden megbe­szélést így kellene befejezni. (furuglyás) A másik elképzelés inkább csak ötlet. A nők koppenhá­gai nemzetközi tanácskozásá­ra az ecseri asszonyok egy he­lyi népviseletbe öltöztetett ba­bát küldtek. A baba nagyon tetszett — a népviselet, ame­lyet az Állami Népi Együttes már ezt megelőzően népsze­rűsített — szintén. Mi lenne, ha nagyobb szé­riában készítenénk ecse­ri babákat?! Biztos meg­nyerné néhány külföldi megrendelő tetszését. Ez nemcsak munkaalkalmat jelent, hanem megőrizné az ecseri népviseletet, terjesztené azt. És talán piacot szerezne az ecseri hímzésnek is. Néhány ötlet, terv. Azért so­roltuk fel őket, mert van reá­lis alapjuk — érdemes lenne megvalósításukon töprengeni. (d) Nagy öröm érte az iroda­lombarátokat Pilisen. A he­lyi földművesszövetkezet iro­dalmi presszót szervezett a 6-os számú cukrászda helyi­ségeiben. Az első összejövetelt december 9-én rendezték meg, s a presszó helyiségét megtöl­tő közönség előtt dr. Cenner György színháztörténész és Gémes György színművész tartott magas színvonalú, ér­dekes előadást a színházkul­túra fejlődéséről. A nagy érdeklődésre valá tekintettel — mely az irodalmi presszó iránt megnyilvánul — a vezetőség elhatározta, hogy tovább megy a megkezdett úton és rendszeressé kívánja tenni a modem, zenés irodal­mi presszó működését. Nagy restanciát pótol ez a kezdeményezés ebben a nagy községben. Több bátortalan próbálkozás után végre Toldi Ferenc kultúrfelelős — a pi­lisi kulturális élet veteránja — megvalósította az elgon­dolást: így kerülhetett sor a sikeres bemutatkozásra. Nagy szeretettel, várjuk a folytatást és gratulálunk a kezdeményezőknek. Pintér Mihály Az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz ipari üzemei közül a monori Hüsi-üzem a múlt évi 789 hek­toliter üdítő itallal szemben ebben az évben eddig 883 hek­tolitert készített. A darálók teljesítménye közül kiemelke­dik a 2. számú daráló ered­ménye, az 1650 mázsás tervét 2300 mázsára teljesítétte. Az 1. számú daráló teljesítménye 2460 mázsa a múlt évi 1115 mázsával szemben. A sertés­hizlalás aránya 113 százalék, s nyolc szilcvízüzem összteljesít­ménye 102 százalék. 60 darab bízó marha átadását vállalta a péteri Rá­kóczi Tsz. Vállalásának a tsz már eleget is tett maradékta­lanul. „A vadócba rózsát ojtok, hogy szebb legyen a föld“ Egy délután a vasadi mezőgazdasági szakiskolában érdekeltté kell tennünk dol­gozóinkat olyan vonatkozás­ban, hogy értelmét lássák a tanulásnak. Jónak tekinthető itt a tápiósápi példa, ahol a szaktanfolyamot végzők bérét vezetőségi határozattal tíz szá­zalékkal felemelték. Színvona­las formákat, vezetői példa- mutatást kell elérni szövetke­zeteinkben a műveltség eme­lése érdekében. Nem az a fő feladat, hogy Szövetkezeteink a képezett alapot, melyet a kulturális bi­zottság tervével együtt a terv­tárgyaló közgyűlés kell jóvá­hagyjon, a művelődési intéz­mények rendelkezésére bo­csássák. Azt kell elérnünk, hogy ezt az összeget a szövetkeze­ten belül valóban művelő­dési célokra fordítsák, és ehhez kérjék — ha kell, követeljék — a községi műve­lődési intézmény vezetőjének segítségét. Tudomásul kell venni, hogy a képesítési rende­let megjelenésével a művelő­A monori gyógyszertárban infravörös lámpa tartja megfelelő hőfokon a krém alap­anyagokat. Képünkön: Solti Jánosné keverés közben. Elhagytam Vasad utolsó házait is, megyek a kitaposott ösvényen toronyiránt a szakiskola felé. Nem lehet eltévedni, a közelben levő tanyákkal sem lehet összetéveszteni az isko­lát, hiszen hallom a traktorok pöfögését, közeledve pedig fel­tűnik az épület melletti kosárlabda-, meg futbállpálya. De, ha még ez sem győzne meg arról, hogy jó helyen járok, két kö­zeledő kislány hangos csivitelésével, kollégiumi élmények ecsetelésével, amint két szatyorral, úti málhával felszerelt anyuka mellett haladnak — teljesen megnyugtat. Néhány száz méternyire mögöttem elbúcsúznak az anyu­káktól, aztán visszasietnek, be is érnek, majd otthonosan ka­lauzolnak a tanári szobába. szók, a szarvasmarhatenyész­tők, különböző helyeken: Ala- gon, Tápiószentmártonban, két osztály pedig a budapesti me­zőgazdasági kiállítás területén működik. Szülői értekezletre jöttek Zalából, Szabolcsból Kár, hogy nem érkeztem legalább egy órával korábban, mondja sajnálkozva Csősz Gá­bor gyümölcstermesztő szak­tanár, épp most fejeződött be a szülői értekezlet hivatalos része. A gyerekek nagyon szép műsorral kedveskedtek a messziről jött anyukáknak, apukáknak: Tóth Sándor és Szabó József másodéves ta­nulók szülei a Szabolcs me­gyei Gyüre községből este hat­tól reggel hatig utaztak, hogy részt vehessenek ezen a szü­lői értekezleten. De érkeztek Zalából is, meg Kiskunhalas­ról, Mezőberényből, Kistarcsá- ról, mert a gyerekek a vasadi mezőgazdasági szakiskolába az ország különböző tájairól jöt­tek. 1966 kiemelkedő sporteseményei Háromnapos tanfolyam Gödöllőn A községek és a tsz-ek nő­tanácsainak vezetői részére 1967. január 4-én, 5-én, 6-án tanfolyamot rendeznek. Az Ag­rártudományi Egyetemen meg­rendezésre kerülő továbbkép­zésen a gazdasági mechaniz­mus legfontosabb elveit és a IX. pártkongresszus határoza­tait ismertetik. A tanácskozás célja: útmutatást adni az asz- szonyoknak, megismertetni őket azokkal a feladatokkal, melyek megoldásához a jövő­ben hozzá kell járulniuk. Sorolhatnánk az eseményeket hosszú oldalakon keresztül. Hi­szen melyik sportoló, vezető ré­szére ne lenne emlékezetes egy- egy verseny. Egyesek azért szépek — mert győzelem, értékes helye­zések fűzednek hozzá, mások ép­pen a kudarc, a sikertelenség mi­att emlékezetesek. A sportnak ép­pen ebben rejlik egyik szépsége. VÉGEREDMÉNYEK A legnépszerűbb sportágban — a labdarúgásban az 1966-os bajno­ki évben az alábbi eredményeket érték el csapataink. Felnőttek, megyei I. osztály (16 csapat közül): 4. Üllő 30 15 5 10 37:28 35 5. Monor 30 14 6 10 44:41 34 < 10. Vecsés 30 12 6 12 37:43 30 Területi Északi csoport (14 csa­pat közül): 3. Gyömrő 26 13 6 7 62:39 32 Területi Közép csoport (14 csapat közül): 8. Ecser 26 11 3 12 39:42 25 A tanulmányi év két részre oszlik: öt hónapot töltenek ta­nulóik a szakiskolában, hatot a tangazdaságban. Az intéz­mény maga is széttagolt: Va­sadon egyszerre csak két osz­tály tartózkodik — pillanatnyi­lag mintegy 80 tanuló — az első éves növényvédő gépészek és a másodikos gyümölcster­mesztők. A szőlész- és borá­A tanári kar tehát állandó ingajáratban van — attól füg­gően: a hét melyik napján hol van éppen órájuk. Ha Vasad­ra kell jönniük — naponta öt­hat órát utaznak. Mégsincse- nek elkeseredve, a hivatástu­dat itt szinte kézzelfogható, azt mondja Csősz Gábor, a ta­nár úr, akinek hajdani tanít­ványa, most kollégájaként vesz részt a beszélgetésben: — A mi jelszavunk ez: „A va­dócba rózsát ojtok, hogy szebb legyen a föld”. Kétszeresen is jelkép ez nálunk. Nemcsak a gyerekek leendő szakmáját szimbolizálja, de a mi mun­kánkat, pedagógusokét is: va­lóságos kis vadócként kerül­nek ide hozzánk, s eltelik né­hány hónap, egy év, de alíáx* nézzük is meg őket... F. O. (Folytatjuk) sóirbsan Az MHS monori lövészcsapa­ta szombaton délután rendezte meg a lőtéren ez évi utolsó há­zi versenyét. Ez a verseny egy­ben már a felkészülés megkez­dését is jelentette egy jövő évi nemzetközi mérkőzésre. Aschenbrenner József 264, 2. Rizmajer József 260, 3. Negye- di Elek 247 kör. A sturovói lövészcsapat Ugyanis meghívta a monori MHS lövészcsapatát egy jövő évi oda-visszavágó szereplésre. Pisztoly öt értékelt lövés után az eredmények: 1. Aschenbrenner József 41, 2. Merschel János 37, 3. Negyedi Elek 31 kör. — sk — Kispuska Ifjúsági megosztott: 1. Berta­lan Barnabás 258, 2. Szabó Sándor 239, 3. Aschenbrenner András 229 kör. Felnőtt Ai vi Csór megosztott: 1. Gyömrő: Gerolstein! kaland. Maglód: Ha^-c a banditákkal (szé­les). Mende: Az „I” akció. Monor: A_ szerelemre Szavazok (széles). Pilis: A matador. Tápiósüly: Voyö. Üllő: Díszmagyar. Területi Déli csoport (14 csapat közül): 6. Pilis 26 14 4 8 71:39 32 11.,Úri 26 9 4 13 38:60 22 12. Péteri 26 9 3 14 45:57 21 IFJÚSÁGIAK Megyei I. osztály (15 csapat kö­zül) : 3. Vecsés 28 16 4 8 60:34 36 5. Monor 28 14 5 9 53:3i 33 8. Üllő 28 8 8 12 43:56 24 Területi Északi csoport (12 csa­pat közül): 4. GyömrŐ 22 14 2 6 33:23 30 Területi Középcsoport (13 csa­pat közül): 13. Ecser 24 5 2 17 27:69 12 Területi Déli csoport (14 csapat közül); * 4. Pilis 26 15 3 8 56:44 33 8. Úri 26 8 6 12 27:32 22 11. Péteri 26 8 3 15 35:64 19 A Pest megyei Labdarúgó Szö­vetség által indított sportszerűségi versenyben felnőtt csapataink az alábbi helyezéseket érték el cso­portjaikban: 4. Üllő 71, 13. Vecsés 263, 14. Monor 313 pont. (A győz­tes Törökbálint 0 pontot ért el) . . . 12. Gyömrő 306 (a győztes Isaszeg 13 pontot szerzett) ... 2. Pilis 10 (a győztes Abony 9 ponttal), 7. Úri 104 pont, 11. Pétéri 201 .. . 10. Ecser 130 pont (az első helyezett Diósd 28 ponttal). A KÉZILABDA megyei szintű bajnokságokban csapataink az alábbi helyezéseket érték el: Megyei I. osztály (14 csapat kö­zül): 11. Vecsés 26 9 1 16 378:486 19 Területi A csoport (12 Csapat kö­zül): 5. Gyömrő 22 12 11 9 285:279 53 Területi B csoport (12 csapat kö­zül): 3. Üllő 20 10 3 7 230:263 23 Ifjúság5 ’ rtály (10 csapat kö­zül) : 6. Vecsés 18 8 — 10 185:206 16 Blaskó — Gér

Next

/
Oldalképek
Tartalom