Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

1966. DECEMBER 20., KEDD

rt.31

h teret

k/Círlm>

Családiház-építés — vevőszolgálattal

Irat, engedély, hitel megszerzésében segítse a ktsz az építtetőt

Új biztosítási konstrukciók jövőre

Tanácskozás az AB idei munkájáról

forint kártérítést fizetett kL Átlagosan, naponta 140 káreset történt, amire 160 ezer forint térítést kaptak a károsultak. A legtöbb kárt ebben az évben is o jégverés okozta, utána az állatkárok következnek. Feltűnően sok volt a baleset, különösen a mezőgazdaságban, de a háztartásokban is.

" A jövő évi tervekről szólva bejelentette az igazgató, hogy január elsejétől kezdve több új biztosítási konstrukciót vezetnek be, amelyek jobban alkalmazkodnak a lakosság érdekeihez. lgy például, szemben az eddigiekkel, az árvízkárokra is kiterjed a kockázatvállalás. Sőt, ha az árvízveszély miatt a biztosítással rendelkezőknek el kell hagyniok lakóházaikat., a ki- költöztetés költségeit is megtéríti a biztosító. Jelentékenyen növelik jövőre az állatok elhullása utáni kártérítést. Január elsejétől kezdve a kényszervágásokból megtérült összeget már nem veszik figyelembe.

A tanácskozás vitájában sokan szólaltak fel.

— s. p. —

KOCKACUKOR

A selypi cukorgyárban hétfőn megkezdték a normál kockacukor csomagolását fél- és egykilós tételekben. ízléses dobozokba. Az első szériában csomagolt mintegy háromezer doboz rövidesen a boltokba kerül.

Bizalomra méltatlan mesterek

zavartalanul folytatják elméleti és gyakorlati tanulmányaikat.

Miskolczi János halásztelki fodrász is visszaélt azzal a bizalommal, hogy ipari tanulók nevelését, tanítását engedélyezték neki. Hiábavalónak bizonyult a korábbi figyelmeztetés és bírság, rendszeres volt nála á túlóra, a heti pihenőnap pedig ismeretlen, ö sem csodálkozhat azon, hogy tanulók nélkül maradt.

Mi vezette ezeket a mestereket e törvénysértések elkövetésében? Nyilvánvalóan a kicsinyes önzés. Mint ahogy azt a néhányat is, akiknek ügyét most vizsgálja a megvei érdekvédelmi bizottság. Köztük az egyik „keresett” szakma mestere 6000 forintot kért, csupán a szerződtetésért. Egy másik csak „bentlakó” gyerekeket vállalt, akik inkább „cselédjei” voltak, mint tanulói. Szerencsére — s ezt nem a helyzet szépítgetése. hanem a tények mondatják ki — megyénkben a kisiparosoknál levő mintegy kétezer ipari tanuló képzése, néhány elítélendő kivételtől eltekintve — gondos, lelkiismeretes mesterek kezében van.

Ferencz Lajos

Bádenszky Pál fodrász azt hihette, Dömsöd annyira kis helység, hogy még az arra illetékesek sem törődnek, mi történik az ő üzletében. Három évig szabadság nélkül dolgoztak nála a gyerekek, (állítólag a szülőkkel történt megegyezés alapián!). Törvénysértését azzal is megtetézte, hogy az ugyancsak kötelező heti pihenőnapot sem adta meg nekik, s így heti 48 óra helyett 58 órában foglalkoztatta őket. Aligha adnak valaha is ipari tanulót a keze alá, bár — érthetetlenül — az engedékeny szülők írásban lemondtak (!) a jelentős összegről, aminek megfizetésére kötelezte őt a megyei érdekvédelmi bizottság.

Nem fizették a tanulóbért Iskola helyett a műhelyben Pihenőnap és szabadság nélkül Szerződtetés pénzért

lány oktatása volt rabiba. A szerződés értelmében járó tanulóbért nem fizette nekik, szabadságukat csak részben adta ki, iskolai napokon túl- óráztatta, és munkaruhával nem látta el őket. Hasonló okból a szabálysértési hatóság egy ízben már megbírságolta Kőrösinét. Nem okült belőle. A megyei érdekvédelmi bb zottság ezért érdemtelennek találta őt a tanulótartásra, s a lányokat a kisipari szövetkezetnél helyezték el. A hivatalos eljárás során kiszabott 500 forintos bírság mellett, visszamenőleg meg kell fizetnie a jogtalanul visszatartott bért.

•

Szente Gyuláné nagykőrösi női fodrásznak sem használt az egy évvel ezelőtti birság. Azt azért kapta, mert a múlt év december 14-én — tanítási napon — tartott ellenőrzés alkalmával iskola helyett a műhelyben serénykedtek tanulói. Azóta sem törődött a rábízott gyerekek elméleti képzésével, sőt túlóráztatta őket. A 300 forintos birság kiszabásán túl. neki is búcsút kellett vennie a szorgos kezű kislányoktól akik azóta a fodrász kisipari szövetkezetnél1 tanulnak tovább.

•

Sárái Sándorné ráckevei női szabó is megfeledkezett mes téri kötelezettségeiről. Neki is a bérfizetés volt a gyöngéje, s az előírt munkaruháról is elfeledkezett. Okulásul őt csak két évre tiltották el a tanulószerződtetéstől, mert időközben kifizette a gyerekek járandóságát. Ilyen veszély immár nem fenyegeti őket a Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató Vállalatnál, ahol

— Bezzeg az én időmben! Lábszíj meg pofon. Kijárt az nemcsak a mestertől, hanem a segéduraktól is. Fizetés? Örültünk, ha valahol felfogadtak. Első évben még a műhelyt se’ láttam, csak a takarításért. A mesterné cselédje voltam. S ha nem ugrottam elég gyorsan, tőle is kijárt a pofon. Mégis ember lett belőlem, jó szakember!

Pest megye 5900 kisiparosának idősebbjei, s ki tudja hányán a munkából már kiöregedettek közül bizonyíthatják, hogy ilyen volt egykor az „inasok” sorsa, lett-légyen az bármelyik szakmához tartozó. Ok-e ez azonban arra, hogy ma akárcsak egyetlenegy ipari tanuló helyzete még csak emlékeztessen is az „inasokéra” — kiszolgáltatottságban, véd- telenségben?

Ilyen feltételezés ellen elsősorban maguk a kisiparosok tiltakoznának a legviharosabban. Igazuk is van, hiszen nagy többségüket a szakmájuk iránti szeretet sarkallja arra, hogy magukra vállalják az utánpótlás nevelésével járó gondokat. S hogy nevelő, tanító fáradozásukért cserébe anyagi előnyökhöz is jutnak a tanuló munkája nyomán — ennek jogosságát nem vitatja senki, sőt: törvényeink teszik lehetővé. De: ugyancsak törvényeink védik az ipari tanulók jogait azokkal a mesterekkel szentben, akiknek a maguk emberségéből nem futná e jogok megadására. De hát, vannak ilyenek manapság?

Sajnos, vannak! Amint azt a megyei ipari tanuló érdek- védelmi bizottság legutóbbi ellenőrzései felderítették.

•

Nagykőrösön Körösi Fe- \ rencné női szabóra két kis- i

Pesten a bíróság nemrég ítélt el két kijárót. Az építeni szándékozók helyett jártak el az építési engedélyek ügyében. Visszaéltek befolyásukkal, hivatalbeli összeköttetéseikkel és ebből rövid idő alatt fejenként százezer forint körüli hasznuk származott, annyi megbízójuk akadt. Erre a különös bűnperre gondolok, mialatt Boros András, dabasi járási tanácselnök szavait hallgatom.

Ne a megrendelő futkosson

— A járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbb foglalkozott az építkezések ügyével. Határozatot hoztunk, s annak egyik pontja kimondja, hogy szervezzen a Járási Építőipari Ktsz vevőszolgálatot. Ez többek között azt jelenti, hogy szállítsa házihoz az építési engedélyt, sőt a hijtelt is, vagyis kímélje meg az építeni : szándékozót a sok szaladgálás- j tói, utazgatástól, a munkából I anyagi veszteséggel járó elmaradástól. Egy-egy helyre nem is egyszer kell elmennie, hiszen laikus létére gyakran j nem tudja — bürokratikus kifejezéssel élve — megfelelően felszerelni kérelmét. Hol ez, hol az az okmány hiányzik. Mindezt helyette simán és gyorsan elvégezheti a rendelkezéseket jól ismerő ktsz. Különösen most, miután már nagyobb községeink tanácsa egyben a kislakásépítés I, fokú hatósága.

Tehát a két elítélt pesti, hiánypótló tevékenységet vég- i zett. Persze, meg nem engedhető módon, búsás anyagi el- J lenszolgáitatásért. Kijárt, üzér- } kedett. Egészen más azonban, ha az építés kivitelezője, a kisipari termelőszövetkezet 1 vállalja el az engedély beszerzését és ezzel megkönnyíti üzletfele dolgát, esetleg nem is I ingyen, de az eljárás tényle- ] ges költségeinek megtérítő- j sóért.

Építészeti üzletszerző

— Azt kívánjuk — folytatja Boros járási tanácselnök —, | hegy a ktsz kutassa fel járá- j sunk ban az építeni szándéko- | zókat. Erre saját kapacitásé- j nak jobb kihasználása miatt j elsősorban neki van szüksége. Tudnia kell, mennyi munkát j várhat s ezért szolgálatait jó | előre fel kell ajánlania az ; építtetőknek.

Magyarán ez annyit jelent, j hogy a ktsz végezzen piacku- I tatást, helyesebben tartson üz- ; letszerző ügynököt. Szántszándékkal alkalmazom ezt a múltban rossz csengésű' kife- i jezést. Nem azért, hogy a da- I basiak kezdeményezését lecse- püljem, -sőt inkább, hogy dicsérjem. Mert az ipar még ktsz formájában sem lehet hivatal, amely íróasztal mögött üldögélve várja a betévedő, vagy beidézett ügyfelet. Fel kell kínálnia portékáját, je- j len esetben építési készségét l és képességét. Ez is hozzátar- I tozik az új gazdasági mecha- j i nizmushoz, amit úgy Látszik, a I

v 'SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS

| Villanófény

I Még a seprűt S sem? j

? Közel kilencezer ember dől- ^ ^ gozik a Csepel Autógyárban, s 5 5; érthető, ha közöttük akad né- ^ ’5 hány olyan is, aki — a gyár- $ ^ igazgató, Szőnyi Miklós sza- ^ 5 vaiva.1 élve — elfelejt dolgozni. ^ ij „Akivel többen vagyunk, de $ 1$ nem erősebben.” Megtörténik, s £ hogy egy-egy munkás kezébe ^ ji kell adni a seprűt, mert más- ^ s különben eszébe sem jutna a ^ N dolgát végezni, bár — amikor J felvették — a műhely tisztán- ^ sj tartását szabták meg fel ad a- s ^ taként. Előfordul ilyesmi S § anyagszállító munkásoknál, ^ n küldöncöknél is, azaz olyanok- ^ S nál, akiket nehezebb szemmel ^ vj tartani, s akik élnek is — U- | 5$ letve visszaélnek — ezzeL >; k A „munkaundoritász” nevű, k § tréfásan emlegetett „betegség” § ^ addig magánügy — bár szócia- ^ 5* lista társadalomban, az általa- ^ k nos erkölcsöt tekintve, elítélen- k S dó — míg az abban szenvedő k N otthon, lakása, háza falai kö- k x zött teszi ezt. Am ha munka- x ^ helyen, akkor — tűrhetetlen! ^ k Mert a dolgozni elfelejtő, mun- k k kaundoritLszc.s a többiek zsebé- k k bői húzza ki a maga pénzét, k

I

« élősködőként másokkal keres- s teti meg fizetését, s maga mit- § sem tesz érte. Még a seprűt k sem fogja meg . . .

Jó dolog, hogy mind többen k megunják az élősködők, a dől- § ^ gozni elfelejtők ügyeskedését, k ^ s rájuk förmednek. Legalábbis k k a Csepel Autógyárban. És ezért k 5 nem ártana számbavenni má- k X sutt is, bogy — minden seprű- ^ k nek megvan-e a gazdája . . .*t 5$

k <m. o.) k

S $

>^rssssssssssssssssss/sssssssssssssssssss*>

Aranylakodalom - a tanácsnál

Isaszegen a napokban ünnepelte aranylakodalmát idősebb Szabados Kálmán és felesége. Ez az ünnepség azonban más volt, mint a többi, ezt — először Pest megyében — a községi tanács rendezte. Az idős házaspár rokonai, hozzátartozói körében az évjorduló napján felkereste a házasságkötő termet, ahol a tanácselnök és a tömegszervezetek képviselői köszöntötték a két idős embert. A legkisebbek, 'az óvodások, dallal, verssel, áz úttörők pedig virággal kedveskedtek az ünnepeiteknek. A művelődési ház énekkara, amelynek Szabados Kálmán egyik alapító tagja volt, énekszámmal üdvözölte az idős házaspárt.

Aranylakodalom a tanácson. Érdekes, tartalmában gazdag i) színfoltja lehet életünknek ez az isaszegi kezdeményezés. Olyan kísérlet, amely minden bizonnyal rövid idő alatt követőkre talál majd szerte Pest megyében.

Desszertbor

A Csongrád—Szolnok vidéki Állami Pincegazdaság szakembereinek receptje alapján készült Fesztivál gyöngye nevű különleges desz- szertbor’oól — amelyet az idei szegedi szabadtéri játékok alkalmából hoztak először forgalomba — az év végi ünnepekre nagyobb mennyiséget hoznak forgalomba, mint a szegedi ünnepi hetek idején. A tervezett ötvenezer palackot már megtöltötték a szerecsendióval és más fűszerekkel ízesített vörös csemegeborral.

Dabasi Járási Tanács, mint irányító szerv, helyesen értelmez. A járási építőipari ktsz szintén magáévá teszi a javaslatot és remélhető, hogy ennek megvalósulását a KISZÖV is támogatja.

Dabasi ktsz Pesten

— Azt akarjuk továbbá — idézzük ismét a járási tanácselnök szavait, — hogy a járás területén mi legyünk az építő- kapacitás gazdái. Lehetetlen, hogy mialatt a családiház- építtető nehezen talál kivitelezőt a járásban, addig a mi ktsz-ünket a KISZÖV más járásba, sőt megyén kívül jelöli ki munkára.

Reitter Albin a ktsz főkönyvelője, a szövetkezet Örkényi központjában megerősíti, hogy valóban dolgoznak másfelé is. Kijelölték a dabasi járási kitsz-t kecskeméti építkezésekre, húsz belvízkárt szenvedett épület rendbehozatalára.

Emiatt a szomszéd megye székhelyén még bele sem fogott az új lakóházak építésébe, afnire szintén kijelölték. Majd jövőre elkezdi. Budapesten is épít a ktsz egy emeletes, meg egy földszintes házat. Taksonyban — ráckevei járás — a gabonafeivásárló épületén, — Kiskunmajsán — Bács- Kiskun megye — a Dunántúli Kőolajfúró Vállalat üzemében is dolgozik. A járás területén viszont ez idén nem tudta hárommilliós kislakásépítési tervét teljesíteni. Év végéig mindössze 17 családi ház építését fejezi be, köztük egy emeleteset, négylakásost,

Ocsán.

— Nem volt több építte- iőnk, — mondja a főkönyvelő, de csodálkozó tekintetemre megmagyarázza: — Minden évben csak májusban kezdődik az OTP hitelnyitás és nagyon lassan jönnek ki a hitellevelek. Nem várhatunk ölbe- lett kézzel, akárhol vállalnunk kell munkát, még ha ez súlyos anyagi terheket is ró ránk: útiköltség, külszolgálata díj, étkezési pénz, hogy csak néhányat említsek.

Talán az OTP gyorsabban is

elintézhetné a hitelkérelmeket. A ktsz vevőszolgálata pedig gyorsíthatná a munkát, ha mással nem azzal, hogy a szükséges iratokat kellő időben beszerzi és benyújtja a takarékhoz

Járási építésvezetőség: egyesített brigádok

— Nemcsak kislakásépítkezésekről van szó — jegyzi meg a járási tanácselnök. — Fontosak a tsz-ek építkezései is. Megkönnyítésükre, gyorsításukra a dabasi Szikrában és az ócsai Üj Barázdában összevontuk a tsz-épí tőbrigádokat. Ez jónak bizonyult. Szerettük volna egyesíteni a községek házi építő brigádjait is, ilyen irányú előterjesztésünkre azonban még nem kaptunk választ. Most azt tervezzük, hogy Dabason, Ócsán és Örkényben csoportosítjuk ezeket a brigádokat

— És a nagyobb közületi építkezések, például a tervezett sorházak sorsa mi lesz?

— A ceglédi tanácsi építővállalattal éppen most álla- j podtunk meg: járási építésvezetőséget létesített nálunk, és máris megkezdődtek a tárgyalások azokkal a szervekkel, amelyek eddig, egyedül az építőkapacitás hiánya miatt nem valósíthatták meg építési szándékukat. Hangsúlyozni ; szeretném, a ceglédi vállalat idetelepítése nem irányul sem a ktsz, sem az építő magánkisiparosok ellen. Rájuk az egyre fokozódó családiház- építkezések, vagyis a szükségletek jobb kielégítésére nagy szükség van.

De az is szükséges, hogy a hatóságok kigondolják, miképpen lehet a lakosság igényeinek kielégítését meggyorsítani és javítani. Dabason többek között ez történik.

Munkaértekezleten tárgyalták meg tegnap délelőtt az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának idei tevékenységét. Részt vett a tanácskozáson Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, .Varga Péter, a megyei tanács vb- elnöke és Fehér Sándor, az Állami ’ Biztosító vezérigazgatója.

Amint Pánczél István igazgató beszámolójában elmondotta, 1966-ban tovább gyarapodott Pest megyében a biztosítottak tábora. Például; az üzemi dolgozók biztosítási és önsegélyező csoportjaiba tízezren léptek be, a termelőszövetkezeti önsegélyező csoportok tagjainak száma 6000 fővel gyarapodott. Noha az idén kisebb méretű elemi károk keletkeztek, mint az elmúlt esztendőben, a megyei igazgatóság mégis 50 millió

Érden is folytatják a versenyt

Meqiutalmazták a Búzakalász Tsz traktorosait

jobb részvevőivel, a traktorosokkal.

A győztesek között 10 ezer forint jutalmat osztottak szét. Kovács Antal a brigád egyik legjobb traktorosa bejelentette, tovább folytatják a versenyt és jövőre is részt vesznek a Nagy Októberi Forradalom 50-ik évfordulója tiszteletére kezdeményezett vetélkedőn.

A Buda környéki közös gazdaságok kongresszusi versenyében második helyezést ért el az érdi Búzakalász Termelőszövetkezet. A II tagú traktorosbrigád még ennél is jobban szerepelt, első lett a nemes vetélkedőn. Ebből az alkalomból tegnap délután fehér asztal mellett találkoztak a Búzakalász Termelőszövetkezet vezetői, a verseny leg-