Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

Úttörők karácsonya A téli szünet kezdetét nem­csak a minisztérium által ki­adott határozatban közölt dá­tum jelzi. A téli szünet az is­kolákban a fenyő-ünnepéllyel kezdődik. A ceglédi járás valamennyi általános iskolájában készü­lődnek az úttörők és a kisdo­bosok, hogy kedves hangulatú, emlékezetes ünnepséget ren­dezzenek. A legtöbb iskolában fenyőt is állítanak, díszeit a gyerekek készítik. Nem is egy úttörőcsapat vidám műsorral készülődik a fenyőünnepség- re. Cegléden, a Táncsics álta­lános iskola kisdobosai ked­den délután tartanak ünnepsé­get. A Kossuth Művelődési Házban is hamarosan díszítik a fenyőt: a Mészáros Lőrinc és a Földváry Károly iskola úttö­rőit látják vendégül az ünnep­ségen. Ünnepélyes megemlékezés Tömörkény Istvánról Szerdán, december 21-én es­te hat órai kezdettel emlék- ünnepélyt rendeznek a ceglédi Kossuth Művelődési IJázban, Tömörkény Istvánnak, a város szülöttének emlékére. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1966. DECEMBER 18., VASÁRNAP A járási versenybizottság értékelte a tsz-ek kong JÓL DOLGOZTAK A FIATALOK versenyét BRIGÁDJAI Mézes interjú Szerződéskötések: január-februárban A különböző vállalatoknál, termelő üzemekben és a me­zőgazdaságban országszerte sok ezren vettek részt szocialista brigádokban és egyéni válla­lásokkal a párt IX. kongresz- szusának tiszteletére indított munkaversenyekben. FOGDÁBÓL IRATTÁR Új köntösben a bíróság A járás termelőszövetkeze­teinek eredményét a közel­múltban vizsgálta meg a járá­si versenybizottság. Megálla­pították a versenyben részt vevő szocialista brigádok és termelőszövetkezetek sorrend­jét és a legjobb munkát vég­zőknek odaítélték a jutalma­kat. A dánszentmiklósi Micsu­rin Termelőszövetkezet felhívására indult szocia­lista brigádverseny mint­egy egymillió forint érté­kű vállalással kezdődött a járásban, s mire a teljesítésre került a sor 1 323 000 forintnyi munka­végzés lett az eredmény. Ez azt jelenti, hogy feladatukat 132 százalékra teljesítették a versenyző brigádok. A szocialista brigádok ver­senye nagyban segítette az évi termelési célkitűzések megva­lósítását. A megyében járá­sunk az elsők között fejezte be a nyári és őszi mezőgaz­dasági munkákat. Jó eredmé­nyek születtek a felvásárlás­ban is. Gabonából 105 százalékra teljesítették a tervet a „ járás közös gazdaságai. A®, egész évi felvásárlás tervét is sikerült, teljesí­teni. A járási versenybizottság legutóbbi ülésén értékelte a verseny eredményeit.* Az ifjú­sági szocialista brigádok közül a dánszentmiklósi Micsurin Tsz Üj Élet brigádja szerezte meg az első helyet. Jutalmul kongresszusi versenyzászlót és oklevelet kapott. A második helyezett szintén ebből a tsz- ből került ki: a Tyereskova brigád oklevelet kapott. A fiatalok brigádjai kö­zül az abonyi Kossuth Tsz Zrínyi brigádja zárkózott fel a legjobbak közé. A felnőttekből alakított szo­cialista brigádok versenyében az abonyi Kossuth Tsz Béke brigádja érdemelte ki az első helyezéssel járó kongresszusi versenyzászlót és oklevelet. Második lett az abonyi József Attila Tsz Tyereskova bri­gádja, míg a törteli Aranyka­lász Tsz Zrínyi brigádja a harmadik helyen végzett. A második és harmadik helye­zett oklevelet kapott. A szocialista brigádok nem­csak a termelő munkában ér­tek el kimagasló eredménye­ket. Betartották vállalásuk többi pontját is. Azon voltak, hogy a szo­cialista módon végzett munka mellett a tanulás­ban és a mindennapi élet­ben is becsülettel megáll­ják helyüket. A termelőszövetkezetek ver­senyét értékelve a versenybi­zottság az alábbi helyezési sorrendet állapította meg: I. kategória: 1. Dánszentmiklós, Micsurin Tsz, 2. Albertirsa, Dimitrov Tsz, 3. Kocsér, Új Élet Tsz. II. kategória: 1. Abonyi Kossuth, 2. Jászkarajenöi Le­nin, 3. Az abonyi Lenin Tsz. III. kategória: 1. Köröstetét- len. Vörös Csillag Tsz, 2. Abony, Új Világ Tsz és 3. a kocséri Petőfi Tsz. A nagy lelkesedéssel kez­deményezett és szép ered­ményeket hozó kongresz- szusi munkaverseny a fel­ajánlások teljesítésével nem ért véget, hanem to­vább folytatódik. A szocialista brigádok tagjai, az egyéni vállalást tevők és a termelőszövetkezetek tagsága és vezetői úgy határoztak, hogy tovább folytatják a ver­senyt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának méltó megünneplé­sére. A földművesszövetkezet mé­hészeti szakcsoportjának ve­zetője, Bogdán Mihály, az idei mézfelvásórlásról, illetve ér­tékesítésről igen kedvezően nyilatkozott. — Az idei terméshozam gaz­dag „szüretet” biztosított a város méhészeinek. Kedvező volt az időjárás, a méhcsalá­dok bőven gyűjtöttek. A mé­hészek hozzájuthattak a szük­séges felszerelésekhez. — Az idén a város terüle­tén hatvan méhcsalád tulajdo­nosával kötöttünk szerződést, akik mintegy 95 százalékban elsőrendű mézet szállítottak. Ennek egy részét a budapesti fogyasztókhoz továbbítottuk. Szabadfelvásárlási tervünket is száj: százalékon felül telje­sítettük. Ebben rekordot ér­tünk el, ugyanis a szezonban több mint 100 mázsa szabad- felvásárlású mézet vettünk át. — A méhészek gondja volt tavaly, hogy a műlép be­szerzése nem volt mindig zök­kenőmentes, nem kapták meg mindig a szükséges mennyi­séget. Az idén javult a műlép csereakció, ugyanis több mint ezer mázsa műlépet tudtunk — megfelelő viasz ellenében — a méhtulajdonosoknak biz­tosítani. Jövőre az ellátás még biztosítottabbnak ígérkezik. — Mikor kezdik meg a szer­ződéskötéseket? — Január és február hónap­ban fogadjuk a szerződő fele­ket, akiknek a szükséges fel- szerelési cikkekből is gazdag választékot nyújt raktárunk. Kaptárak és egyéb „méhott- honok” kellékei állnak a mé­hészek rendelkezésére — fe­jezte be tájékoztatását a váro­si méhészeti szakcsoport veze-' tője. —cs— Jó napot, Juli ka! A kis önkiszolgáló bolt reg­gel hétkor nyit. Szinte mini­bolt a többi önkiszolgáló áru­sító hely mellett, de a polcain a konzervektől, befőttektől, liszttől kezdve a fogkrémig, szappanig minden megtalál­ható. Még hét óra sincs, a bolt előtt ilyenkor mégis szinte mindennap fiatal lányka áll­dogál. Az arcát pirosra festi a hideg. Az arra járók köszöntik, hisz kedves ismerős: ő a bolt Julikája — ahogy mondani szokták. Nyitnak. Julika besurran a boltba, és fürgén, ügyesen tüzet rak a kályhába, ö a tűz- felelős. Aztán fehér köpenyt ölt magára, és a mérleg mel­lé áll. Kezdi a napi munkát. Kereskedő lesz. Az szeretne lenni. Most még csak nem is tanuló: fél műszakos munka­erő. A raktárban, a mérleg előtt sikerül pár percre be­szélgetni vele. — Gimnáziumba kellett iratkoznom, mikor a nyolca­dik osztályt elvégeztem. (így mondja: kellett. S közben húz egy picit a vállán.•) — Nem volt valami nagy kedvem hozzá. Ezt végre anyu is megértette. Valami mást kel­lett kezdenem. De mit? Anyu valamikor szintén boltban dol­gozott. Ehhez már nagyobb kedvem lett volna. — A gimnáziumot hamar „befejeztem” Persze, egy idő­re. Tovább tanulni akkor is lehet, ha már a kezemben lesz a szakmám. Kereskedő akarok lenni! Sajnos, az ipa- ritanuló-iskolába már nem mehettem ebben a tanévben, de boltba. kerülni sikerült. Ez amolyan előtanulmány a szak­mához. no meg a jövő tanév előtti felvételi vizsgához. Julika szinte gyerek még a legtöbb vásárló szemében. De ő már komoly felnőttnek érzi magát. Legalább is a boltban, a munkaidőben. Ügyesen töl­tögeti a zacskókat, kezeli a mérleget. — A mérleg... A vásárlók gyakran epésen megjegyzik, hogy „ez a fél kilós zsír me­gint egy dekával kevesebb volt, mikor otthon megmér­tem!” Pedig nagyon igyek­szem pontosan mérni. Az el­lenőrök sem találtak hibát a munkámban. Persze, ha a vá­sárlóknak felajánljuk, hogy tessék, itt a mérleg, mérjék le a vásárolt árut a panasz­kodás előtt — nem minden­ki méreget. Sietős a dolgunk — mondják. A vásárlók szeretik Julikát. Néha, mikor munka végezté­vel szaporázza a lépteit az ut­cán, ráköszön valaki. — Jó napot, Julikat! Kedvesen visszaköszön. Sok­szor nem is tudja, kinek a köszönését fogadta. Ö nem is­merhet névről mindenkit. Esetleg arra emlékszik: ez a néni volt az, aki ma sört ke­resett a boltunkban, de saj­nos, nem tudtunk adni neki, mert már elfogyott... (eszes) Jövőre Zala megyében kerül sor a; országos szántóversenyre Az immár hagyományos or­szágos szántóversenyt jövőre Zala megyében rendezik meg. Az Andráshidai Állami Gaz­daság területén a jövő év augusztusában rendezendő or­szágos versenyre a legjobb hazai szántótraktorosok mel­lett 30 külföldi vendégtrakto- rosit is várnak Európa külön­böző országaiból. A kapott alamizsnát megköszönte körülmények között dolgoz­tak a konyíuiQan. Az étterem is vizes, nyirkos, téli időben hűvös és hideg volt. Örültek a gyerekek, ha minél hama­rább távozhattak erről a hely­ről. A helyiségeket mintegy 40— 50 centiméterrel feltöltötték és a konyha új berendezést kapott. Hatalmas üstökben fő az ebéd, napi 300 fős étkezési létszámra. A levegőben jó illa­tok terjengnek. Folyamatban van a helyiségek páraelveze­tésének megoldása is. Téli idő­ben ugyanis a szakácsok és a kiszolgáló személyzet a gőz és a páraképződés miatt még mindig sokat szenved. De re­mélhetőleg utolsó tennivaló­ként ez is hamarosan megol­dódik. Háromszög alakú tálcát tar­tanak a diákok a kezükben. A tálcákon mély tálacska leves­nek, ovális edényke a főzelék­nek s a harmadik fogásnak is egy tényér. Minden műanyag­ból. Ezek Íz edények ugyanis könnyebben tisztán tarthatók és kevésbé törékenyek. A nevelők és 6 jakok szívesen fogyasztják az itteni kosztot, mert változa­tos, ízletes, bőséges és r?wv a tisztaság a legkisebb V»- is. Míg az ízletes ebédet elfo­gyasztjuk, itt e hangulatos és tiszta teremben, szó esik ar­ról, hogy a rég múltban meny­nyire más volt a diákok élete. Hogy is szól a régi krónikás könyv? A régi ceglédi latin iskolá­ban a diákok részére interná- tust is létesítettek. A vagyono­sabb ceglédi gazdák — ahány fertály földdel bírtak, „annyi napi ebédet és vacsorát szol­gáltattak évenként az alurrnu- sok számára.” A diákélelme­zésnek ez volt a legősibb for­mája, a „coquia”. Az élelem összeszedésére rendelt diák reggel 9-kor és délután 4 óra­kor kiment a városba es sor- bajárta a házakat. Barátságo­san kérte az adományt, „ere­jén felül senkit sem szorongat­hatott”. „A kapott alamizsnát megköszönte és illendően távo­zott. Ha mellékesen kapott va­lamit, azt megtarthatta, de a közösségnek adott adományból semmit sem tehetett félre. A fazekakra, amelyekben az éte­leket begyűjtötték, nagy gond­dal ügyelt. A közös ételekből először a szeniornak adott egy tállal, majd magának és kollé­gáinak tett félre kettővel, a többit közosztásra bocsátotta.” Ilyenformán terült meg a sze­gény diákok asztala százado­kon át. Százötven évvel ezelőtt itt Cegléden is ez volt a rend­szer. A tanulók nagy része napjában kétszer egyfélét evett, de volt olyan is, aki ke­nyérnél egyebet nem kapott. Míg erről itt a két turnus váltása közötti pár perces szü­netben beszélgetünk, már jön hosszú sorban egy új éhes tár­saság. A lányok haja az enyhe légáramlásban meglebeg. — Milyen a kaja? — kérde­zi valamelyik. — Irtó klassz — mondja rá valaki. — Hülye vagy — mondja a másik. — Ez neked klassz? — A vrta folytatását már nem halljuk. Talán jobb is. A régi diákok még a moso­gatást is maguk végezték. A mosogató diák tisztsége az volt, hogy az étkezés után a maradékot összeszedte, de „a vízmelegítéshez szükséges fát az iskola kerítéséből nem oroz­hatta” s vigyázott a tűzre, hogy belőle veszedelem ne származhasson. Ürül az étterem. Szállingóz­nak a gyerekek. Lassan ccend lesz a teremben. Kinyitják az ablakokat. Szellőztetnek.' Fe­liér köpenyes asszonyok szor­goskodnak a rendcsinálással. Még pár nap. Jön a téli szünet, s akkor itt is megfogyatkozik a létszám. Pihenhetnek az üstök, a dolgozók erőt gyűjthetnek a következő hónapok munkájá­hoz. Szomorú István Az óra fél egyet mutat. Halk zsongás, jövés-menés, székek zöreje, edények csörgése töl­ti be a hatalmas alagsori ter­met? ahol éppen e pillanatban helyezkedik el az étkezéshez 20—25 tanár és a 120—130 fiúból és lányból álló diákse­reg. Az első csoporjt étkezik a Széchenyi úti Dózsa György diákotthonban, önkiszolgálá- sos alapon kapják a diákok az ebédet, mely a mai napon kol- bászos bableves, mákos tészta és gyümölcs. Tegnap húsleves volt, székelykáposzta és buk­ta, holnap májgombócleves és baromfihúsból pörkölt lesz az ebéd rizs körítéssel. Nézzük a heti étrendet. Reg­gelire általában tea, vagy tej, illetve kávé, kakaó, vaj, zsem­le, dzsem, méz, tízóraira kifli, vacsorára is a hét legtöbb nap­ján főtt ételt kapnak a diákok. Az étkezéshez friss anyagot használnak fel, a konyhában a higiéniára rendkívül nagy gon­dot 'ordítanak. Most mgr le­het is. Az elmúlt évben nagy anyagi ráfordítással megszün­tették az alagsor vizesedését. A nagy esőzések és magas ta­lajvízszint idején néha a folyo­són, a konyhában, a raktárak­ban, a széntárc'óban tört fel i a víz. Rendkívül egészségtelen Múltidézés a menzán gyedik negyedévére ígérte .a világítótesteket. Végül sze­mélyes' ,,agiiaci'Ó” hatására si­került elóbb megszerezni a kórt fénycsöveket. Ekkor azonban a süllyesztett kap­csolók fogytak ki, s a vélet­len jóvoltából a Földalattinál sikerült ezekhez hozzájutni. Az új kilincsekkel és a zá­rakkal volt ugyan még ki­sebb probléma: két admi­nisztrátort csak lakatos tu­dott kiszabadítani a bírósági ajtó újsütetű zárja mögül. Az ostromállapot kiterjedt a folyosókra és a lépcsőházra is. Mészpor és törmelékkupacok fogadták az ügyfeleket. Ki­sebb átalakítások is történ­tek. Már korábban irattár lett a fogdából, most azonban a hivatalsegédek is saját he­lyiséget kaptak, s a kéziköny- , vek és a népi ülnökök is sa- $ ját szobához jutottak. $ Most már minden bíró kü- ^ lön szobában dolgozhat. A vá- ^ rakozó ügyfelek télen sem ^ dideregnek, cserépkályhákkal ? és dupla ablakokkal tették fűt- $ hetővé a folyosókat. A táblabírák idejéből szár- $ mazó közigazgatási bútor- $ darabok egy részét is si'ke- $ rült kicserélni. Az évszázados $ lócák, létrás iratszekrények •! helyett korszerűbb bútorokat * helyeztek el. A termek, iro- $ dák függönyt, szőnyeget kap- $ tak és az újjávarázsolt falak, 5 a fénycsövek vakító fénye te- 4 szí barátságosabbá a komor $ épületet. (tamasi) $ ___-----------------------| építkezők figyelem! $ $ A TÜZÉP ceglédi telepe ér- $ tesíti azokat, akik 1967-ben $ szándékoznak építkezni, hogy $ az építőanyagok idényjellegű \ vásárlása a TÜZÉP-telepeken\ megszűnt. A torlódás elkerü- $ lése érdekében már most $ kezdjék meg az anyagok be-; szerzését. A telepen bel- és külföldi t ajtó és ablak, fali- és kályha- t csempe, cement, szigetelő.! mész és más szükséges cikk5 várja a vásárlókat.------------------! D r. Mohos György orvos és 5 Molnér Éva 1966. december 5 17.én >?a lapesten házasságot kö- ! töttck. i A járókelők hónapokon át csak az úttesten haladhattak el a Ceglédi Járásbíróság előtt, mivel vargy a tetőn folyó mun­kák miatt zárták le a járdát, vagy éppen állványok vették körül az épületet. Hosszú időn át folyt a tatarozás, amíg az elmúlt hónapban végre be­fejeződtek a munkák. A nagyszabású felújítási akció egyik irányítója — aki ostromlott vár kapitányához méltó körültekintéssel látta el feladatát — ezúttal nem az építőiparból került ki. Az intézmény vezetője, dr. Ma- gócsi Géza, a járásbíróság el­nöke, személyesen is részt vett a munkák ellenőrzésében. Tapasztalatai talán mások számára is tanulságosak le­hetnek, ha a munkahelyen na­gyobb javításokra, esetleg építkezésre van szükség. — Ezerkilencszázhatvan- négy tavaszán kerültem je­lenlegi beosztásomba — mondotta a bíróság elnöke. Első dolgom volt, hogy ala­posan átnézzem a gondjaim­ra bízott intézményt. Így a pincétől a padlásig alaposan végigjártam. Nem is maradt el az eredmény: nyomban ész­revettem, hogy a tetőcsatomát meg kell javíttatni, hiszen egyébként a falra folyik az esővíz. — Alig félév múlva a ktsz ezt a munkát el is vé­gezte. — A Pest megyei Tanács tervező irodája a következő év tavaszára elkészült a hely­reállítás terveivel. Pénzt is si­került szerezni, , .szabad ka­pacitás”, azaz kivitelező, azonban nem volt. — Végül az idei év január­jában munkához kezdtek a Ceglédi Építőipari Vállalat dolgozói. Téliesítették a helyi­ségeket, s szakaszosan vé­gezték a felújítást. Elsőnek az emeleti szobákat ürítettük ki. Itt parkettázni is kellett. Utána került sor a földszinti termekre, irodákra. Ezekben nehezebben ment az átcsopor­tosítás. A helyiségekbe ra­gasztott műanyagpadló került. Az Országos Szakipari Válla­lat dolgozói gyorsan végez­tek a munkákkal. Végül a tár­gyalótermek is sorra kerültek. A fénycsövek beszerzése kissé akadozott, mert a Neon és Fénycső Ktsz csak 1967 ne-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom