Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

Karácsonyi vásár Rendhagyó vb Vecsésen VIII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1966. DECEMBER 18.. VASÁRNAP Megkérdeztük: Mikor épül fel a monori MÁ VAUT-állomás és az OTP társashoz? A divat — különösen a nők­nél — sokszor kiszámíthatat­lan. Mi férfiak, úgy vagyunk az egésszel, hogy nem fekte­tünk oly nagy súlyt a divat változó formáira. No, ez nem azt jelenti, hogy nem aka­runk divatosan öltözni, mert ez elengedhetetlen. Csak ép­pen nem veszünk minden hó­napban egy-egy új ruhada­rabot, mint ahogy azt a másik nem teszi... A férfi cipődivat köztudo­másúlag a hegyes orrban nyil­vánul meg. Vannak olya­nok, akiknek cipőorra hosz- szabb, mint a cipő többi ré­sze. Aztán vannak kevésbé hosszúak, de azért hegyesek. Nem tudom, ki hogy van vele, én amondó vagyok, nem jó viselet a hegyes orrú cipő. So­kan panaszkodtak már ne­kem ez ügyben, de elmond­hatom. a panaszok jogosak, indokoltak voltak. Én is ilyen ügyben panaszkodtam évek óta, de hiába. A kereskede­lem nem hozott forgalomba elegendő mennyiségű divatos, nem hegyes orrú cipőt. Nagy volt az örömöm, ami­kor olvastam egyik napila­punkban, hogy megjelentek az enyhén kerekített orrú férfi­cipők. Végre! Nagyot sóhajtot­tam, és el is mentem az üz­letbe egy kevésbé hegyes or­rú cipőt vásárolni. Először nyersbőrből készült cipőt tettek elém. Nagyon tetszett, felpróbáltam, de nyomta a lábamat. Aztán hoztak egy másik ci­pőt, ami jobban tetszett, mint az előző. Felpróbáltam, és mintha a lábamra öntötték volna, úgy állt. Érthetően boldog voltam, Egy újabb újsághír végképp megnyugtatott. „A hegyes orr többé nem divat! Ismét az enyhén kerekített orrú cipő lesz túlsúlyban.” Ezúttal tehát megelőztem a divatot. (gér) Ma: kiskatonák eskütétele Gyomron Ma délután két órai kez­dettel tartják meg Gyömrőn, a tanácsháza előtt, a hagyomá­nyos eskütételt az idén be­vonult kiskatonák. Az eskü után. négy órakor az újoncok műsorral ked­veskednek szüleiknek, hozzá­tartozóiknak a járási művelő­dési házban. MŰSOR MOZIK Ecser: A titok. Gomba: No sírj, Péter (széles). Gyömrő: Az ,,I” akció. Matiné: Háry János. H: Ge- rolsteini kaland. Maglód: Szegény- legények (széles). Matiné: 101 kis­kutya. H: Harc a banditákkal (széles). Mende: Kard és kocka. H: Az „I” akció. Monor: Házas­ság olasz módra (széles). Matiné: Hattyúdal. H: A szerelemre szava­zok (széles). Nyáregyháza: Az or­vos halála. Péteri: A különleges osztály. Pilis: Sok hűség sem­miért. H: A matador. Tápiósáp: A negyvenegyedik. Tápiósüly: Sok hűség semmiért. Ifjúsági elő­adásra: Jelena-öböl. Úri: Üzlet a korzón. Üllő: Az ég kulcsa. Mati­né: Egyiptomi történet. H: Dísz­magyar. Vasad: Szegénylegények. A gyömrői Halászkertben hosszú szünet után ismét Lo- só György zenekarvezető prí­más muzsikál. Ügyeletes orvos Gyömrőn dr. Halmai Géza, Monoron dr. Balogh József, Pilisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Csizmadia György, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügye1 etet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Mono.on a főtéri, Vecsésen az Antii ás- telepi. kezdhessék. A bazársor bon­tásának nincs akadálya, ka­pacitás hiányában azonban továbblépni nem lehet. — Most csak az a kér­dés, elfogadható-e a MÄ­VAUT ezen érvelése? — Szándékunk újból fel­venni e tárgyban a kapcso­latot a MÁVAUT-tal, és meg­tenni az erre vonatkozó ész­revételünket. Időpontot azon­ban nem tudok mondani, de nem is akarok. Tudomá­som szerint a MÁVAUT-pá- lyaudvar fel fog épülni: erre vonatkozóan az egyetlen konk­rét biztosíték az, hogy a ba­zársorban levő MÁVAVT- kirendeltség 1967. március 31- re átadja a használatában le­vő helyiségeket. Ez talán mond valamit. — Az OTP-társasház meg­építésével kapcsolatban hallhatunk-e valami újat? — Csak annyit, hogy 1968- ban felépül. A tanács a víz­vezeték, a csatornázás és egyéb költségek céljára 745 ezer forintot tartalékol. Hörömpő Jenő 1 Községi vb-ről ritkán írunk, j De a vecsési vb-ülésen olyan napirendet beszélnek uieg, 1 melyről érdemes beszélni, és J nem lenne haszontalan követ- I ni. ! Konkrétan: a községben te­vékenykedő szocialista bri­gádok munkáját beszélik meg, értékelik azt, ismertetik termelési eredményeiket. Eb­ben eddig nincs semmi rend- I kívüli — de ezen a vb-ülésen nemcsak a községi pártszer­vezet, tanács, tsz, tömegszer- vezetek képviselői jelennek meg — hanem a szocialista, vagy szocialista címért ver­senyző brigádok vezetői, akik magukkal hozzák a brigádnap­lót is. A Vecsési Állami Gaz­daság képviselői is megje­lennek —, mert náluk is ha­marosan megalakulnak a szo­cialista címért versenyző bri­gádok. Kibővített vb-t tartanak hétfőn Vecsésen — mely csak részben tartja feladatának a napirenden szereplő téma megbeszélését. Ez a rendha­gyó vb nyugodtan nevezhe­tő „ismerkedési délelőttinek” — mert nemcsak egymás munkájával ismerkednek meg a szocialista brigádok ve­zetői, hanem tapasztalatát­adásra, tanácsadásra is lehe­tőség nyílik. A szocialista brigádok mun­kája, eredményei a község I nyilvánossága elé nemigen kerülnek — egymással sem kerültek eddig kapcsolatba. Ez a találkozás — az egy cé­lért versenyző emberek ta­pasztalatcseréje — biztos, hogy forintban kifejezhető eredményt is hoz, s ezen túl — híven a mozgalom célkitű­zéséhez — hozzájárul a szocia­lista ember kialakításához. 1966 kiemelkedő sporteseményei Tegnapi számunkban igye­keztünk az év jelentősebb ven­dégjárását — vendéglátását feleleveníteni. Ma viszont... no, de nézzük csak sorjában: Egész évben OSN Sók fáradozás, munka előzte meg — de szép siker volt. Já­rásunkban az országos sport­napokat Gyömrőn a KISZ- szervezet székházában március 20-án nyitotta meg a járási KISZ-bizottság titkára. Több mint kétszáz fiatal versenyzett ezen a napon asztalitenisz, sakk és kispályás labdarúgás sportágakban. Azután néhány hét múlva megkezdődtek a községi OSN ünnepségek. Ne­tek népes sportoló gárdával vettek részt. A kispályás lab­darúgásban a járási KISZ-bi- zottság szép vándorserlegét a vecsési KISZ-esek nyerték el. A győztesek néhány héttel később a megyei OSN kereté­ben lebonyolított spartakiád döntőn vehettek részt. A ve­csési kézilabdás lányok ott is hengereltek, s veretlenül sze­rezték meg a nyíregyházi or­szágos területi döntőn va'ó in­dulás jogát. Ctillaghullás Valahogy így nevezik kato- náéknál az előléptetéseket, ki­tüntetéseket. Nos, ez az év aranybetűkkel kerülhet )árá­A monori gimnazisták zászlógyakorlata héz lenne ma már megállapí­tani, melyik községben tettek ki legjobban magukért. Vecsé­sen, Káván, Üllőn, Gyömrőn? Sorolhatnánk csaknem vala­mennyi községet. A lentiekben a bemutatók, versenyek azon­ban kétségtelenül a legjobbak közé tartoztak.. Külön kell szólnunk a járási — központi ünnepségről, amely május 22-én Monoron volt. Megyeszerte emlegetik még ma is a monori óvodásokat, gimnazistákat. Több ezer néző boldogan szemlélte ki: ’anyát, kisfiát vagy éppen az unokát — szomszédgyereket, akik oly szépen, ügyesen tornáztak a pályán. Nevezési csúcs volt június 26-án Vecsésen a járási spartakiád döntőn. Több mint ötszáz indulója volt a különböző versenyeknek, ame­lyet természetesen az OSN je­gyében, az OSN jelszavával: „Sportolj velünk” rendeztek meg. Mint minden évben — most is a KlSZ-alapszerveze­sunk sporttörténetébe. Míg : felszabadulás óta 20 év aiat összesen öt sportvezetőnk kap ta meg a Minisztertanács álta adományozott „Testnevelés é: Sport Érdemes, illetve Kivált dolgozója” kitüntetést — ez év ben hatan. Csaknem vala­mennyien az OSN szervezésé­ben, rendezésében kifejtett te­vékenységükért. Említsük meg nevüket ez évi kitüntetettje­inknek. A testnevelés sport ki váló dolgozója lett: Hunyaá László és Solti László. A test nevelés és sport érdemes do! gozója: Antal János, dr. Börse József né, Blas.kó Mihály é: Oláh István. Blaskó—Gér (Folytatjuk) A gombai Új Élet Tsz 20-án. kedden kilenc órai kezj dettel közgyűlést tart a ta> nácsháza nagytermében. hiszen az elmúlt év júliusi tanácsülésén az illetékeseit meghatározták a MÁVAUT- állomás fokozott tempóval történő felépítését. Ennek elősegítése érdekében állami hitelkeretből 780 ezer forint értékben a községi tanács el­készítette a két útburkolat fordulóját a piactéren, és meg­történt a fényképészrészleg ét a biztosító fiókjának elköl- töztetése. A tanácsülés nem egy esetben sürgette az ál­lomás építésének elkez­dését, de hiába, a tárgyban történt ügyinté­zés nem hozta meg a kíván! eredményt. Tehát nem a Monori Köz­ségi Tanácson múlik, hog% a tervbe vett építkezést el­Földvári Györgyöt, a Mo­nori Községi Tanács vb-tit- kárát kerestük fel. Kérdésünk a megépítésre váró Nij MÁ- VAUT-állomással kapcsola­tos: — Miért nem épült fel ebben az esztendőben, mi volt elodázásának oka, s egyáltalán, sor kerül-e megépítésére? A válasz: — Tény az, hogy 1966-ban el kellett volna készülnie az új létesítménynek. A terve­zés és a kivitelezés hivata­losan is így szólt. Tudomásom szerint kapa­citáshiány gátolta a terv kivitelezését. A pénz, il­letve a hitelkeret bizto­sítva van. Ez persze, tudom, nem új. A Monori Járási Szolgálta­tó Ktsz tízmillió forintos éves tervének több mint 60 százalé­kát a lakosság javító-szolgál­tató igényeinek kielégítése ér­dekében fejtette ki. Fodor Mihály főkönyvelő tájékoztatott a szövetkezet eredményeiről, problémáiról. Elmondta, hogy a legnagyobb súlyt a szol­gáltatásokra fektették, s igyekeztek a felmerült igé­nyeket a legrövidebb időn belül kielégíteni. Sajnos, minden igyekezetük ellenére úgy tűnik, a cipőjaví- tások terén a felmerülő nagy igényekkel nem tudnak meg­birkózni. Különösen Gyömrőn és Maglódon sok a javításra váró munka. Ebben a két községben időszakos munkásokat szí­vesen foglalkoztatnának — ha lenne jelentkező. Eset­leg nyugdíjasokat bedol­gozóként alkalmaznának. — Nagy problémát jelent — mondta a főkönyvelő — az is, hogy a felgyülemlett munkák csaknem minden férőhelyet el­foglalnak (ez az összes cipész­részlegükben így van). A javí­tásra beadott cipőket nem vi­szik el á megadott időben. Régi tapasztalat, hogy he­tekig, sőt egyes helyeken 1 hónapokig a részlegekben porosodnak a kész cipők. Akinek cipője javításra a szövetkezet cipészrészlegébsn van — még az év vége előtt helyesen teszi, ha kiváltja, mert leltározás lesz, s emiatt a részlegeket zárva tartják majd. Előreláthatólag a lakossági tervüket teljesíteni fogják. Ügy tűnik, hogy az 1966-os gazdasági évet az előzőhöz vi­szonyítva sokkal kedvezőbben fogják zárni. Ez már három- negyedéves szinten mérhető volt, hiszen az elmúlt évi nyereségüket már eddig közel százezer forinttal túlteljesítették. Év végével járásunkban a — Bírónő, én nem hagyom abba, én viszem a legfelsőbb fórumig. A fiai, kérem, meg­vertek, mert ő nékem a har­madik házasságom, neki meg a második embere vagyok. — Jaj, tisztelt bíróság, ne higgyen neki. Meztelen jött hozzám, én öltöztettem, • la­kást is adtam neki. Minden asszony otthagyta, mert iszik, goromba. — Asszonyom, maga hall­gasson, maga nem mond' iga­zat, maga a csillagot is leta­gadja az égről. Maga egy vér­szomjas nő. V. néni összekulcsolja a ke­zét, végigjáratja szemét a gép­írónőn, az ülnökön, meg 72 éves férjén, akitől néhány hó­nap múlva el fog válni, s most feljelentette őt, azzal vádolva, hogy több ízben megverte, orrbavágta. — öt megverni! — sóhajt a meny- nyezet felé V. néni, éppen őt lehet megverni!? ★ Délelőtt tizenegy óra lehet, és körülbelül a kilencedik ügy. Budai Ferencné ülnököt nem -rendíti meg különöseb­ben a két öreg tragikomikus civakodása, nemcsak az ezt megelőző nyolc — hasonlóan csúnya veszekedés, gyűlölkö­dés edzette meg, hanem az a hét év, amióta békít. Tudom, hogy „ügyfeleinek” 80 száza­léka aláírja a jegyzőkönyvet és fogadalmat tesz, hogy az ülnöknő, mint feljelentőt többször nem látja viszont, tudom, hogy eddig körülbelül 33 hét egy-két napját szentel­te arra, hogy okos, meggyőző szóval, türelemmel jobb belá­tásra bírja a notórius peres­kedőkét, a, gyűl ölködőket. A mődszéré érdékelt —, hogy sikerül rendbeszednie az emberek visszájára fordult érzéseit, hogy sikerült néhány perc alatt megtalálnia a fel­dúlt emberek gyenge pontját, kihasználni a hiúságokat, azt a pontot, s azt az alkalmas pillanatot, amikor hatni lehet rájuk. ★ Testi sértés. A fiatalember, —, aki megverte mostohaany­ját, az ajtónál megáll, mellet­te a felesége — a mostoha az ülnöknő előtt. Az ülnöknő megkérdezi: nagyon haragsza­nak egymásra? Amennyire le­het — válaszolja a sértett. Köl­csönösen jelentették fel egy­mást — a fiú becsületsérté­sért, az anya testi sértésért. A szatyorból előkerül a piszka- fa, amellyel a fiú a mostohá­ját megfenyítette — s ezzel el­kezdődik az ingerült vita. Mindnyájan egy fedél alatt laknak, és tele vannak sére­lemmel, sértődöttséggel és „majdnem” gyűlölettel. A mostoha sír, bosszút akar áll­ni — és kipirosodnak, villog a szemük, úgy támadnak egy­másra, s gombolyítják vissza a sok éves családi viszály szálait. — Hagyják ezt — mondja Budainé — ne csináljanak a perpatvarból gyűlölködést, hi­szen együtt laknak, közeli ro­konok. Azt akarják, hogy fel- bomoljék a család, a 70 éves apa ott maradjon gondozó nélkül? Ezt nem akarják, sőt azt is bevallják, hogy kezdet­ben segítették, szerették egy­mást. Most is szeretik — mondja az ülnöknő — csak félre kell tenni a vélt, vagy valóságos sérelmeket. Papírt csinálnak az egyezségről — mondja — és ez valameny- nyiüket kötelezi. Megnyugszanak. Ha papír van a dologról, akkor az ko­moly dolog. Ha nem is borul­nak egymás nyakába, de meg­elégedetten sorjáznak ki az ajtón. ★ Rágalmazás. A sértett tem­peramentumos asszony, akit lopással gyanúsított egy férfi. Mire lehet ilyenkor hivatkoz­ni — a férfi nagylelkűségére, nemére, mellyel nem szabad visszaélnie, a kötelező tiszte­letre, melyet illik egy nővel szemben éreznie, ök is kibé­külnek. Tizenkét óráig a kilenc ügyből hét elintéződött. Dél­utánra maradt a többi, meg egy félhivatalos dolog — az ülnöknő egy házaspárt láto­gat meg, akik előtte békültek ki. <d) Budainé, a békebíró ,,Ha elmennek, nincs a szivükben harag“ javító-szolgáltató tevékenység központosítása is befejezést nyer. A Vecsési Vegyesipari Ktsz javító-szolgáltató részle­gei közül a fodrász, cipész, fényképész, rádió- és tv-sze- relö, valamint a kárpitos rész­legeket a Járási Szolgáltató Ktsz-hez csatolják. így járá­sunk javító-szolgáltató tevé­kenységét szövetkezeti szinten a Monori Járási Szolgáltató Ktsz fogja irányítani.-BM­A hegyes orr Csendes, szerény ember volt Varró István elvtárs, a mun­kásmozgalom régi harcosa. A felszabadulás után a Mo­nori Tanács kereskedelmi cso­portjánál tevékenykedett, fá­radhatatlanul kutatta a jobb megoldásokat. Rendszeresen eljárt az út­törők közé, a monori Kos­suth iskola úttörőcsapatának tiszteletbeli tagja volt, na­gyon szerette a gyerekeket. A rákoskeresztúri temető­ben elkísérték utolsó útjá­ra tegnap a monori párt- és tanácsi képviselők és a járási úttörőelnökség. ELTEMETTÜK... A lakosság szolgálatában Egyre bővülő szolgáltató tevékenység

Next

/
Oldalképek
Tartalom