Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

Tanácskozik a pá PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI T A N Á C S . L A P JA x. Évfolyam, áss. szám Ara so fillér 1966. DECEMBER 3., SZOMBAT Kádár János összefoglalójával befejeződött a vita Fehér Lajos felszólalása a mezőgazdaság fejlesztéséről A kongresszus határozatban íféGte el az USA vietnami agresszióját Változatlan hazai és nemzetközi érdeklő­dés mellett folytatta pénteken tanácskozásait pártunk IX. kongresszusa. A mezőgazdasá­gunk szocialista alapokon való továbbfejlesz­tésével kapcsolatos nagy jelentőségű tájékoz­tatásán kívül, amelyet Fehér Lajos. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tartott — a ha­zai és a külföldi küldöttek egyaránt arról szó­lották, milyen fontos állomása szocialista építőmunkánknak a párt kongresszusa. Tegnap került sor a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentésének előterjesztésére is. Ez az 559 szavazati jogú küldött adataiból összeál­lított statisztikával kimutatta: a kongresszu­son társadalmunk minden rétege: a termelő- munkában részt vevő fizikai dolgozó — üzemi munkás és termelőszövetkezeti tag — gazda­sági vezető, értelmiségi foglalkozású — tudós, mérnök, orvos, pedagógus, író, újságíró, jo­gász, állami és tömegszervezeti vezető, párt­munkás, a fegyveres erők tagjai — képvisel­ve van. A küldöttek 16.7 százaléka nő, és min­den korosztály képviseletet kapott. Fegyveres erőink hű oltalmazói hazánk határainak és a szocializmus ügyének Czinege Lajos, az MSZMP PB póttagja, honvédelmi miniszter Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter elöl­járóban tolmácsolta a hon­védelmi munkán dolgozó kommunisták tízezreinek és fegyveres erőink egész sze­mélyi állományának forró üdvözletét. Majd elmondotta: a VIII. kongresszus óta el­telt időszakban tovább erő­södött a Varsói Szerződés­ben részt vevő testvéri had­seregeink összeforrottsága, együttműködése a fejlesztés és kiképzés bonyolult feladatai­nak végrehajtásában, a ma­gasfokú harckészültség biz­tosításában. — Hadseregünk hadiszer­vezete, fegyverzete, harci technikája és az állomány képzettsége megfelel a kor­szerű követelményeknek — mondotta Czinege Lajos, majd részletesen tájékoztatta hall­gatóságát azokról a modern harci eszközökről, amelyekkel a különböző fegyvernemeket felszerelték. Ezután így foly­tatta: — Munkánkat segíti, hogy rekkel ellátja a Varsói Szer- a Varsói Szerződés, illetve a ződéshez tartozó fegyveres Kölcsönös Gazdasági Segítség erőket. Ugyanakkor a szer- Tanácsának keretében ered- ződéshez tartozó szocialista ményeket értünk el az egye- országok is tiszteletre méltó sített fegyveres erők részé- erőfeszítéseket tesznek, hogy re szükséges eszközök biz- a fegyveres erők megkapják tosítását szolgáló műszaki mindazt, amire szükségük tudományos kutatásban, fej- van lesztésben és a hadiipari _ termelés kooperációjában. Országaink közös erofe­— A Szovjetunió magára szítésse1’, az alapvető fegy­vállasa - és hozzáteszem, vernemek vonatkozásában,_ a csak ő tudja megoldani — világ legjobb, legcélszerűbb azt a gigászi feladatot, hogy haditechnikáját adják kato- az alapvető fegyverrendsze- náik kezébe. A magyar néphadsereg szilárd eszmei alapokon áll Czinege Lajos ezután a had- alapokon állnak, megértették sereg tisztikarának és sorál- pártunk általános, s honvé- lományának képzéséről be- delmi politikáját, s készek szélt, majd a politikai mun- fáradhatatlanul munkálkodni kát elemezve így folytatta: annak megvalósításáért. — Fegyveres erőink, a ma- _ A Magyar Népköztársa­gyar néphadsereg erkölcsi- sag fegyveres erőiben szol­politikai helyzete tovább szi- gálatot teljesítő hivatásos ál- lárdult. Az alkalmazkodás az lomány, illetve annak egyes új viszonyokhoz, az új tech- tagjai, politikai megítélésénél nika megismerése, a kiképző- az a legfőbb követelmény — és nevelőmunka, a tervezési függetlenül attól, hogy párt- 6s 3 szGrvczcsi fölcidcitok, vagy sem — t ho§y nap nap után kimerítő, fá- fenntartás nélkül kövesse a radságos munkával jártak. Magyar Szocialista Munkás­— Ilyen helyzetben tartó- párt által kidolgozott alap­san helytállni és eredménye- vető — a nemzet egészének két felmutatni, illetve azo- érdekeit kifejező — politi­kát megtartani csak olyan kai irányvonalát, s azért in­emberek képesek, ßkik esz- gadozás nélkül harcoljon bár- meileg, politikailag szilárd hol és bármikor. Elismerés a bevonuló fiataloknak — Miután a fegyveres erők­ben a sorkatonákat illetően egyértelműen a fiatalsággal — nagyjából azonos életko­riakkal — foglalkozunk, ez alapot ad, hogy az ifjúsággal kapcsolatos vitában mi is el­mondjuk tapasztalatunkat és véleményünket. — A bevonuló fiatalok é iási többségéről csak elisme­réssel szólhatunk. A fegyel­met, a rendet megsértők ará­nya nem nagyobb, mint álta­lában a felnőttek között. A 18 éves behívási korhatárra tör­ténő fokozatos áttérés, a fegy­veres erők, a társadalom és az egyén szempontjából egy- i~ánt bevált, határozottan elő­nyös! DOBI ISTVÁN, A NEPKÖZTÄRSASÄG ELNÖKI TANACSANAK ELNÖKE, MOLOM- ZSAMC MONGOL KÜLDÖTTEL TÁRSALOG. — A honvédelem minden eredményében benne van az a rendkívül sokirányú, önzetlen segítség, amelyet az idősebb testvértől, a szovjet hadsereg­ből, annak vezetőitől, az egye­sített fegyveres erők főpa­rancsnokságától kaptunk. A társ fegyveres testületek sikeresen teljesítik feladatukat Czinege Lajos ezután a társ fegyveres testületekről szólt. Ennek kapcsán a következő­ket mondta: — A határőrség személyi állománya megbízhatóan vé­delmezi hazánk, a Magyar Népköztársaság határait. A belügyi karhatalom munkája magas színvonalra emelkedett. — A nemrég még fiatalnak számító, új fegyveres testüle­tünk, a munkásőrség, szerve­zetében megszilárdult. Tagjai nagyfokú öntudatról tesznek tanúbizonyságot, amikor napi munkájuk eredményes ellátá­sa mellett kitartóan fejlesztik tudásukat és szereznek mind nagyobb gyakorlatot a rájuk háruló feladatok végrehajtásá­ban. Becsülettel és sikeresen örködnek a közrenden, a köz- biztonságon, államunk és pol­gáraink élet- és vagyonbizton­ságán egyéb fegyveres testü­letéinek, rendészeti és más szerveink is. Ezután a nemzetközi hely­zettel kapcsolatos néhány ka­tonapolitikai vonatkozású tényre, összefüggésre utalt, majd így folytatta: — Azt valljuk, hogy a szo­cialista országok egységéért, erőik tömörítéséért munkál­kodni annyi, mint egy időben védelmezni a hazát és ugyan­akkor az egész szocialista tá­bort, a társadalmi fejlődést. Ez határozza meg viszonyun­kat a szocialista országokat tömörítő szövetségekhez. — A következő években anyagi lehetőségeink keretein belül tovább folytatjuk fegy­veres erőink, a magyar nép­hadsereg fejlesztését, korsze­rűsítését, ugyanakkor a kikép­zés, a vezetés továbbfejlesz­tésével, a technikai eszközök még alaposabb megismerésé­vel biztosítanunk kell a fegy­veres erők . kezében levő esz­közök, technikai és harcásza­ti adottságainak legmagasabb fokú kihasználását. — Biztosíthatom a küldött elvtársakat, pártunkat, dolgo­zó népünket, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői mindig hű oltalmazói lesznek hazánk határainak, a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel együtt, népeink és a szocialista országok biztonsá­gának, a világ békéjének, a szocializmus szent ügyének — mondotta befejezésül a hon­védelmi miniszter. A bonni revansizmust váltsa fel a békés egymás mellett élés politikája F. Ebert, az NSZEP Politikai Bizottsága tagja előfeltétele a második világ­háború eredményeként létre­jött német és általában az európai határok elismerése. Egyetértését fejezte ki a kommunista pártok tanácsko­zása megtartásának szüksé­gességéről és elítélte a Kínai Kommunista Párt vezetőinek kispolgári, nacionalista maga­tartását, amely eddig meg­akadályozta az imperialista reakció és agresszió elleni összehangolt fellépést. Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának tagja, a né­met kérdésről szólva rámuta­tott: mindkét német állam bé­keszerető népe azt követeli, hogy a bonni kormány revan- sista politikáját a békés egy­más mellett élés politikája váltsa fel. Az európai béke és biztonság megteremtésének, a két német állam kapcsolata és a többi államhoz fűződő kap­csolatai normalizálásának Az NSZK egyetlen kiútja: politikájának megváltoztatása M. Reimann, az NKP KB főtitkára Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, be­szélt a nyugatnémet monopol­tőke leplezetlen szándékáról, hogy bekebelezze a Német Demokratikus Köztársaságot, visszaállítsa az 1937-es hatá­rokat és „újrarendezze” Euró­pát. — A Német Szövetségi Köztársaság számára csak egy kiút van: jelenlegi politikájá­nak alapvető megváltoztatása. Az új politikának a világon és Németországban meglevő rea­litások elismeréséből kell ki­indulnia. Ez magában foglal­ja azt is, hogy a határok reví­ziójáról és az atomfegyver birtoklásáról mondjanak le és létesítsenek normális kapcso­latokat minden országgal, köz­tük a Német Demokratikus Köztársasággal is. Az új poli­tikának számot kell vetnie a legszélesebb néptömegeknek egy európai biztonsági rend­szer megalkotására irányuló törekvéseivel. Visszautasítjuk a kínai vezetők támadásait H. Mahle, a nyugat-berlini NSZEP titkárságának tagja Ezután Hans Mahle, a nyu­gat-berlini Német Szocialista Egységpárt elnöksége titkár­ságának tagja arról beszélt, milyen nagyok a nyugat-berli­ni egységpárt, a munkásosz­tály és egyéb haladó erők fel­adatai, mert céljuk az, hogy keresztülhúzzák a nyugatné­met imperialistáknak a békét veszélyeztető terveit. A nemzetközi munkásmoz­galom kérdéseit taglalva hangsúlyozta, hogy pártjuk a leghatározottabban visszauta­sítja a Kínai Kommunista Párt vezetőinek támadásait, amelyek a kommunista és munkáspártok moszkvai érte­kezletén kialakított irányvo­nal és az SZKP ellen irányul­nak. Célunk, hogy hazánk kilépjen a NATO-ból E. Wik, a Norvég KP titkárságának tagja Eivind Wik, a Norvég Kom­munista Párt Központi Bizott­sága titkárságának tagja, tol­mácsolta a Norvég Kommu­nista Párt üdvözletét, majd el­mondotta: körülbelül egy éve alakult meg a „norvég szoli­daritási bizottság Vietnamért”. A bizottság teljes erővel azon dolgozik, hogy szerte az or­szágban nagyarányú tiltakozó tüntetéseket készítsen elő az Egyesült Államok embertelen vietnami háborúja ellen. A nagy akciót december 10-ére, az emberi jogok napjára ter­vezzük. Másik fontos célunk, hogy hazánk kilépjen a NATO- ból. ­Eivind Wik ezután az élet- színvonal alakulásáról beszélt. Elmondta, hogy az inflációs folyamat felemészti azokat a béremeléseket, amelyeket a munkásoknak időről időre si­kerül elérniük. Köszönjük a szolidaritást! A. Colombi, az Olasz KP PB tagja csapásról, amely hazája egy részét sújtotta Az olas? nép a (Folytatás a 2. oldalon) Arturo Colombi, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja szólt arról a hallatlan méretű természeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom