Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
«>r HECrEI hírlap 1966. DECEMBER 3., SZOMBAT fAiáCS1CÍIISS! A PÁRTKONGRESSZUS (Folytatás az 1. oldalról) szerencsétlenségben nagyfokú érettségről, egységről tett tanú- bizonyságot. Megemlítette azt a nagyszerű szolidaritást, amely sok ország, elsősorban a Szovjetunió részéről megnyilvánult irántuk. A továbbiakban elítélte az amerikaiak vietnami agresszióját. Méltatta azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt Vietnamnak és hangsúlyozta, hogy az olasz nép egyértelműen elutasítja a fcínai kommunista vezetők szovjetellenes egységbontó politikáját. Rámutatott, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítására kell törekedni. Az Olasz Kommunista Párt a marxizmus—leninizmus, a szocialista nemzetköziség szellemében .kész kellő figyelemmel megvizsgálni azokat a javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy elvezessenek a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősödéséhez. A portugál kommunisták küzdelme Salazar fasiszta diktatúrája ellen A. Ramos, a PKP KB tagja LEONYID BREZSNYEV, GIULIANO PAJETTA, ARTURO COLOMBI ÉS FREDERICO BRINI OLASZ KÜLDÖTTEKKEL Ezután Antonio Ramos, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja arról beszélt, hogy milyen nehéz körülmények körött folytatják harcukat. A kormány elnyomó apparátusának ereje elsősorban ellenünk irányul, akik következetesen küzdünk a fasizmus ellen, hűek vagyunk a munkásosztály és az egész portugál nép ügyéhez, — mondotta. Salazar börtöneiben antifasiszta harcosok százai sínylődnek, köröttük pártunk néhány kiemelkedő vezetője, A csütörtöki utolsó felszólaló Salvatore Corallo, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának titkára volt. — Jelenlétünk az önök kongresszusán azt fejezi ki, — akiket most az a veszély fenyeget, hogy a gyarmatokon elhelyezett koncentrációs táborokba deportálják őket. Számukra ez a halálos ítéletet jelentené. Kérjük valamennyi ország haladó erőinek szolidaritását, támogatását e veszély elhárításához. A továbbiakban hangsúlyozta: a mi pártunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységében, a Szovjetunióval való barátságban és együttműködésben látja a szocializmus világméretű győzelme nagy ügyének legjobb biztosítékát. mondotta, hogy érdekel bennünket, amit önök a szocializmus építéséért, a béke védelméért, a hős vietnami nép megsegítéséért és a nemzetközi munkásmozgalom egységéért tesznek. Jelenlétünkkel is hitet teszünk a proletár internacionalizmus elveihez való hűségünkről, mert mi is szerény részesei vagyunk a nemzetközi munkásmozgalomnak. Még három éve sincs, hogy pártunk megalakult és az olasz választáson máris körülbelül egymillió szavazatot kapott. — Erőnket az Olasz Kommunista Párt oldalán országunk munkásmozgalmának szolgálatába állítjuk. Pártunk központi bizottsága állást- foglalt amellett, hogy küzd- jünk a nemzetközi munkás- mozgalom egységéért. Ez az állásfoglalás szükségszerűen magába foglalja a kínai párt tevékenységének szigorú bírálatát is. használják a forgóalapok szükséges méretű kiegészítésére is. Szeretnék kiemelni két lényeges körülményt. Az egyik: a felvásárlási áremelés és a termelőszövetkezeti hitelrendezés nem elsősorban a szövetkezeti parasztság személyes jövedelmének közvetlen növelésére irányul, hanem a termelés fejlődését szolgálja, 6 ezúton forrása lesz nemcsak a paraszti, hanem a munkásjövedelmek jövőbeni emelkedésének is. Ezért kell erre kitérni, mert a városi dolgozók egy része rendszerint csak az előbbire gondol, ha a' felvásárlási árak emeléséről hall. Természetesen a paraszti jövedelmek emelkedni fognak, mégpedig a népgazdasági tervekben előirányzott ütemben. — A másik lényeges körülmény az, hogy a mezőgazda- sági árszínvonalnak a harmadik ötéves tervben reálisan várható emelkedése és a mostani hitelrendezés a termelő- szövetkezetek egy részében — különösen a mostoha természeti körülmények között gazdálkodó gyenge szövetkezetekben — még nem teszi lehetővé, hogy termelésüket saját erőből bővítsék. Igaz ugyan, hogy a felgyűlt hitelek nagyobb részét a mostani rendezés során törlik, de az is igaz, hogy a rendszeresített amortizációs alapot saját árbevételeikből csak részben tudják fedezni, mert a mostoha természeti viszonyok miatt még az egyszerű újratermelésre sem képesek. Ezért az ilyen szövetkezetek termelési célú állami támogatását ezután is fenn kell tartani. — Tisztelt kongresszus! — A mezőgazdasági tervezés kialakult rendjében már a múlt év második felében történtek bizonyos változtatások az új mechanizmus szellemében. Az, állami gazdaságokban körülbelül egyharmadával csökkentették a kötelező tervmutatok számát. A felvásárló vállalatok az idei felvásárlási szerződéseket a termelőszövetkezetekkel már közvetlenül kötötték. — Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Az intézkedések a tervezett mennyiség leszer- ződésében nem okoztak még átmeneti nehézséget sem. A falu továbbfejlődésének megvannak a kedvező feltételei Fehér Lajos, az MSIMP Politikai Bizottságának tagja, Síkraszállunk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért S. Corallo, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja KB titkára a Minisztertanács elnökhelyettesa A pénteki vitában elsőként Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács etaöikhelyet- tese szólalt fel. — Tisztelt kongresszus! — A Vili. kongresszus óta eltelt évek egyik fő jellemzője, hogy ebben az időszakban már nemcsak a város, hanem a falu is szocialista alapokon fejlődött. Pártunk IX. kongresszusa megelégedéssel áHa- 1 írhatja meg: a szocialista foridalom ügye sikeresen haladt 'ire a mezőgazdaságban is. — Szövetkezeti gunk — tapasztaltabb testvére, a munkásosztály segítségével, szocialista államunk, és társadalmunk hathatós támogatásával — bátran hozzáfogott az új életforma kialakításához. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink nagy többsége az utóbbi években megszilárdult. — Fiatal nagyüzemi mező- gazdaságunk eredményes továbbfejlődésének fontos feltételeit teremtjük meg a gazdaságirányítási reform megvalósítása zorán. — A Központi Bizottság álláspontja szerint a mezőgazda- sági ár-, adó- és pénzügyi rendszer továbbfejlesztésével is arra kell törekedni, hogy gazdaságpolitikánk végrehajtásához kedvezőbb feltételeket teremtsünk. — A harmadik ötéves tervben fokozatosan olyan mező- gazdasági árszínvonalat igyekszünk kialakítani, amely a mezőgazdasági munka növekvő termelékenysége mellett a gazdaságok többsége számára lehetővé teszi, hogy saját árbevételeikből mindinkább pótolhassák az elhasználódott állóeszközöket, fedezni tudják anyagi ráfordításaikat: tagjaiknak a bérből élők élet- színvonalához közelítő személyi jövedelmet nyújtsanak; s végül a termelés tervezett bővítéséhez szükséges felhalparasztsa- mezőst — illetve az erre a célra felvett hitelek visszafizetését — saját erőből fedezni tudják. A mezőgazdasági nagyüzemek bővíthetik tevékenységüket — Már a közeljövőben igyekszünk tovább bővíteni a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységét. A mezőgazdasági nyersanyagok egy részét a termelés helyén lehet a legelőnyösebben ipari feldolgozásra előkészíteni, tartósítani. Mezőgazdasági üzemeink jelentős része képes is az ilyen kiegészítő tevékenységet gazdaságosan ellátni. — Kívánatos és szükséges, hogy szövetkezeteink különböző szolgáltató tevékenységet is folytassanak (gépjavítás, szállítás, épületjavítás stb.) saját üzemi szükségleteik kielégítésére, vagy a lakosság részére. Úgyszintén kívánatos és szükséges, hogy a termelő- szövetkezetek tagjainak, családtagjainak folyamatos és helyi foglalkoztatása céljából szervezett munkakapcsolatok (bedolgozás) alakuljanak ki egyes ipari üzemekkel, főleg kisipari termelőszövetkezetekkel és földművesszövetkezetekkel. — A munkásosztálynak és a városi lakosságnak csak előnyös, ha a mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének bővítése eredményeként több és olcsóbb élelmiszerhez jut. De szövetkezeti parasztságunk is jól jár, mert a szűk értelemben vett mezőgazdasági tevékenység, sok nagyüzemben nem nyújt sem kielégítő foglalkoztatást, sem elegendő jövedelmet A tsz-tagok új biztosítási és nyugdíjrendszeréről Napirendre került a termelőszövetkezeti hitelek rendezése — A termelőszövetkezeteik hitelállományának rendezésével kapcsolatban hangsúlyozta: az eddigi ár- és hitelrendezés együttesen lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek már 1967. január 1-től megteremtsék az állóeszközök teljes körének a pótlási alapot. Ebből az amortizációs alapból nemcsak pótlásra, hanem bizonyos korszerűsítésre és kisebb bővítésre is mód nyílik. A hitelrendezést fel— Fontos célunk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala, szociális, kulturális ellátottsága között. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak a termelőerők fejlődésének útjából hárította el a legfőbb akadályt, hanem — éppen az előbbi révén — a parasztság társadalmi helyzetének, szociális körülményeinek gyökeres megváltoztatása útjából is. A nyugdíjas paraszt korábban ismeretlen fogalom volt a magyar faluban. Az egyéni paraszt nem részesült ked^jez- ményes betegellátásban, nem kapott családi pótlékot. Fokozatosan, még a harmadik ötéves terv időszakában a családi pótlék is azonos lesz a munkásokéval. — Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer nem jelent külön megterhelést az államnak, annak növekvő terhét maga a termelőszövetkezeti parasztság viseli, hiszen a nyug- díjjárulék-befizetési rendszer is azonos lesz a bérből élőkével. A termelőszövetkezetek 1968. január elsejétől egységesen a tagoknak kifizetett jövedelem 7,5 százalékának megfelelő társadalombiztosítási járulékot kötelesek az országos nyugdíjalapba befizetni (ez a 7,5 százalék magában foglalja a betegellátási és baleset- biztosítási járulékot is). — Ezenkívül a szövetkezeti tagok jövedelmük után, a bérből élőkével azonos módon, progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek be a nyugdíjalapba (legalább három százalékot). Emellett a gazdaságoknak saját szociális alapjukba kell helyezni a kifizetett jövedelem mintegy 2,5 százalékát a szövetkezet tagjait jogszabály szerint megillető juttatások (táppénz) és a szövetkezet által meghatározott egyéb szociális, kulturális kiadások fedezésére. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer a pártkongresszus jóváhagyó állásfoglalása esetén 1967. január elsején lépne életbe. — Úgy gondoljuk, ezek az intézkedések, különösen a középkorú férfiakat és a mai fiatalokat ösztönzik majd arra, hogy falun maradjanak, s talán részben a lassú visszaáramlást is elősegítik. A szövetkezeti földtulajdon bevezetéséről és fokozatos kiterjesztéséről — Továbbfejlesztjük a jövedelemelosztási módszereket is. Előmozdítjuk, hogy a szövetkezetek az évi részesedés nagyobb részét, legfeljebb azonban 80 százalékát, termelési költségként — már évközben, garantáltan és rendszeresen, munkadíjként kifizethessék a teljesített munka után tagjaiknak. — Társadalmi, gazdasági fejlődésünk eredményei, a gazdasági irányítás reformja, a termelőszövetkezetek megszilárdulása és további erősítése lehetővé és szükségessé teszi a földtulajdon elvi alapon nyugvó, perspektivikus rendezését. Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően, nálunk a termelőszövetkezetekben ez ideig csak a föld birtoklása volt a közös — a behozott paraszti földek azonban a tagok személyes tulajdonában vannak. A földtulajdon és a földhasználat jelenlegi állapota azonban egyre növekvő ellentmondásokra vezet. A föld ugyanis az idős termelőszövetkezeti parasztok elhalálozása, az ennek következtében előállott öröklés, valamint a faluról való elvándorlás révén, növekvő számban kerül jogilag olyan személyek tulajdonába, akik nem termelőszövetkezeti tagok, nem foglalkoznak élethivatásszerűen mezőgazdasági munkával. Emiatt a termelő- szövetkezetek használatában levő földeknek jelenleg már eg"öt"de van nem termelőszövetkezeti tagok tulajdonában. Az ennek következtében mintegy 130 ezer kívülálló személynek rendszeresen fizetett földhaszonbér évente hozzávetőlegesen 230 millió forinttal terheli a termelőszövetkezeteket. — A mind gyakoribbá váló jogviták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat biztonságát és nehezítik a hosszú távú befektetéseket. Éppen ezért a Központi Bizottság úgy látja, a szocialista forradalom teljes megvalósításához elengedhetetlen a szövetkezeti földtulajdon bevezetése és fokozatos kiterjesztése, előnyös lesz ez a szövetkezeti parasztságnak és előnyös egész szocializmust építő társadalmunknak is. — Megvalósítását fokozatosan és gazdasági eszközökkel lehet és kell elérni. A kívülálló személyek, a nem szövetkezeti tag örökösök tulajdonában levő földek megváltási ár ellenében kerülnek a szövetkezet tulajdonába, a szövetkezeti földalapba. Úgyszintén megváltási (habár eszmei) ár ellenében kerülhetnek a szövetkezetek tulajdonába a használatukban levő állami tartalékföldek, ha ezt kérik. Ugyancsak megváltási árat kell fizetni annak a tsz-tagnak, aki földjét felajánlja szövetkezeti tulajdonba. Az ilyen megállapodás a szövetkezet és a szövetkezeti tag földtulajdonos közötti szabad elhatározás, a legszigorúbb önkéntesség alapján jöhet csak létre. Mindenféle kampányszerűség szigorúan tilos, a siet(Folytatás a 3. oldalon)
