Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-17 / 297. szám

1966. DECEMBER 17.. SZOMBAT "T^íl'fciP 3 Karácsony a tv-ben „Disznótoros” autóbuszok Kopogtat a tél, falun sokfe­lé már megkezdődtek a disz­nótorok. Az IBUSZ — a ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően, — idén is indít szombat délutánonként, vasár­naponként úgynevezett „disz­nótoros’ országjáró autóbuszo­kat. A fél- vagy egésznapos kirándulások részvevői Her­ceghalomra, Szentendrére, Vácra és Zsámbék felé indul­nak. Útközben megtekintik a különböző műemlékeket, a Do­bogókő—Dunalcanyarhoz uta­zók kiránduláson, a Főt—Vác felé indulók pedig városnézé­sen — és természetesen disz­nótoros ebéden vagy vacsorán vehetnek részt. Egri merengő Az Állami Pincegazdaság egri pincészetében megkezdő­dött az ünnepek előtti csúcs- forgalom. Az ünnepek alkal­mával „mutatták be” a vásár­lóknak az egri borpincékben régóta érlelődő ú j vermut italt, az „Egri merengö”-t. Lassan hagyománnyá válik, hogy a karácsonyi kettős ün­nepeken nonstop-műsort sugá­roz a televízió. 25-én, vasárnap délelőtt a legifjabb nézőkhöz szól a mű­sor. Délután a „Gusztáv és a hálátlan varjú” című kisfil- met mutatják be, majd meg­ismétlik a „Hét tenger ördö­ge" című amerikai játékfil­met és képfelvételről felele­venítik a televízió első tánc­dalfesztiváljának legsikere­sebb számait és az augusztusi atlétikai Európa-bajnokság legizgalmasabb számait. 17 óra 25 perckor új gyermekopera, ezután a „Nótaszó’’ és a bű­vésziskola jelentkezik. Ezen az esten kerül a nézők elé á „Princ, a katona” című tele­víziófilm ötödik része. Az est fő műsora egy tv-játék bemu­tatója lesz, amelynek második részét karácsony másnapján, 26-án sugározzák. Keleti Már­ton rendezte az „Én, Strasz- nov Ignác, a szélhámos” című mulatságos darabot. Kará­csony első napjának program­ját a „Gusztáv karácsonya” zárja. Karácsony másnapjának délelöttje is a gyermekeké. A sport barátainak képfelvétel­ről lepergetik az angliai Ma­gyarország—Brazília VB-mér- kőzést, A televízió világirodal­mi magazinjának második szá­mát 18 órakor sugározzák. 20 óra után kerül sor a folytatá­sos tv-játék második részére. Majd a szocialista országok táncdalénekeseinek hangver­senyét sugározzák. A vidéki lapok szépségversenyében: első a Somogyi Néplap Épületgyárak hálózata — Félmillió • • lóerő — Önműködő betongyár A második ötéves terv de­rekán — sporbnyelven szólva — időt kért, az építőipar. Ak­kor a feladatok nem álltak összhangban az iparág képes­ségeivel. Az iparágon belül a nagyobb feladatokra való fel­készülés gyors ütemben elkez­dődött, amint a népgazdaság megadta a türelmi időt. Sza­kosították a vállalatokat, a na­gyobbakat saját szakipari ka­pacitással látták el, hozzá­fogtak a korszerű építésszer- veaósi módok elterjesztésé­hez, a szélesebb körű gépesí­téshez és a koncentráltabb munka megteremtéséhez. A gyors, jól itt.gondolt intézke­déseknek már nagy részük van abban, hogy az építőipar a második öiéves tervben az eredetileg tervezett 250 ezer lakás helyett 282 ezret adott át. Az idei eredményhez ha­sonlót pedig régóta nem pro­dukált az iparág: előzetes szá­mítások alapján ugyanis 106 —107 százalékra teljesítik a tervet, a ez 10 százalékkal na­gyobb a tavalyi eredménynél. 1960-hoz képest az idén 49 százalékkal több lakás ké­szült el — változatlan mun- káilétszámmal. Nőtt a laká­sok használati értéke, — több szobás lakásokat építünk ma, mint hat évvel ezelőtt, az épí­tési költség mégis 10 százalék­kal kisebb, mint a tervidő­szak elején. 197ü-re 25 százalékkal keli növelni az iparág építésszerelési teljesít­ményét. Ezt a termelésnöve­kedést 80—90 .százalékban a termelékenység fokozásával kell elérni, hiszen aligha ja­vul az építőipar munkaerő­helyzete. Ehhez például a la­rosiban. Nyolc kömnyűbeton- blokk-üzem szállítja majd az előregyártóit épületelemeket a környező építkezésekhez Győnből, Tatabányáról, Buda­pestről. Kecskemétről, Salgó­tarjánból, Berentéről, Kazinc­barcikáról és Debrecenből. Téglablokküzem dolgozik majd a nagy program számára Szombathelyen, Zalaegersze­gen, Nagykanizsáin, Kaposvá­rott, Szegeden, Békéscsabán és Egerben. Dunaújvárosban me­zőgazdasági épületváz szerke­zeteket, Budapesten ipari, Zsolcán ipari és középület váz- szerkezeteket készítenek. Ti- szaszederkéry pedig az ipari épületek feszített főtartóinak szállítója lesz. 1970-re megduplázódik a ki­vitelező géppark. Körülbelül 50 ezer darab építőipari gép­pel, s majd félmillió lóerő teljesítménnyel lehet előrelát­hatóan számolni. A házgyárak termékeinek s az előregyár­tott ipari csarnokoknak össze­szerelését lényegében teljesen gépesíteni kell. De gépesítik a megmaradó hagyományos építkezéseken is a vakolást, a meszelést, a habarcs és be­tonkészítést, az anyagmozga­tást 'és a rakodást. Két-három esztendő alatt 500 darab gu­mikerekes kotrógépet állíta­nak munkába az épületalapo­zások földmunkáinál, ' a je­lentősebb földmunkákhoz pe­dig hernyóíalpas kotrógépe­ket alkalmaznak, s e két gép­típussal végeredményben majdnem teljesen gépesítik az összes földmunkát Általános­sá válik a cement ömlesztett szállítása, úgyhogy a szállítás és a rakodás teljesen zárt rendszerben, emberi kéz érintése nélkül folyhat. Speciá­lis gépkocsikkal teljesen gé­pesítik az oltottmész szállítá­sát, az ömlesztett és darabos építési anyagok mozgatásá­hoz pedig különleges dömpe­reket importálnak a Szov­jetunióból. A házgyári pane­lek szállításához az idén elké­szítették egy speciális panel- szállító gépkocsi prototípusát, ebből 200-at állítanak ^mun­kába 2—3 év alatt. Központi habarcs- és aszfaltkeverő-tele­pek hálózatának kiépítése is megkezdődött az idén. Ezek az adatok, ez az egész folyamatban levő nagy arányt» fejlesztő, szervező munka már valóban ’a nagyipari tevé­kenység körvonalait rajzolja meg Így két esztendő alatt befejeződhet az építőipar ipa­rosítása. Az iparág szakem­berei is erre számítanak, hi­szen az É. M. kutatási, fej­lesztési programjában a többi közt már az szerepel, hogy a harmadik ötéves terv végére ki kell dolgozni a betongyá­rak automatizált lyuk- kártyavezérlését. Az auto­matizált berendezés nem­csak célszerűen mérlegeli és adagolja majd a gyártáshoz a nyersanyagokat, hanem az anyag összetételétől függően rögtön a számlát is összeál­lítja a megrendelőnek. Tehát az iparosítás szabályszerű, kö­vetkező lépésére is gondol­nak már az iparág szakembe­rei: a gyártás, a különböző fo­lyamatok és részmunkák automatizálására. Így remél­hetően nem lesz szükség még egyszer arra, hogy a fel­zárkózáshoz időt kérjen az iparág. Ifj. Gerencsér Ferenc Budapesten kiosztották a legszebb vidéki napilapok ver­senyének díjait. A versenyből a Somogyi Néplap került ki győztesen, s a lapot és az új­ságot előállító nyomdászkol­lektíva nevében László Tiva­dar, a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat igazgatója vette át az első helyezettnek adományozott oklevelet és 5000 forintos pénzjutalmat. Csollány Ferenc, a Hírlapki­adó Vállalat igazgatója mél­tatta a vidéki napilapok „szép­ségversenyét”, amelyet 1958 óta — a debreceni nyomdá­szok kezdeményezésére — minden évben meghirdet a Nyomda- és Papíripari Dolgo­zók Szakszervezetének elnök­sége és a Hírlapkiadó Vállalat. Az idei győztes, a Somo­gyi Néplap másodszor bi­zonyult legjobbnak: ez évben áttekinthető tördelé­sével, világos beosztásával, mértéktartó, szép betűkből is megjön, sőt. Hamarább, mint bárkinek. Negyed óra múlva kiderült, hogy a bor­dó melegítős gondos házi­asszony, nemcsak ennivalót csomagolt, hanem feketeká­vét is — termoszban. Elő­ször magának töltött, aztán a férjének Vitt egy pohárral, aki úgy lapátolt, olyan gyor­san és megállás nélkül, mintha csak élettársa mu­lasztását igyekezne pótolni. Az ugyanis a kávé után cigarettára gyújtott és a homokot hordó gépkocsive­zetővel kezdett el hosszabb tárgyalást. Később újból kezébe vet­te a lapátot és ekkor már biztos voltam benne, hogy végre elkezdi. De nem. Ek­kor ■ ugyanis a többiek, a jók, a szorgalmasak tartot­tak szünetet, s így mit te­hetett mást — pihent. Mire újból elkezdődött a munka, a bordó melegitőst egy kannával láttam távo­lodni, vízért indult, gon­dolom elvállalta, hogy eny­hülést nyújt a szomjúhozók- nak, elvégre ez is munka, sőt, határozottan van benne valami magasztos. Fél óra múltán tért vissza, gondo­san elosztotta a vizet, oda is vitte mindenkinek, majd kiöblítette a poharakat. Aztán ennek is vége lett és most már nem volt hát­ra más, mint kicsomagolni az ebédet, majd a többiekkel együtt visszatérni a megfo­gyatkozott homokdombra, új­ból kézbe a lapát, támasz­kodás, beszélgetés, mosoly. így telt el a nap. Mikor hazafelé indultak, frissen, ruganyosán haladt a megle­hetősen fáradt társaság kö­zepén. Izomláza gondolom nem lesz bizonyosan, vi­szont meg kell hagyni, amit csinált, meglehetősen nagy rutinnal és tehetséggel vé­gezte. Mintha valahol gya­korolta volna már. B. L A képen: Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgató­ja és Kimmel Emil, a Nyom­daipari Szakszervezet főtitkára a győztes Somogyi Néplap kol­lektívájával. szedett, ízléses címeivel, a hir­detések hozzáértő, szépen ki­munkált tipográfiájával, kli­séinek és a lapban megjelent képeinek jó minőségével érde­melte ki az első helyet. Győr —Sopron megye olvasóinak lapja, a Kisalföld kiegyensú­lyozott nyugodt tördelésével, a tartalom és a megjelenési forma összhangjával vívta ki a második helyezettnek járó el­ismerést. Szeged város hírlap­ja, a DéLmagyarország a har­madik lett a 600 ezer olvasó­nak írt és nyomott húsz vidéki lap vetélkedőjében. A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezeté­nek székhazában került sor az értékelésre és a tiszteletdíjak kiadására, a legszebbnek bizonyult vidé­ki napilapok szerkesztő, újság­író és nyomdász munkatársai­nak jelenlétében. Az ünnepé­lyes eredményhirdetésre nem­csak a díjazott újságok mun­katársait, hanem a bíráló bi­zottság javaslatára meghívtak még a két különösen szép formában megjelenő napilap: a Nógrád és a Vas Népe kép­viselőit. Csollány Ferenc igazgató el­mondotta, hogy a bíráló bizottság hosszas és alapos viták után hozta meg döntését, hiszen nem volt könnyű véle­ményt alkotni a pillanatnyi aktualitások, események állan­dóan változó légkörében szü­letett lapok külső megjelené­séről. Az esztétika és az újság­szerűség a szépség és az ak­tualitás követelményeinek ösz- szehangolásáért elismerés il­leti azokat, akik évről évre részt vesznek ebben a verseny­ben, amelynek igazi nyertese az olvasóközönség. + ’ VIETNAMÉRT „VIETNAMI” KIÁLLÍTÁS NYÍLT SZENTENDRÉN — MINT HÍRT ADTUNK RÓ­LA — A MŰVELŐDÉSI OTTHON KLUBJÁBAN. A TARLATON A VÁROSBAN ELŐ 21 FESTŐ- ÉS SZOB­RÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁ­SAIT MUTATJÁK BE. A MINTEGY 70 000 FORINT ÉRTÉKŰ FESTMÉNYEKET ES SZOBROKAT A MŰ­VÉSZEK A SZABADSÁ­GUKÉRT HARCOLÓ VIET­NAMI NÉP MEGSEGÍTÉSÉ­RE ajánlottak fel. FELVÉTELŰNKÖN KUCS BÉLA „HARCOSOK” CÍMŰ ALKOT AS A. + Az építómunka iparosítása Az első ügyfél Fél nyolc sincs még, máris ott topog a budaörsi tanácsháza folyosóján. Járt már bent a szobában is, csakhogy a kály­ha tüzet szító hivatalsegédnők kitessékelték, az ügyintézők íróasztala üres, még nem kez­dődött meg a hivatalos óra. — Lelketlen asszonyok, majd megvesz az isten hidege! Eb- tfen a decemberi esőben gya­log jöttem négy kilométert egy szál fuszekliben, mégsem en­gednek megmelegedni. Gyűlnek lassan a tanács dol­gozói, még a nagymutató a nyolcast sem éri el, máris be- szólítják a folyosón álldogálló első ügyfelet. Felháborodva pa­naszolja, hogy milyen súlyos sérelem érte. Oda kinn lakik a Csiki-dűlőben, s jókor reggel — szokás szerint — elindult bu­dapesti munkahelyére, de nem•> ért el oda. Az út az Édes­ipari Célgazdaság földjén visz keresztül és tegnap felszántot­ták. Kitérőt tenni már nem volt ideje, hogy pontosan be­érjen, mit tehetett egyebet, egvenesen belegyalogolt az eső áztatta friss szántásba. A vendégmarasztaló sár pedig mindkét lábáról lehúzta és el­nyelte a cipőt. — Zokniban mégsem mehe­tek Pestre, idejöttem, hogy a tanács gumicsizmát biztosít­son a részemre, az árát majd megfizetem később. Elnök, titkár, adminisztrátor, ahány an csak dolgoznak a ta­nácsházán ámúldozva hallgatta végig a kérelmet, törte a fejét, van-e paragrafus ilyen esetre, törvényes alapon akárcsak kölcsönben is, vásárolhat-e a tanács gumicsizmát a kárval­lottnak. — Ha nem adnak gumicsiz­mát, vegyék jegyzőkönyvbe a panaszomat, — követelte a kártszenvedett férfiú. Kívánságát teljesítették, de ezzel sem érte be. Pecsétes, aláírásos másolatot is kért, mielőtt elindult volna az eső­be, cipőtlen, zoknis lábbal ta­posni a sarat. Látszott az ab­lakból, hogy nem az autóbusz- állomás irányába igyekszik, hanem a Csíki—dűlő felé tart. A tanács egyébként majd ki­száll a helyszínre. Megkeresni a sárba ragadt cipőt, vagy a .felszántott utat? Igaz, a pana­szos nem kért eljárást, kárté­rítési igényét sem hangoztatta a célgazdasággal szemben. De akkor minek kell fuszeklis em­berünknek a másolat? Aki már hallott az igazolatlan mulasz­tás következményeiről, nem tesz fel ilyen kérdést. Sz. E. ,, bordómelegítős nő X // a többiekkel ér- X /1 kezeit vasárnap a X '—' ’ homokdombra. Ásó­kat. lapátokat, csá- X kányokat raktak le. Hét X óra tájban érkeztek az ablak X elé, s azonnal munkához X láttak a bordó melegítős ki- X vételével. Ö ugyanis csak a X lapátot fogta meg, aztán X komótosan rátámaszkodott és X beszélgetni kezdett pettyes X kendős társnőjével. Nem tu- X dóm miről lehetett szó, de X valami vidám dolog bizonyo- X san, mert a bordó melegí- X iős sokat mosolygott, sőt ^ később le is tette a lapátot. § Aztán elsétált a pettyes ken- X dős mellől és egy csákányos § férfiút tartott szóval, aki X időnként megtörölte verejté- ^ kezö homlokát. X Mikor újból kinéztem az X ablakon, újdonsült ismerő- X söm jóízűen falatozott. Lám. $ az étvágy így munka nélkül A homokdombnál KoepuieteK auutasi Kiejet ai jelenlegi 11 hónapról 9—10 ] hónapra kell csökkenteni,! ugyanakkor a lakások száma! épületenként a jelenlegi átla- ■ gos 20-ról 80—100-ra növek-i szik majd. Ezért az épületgyárak teljes: hálózatát építik ki az ország- j ban, hogy a kész lakások, nagy; épületelemek, szerkezeti egy-i sógek szállítási idejét is rövi-i díthessék, s a területi igénye-; két lehetőség szerint megyén j belül elégíthessék ki. Házgyári dolgozik majd Miskolcon, j Győrben, Szegeden, Debrecen-; ben és három Budapesten. A fővárosi első, I. számú ház-: gyár termékeiből napjainkban már b negyedik ház épül. A győri, a miskolci és a második budapesti 1967 végén áll majd munkába. 1970-ben már 21 ezer lakás kerül ki a házgyá­rakból. Új panelgyárakat építenek, s a meglévőket bővítik Szol­nokon, Pécsett és Dunaújvá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom