Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

Ma este: TIT-előadások Ma este hat órai kezdettel a TIT szabadegyetem előadása hangzik el a Kossuth Művelő­dési Házban, az Ipari termelés és árrendszer az új gazdasági mechanizmusban cimmel. Elő­adók: Pulai Miklós MNB fő­osztályvezető és Simító István FM főosztályvezető helyettes. Ugyancsak a művelődési házban kerül sor este 7 óra­kor az orvosakadémia előadá­sára a Genetika a gyakorlat­ban címmel. Előadó: dr. Le­nért György főorvos, az orvos- tudományok kandidátusa. A szövetkezeti dolgozók ré­szére este hat órakor a IX. pártkongresszus jelentősége címmel Hegedűs József vb-tit- kár tart előadást. A Vörös Csillag Termelő­PEST MEGYEI hIrLAP KÜLÖNKIADÁSA TRAKTOROKNAK, TAVASZRA X. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1966. DECEMBER 16., PÉNTEK Akadémiák, mestervizsgára készítő tanfolyamok szövetkezetben Erő- és munka­gépek kapcsolata címmel Vá­rad! András, a mezőgazdasági technikum tanára tart előadást. Tanácsadás és klubest az autóklubosoknak A Magyar Autóklub helyi csoportja december 19-én, hét­főn délután fél hat órai kez­dettel klubestet rendez a váro­si tanács nagytermében. A klubesten Sulyok István cso­portvezető tart előadást a biz­tonságos vezetésről és a téli üzemeltetésről, majd dr. Ko- rompay Tihamér igazgató-fő­orvos tart élménybeszámolót Franciaország autós szemmel címen, színes filmvetítéssel egybekötve. Megyei versenyen elsők lettek a kisiparosok Megtartotta az idei év utolsó közgyűlését a ceglédi KIOSZ. Évente két ízben tartanak ilyen összejövetelt, amelyen megvitatják tevékenységü­ket, a szövetség további te­endőit, melyet az 1964-ben mó­dosított ipartörvény — a la­kosság javító-szolgáltató igé­nyének kielégítése — előír. A IX. pártkongresszus ha­tározatai közit szereplő meg­állapítást, mely a társadalmi ösSzefogíás erejét a termelés növelésére serkenti, maguké­nak vallják az önálló kisipa­rosok is. Cegléden a kisiparosok száma növekedett az idén. A városban 331 kisiparos dolgozik, a ceglédi járás­ban pedig 334 fő. Többségében olyan iparosok, LEÁNYKA, SZÜRKEBARÁT hárslevelű, ezerjó szőlőfajták a ceglédi faiskolában A kedvező időjárás a mező- gazdasági munkák időszakát meghosszabbítva lehetőséget ad, hogy időben végezzenek az őszi teendőkkel, s a talaj­előkészítést is jó minőségben hajthassák végre. A ceglédi faiskolában Is se­rényen folyik még a facseme­lajon is —, fejezte be tájékoz­tatását az üzemegység veze­tője. —cs— akiknek a szakmája a lakosság ipari igényeit igyekszik ki­elégíteni: gépjárműjavítók, műszerészek, ácsok, lakato­sok, cipészek, kőművesek. Az építőiparban például annyi a munika, hogy szinte kizárja a lehetőségét annak, hogy va­lamennyit el tudják végezni. A kisiparosok ellen a rossz munka mliatt nem merült fel panasz, viszont megesett, hogy a vállalt határidőre nem ké­szítették el a munkát, vagy az apróbb tennivalókat nem is vállalták el. Pontos teendő az építőipari igények kielégítése. A ceg­lédi KIOSZ területén három­szor, négyszer annyi családi ház épül fel évente, mint amennyit a ktaz és a kisipa­rosság elvégez. Sajnos, ez a többletépítkezés néha tör­vénytelen módon kerül meg­valósításra. Az építőiipar te­rületén van a legtöbb kon­tár. A KÍÓSZ felülvizsgálja ezeket a törvényellenes tevé­kenységeket, de tenni ellene — egyik napról a másikra — nem tud. A KIOSZ helyi csoportja minden évben bekapcsolódik a kisiparosok országos verse­nyébe. Az elmúlt féléves verse­nyen második helyezést értek el országos viszony­latban, megyei viszony­latban pedig elsők lettek a ceglédi KIOSZ tagjai. A jó munkáért kettőn a szak­ma kiváló mestere kitüntető címet nyerték el: ifjabb Tóth Sándor kádár, és Rossi Nán­dor aranyozó és képkeretező. Tízéves jó munkájukért Mirigy Péter kefekötő, Körösi Sándor cipész és Kiss Gergely aszta­los kaptak kitüntetésit. A KIOSZ nagyban hozzá­járul, hogy a kisiparosok szakmai és ismereti téren tovább fejlődhessenek. Öt szakmában tartanak szak­mai továbbképzést, gyárlátogatásokra hívják meg a kisiparosokat, jogi és politikai előadásokat hallgat­hatnak, mestervizsgára előké­szítő tanfolyamon vehetnek részt, iparostalélkozókra me­hetnek. A téli ismeretterjesz­tő és továbbképző akadémiai előadásokon nagy látogatottsá­got várnak. A szakmai utánpótlás érde­kében 163 ipari tanuló neve­lésével foglalkoznak a kis­iparosok. Traktorcsörlők készülnek a KGV ceglédi üzemében. A csörlőkkel már a tavaszi munkákat segítik, hogy minél gyorsabban végezhessenek vele a mezőgazdaság dolgozói. Foto: Gulicska Harminchat ember uutóhustkór HÁROMSZÁZ HEKTÓS TARTÁLYOK ték, szőlővesszők oltása, ülte­tése, illetve a terület trágyá­zása. A jelenlegi munkák mel­lett azonban már a tavaszi feladatok terveivel is foglal­koznak. Erről adott tájékozta­tást a faiskola üzemegységve­zetője, Molnár János. * v. •• AO 1av. ?/- §s > $ " , v , V ­— Tavasszal mintegy 600 holdon kívánunk új telepítésű gyümölcsöst létesíteni. Ennek a területnek egy részét — 451 holdat — Törteién, alma, kör­te, őszibarack, szilva facseme­tékkel ültetjük be. Üj telepí­tést kap a csemői és mikebu- dai területünk is, ahol szintén kiváló fajtájú facsemetéket ültetünk. Reggel hat óra negyvenöt perckor indul a MÁVAUT- busz, hogy a városba, a mun­kahelyeikhez közelebb hozza az ugyeri embereket, az Örké­nyi útiakat. A dolgozók általá­ban reggel hat órakor, fél hétkor, vagy hét órakor kezde­nek munkához. Viszont, ha a hat óra negyvenöt perckor in­duló buszra várnának, vala­mennyien nap mint nap el­késnének. A napokban levelet hozott a postás szerkesztőségünkbe, harminchat ember aláírásával. Soraikat a lap hasábjain a MÁVAÚT vezetőihez szerették volna eljuttatni. Mert nyáron még csak tudnak motorral, ke­rékpárral közlekedni ezen az úton. Van, aki gyalog is neki­indul, hogy időben a munka­helyére érkezzen. De ilyenkor már kerékpárral, motorral jár­hatatlan az Örkényi út. Van, aki még most is gyalogosan in­dul neki az útnak, hogy idő­ben a munkahelyére érhessen, hisz nem késhet a késői busz­járat miatt, amelyik tulajdon­képpen menetrend szerint köz­lekedik. A levél írói annyit kérnek csak: — Ha egy mód van rá: in­tézkedjenek, hogy a hat óra negyvenötös autóbuszt egy órával előbb indítsák, hogy az ugyeri dolgozók is időben a munkahelyükre érhessenek, és ne ázottan, fáradtan, agyon­fagyva kezdjék a napi mun­kát. Spartakiád 1967-ben Mint minden évben, 1967- ben is indulnak spartakiád- versenyek, de az eddigiektől a versenykiírások lényegesen el­térnek. Nemcsak a falusi dol­gozók részére írnak ki verse- nyeket, hanem a városi dolgo­zók is rendeznek munkahelyi spartakiádot. Járásunk területén munka­helyi spartakiádversenyeket Cegléden és Nagykőrösön ren­deznek. Ezeken az üzemekben, hivatalokban dolgozók vesznek részt. Előbb munkahelyeiken, majd az első helyezettek váro­si szinten mérik össze tudásu­kat. Munkahelyi spartakiád dön­tő 1967-ben a két város közt nem lesz. A versenykiírásokat az érdekelt sportkörök, tsz-ek KISZ sportvezetői, állami gaz­daságok KISZ-sportfelelősei már megkapták és remélhető, hogy az eddiginél sokkal több versenyző vesz részt a sparta- kiádokon. A téli spartakiád versenyszámai sakk és asztali- tenisz lesz, női és férfiverseny­zők bevonásával. — sz — Zsákomba mákom... — Értékesítési tervünket máris túlteljesítettük —, foly­tatja az üzemegység vezetője. — Tizennégyezer díszfát, kü­lönböző díszcserjéket szállítot­tunk a város és járás termelő- szövetkezeteibe és állami gaz­daságaiba, ezenkívül az ország más területeire is. Gyümölcs­faoltványból 173 500 darabot értékesítettünk, melyet szin­tén az ország különböző ré­szeire szállítottunk. Óriás fémhengerek sorakoznak a Nagykőrösi Konzervgyár abonyi előkészítő telepének ud­varán. Háromszáz hektoliteres belsejükben paprika savanyodik: zakuszkának, export­cikknek való, ami kicsutkázva, feldarabolva kerül a nagykőrösi üzembe. — Igen: zsákomba’ mákom, és nyakamon az ünnepek. Igaz, nem tartozunk a tésztaevők népes kasztjába, de ki hallott már olyat: karácsony — má­kos beigli nélkül?! A piacon az egyik termelő- szövetkezet kis boltjában vá­sároltam meg a tésztába való mennyiséget. Igen kiváló fajtájú szőlő­vesszőink vannak, amelyeket a társgazdaságainktól szerez­tünk be. A kijelölt területek­re hárslevelű-, leányka-, ezer­jó- és szürkebarát-vesszőket ültetünk tavaszra. Ezekből a vesszőkből mintegy 150 ezret a város és járás tsz-eibe szál­lítottunk. — Az ország gyengébb terü­letű földjein már folyik a pa­pírgyártáshoz nélkülözhetetlen cellulóz-nyárfa termelése. En­nek ültetését tavaszra tervez­zük Mikebudán, ahol 120 hol­don telepítjük a cellulóz-nyár­fát, amit mind a szolnoki, mind a többi papírgyár nagy örömmel fogad. Ez a nálunk még újfajta próbálkozás kevés anyagi befektetést igényel, ugyanis ennek a fajtának ta­laja igen igénytelen, megte­rem a gyengébb, homokos ta­Köszönetet mondunk roko­nainknak, szomszédainknak, is­merőseinknek, akik szeretett jö édesanyánk. felejthetetlen em­lékű nagyon: ánk. dédnagy- anyánk: özv. Füle Pálné szül: Váróczi Mária temetésén meg­jelentek. részvétükkel nagy bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. A gyászoló család. Régi kérdés - mai válási 1883 OKTÓBER közepén, amikor I. Ferenc József a nagy tiszai árvíz után újjáépített Szeged város megtekintésére különvonatán városunkon ke­resztül utazott, a ceglédi pá­lyaudvaron néhány percre méltóztatott megállni, s itt ke­gyes volt az elöljáróság tisz­telgését s a kíváncsi nép hódo­latát fogadni. Lelépett a sza­lonkocsiból s a feszengő elöl­járósághoz három kérdést in­tézett : — Épül-e Cegléd? — Ha­lad-e a város? — Jók-e egész­ségi viszonyai? Hogy mit feleltek a megkér­dezettek, az egykori lapok ha­sábjain, ma is olvashatjuk. A felelet „könnyű" volt. „Cegléd épül — a város halad — az egészségügyi viszonyok jók!” A király bíztatóan bóloga­tott: örül haladásunknak. Napok óta a király három kérdése s az adott felelet járt az eszemben. Épül-e Cegléd? Halad-e a város? Jók-e egész­ségügyi viszonyai. Ma egy ilyen kérdésre talán könnyebben tudnánk tetszetős választ adni. Valami olyat, hogy kegyeskedjék körülhor­dozni a tekintetét s személye­sen láthatja, hogy épül a vá­ros. Igaz, gond is akad, de azért vannak eredmények. Cegléd épül. Cegléd halad. A harmadik kérdés foglal­koztatott különösképpen. Mi­lyenek az egészségügyi viszo­nyok ebben a városban? Mi­lyenek lehettek akkor, és mi­lyenek ma? A király látogatása előtt öt­ven évvel, 1831-ben a szörnyű kolerajárvány idején az akkori református egyház 900 híve halt el két hónap alatt papjá­val együtt. A látogatás idején ilyen szörnyűségek már nem történtek. Igaz, csak négy or­vos és három állatorvos szol­gált a városban. A VAROS VEZETŐSÉGE 1856. október 31-én határozta el, hogy a kincstárból megvá­sárolja a Vörösmarty tér sar­kán mai napig is meglevő s akkor Zöldfa vendéglő (más néven Chinéser vendégfogadó) épületét kórház céljára. A 8577 forintért megvásárolt épü­let soha sem lett kórház, ha­nem abban később árvaházat létesítettek. Ugyanebben az évben előbb bérbe veszik, majd megvásá­rolják Czikora János házát s abban a kolerajárvány korlá­tozására járványkórházat ren­deznek be s azt „élelemmel és ápolóval látják el”. Átalakít­va, átépítve, toldva-foldva ez a járványkórháznak nevezett létesítmény a mai napig is fennáll — más rendeltetéssel. Nagy járványok ugyan nem dühöngtek a király látogatása idején, de betegség, baj, nyo­morúság volt, éppen elég. A múlt század végén korsze­rű, szép huszárlaktanya épül városunkban. A katonai gyen­gélkedő pavilonja a Törteli út déli oldalán épült fel. Ez az épület lett a magja a későbbi kórháznak, amely 1929-től kezdve kisebb nagyobb szüne­tekkel állandóan épül és bővül. 1927-ben magánkezdeménye­zésből B. Molnár Erzsébet gyermekágyi lázban elhalt fia­tal asszony emlékezetére léte­sült a női kórház. ★ Már több hírt adtunk arról, hogy városunkban épül fel Dél-Pest megye egyik legkor­szerűbb és legnagyobb kórhá­za. Az építkezés folyik. Az alapozási munkák jól halad­nak. A szükséges építőanyag kiszállítása folyamatban van. Jármű járművet ér. A közmű­vesítés munkája elérte a kór­ház területét. Jelenleg az át­emelő építése folyik a Szolno­ki út és a Széchenyi út met­széspontjában. A roppant föld­hányásokat a járművek sora kerülgeti. Hogy állunk ma a közegész­ségüggyel? Ebben az évben a kórháznak eddig több mint ki­lencezer felvett betege volt. Év végéig a szám megközelíti a tízezret. Az ápolási napok ■száma a jelenlegi szűkre sza­bott keretek között is 75—80 ezer. Csak a kórházban műkö­dő állandó főfoglalkozású al­kalmazottak száma 180 fő, eb­ből 24 orvos, 105 szakképzett középkáder, a többi kisegítő. Égy kórházi ágy évi fenntar­tási költsége 36 ezer forintjá­ba kerül államunknak. A mi kis kórházunk (a szülőotthon­nal együtt) évi 9 millió forin­tot emésztett fel, s hogy ebből milyen nagy részt vállal álla­munk, mutatja az, hogy az évi kórházi bevétel a fizető bete­gektől nem éri el a 600 ezer forintot sem. A KIRÁLY ITTJÄRTAKOR négy orvos gyógyított a vá­rosban. Ma a kórház mellett 10 körzeti orvos és két gyer­mekszakorvos is működik. A körzeti orvosok évenként 150 160 ezer beteget látnak el, ami átlagosan napi 50—60 be­teg kezelését és vizsgálatát je­lenti. Az. SZTK-rendelőinté- zétbe® a szakrendeléseken 32 szakorvos évenként 300 ezer beteget vizsgál meg, gyógyít, kezel vagy továbbít olyan in­tézetekbe, ahol a beteg gyor­sabb és hatékonyabb kezelést kaphat. A közegészségügyi cí­mek költségvetései a város összköltségvetésének közel egyharmadát jelentik. E számadatok azt mutatják, hogy a közegészségügy terén hallatlanul nagyot fejlődtünk. Ám van még javítani való. De minden igyekezetünk arra irá­nyul, hogy jobb, egyre jobb legyen közegészségügyünk. Szomorú István — Hát, mák az már van — huppantottam a táskámba a barna piros staniclit. Most csak meg kell darálni. Az önkiszol­gáló boltban a múltkor láttam egy elektromos mákdarálót... Tényleg, a boltban ott volt a mákdaráló, fényesen, tisztán. Mellette a diódaráló és a ká­véőrlőgép. Már szórtam volna a mákot a masinába, mikor az egyik alkalmazott mellettem termett kedves mosollyal: — Tessék csak hagyni, majd én! De mikor meglátta a barna zacskót a kezemben, egyszeri­be sajnálkozó lett a tekintete. — Nem kávé? Csak mák? Azt nem tudjuk megiarálni. Rossz a gép. Egy idő óta rossz a gép. A mák a tésztában csak da­rálva jó, No, de sebaj, mert ott a másik önkiszolgáló bolt is szerencsére, és ott is van elekt­romos mákdaráló! Milyen jó, hogy egy ilyen kisvárosban több modern önkiszolgáló bolt van, darálókkal felszerelve __ M ondanom sem kell: a da­ráló itt se működött. Viszont az edényboltban már egészen kor­szerű, kéthengeres mákdarálót lehet kapni, potom nyolcvan valahány forintért. De erre az évenkénti egy alkalomra?... Táskámban zsákom, zsákom­ban a mákolh — elutazom Budapestre, majd ott megdará­lom. Ha csak nem kerekedik fel valamelyik javító vállalat ügyeletes „karácsonyi angya­la”, hogy a ceglédi mákőrlőket megjavítsa, a háziasszonyok örömére, ha lehet, még az ün­nepek előtt... (—es) Mindazoknak a rokonainknak, jó ismerőseinknek. szomszé­dainknak. akik szeretett jó édes­apánk, nagyapánk: . Kecskés Ambrus temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoz'ak. sírjára koszorút, virá­got helyeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Ifj. Kecskés Ambrus és neje, valamint a gyászoló család.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom