Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
PEST MEGYEI X. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1966. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tegnap délelőtti tanácskozását Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Ezután Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Tisztelt kongresszus! — Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadóan munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélesebb körű nemzeti egység — kezdte beszédét, majd többek között így folytatta.: — A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Népfront-mozgalomnak. — Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánjuk: számunkra á népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztály nélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — 'mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta: — A szocializmus építése több párt egy;l működésével is lehetséges. C „örténelmi körűimén* -ink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrendszer, s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása az, hogy a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! — A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vez. msével fogja megvalósítani! — A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. — A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. Feladatai különösen megnövekedtek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választókerületekben történnek majd. A népfrontszerveknek nagy munkát kell végezniök a jelölő gyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításában. — Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálódásához. Az állam viszonya az egyházhoz — Kedves elvtársak! — A szocializmus építésében elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. — A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is i a szocialista társadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés az egyetle ú reális út. — Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — a történelem során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköz- társaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodásnak nemzetközi sikere volt. — Népünk egyre szilárduld nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük, főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskák- ról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős politikai és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. — E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! — A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben 'is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokrati- IcttfS jogokkal, mindenki vegye ki részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeiből, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézéséből is, és ilyen módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. — Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve bíztosítaniok kell, hogy az üzemek dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósul janak. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt — Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető, emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönÉppen ezért, fellépünk a k egyenlösdivel szemben. \ mennyi párt-, állami és té dalmi szervünk őrködjék a : hogy a helyi vezetés minder, következetesen megvalósít szocialista elosztás elvét: • jón többet, részesüljön gyobb erkölcsi és anyagi mérésben az, aki sokat, hozzáértéssel, eredmény dolgozik, viszont a hanya lusta, saját zsebén is ér magatartásának követkei... nyelt! Az államigazgatás néhány problémájáról A következőkben az állam- hatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólott. — Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján, a helyi tanácstól az országgyűlésig, egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak: gondosabban tárják fel a társadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyamatokat. — Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülKADAR JANOS A MUNKÁSMOZGALOM VETERÁNJAIVAL BESZÉLGET A KONGRESSZUS SZÜNETÉBEN hessen feljebb annál a s: nél, ahol azt érdemben el hetne és el is kellene dön Rendkívül nagy fontoss tulajdonítunk annak, hog; államhatalmi szervek — k ve az országgyűléstől égé a községi tanácsokig — r< szeresebben gyakorolják a jogukat, a-nely szerint érd ben ellenőrizhetik végreh szerveit munkáját. * — Az államhatalmi vez meg/avításában nagy szere vaí a minisztériumoknál tanácsoknak. Az egyes min íériumok munkájában a r dennapos operatív vezetés lyett a reájuk bízott tér nagy, összefüggő kérdései kidolgozása, a vállalatok t< kenységének elemzése és t daságpolitikai irányítása k< előtérbe. — A tanácsok munkája: továbbfejlesztése érdeké i elsőrendűen fontos fela tunknak tartjuk, hogy nö 1 jük önállóságukat, intézk jünk, hogy a központi s; vek további feladat- és hal köröket, anyagi eszközöket janak át a tanácsoknak, a i gyei tanácsok pedig növel tovább az alsóbb szintű, ki nősen városi és községi ta csaik hatáskörét, mert a: vannak közvetlen kapcsolati a lakossággal. — A jövő tavasszal ese< kés választásokat már az törvény alapján tartjuk, an lyet néhány hete fogadott az országgyűlés. Az új \ lasztójogi törvény kibővíti i nak lehetőségét is, hogy országgyűlés ellenőrizze ál: mi életünket, a kormányz. munkát. Indokolt az is, he a jelenlegi tanácstörvén* helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe vé(Folytatás a 2. oldalon) Pártunk az egész nemzetet egyesíti a szocializmus felépítésére Kállai Gvula beszéde
