Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
MBCTKI K^Ctrltm 1966. DECEMBER 1.. CSÜTÖRTÖK TANÁCSKOZIK A PÁRTKONGRESSZUS (Folytatás az 1. oldalról) ve az új gazdaságirányítási rendszert is — pontosan meg— A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949 óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. — Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indo! Kállai Gyula ezután a ma- ■ar külpolitika kérdéseiről ólott: — E politika lényege az, r.'Ogy szövetségben vagyunk a Hág minden népével, amely z elnyomás ellen, a szabadígért, a társadalmi haladá- ért küzd. — Három kontinensen a 14 zocialista ország, a szocialista ilágrendszer a nemzetközi •let fejlődésének döntő té- íyezője lett — mondta Kállai Gyula, majd áttekintést adott x gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért folytatott harcra. * — A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában o legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója jelenti. A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vietnami testvéreink igazságos harcát és minden nemzetközi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kérdés békés úton kerüljön rendezésre. — A jelenlegi helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellett élés elvei, az agresszió ellenére is utat tőrnek a nemzetközi életben. Európa számos tőkés országának vezető köreiben terjed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendszerű országot léte, hanem az Egyesült Állanak agresszív politikája és az íltala legjobban támogatott Vémet Szövetségi Köztársasát revan- sista törekvései okozzák. — Ezzel egyidejűleg •* kommunista veszélyről szólő imperialista propagandszólímok is egyre kevesebb hitelre tahatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. kolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket — Uj alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s, meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. — Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. Iáinak. Közismert, hogy Franciaország és több más NATO- ország is — a realitások józan mérlegelése alapján — felismerte a szocialista országokkal létesülő kapcsolatok nagy jelentőségét és az együttműködés további lehetőségét keresi. — Kormányunk értékelve az európai politikai életben az utóbbi -években végbement folyamatokat, reális célnak látja az európai biztonság megszilárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Támogatunk mindén javaslatot és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerősítését és segíti megoldani ennek alapvető problémáját, a német kérdés rendezését, a két Németország létezésének elismerése alapján. Ogy véljük, érlelődnek a feltételei annak is, hogy összeüljön az európai államok képviselőinek konferenciája. — Az Egyesült Államok kormánya -az. utóbbi időben több ízben hangoztatta, hogy javítani kívánja kapcsolatait Európa szocialista országaival. Az amerikai kormányzat jól tudja azonban, hogy kapcsolatait az európai szocialista országokkal nem normalizál- hatja mindaddig, amíg Délke- let-Ázsiában agressziót folytat egy szocialista ország ellen. A békés egymás mellett élés elve egy és oszthatatlan! Ez megköveteli minden ország nemzeti függetlenségének, szuverenitásának tiszteletben tartását. — Az utóbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — kezdeményezésükre — nagykövetségi szintre emeltük diplomáciai kapcsolatainkat. Az Egyesült Államokkal ebben épp az utóbbi napokban egyeztünk meg. Elmondhatom: az ilyen diplomáciai szimtemeléseknél nem mi változtattunk politikánkon, hanem ők voltak kénytelenek felülvizsgálni politikájukat. — Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely elősegítheti a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen is. — Indokolt, hopf/ egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszonyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határmezsgyéjén, az európai biztonság fontos tényezője lehet, ha következetesen kitart az 1955. évi államszerződésben kötelezett- ségszerűen vállalt semlegessége mellett. Meggyőződésünk, hogy Ausztria és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztése, erősíti az osztrák semlegességet. Úgy véljük, hogy kölcsönös erőfeszítésekkel, a békés egymás mellett élés elvei alapján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi viszony fejlesztésének útján. — Kormányunk nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kérdések megoldásában, az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Most, miután a szocialista országok, a gyarmati rabságból felszabadult új államok és békepolitikát követő más országok száma és szerepe a világszervezetben megnövekedett és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nagy nemzetközi kérdéseket a béke javára oldja meg. Ezért támogatjuk a világszervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. Ehhez mindenekelőtt érvényesíteni kell a világszervezet egyetemességének elvét és a szervezetnék még következetesebben, az alapokmányában lefektetett magasztos célkitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. — Tisztelt kongresszus! — Kedves elvtársak! — A Központi Bizottság beszámolójában előterjesztett tervek és javaslatok megvalósítása a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosztályunk, dolgozó népünk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára! Időszerű az új alkotmány előkészítése Az új gazdasági mechanizmus meggyorsítja népgazdaságunk fejlődését F°ck Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Bevezetőben a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólott. Megállapította: a határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletekre való termelés elvének. Két év alatt a felhalmozódott — az adott helyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetételét úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. — Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál — mondotta —, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar korszerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot, ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Mégis gyakori az a feltevés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év tapasztalatai szerint azonban a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését. — A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mind jobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi dományágakra, amelyek ha- erőket fordítsunk a műszaki zánk termelőerőinek gyorsabb fejlesztésre és azokra a tu- fejlődését biztosítják. A távolabbi jövőre is gondolnunk kell — A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfeltétele, hogy tovább javítsuk a termelés szerkezetét. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj és földgáz fokozott fel- használása. Arra törekszünk, hogy arányuk fű tőanyag-fel- használásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. — Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 800 MW kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését. Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. — Támaszkodva az országon belüli és nemzetközi munka- megosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését. — ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közismert, 1970-ben már — széleskörű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. — A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságaink teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. — Gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, amelyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. A külkereskedelem növekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés specializálódását és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottunk ki a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, több más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és egyes kérdésekben tőkés országokkal is. A reform csak tudatos tevékenység révén valósulhat meg — Tisztelt kongresszus! — A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkájával, kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mechanizmust, és javaslatot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához, hazánk szocialista építésének meggyorsításához. — A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácskozásokon gyakran hangzik ef olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munkanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre off most nincs szükség és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munkaerők céltudatos alkalmazásának lehetőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozók számára lehetőleg azonnal új munkahelyet kell felaján- ' lani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. — Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesznek. — A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerő- áramlás biztosítva legyen. Jelenleg az egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. — A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat. A reform csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Szervezeti változásokra is sor kerül — Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy a döntés jogát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek önálló gazdálkodásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intézkedés az 1967. január 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelőszövetkezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hitel-visszafizetési kötelezettségét is. A korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes visszafizetésére és gazdaságának saját erőből történő fejlesztésére. Az elengedés termelőszövetkezetenként differenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizációs alapképzési kötelezettséget — amely jelenleg csak a gépekre vonatkozik — az összes állóeszközökre kiterjesszék. — A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szervezeti változtatásokat is igényel. Ezeket gondos előkészítés után, olyan időpontokban kell végrehajtani, amikor legkevésbé zavarják a folyó gazdasági feladatok elvégzését A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gazdasági kapcsolataink újszerű fejlesztését is elkerülhetetlenné teszi. A szocialista országok, elsősorban a KGST-országok, gazdasági együttműködése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechanizmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechanizmust és ennek hatása viszonylag nem túl hosz- szú idő múlva a nemzetközi kapcsolatokban is jelentkezni fog. — ötéves tervünk kidolgozásánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazdasági mechanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányokat rögzíti, a konkrét, számszerű előirányzatok realitása magában foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasznosítására. — A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egyidőben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben előírt feladatokat. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Eredményeinket továbbfejlesztve, jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. A zökkenőmentes áttérés révén viszont meggyorsulhat a népgazdaság fejlődése — mondotta beszédében Fock Jenő. A szerda délutáni felszólalások A szerda délutáni ülésen elsőként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Felszólalt továbbá — többek között — Oldrich Cernik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, Paul Thomsen, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, M. Betty Sinclair, az Észak-írországi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Anna Liisa Hyvöen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Gaston Plissonniere, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Leonidasz Sztringosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Kristin Anders- son, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja és dr. Vlagyimir Bakarics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. A kongresszus csütörtökön reggel 9 órakor folytatja tanácskozását. (Folytatás a 3. oldalon)
