Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-26 / 279. szám
Kongresszusi versenyben Bujdosóéit napi 21550 üveget válla Italt Elnyeri-e a konzervgyár a szocialista munka ŐSZ A CIFRAKERTBEN Kevés már a vendég A cipőbe befolyik a víz — az üvegmosás bő vizet kíván — ezért itt az egyenruhához hozzátartozik a gumicsizma, a gumákötény is. A sárgarépacsík bőven ömlik a tartályokba, s mikor legközelebb találkozunk vele — előtte a földből jött répát láttam a futószalagon, és az udvaron nagy hordókban savanyított paprikát — már sok mással összekeverve forrón tömik a fürge kezek a paprikákba, azokat pedig üvegekbe és öntik rájuk a paradicsomot. A konzervgyár Il-es telepén ezen a héten a Bujdosó műszak délutános. Több mint 100 ember, ők hívták ki egyhetes versenyre a telep másik két műszakját, a Meszest és a Tekest. Ezt a hetet és ezt a versenyt a IX. párt- kongreszus tiszteletére indították el, és azt vállalták, hogy a héten napi átlaguk 21 550 üveg zakusz- ka lesz. Hétfőn 21 ezer 680, kedden 23 ezer 100 üveget adtak ki a kezük alól, és szerdán délután is tartották a szintet. — A versenynek kettős célja van. Az egyik: megemlékezni á Kongresszusról. Ä' másik, de az előzőből következő, hogy hozzásegítsük munkánkkal a gyárat a szocialista munka vállalata cím eléréséhez. — is. Ezt Bujdosó László műszakvezető mondja. Az ő szavaiba kapcsolódik Carai Gáborné csoportvezető: — December 31-ig 300 vagon zakuszkát kell elkészítenünk, és ebből 270 vagonnal ki kell szállítani. A kongresz- szusi héten végzett munkánk segítség ahhoz, hogy ezt a nagy és nem könnyű feladatot teljesíthessük. Ennek a versenynek nincsen díja. Csupán erkölcsi elismerés jár a győztesnek. Ha év végéig sikerül a 300 vagonos zakuszka tervet teljesíteni, akkor 10 ezer forintot kap a telep. Ennyi célprémiumot tűzött ki az igazgató elvtárs. A zakuszka gyárunk jelentős exportcikke. A piacot megtartani nagyon fontos. Tegnap 86 vagon volt készen. Mi reméljük, hogy sikerül. — Csakhogy ez nemcsak a dolgozók munkakészségén áll vagy bukik, hanem a létszámon is, — szól bele a beszélgetésünkbe Mészáros István telepvezető. — Sajnos mindennap vannak hiányzók, betegség, szabadság és ilyenkor a töltők száma csappan, hiszen más munkafolyamathoz meghatározott számú emberre van szükség. Azután igaz ami igaz. ez a munka nem könnyű. Egykét hét is beletelik amig a kéz megszokja a meleget és a hát és a váll izmai a sok mozgást. De a gyakorlott munkásnők rendkívüli eredményre képesek. t Ezt mutatja a versenytábla Szerdán a három műszak legjobbja Danka Jánosné, Csaba Erzsébet és Tekes Dénesné volt. Napi teljesítményük mindhármuknak jóval két mázsán fevá!la lat a címet ? lül volt. Az ő jó munkájuk is benne lesz a sikerben. A 10 ezer forintot pedig azok között osztják szét az év végén, akik legtöbbször szerepeltek a legjobbak között. De a kongresszusi hét győztesének erkölcsi sikere sem kevés. A műszakban a stabil létszám 44 ernbir. Garai Gábor- nét most mégis dupla annyi asszony közül hívom el egy kis beszélgetésre. Biztosan nem örül most neki, hiszen versenyben vannak a többi műszakkal és ilyenkor egy kéz is, amelyik kiesik, sokat számít. — Csak télen „töltenek" fel bennünket —• magyarázza a csoportvezetőnő. — Ilyenkor 100—110 ember is dolgozik az üzemben. De nyáron, a törzsgárda kevesebb mint ennek fele. — Negyvennégyen elhatároztuk, hogy tavasszal, májusban autóbusz,..rándulásra megyünk. Ezért havonta 20 forintot teszünk a bankba. Egyik munkatársnőnk a pénztáros, ő szedi össze a pénzt. Már több mint négyezer forint a vagyonunk, s májusig hátra van még fél év. — Remélhetőleg addig ösz- szegyűlik a pénz. Takarékosságunkon múlik, hogy hány napig lehetünk a hegyek között. így beszélt Garai Gáborné a műszak terveiről, mintegy bizonygatva korábbi szavait. Arról beszélt, hogy régi összeszokott gárda alkotja a műNégy év után... Koncz Zsuzsa és a többiek A Bergendi zenekar december 7-én délután fél 5 és este fél 8 órakor Táncdalfesztivál- koktél címmel táncdalestet tart. Fellép: Aradszki László, Ba- kacsi Béla, Hofi Géza, Koncz Zsuzsa és §árosi Katalin. A műsor érdekessége a helyszíni vetélkedő, ahol a részvevők ajándékokat is nyerhetnek. Jegyek Kisvárdaiéknál kaphatók (a postán). szakot. Ha valami nehézség van, üzemi gyűlésen beszélik meg, mi módon lehetne rajta segíteni ? Rendszerint megtalálják a kulcsot. A májusi kirándulással önmagukat jutalmazzák meg. (b. h.) — Édes apucikám, mit hoztál? — fut a hazatérő férfi elé az ötéves, kerek arcú kisfiú. Az szeretettel simogatja végig Lacika fejét, majd Ottó és Jancsi következik. Ök már nagy fiúk. Kilencévesek. Mindenki számára előkerül valami a táskából. Ez így megy mindennap. :— Ennyi fiú? — Hát, amikör így döntöttünk, csak egyet akartunk — néz Ottóra meleg anyai szeretettel Járó Ambrusné. — Amikor elmentem érte, azt mondta a tanácsi osztály- vezető: van még egy kisfiú, akit kikértek az otthonból, de nem jöttek érte. Hát elhoztam Jancsit is. Legalább nem lesz Ottó egyedül. — Bizony ennek már hat éve — emlékezik Járó Ambrus. — Emlékszem, hogy arra a napra szabadságot kértem. A Biczó Géza utca sarkán a patika mellett ácsorogtam. Vártam a feleségem a „gyerekkel”. — Jöttek is. Fogta a kezüket. Megható volt az az első perctől való ragaszkodás, amit ez a két kis elhagyott gyermek mutatott irántunk. Azóta a mieink. Lassan felNyöszörgőn csuppan a kerék, amint megcsúszik az elnyálkásodott latyakban. Örák óta kitartóan szitál a köd, később esőre áll, majd ismét köddé szelidül. Az ilyen időre szokták mondani: a kutyának is ajtón belül a helye. Dehát délután van, az órán a kismutató alig hagyta el a négyest, a gyárban most lendülnek munkába az emberek, s a hivatalokban is most közeledik a vége felé a munkaidő. A cifrakerti fákra halkan koppan az eső, a sárga neonbetű áram nélküli élettelen- ségben azt mondja: „bár itt a tél nemsokára, de mi azért vagyunk”. Hát vannak-e? — kíváncsiskodik az arra vetődő. A szállodában gyér világosság, az ablakon kukucskáló a folyosón nagy bátyú szennyes ruhát lát. Járnak itt azért vendégek. Csend van, az ajtó zárva, hiába csengetünk. Kárpáti György néhány perc várakozás után a konyhából kerül elő, éppen a gulyáshoz készítette a „kellékeket”. A söröző bokszai üresek. — Ilyen időben ritka a vendég. Nyáron négy pincérrel, napi 5—6 ezer forint forgalmat csinálunk, most átlagban 1000 forint a bevételünk. Ketten vagyunk. Jönnek vendégek is, főleg este hét óra után. Addig elkészül a gulyás és a pacal, szolgálhatok pirított májjal is. Télen a szakács is én vagyok. cseperednek. Egészen kitöltik az életünket. — És a kicsi? — kérdezem. — Az meg úgy történt — meséli Járó Ambrusné —, hogy látogatók voltak Pestről a minisztériumból. Minden rendben van, mondták, csak egy a probléma. — Mi? — kérdeztük meglepődve. — Az, hogy ezen a kis reka- mién elférne még egy gyerek. Két éve azután egy nap levél jött PomázróL, a gyermekotthonból. Három nap múlva már volt lakója a re- kamiénak. Lacika is hároméves korában került Járóékhoz. Édesapuci és anyuka féltő szeretettel, különbséget nem ismerő gondoskodással neveli a három fiút. (bíró) Bőröndkiáliítas Még tart, a bőrönd- és bőrdíszmű-kiállítás az ajándékboltban. A bőripar legújabb ^ermé- keit mutatják be a vásárlóknak. A kiá'Ttás hétfőn zárul. Bent kellemes a meleg, csak a szomszédos szálloda szobáit képzelem hidegnek nyirkosnak. Az étterem vezetője és a szálló állandó vendége megcáfol. — Jó meleg van a szobákban. A hordozható cserép kályhában mindig begyújtásra készen vár a fa, és hí váratlan vendég érkezik, máris ropog a tűz, tíz perc múlva meleg a levegő. Természetesen november végét kevésszer nyílik az ajtó. Ritka a vendég, ha nem is any- nyira, mint a fehér holló. RAJNAIAK A SZABADBAN A Dózsa Termelőszövetkeze központi irodaépületével szem ben elterülő vizenyős, tocso gó részeket tengernyi libí foglalta el. Fürdőnek, lubic kolnak, de mivel a vizet erő sen felkavarták, már inkábl latyakban mint vízben fürde nek. No de az a libának nen árt. Szeptember 15-én és 16-áa 3 ezer liba érkezett — mon dotta Bella Jenő a baromfiíe lep üzemegység vezetője. — És pedig a soponyai halgazda Ságból, a jászkarajenői Üj Ba rázda és az öregcsertői Pető fi termelőszövetkezetből. — Ez a libaállomány törzs állomány marad tojásra — évig. E hosszú idő alatt télen nyáron a szabadban tartózkod nak, csak éjjelre kerülnek biz tos fedél alá. — A liba keveset tojik? — Igen, és asak tavasszal februártól kezdve. De ez a faj ta, a rajnai lúd darabonkin 40 tojást is tojik. — Hol értékesítik a tojáso kát? — A kecskeméti Baromfi ipari Országos Vállalat vesa át, darabonként 17 forinto áron. — A jövő évi tojásidénybe] 100 ezer darab tojásra van ki látás. Távlati tervünk egy to jáskeltető létesítése, beszer zése s akkor majd kislibáka is keltetünk. (fehér) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN < Bolondos história. Magyan. beszélő, szélesvásznú cseh szlovák filmszatíra. Korhatá nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Bábjáték. Te remtés. Előadás kezdete: 5 és fél órakor. A csehszlovák—magyar barátság jegyében Termőre fordulnak a alma facsemeték Májusban a hegyek közé mennek ÖT ESZTENDEJE annak, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet barátságot kötött a topolniki Egységes Földművesszövetkezet vezetőségével. A csehszlovák és a magyar közös gazdaság barátsága jól állja az időt. A két társgazdaság vezetői évente meglátogatják egymást és ezek a látogatások mindig hasznos tapasztalatcserét jelentenek. Színesíti a találkozókat a szakmai megbeszélések mellett egy-egy vadászat, vagy például a körösiek emlékezetes vendéglátása, amelynek csúcspontja a szabadtéri flekkensütés volt. — Az idén is jártak Kőrösön a topolnikiek — mondotta Erdei János, a Petőfi Termelőszövetkezet üzemgazdásza. — Különösen érdekelte őket a háromszázki- lenc holdas nagyüzemi gyümölcstelepünk. Csehszlovákiában ez idő szerint kormányprogram a gyümölcstelepítés, amely azonban méreteiben meg sem közelíti a magyarországi telepítést. Náluk a munkát hátráltatják a talaj- és éghajlati viszonyok. Ez idő szerint a szlovák gyümölcstermelés még nem biztosítja a lakosság gyümölcsellátását. A TOPOLNIKI Egységes Földművesszövetkezetben éppen a nagy méretű gépesítés következtében jelentős munkaerő-tartalékok vannak. A gazdaság vezetői ezt szeretnék hasznosítani. Érdeklődnek a téli almák, az őszibarack, valamint a őszi és téli körték termelése iránt. — 1963-ban a mi gazdaságunk adott almacsemetét a társgazdaságnak a húszhektáros telepítés számára, de ezen túl még rendszeres termelési útbaigazításokkal is szolgálunk nekik. — Szeptemberi itt-tartóz- kodásuk során elmondották, hogy náluk a korszerű alacsony törzsű EM alanyok lassan fejlődnek az első két esztendőben. Elmondották, hogy Csehszlovákiában vitatkoznak azon, hogy vajon hasznos-e az ő területükön a lekötéses termelés ? Szeptemberi látogatásuk alkalmával barátaink idejük nagy részét arra használták fel, hogy a mi gyümölcstermelésünket tanulmányozzák. NAGY PROBLÉMÁJUK az, hogy náluk, a párásabb klímára érzékeny jonatánal- mafákon fokozottabb a liszt- harmatfertőzés, mint. nálunk. Ezért a termés jelentősebb növényvédelmet igényel. — Dömény János, az Egységes Földművesszövetkezet elnöke elmondotta, hogy hamarosan esedékes náluk az őszibarack-telepítés. Ehhez megfelelő segítséget kértek. Megígértük azt, hogy megismertetjük őket a Duna— Tisza közi Kísérleti Intézet ceglédi telepével és Nyújtó Ferenccel, a baracktermelés világhírű magyar szakemberével. — Ennek a meghívásnak tettünk eleget. Négynapos látogatásra indult a termelő- szövetkezet vezetősége. Figyelemre méltó dolgokat tapasztaltunk. A háromezerháromszáz hektárnyi területen fekvő közös gazdaságban kétezerhatszáz darab sertés hízik. Ezerhétszáz darab szarvasmarhájuk van és hatszáz tehenet fejnek. — Érdekes termelési adatok : hektáronként ötszázhatvan mázsa cukorrépa, 700— 750 mázsa takarmányrépa, ötven mázsa kukorica, de májusi morzsolt. A tagság átlagos havi jövedelme ezer- kilencszáz korona. A TOPOLNIKI GYÜMÖLCSÖS? Szép, gondozott, de véleményünk szerint az erősen vizes, vályogos talaj nem alkalmas szőlő- és gyümölcstelepítésre. A közelben levő Duna párás levegője is zavarja a termelést. A múlt évi szokatlanul sok _ csapadék megviselte a telepet. § Az bizonyos, hogy már az ^ idén is mutatkozik a termés, ^ de a termőre fordulás az idő- ^ járás következtében egy-két ^ évvel eltolódott. — si -7. ^ :*sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* Korszerűsítik a piacot Lassan már minden termelő ilyen betonasztalon árulhatja portékáját a városi tanács jóvoltából. A termelők szívesen hozzák áruikat, mert túl a higiénián, megkönnyíti munkájukat a betonasztal. FleiscUmann felv. A három fiú otthonra lelt
