Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-09 / 264. szám

1966. NOVEMBER 9., SZERDA ”"%jCü4ap 3 „Tanyai vasárnap“ Csemőn A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának kezde­ményezésére a téli hónapok­ban „Tanyai vasárnapok” címmel, kulturális előadáso­kat rendeznek a megye kü­lönböző tanyaközpontjaiban. Az első rendezvényt vasár­nap Csemőn tartották. Dél­előtt a fiatalok sportverse­nyeken, kulturális vetélke­dőkön mérték össze tudásu­kat. Délután a ceglédi iro­dalmi színpad tagjai szóra­koztatták a tanyavilág lako­sait, majd a november 7-e alkalmából rendezett ünnep­ségen Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára mél­tatta az évforduló jelentő­ségét. A nap divatbemuta­tóval egybekötött műsoros esttel zárult. Vadásznaptár: KONYHÁRA LÖVIK \ NYÜLAT TILALOM SEREGÉLYRE i Hangulatos vadászatok ve­rik fel vasárnaponként a Pest megyei erdők csendjét, jelezve, hogy a társaságok ismét hódolhatnak szenve­délyüknek. Egyelőre még csak konyhára lövik a nyu- lat meg fácánkákast. Mi­helyt a fagyos idők bekö- szönteneik, a piacokra is ke­rül a zsákmányból. A vadász­naptár szerint január 31-ig lehet vadászni a selejtezés­re váró szarvasbikára, őz- sutára és gidára. Récére, és nem mesterséges halastava­kon szárcsára, továbbá sár­szalonkára, december 31-ig- szabad a puskacső. A sere­gélyre szóló tilalom novem­ber közepén lép életbe. Vál­tozatlanul és ■ egész évben szabad a vadászat: a nyest- re, nyuszira, verébre, gatyás- ölyvre és fekete varjúra. A diktatúra demokráciája Egészen hétköznapi eset: keresem a Csepel Autógyár szakszervezeti bizottságának titkárát, mondják: nincs benn. Az igazgatónál van, a legutóbbi termelési érte­kezleteken elhangzott, át­fogó kérdéseket érintő hoz­zászólásokat veszik sorra — közösen. Hagyomány ez: ter­mészetes hagyomány. Mi kü­lönleges van abban, hogy egy több, mint nyolcezer embert foglalkoztató gyár igazgatója, a szakszervezeti bizottság titkára; s természe­tesen a pártbizottság tit­kára is, sorraveszik. a mo­torgyártód a szerszámgyárig ki — miről beszélt, hol kell intézkedni, utasításokat ki­adni, s ki köteles választ adni a felszólalónak? Nincs benne semmi különleges. Aho-gy mondani szokták: de­mokrácia van... Alapvető és nélkülözhetetlen A történelem legdemokra­tikusabb, legszélesebb tö­megekre alapozott államha­talmát a proletárdiktatúra teremtette meg. Hazánkban a felszabadulás óta eltelt több, mint két évtizedben száz- és százezrek tanulták meg a hatalom gyakorlásá­nak művészetét, a párt irá­nyító szerepével végbement .forradalmi folyamat — „min­den hatalom a dolgozó népé” — átformálta az egész tár­sadalom arculatát. A pro­letárdiktatúra — ha olykor, a gyakorlati végrehajtás so­rán néhány kérdésben volt is torzulás — teljesítette és teljesíti történelmi fel­adatát: megszilárdítottuk a mwnké\$hatalmat, a volt ki­zsákmányoló osztályok fel­számolása befejeződött, s forradalmi éberséggel, az osztályharc sokrétű fegyve­rével vigyázva szocialista trendünket, a legszélesebb dolgozó tömegek előtt nyílt lehetőség a fiatalom gyakor­lására. ....... A lapvető és néikülözhetet- ilen közegévé lett társadal­mi éíetünknek a szocialista demokrácia. Nemcsak olyan nagy dolgokban, hogy a parlament képviselői pad­sorait zömmel a munkás­ság, a parasztság, küldöttei töltik meg, hanem — a pél­dánál maradva — olyan, látszatra kis dolgokban is, .mint amilyen a Csepel Au­tógyár vezetőinek kötele­zettsége. Éppen ez, hogy kis dolgokban is, a hét­köznapok ezernyi eseményé­ben is jelen van rendünk demokratizmusa, bizonyítja legjobban természetességét, nélkülözhetetlenségét és — megszokottságát! Olvastam leveleket, melyek írói tisz­telettel, de' mégis igen köz­vetlen hangon kértek segít­séget magántermészetű vagy közérdekű bajaikhoz vezető politikusoktól; ültem már ■tanácsi panaszirodán, ahová nyugodtan léptek be iga­zukat kereső parasztembe­rek; végighallgattam a szo­cialista brigád tagjainak be­szélgetését a miniszterrel; mennyi apró kocka ahhoz ■a társadalmi méretű mozaik­hoz, amelyre azt mondjuk — a hatalom mindennap­jai! Változó valóság Szokatlan műszaki nagyak- tívát tartottak a közelmúltban megyei építőipari vállala­tunknál, a huszonötösóknél: a munkahelyről érkezők be­szélhettek csak! Eddig for­dított volt a sorrend: a „ben- jtiek” mondták el mondó- | .kájukat, okos dolgokat is persze, ám olykor — óha­tatlanul — a realitásoktól elrugaszkodva. A vállalat vezetői egészséges érzékkel ismerték fel, hogy jobb munkájukhoz, eredménye­sebb irányító tevékenysé­gükhöz sokkal-- inkább az építésvezetők, főépítésveze­tők, az építkezéseken tevé­kenykedő társadalmi szerve­zetek tisztségviselőinek vé­leményét kell meghailgat- niok. Nagy sikere volt e „formabontó" tanácskozás­nak: soha még annyian, mint ott nem szólaltak fel, s ennél is lényegesebb, hogy mondandójuk tartalma mi­nőségében újat hozott! Egyetlen példa csupán a változó valóságra: arra, hogy adott lehetőségeinkkel is lehet jobban élni, bővebben kama­toztatni a kollektív bölcses­ségben rejlő erőforrásokat, s arra is, hogy a szocialista de­Űj tv-típus: a Mona Lisa ■ Ej televízió, a Mona Lisa mintakészülékeit szerkesztet­ték meg a szakemberek a Szé­kesfehérvári Villamossági, Te­levízió- és Rádiókészülékek Gyárában. Úgy tervezik, hogy ezt a típust a jövő év közepé­től gyártják, s egyidejűleg be­szüntetik a gyár Horizont tí- l'usú készülékeinek gyártását, A Mona Lisa kiváló képminö- I éggel, jó vételérzékcnységgel rendelkezik, és álló kivitelben vezetek megyei vezető titkára joggal figyelmeztetett arra, hogy a szocialista demokrácia ereje a fegyelemben, a céltu­datosságban van, s ezt meg kell értetni azokkal is, akik hajlamosak lennének rá, hogy visszaéljenek a növekvő de­mokrácia lehetőségeivel. Igen, kettős feladat ez: soha nem ta­gadtuk, hogy elvetjük a „tisz­ta” demokráciáról szóló álel­méleteket, hogy osztálydemok­ráciáról beszélünk, a proletár­diktatúra demokráciájáról, amit a párt és a munkásosz­tály vezetésével a dolgozó osz­tályok gyakorolnak és élvez­nek, de ellenségeinknek, a ki­zsákmányoló osztályok ma­radványainak nem adtunk, és soha nem is adunk zöld utat! Fegyelem és demokrácia kö­zösségét, elválaszthatatlan ösz- sze tartozását igen jól értik és gyakorolják például a Mecha­nikai Művek dolgozói: nyílt a légkör, éles a bírálat a ter­melési értekezleteken, az üze­mi élet más fórumain, haté­kony a párt ellenőrző tevé­kenysége, de amikor a kollek­tíva véleménye határozat for­máját ölti, amikor az egysze­mélyi vezető — az igazgató — az előzetes tanácskozások nyo­mín kiadja utasításait, nincs vita, mellébeszélés, a szavak helyét a tettek veszik át. így, és csakis igy lehet értel­mezni szocializmus és demok­rácia egységét. így és csakis így lehet gyakorolni a dikta­túra, a proletárdiktatúra de­mokráciáját! Mészáros Ottó BEFEJEZŐDÖTT AZ ŐSZI VETÉS Folytatódik a mélyszántás Kezdődik a gépjavítás Befejeződött az ősz egyik legfontosabb mezőgazdasági munkája: november 7-én az utolsó szem búza is földbe ke­rült Pest megyében. Az állami gazdaságok már egy héttel ezelőtt pontot tettek a vetésre, a termelőszövetkezetekben a közbejött eső hátráltatta a fi­nálét. Persze, jól jött a csa­padék a szomjas földekre, szemlátomást gyorsul a kelő­iéiben levő, de a már kikelt, és zöldülő gabonanövények fejlődése is. Pancsovai Nándor, megyei főagronómus helyettes tegnap délután elmondotta, hogy most már a gazdaságok az őszi mélyszántásra összponto­sították a gépi erőt. E tekintetben még jócskán van tennivaló, hiszen a 173 ezer holdból eddig 78—80 ezer holdnyit szántottak fel. Ha a még hátralevő területen no­vember 30-ig el akarják végez­ni az őszi mélyszántást — ezt kongresszusi felajánlásban vállalták a gazdaságok dolgo­zói — akkor, naponta legalább 4500 holdat kell felszántaniuk. Erőgép van, már csak az a fontos, hogy igénybe vegyék, és ki is használják a felszaba­dult traktorokat. ■ Lassan a betakarítás is vé­get ér, s a termelőszövetkeze­tek javítóműhelyeiben hozzá­kezdhetnek az erő- és a mun­kagépek karbantartásához, ja­vításához. Megkezdődött a termelő- szövetkezetekben az őszi szőlő-, gyümölcstelepítés. Bár a szőlőtermesztő gazda­ságokban inkább csak az ül­tetvények kiegészítésére, pót­lására keiül sor. A szaporító anyag mind a szőlővesszőből, mind pedig a különféle gyü­mölcscsemetékből rendelke­zésre 'áll. A faiskolákban meg­kezdték a szaporítóanyag fel­szedését és elszállítását. A hát­ralevő hetekben a szobi járás­ban főképpen málnát, a ceglédi, a monori és a dabasi járásban pedig inkább nyárfát telepí­tenek. — s. p. — Tizenkilenc Iáért " 850 ezer forint A Zala megyei Baki Álla­mi Gazdaság rádiházi ver­senylótenyésztő telepén ered­ményes „őszi vásár” zajlott le. Svájci, osztrák és nyu­gatnémet szakemberek 12 lo­vat vettek meg darabonként 1200 dollárért. Ezenkívül hét mén a magyar tenyészetek­be került. A 19 lóért a gaz­daság 850 000 forintot ka­pott. w///////////////////////////////y/////////////////////////////////////////////////////// mokrácia erősítésének új for­§ máit, útjait, módszereit kell $ keresnünk. Az egész társadal- 5 mat átható igény a szocia- s lista demokrácia minden terü- í létén való erőteljes kibonta- § koztatása, s ugyanakkor — a § párt politikájának hagyomá- Sj nyaihoz hűen — sokféle esz- ^ közzel támogatott cél is. A vá- ^ lasztási rendszerben tervezett 5 változtatások — a választóke- | rületi lista helyett a névre Oszoló szavazás, az esetleges ^ több jelölt állítása — találkozó $ pontjai a „hivatalos” és a ^ „nemhivatalos” politikának, ^ azaz a párt állásfoglalásának ^ és a dolgozó tömegek körében ^ megfogalmazódott igénynek. | A kommunisták, a párt tör­ténelmi kötelessége, hogy idő­dben felismerje a gazdasági ^életben, a társadalomban vég- ^ bemenő folyamatokat, s fele- § iőssége teljes tudatában hatá- ^ rázza meg, jelölje ki a tovább I vezető utat. A párt IX. kong- § resszusának irányelvei —1 szo- ^ ros összefüggésben a gazda­ságirányítási rendszer reform- ^ fával — döntő helyet szentel- ^ nek a szocialista demokrácia | erősítésének, tartalmi elmélyí­tésének, formai változatossága t megteremtésének. És hogy § mennyire aktuális, jelentős ^kérdés ez, azt ismét csak ap­áténak tűnő példával igazoljuk: ^ a diósdi csapágygyár egyes ^ pártalapszervezetének taggyű­lésén, ahol a kongresszusi S irányelveket vitatták meg, a ^tagság több mint fele feiszó- ^lalt, s valamennyien érintet- csak lábon ^ ^ a szociaijSta demokrácia vasarolhato s különbözö Kérdéseit! maja. Ezen a televiziotipuson, ^ amely az 1966-os Budapestig fegyelmezettség ereje Nemzetközi Vásár nagy dijat § nyerte, a gyakorlatban már ^ Egy megbeszélésen, ahol a kipróbált műszaki újításokat, | szakszervezetek növekvő sze- mcgoldásokat alkalmaznak, ^repéről, a szocialista demokrá- Mindez olcsóbbá teszi a hoz-^cia, s annak része, az üzemi zá leginkább hasonlítható Star § demokrácia fejlesztésének kér- készüléknéL fedéseiről esett szó, a szakszer­Kicsi a hely a nagy feladatokhoz Korszerűtlen épületben nem fejleszthető a megyei kórház Bizony, kívülről nagyon ko­pott épület, de immár 200 éve áll szilárdan alapjain, és a főid mélyébe vájt folyosó — amivel most a met^ó épí­tése során aláaknázták — sem ingatta meg. A külseje, valljuk be, nem éppen biza­lomgerjesztő, falain belül azonban tisztaság és rend ho­nol. Akik odabent a betege­ket gyógyítják, azoknak nagy erőfeszítésébe kerül viszont az is, hogy az ódon ház kór­termei méltók legyenek az egykor itt működött névadó, a betegek körüli tisztaság nagy apostola, Semmelweis emléké­hez. Még nehezebbé teszi dol­gukat, hogy hiába a négy ut­cára szóló háztömb, túlságo­san kicsiny ez a kórház az or­szág legnagyobb és legnépe­sebb megyéjének. Csonka kórház Megyei kórház. A cím nem­csak rangot jelent, hanem fo­kozottabb orvosi feladatokra is kötelez. Például az új gyógyá­szati eljárások bevezetésére, amelyekhez nem egy esetben a legkülönbözőbb orvosi szak­mák szoros együttműködése szükséges. Pest megye köz­ponti gyógyintézete, a Sem- melweis-kórház azonban cson­ka, számos orvosi szakma és a szakmákon belül sok ágazat hiányzik belőle. Nincs hely számukra. Ha a megyei kór­ház mégis megfelel ennek a feladatának is, az egyedül a múltja nagy hagyományai­hoz méltó orvosi karának, köztük a magyar orvostársa­dalom nem egy külföldön is elismert tekintélyes tagjának köszönhető. Vannak azonban ezenkívül egyéb feladatai is egy megyei kórháznak. Csak néhány leg­fontosabbat említünk. Az ösz- szes járási és városi kórház, rendelőintézet anyagellátását kell innen intézni. Ugyan­ezeknek az intézményeknek, sőt a körzeti orvosi munká­nak irányítása, ellenőrzése is a kórház feladatkörébe tarto­zik. Amint a szakorvos- és a középkáderképzés, valamint az orvos és középkáder to­vábbképzés irányítása is. Mindezeket hiánytalanul el­látja a megyei kórház, de ke­vesebb idegfeszültségbe kerül­ne vezetőinek és minden dol­gozójának, ha korszerűbben szervezett gyógyintézetben végezhetné Pest megye lakos­sága, közel 900 ezer ember egészsége érdekében- kifejtett munkáját Ami kellene, de nincs Mert a megyei kórház iga­zán csak akkor láthatná el maradéktalanul minden fel­adatát, ha nem hiányozna osz­tályai közül több nagyon fon­tos orvosi szakma. Nincs gye­rekosztálya, ortopédiája, bőr­és nemibeteg osztálya, fiziko­terápiája, izotóplaboratóriu­ma. De ideg- és elmeosztálya sem, holott éppen ezeket a betegeket a legnehezebb elhe­lyezni, számukra másutt is vi­szonylag kevés, hely áll ren­delkezésre. Ezenfelül, miután a korsze­rű gyógyászatban a betegellá­tás fokozott differenciálódást követel meg, szükség lenne az általános sebészeten belül is több osztályra, legalább a gyermek és az öregkori sebé­szet elkülönítésére. Ahogy a belgyógyászat területén is el kellene választani az ér- és szívbetegek gyógyítását a töb­bi belbetegséggel foglalkozó osztálytól. És modern kór­házban mindenekfelett szük­ség van külön bajmegállapí­tó osztályra. Mindez a Semmelweis-kór- házban megvalósíthatatlan, 620 ágynál több nem fér el benne. Ennyi új osztályhoz pedig még legalább kétszer annyi ágy is kevés lenne. Állandóan túlzsúfolt meglevő osztályai sem képesek teljesen megol­dani a megye betegellátásának a kórházra háruló feladatát A megye másik három kórháza szintén kicsi, még közvetlen környékük valamennyi kór­házi ápolásra szoruló betege számára is. így azután Budapest kórhá­zainak segítsége nélkül — túl­zás nélkül megállapítható — katasztrofális lenne a megye fekvőbetegellátása. Gyakran 2400—2500 Pest megyei beteget ápolnak fővárosi kórházakban és ez annál is méltánylandóbb szívesség, mert Budapest be­tegeinek ágyellátottsága ugyancsak szűkös. 1961-ben még 101, tavaly el­lenben már csupán 99 ágy ju­tott tízezer budapesti lakosra — a statisztika szerint. Valójá­ban még kevesebb, hiszen Pest megye, sőt más megyék fekvőbetegei is igénybe veszik a fővárosi kórházakat. Érthető, ha a fővárosi kórhá­zi orvosok megyénk egész la­kosságával együtt örülnek az épülő új váci és ceglédi kór­háznak. Az a reménykedés vi­szont már túlzás, amit az utób­bi időben fővárosi orvosi kö­rökben hangoztatnak: amint megépül Pest megye két új kórháza, Budapesten lényege­sen több ágy jut a fővárosi betegeknek. Félő, hogy Pest megye később is ugyanígy, vagy még jobban rászorul be­tegei ellátásában a budapesti kórházakra, mint ma. Kevés az ágy Tízezer Pest megyei lakosra 1961-ben 14,3 ágy jutott, 1965- ben azonban már csak 13.8. Kórházi ellátottság szempont­jából megyénk az összes töb­bi megye mögött messze ma­rad. Még ahol a legkevesebb a kórházi hely, Szabol cs-Szat- márban még ott is 27,8 ágy jut tízezer lakosra. Pest megye ezt az egyébként rendkívül ala­csony arányt még két új kór­háza 1969 elejére várható megnyitása után sem éri eL Sokat, nagyon sokat jelent mégis, hogy a kórházi ágyak a két új kórházban ötszázzal növelik az ágyak számát. Csak­hogy, ha . a természetes szapo­rulat mellett a lakosság szá­mát rohamosan emelő, az or­szág minden részéből Pest megye felé áramló tömeges bevándorlás nem csökken, me­gyénk lakossága C—4 éven be­lül talán még a milliót is meg­haladja. Akkor pedig az 500 új ágy már távolról sem lesz je­lentős. Minden illetékes tényező ré­gen elismeri, hogy Pest me­gye részére új kórházat kell építeni. Erre a mostani ötéves tervben már nem kerülhet sor. Tárgyalások azonban folynak, de egyelőre még nem döntötték el, mikor épül meg és mekkora lesz az új kórház. Pest megyének nemcsak kór­házi ágyakra, hanem a megye betegellátását irányító nagyon korszerű megyei kórházra van szüksége. Olyanra, amilyennel az ország sok megyéje már rendelkezik, és tágasabb a vén Rókus időt álló, mégis idejét múlta épületénél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom