Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
Mi VT mem <r/^írfan 1966. NOVEMBER 4., PÉNTEK Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás a 3. oldalról) majd Gödöllő város kommunistái nevében további jó munkát, eredményes tanácskozást kívánt a pártértekezlet részvevőinek. Varga József, tápiószentmártoni veterán Közel fél évszázada annak — ‘kezdte felszólalását Varga József elvtárs, hogy figyelemmel kísérhetem a kommunisták munkáját, harcát és ebben magam is részt veszek. Az évtizedek során megértem sikert és kudarcot és tapasztalataim alaoján nyugodtan állíthatom, hogy pártunk az utóbbi tíz évben érte el legnagyobb sikereit, akkor, amikor befejezte a szocializmus alapjainak lerakását és rátérhettünk a szocializmus teljes felépítésének útjára. Munkám során egy emlék kísér végig egész életemben. Ez az emlék: személyesen beszélhettem a párt alapítójával, Lenin elvtárssal. Ez a beszélgetés és az utána következő kézfogás egész életemre elkötelezett a kommunisták közé, azok közé, akik a dolgozó nép, az egész emberiség javáért dolgoznak. A Lenin elvtárssal történt beszélgetés ma is arra ösztönöz, hogy mindenkor kiálljak a párt politikája mellett, és bármerre járok, bárkivel beszélek, úgy foglaljak állási, ahogy az egy kommunistától joggal elvárható. A megyei pártbizottság beszámolója helyesen állapítja meg, hogy az élet törvénye szerint, és én hozzátenném, hogy szigorú törvénye szerint, az illegalitásban is harcoló elvtársak egyre kevesebben vannak már sorainkban, de nagy tapasztalataikra mindig bízvást számíthat a párt. Ügy gondolom, ha a mi tapasztalatainkat, amelyeket az elmúlt évtizedek alapján pártmunkában szereztünk, összekötik, összekapcsolják a fiatal kommunisták lelkesedésével, tettrevágyásával, a további eredmények nem maradnak el. Arató András, a Pest megyei KISZ-bizottság első titkára Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! Bevezetőként engedjék meg, hogy elmondjam; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, amelynek megyénkben 1150 alapszervezetében 32 ezer ifjúkommunista dolgozik, mindenkor készen áll, hogy a tennivalókat, feladatokat teljesítse. A KISZ tevékenységében alapvető feladatnak tartjuk a legjobbak párttaggá nevelését. Ez különösen fontos azért, mert reméljük, hogy pártunk IX. kongresszusa jóváhagyja a szervezeti szabályzat módosítását, amely szerint a párttagfelvételnél az egyik ajánló a fiatalok esetében a KISZ- alapszervezet taggyűlése lesz. A nevelőmunka eredményeként már eddig is nagy számban nőttek fel olyan fiatalok, akik kiérdemelték és alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a párt tagjai lehessenek. Teljes egészében egyetértünk a pártkongresszus irányelveinek azon megállapításával, hogy az eddiginél hatékonyabban kell segíteni a szocialista erkölcs, a szocialista haza- fiság, a munkához való új viszony és közösségi szellem elmélyítését. Tovább kell erősíteni fiataljainkban a szocializmusba vetett jiitet, és e cél érdekében fel kell használni a politikai tömegrendezvényeken kívül a kötetlen beszélgetéseket és a személyes agitá- Ciót is. Az ifjúság politikai felkészítése érdekében kérjük a párt és állami, valamint a tár sadalmi szerveket, igényeljék jobban az ifjú säg véleményét és aktivitását, növeljék az ifjúsági szervezet politikai bátorságát és kezdeményező készségét. Törekvésünk, hogy a fiatalokat ne csak egy-egy kampányfeladat szervezési idején tekintsék egyenrangú partnernek a felnőttek, hanem . az élet valamennyi területén. Ehhez az szükséges, hogy szélesebb körben ismertessük meg az ifjúságot az üzemek, termelőszövetkezetek és lakóterületük több éves fejlesztési tervével, vonjuk be őket már a tervezésbe is. Ifjúsági szövetségünk mindig alapvető feladatának tartotta, hogy a fiatalok tömegeit mozgósítsa az építőmunkára. A KISZ termelést segítő tevékenységében kedvezőek a tapasztalataink. Kiemelkedő eredményekre serkentette fiataljainkat a párt IX. kongresszusa alkalmából meghirdetett szocialista munkaverseny. A takarékossági mozgalomban a megyei küldöttértekezlet időpontjáig 23 millió forint megtakarítást értek el a fiatalok, különösen az importanyagokkal, az energiával, a szerszámokkal és segédanyagokkal való takarékossággal. Külön szólni kell a Dunai Kőolajipari Vállalat fiataljairól, akik eddig több mint 8 millió forintnyi vállalást teljesítettek. Ifjúságunk a társadalom elválaszthatatlan' része, hibáink és eredményeink sohasem önmagunkban, hanem mindig a társadalmi életben gyökereznek. Minden kor ifjúsága más úton jut el a haladó eszmékhez, más körülmények között él. A mai fiatalok már a feilszabadulás után nőttek fel, számukra a szocializmus természetes életforma, nincs mögöttük az új társadalomért vívott harc személyes élménye. A mai fiatalok erényei a fejlődő szocializmus és az ifjúság szép és lelkesítő tulajdonságaiból, hibái a minden kor ifjúságára jellemző fogyatékosságokiból, az élettapasztalatok hiányából adódnak. Az ifjúság helyes megítélése azt követeli, hogy ne a kisebbségből, hanem a többségből ítéljünk. Ugyanez legyen a fiatalok elbírálásánál is a mérce, amit pártunk politikája minden ember megítélésének alapjává tett, vagyis hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él és dolgozik, hogyan teljesíti kötelességeit és hogyan szolgálja a szocializmus teljes felépítésének ügyét. Sátor János, a Mechanikai Művek igazgatója Felszólalásának elején a gazdasági vezetés -és a pártszervezet helyes kapcsolatáról skőlf. Az eredményes munka titka — mondotta többek között — a kommunista cselekvési egység a pártszervezet és a vállalat vezetősége között. Ez a módszer volt képes a dolgozókat olyan kollektív összefogásra mozgósítani, amelyet a tizennégyszeres élüzem kitüntetés, a Miniszter- tanács és a SZOT vörös zászlajának elnyerése fémjelez. Felszólalásának további részében a dolgozó nők helyzetének megjavításáról beszélt. Általában sokat beszélünk a nők egyenjogúságáról, mégis elég kevesen vannak vezető állásban. Valahogy azt várjuk a nőktől, hogy harcolják ki maguknak pozíciójukat. Szerintem ez nem helyes. Mi azt a módszert tettük gyakorlattá, hogy tudatosan, bátran léptetünk elő nőket vezető állásba. Vállalatunknál nem egy osztályvezető, művezető, csoportvezető is nő, valamennyien kiválóan megállják helyüket. A fizikai munkát végző nők közül is többen elvégezték a közgazdasági technikumot akiket aztán képzettségüknek megfelelő beosztásba helyeztünk. A tanulmányaikat befejezett érettségizetteknek a pártszervezet és az igazgatóság levélben köszönte meg, hogy munkájuk becsületes elvégzése mellett sikeresen fejezték be tanulmányaikat. A legtöbbjüknek bérjavítást is adtunk. A másik gond: az eddigi bürokratikus létszámkötöttségek gátolták a vállalatokat abban, hogy a családos anyák élet- és munka- körülményein megfelelően javítani tudjon. Nagyon sok gyárban lehetőség nyílna arra, hogy bedolgozó módszerrel foglalkoztassák a nőket, az anyákat. így például nálunk a kondenzátorok elöszerelvényeit kiválóan el lehetne készíteni otthoni munkában is. Az új gazdasági mechanizmusban megszűnik a kötött létszámgazdálkodás és ezzel a lehetőséggel élniök kell a vállalatok gazdasági vezetőinek. Ez vállalati szempontból is köny- nyebbséget jelent, mert enyhítheti a létszámhiányt;, kevesebben vennék Igénybe a közlekedési eszközöket, csökkenne az üzemköltség, a bölcsődék, napközi otthonok lekötöttsége, költsége és más előnyök is származnának ebből. Ugyanakkor a dolgozó nők számára is rendkívül előnyös volna, mert nyugodtabban végezhetnék otthoni munkájukat, különösen a többgyermekes anyák. Ennek a módszernek a bevezetése szerintem megoldaná, bizonyos mértékben, a gyermeknevelés sokat vitatott kérdését is. »■ílliJ Nem kell attól félni, hogy a bedolgozó módszerből visszaélések adódnak, mert szerintem visszaélés bármely területen lehetséges. A minőségi átvételt, az anyagelszámoltatást ugyanolyan szigorúan el lehet végezni, mintha az üzemben készítenék az alkatrészeket vagy a szerelvényeket a dolgozó nők. Ilyen kedvezmények mellett a dolgozó anyák lényegesen kisebb fizikai terheléssel, idegmunkával kiegyensúlyozottabban végezhetnék rendkívül felelősségteljes és sokrétű tevékenységüket. Dankovszky Sándorné, ceglédi pedagógus Hozzászólásában a korszerű műveltség elsajátításának kérdésével és az iskolareform nevelési tapasztalataival foglalkozott, Elmondotta, hogy a ceglédi pedagógusok többsége megértette azt, hogy az új tantervet nem lehet többé a régi módszerekkel valóra váltani. A fejlődés akadálya a beidegzett sémákhoz való ragaszkodás, a pedagógiai konzervativizmus, amelyek nyomai még megtalálhatók egyes nevelők munkájában. Az önálló gondolkodásra nevelés, az ismeretek alkalmazásának készsége, illetve a jártasság fokára emelése sokkal döntőbb kérdés, mint egy esetleges holt ismerethalmaz elsajátítása. Felszólalásának további részében saját iskolájának tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy az iskola tanulóinak egyharmada körze- tesített tanyai diák, akiknek otthoni körülményeik ellentmondanak mindannak, amit az iskolában tapasztalnak, és nem egy esetben azzal is, amire az iskolában tanítják őket. Szembetűnő például ezeknek a gyerekeknek a társadalmi tulajdonnal kapcsolatban tapasztalható Télélőtrénségé. Még több a probléma azoknál a tanyai tanulóknál, akik számára, közlekedési nehézségek miatt még a körzetesítést sem lehetett megvalósítani. Szinte egyedül lehetséges megoldásnak az általános iskolai tanyai kollégium látszik mindaddig, amíg a jelenlegi szétszórt települési viszonyok fennállnak. Az iskolában folyó nevelőmunkával kapcsolatban elmondotta, hogy a múltbeli, túlnyomó részt az oktatás követelményeit legfontosabbnak tartó órákat egyre inkább olyan tanítási órák váltják fel, amelyekben a nevelés az eddigieknél sokkal nagyobb jelentőséget kap. Dr. Pénzes János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese Felszólalásában elsősorban mező- gazdasági kérdésekkel foglalkozott, a belterjességgel, a munkatermelékenységgel és a háztáji gazdaságok szerepével. Elmondotta, hogy a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezését követően viszonylag rövid idő alatt belterjesebbé vált a mezőgazdasági termelés, növekedett a belterjes kultúrák szerkezeti aránya. Egyre több olyan állami gazdaság és termelőszövetkezet működik a megyében, amelyek városellátó típusú gazdaságokká fejlődtek. A mezőgazdasági termelés központi kérdése — mondotta a továbbiakban dr. Pénzes János — a munkatermelékenység alakulása. Beszámolt arról, hogy a megye termelőszövetkezeteiben jelentős mértékben emelkedett a munka termelékenysége. A termelőeszközök bővítése és korszerűsítése, valamint a termelést elősegítő korszerű eljárások és módszerek fokozottabb alkalmazása azt eredményezte, hogy míg 1962-ben 7,3 munkanapot fordítottak 1000 forint termelési érték előállítására a megye termelőszövetkezetei, addig az elmúlt esztendőben már csak 4,6 munkanap volt szükséges ugyanannyi érték előállításához. A munkatermelékenységgel és az új módszerek alkalmazásával összefüggésben szóvá kell tenni, hogy a mezőgazdasági üzemekben nem kielégítő a technológiai fegyelem, nem mindenhol érvényesül a szakértelem, a szakmai irányítás. A régi, közismert és bevált módszerek alkalmazása nem felel meg a mai szakmai követelményeknek és gyakran gondot okoz az elvégzett munka minősége és időben való befejezése is. Mindezek kedvezőtlen hatása évenként megyei átlagban több 10 millió forint kiesést okoz. A harmadik ötéves terv időszakában alapvető feladatként jelentkezik a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása, a munkatermelékenység és a termelés gazdaságosságának jelentős emelése. Ennek megvalósítása érdekében tovább kell növelnünk az üzemi vezetők szakismereteit, hozzáértését, nagyobb figyelmet kell fordítani a szakember és szakmunkás-képzésre, azok feltételeinek biztosítására. Javítani kell az üzemen belüli munka- szervezést és az üzemek közötti kooperációt. Szilárdítani kell a technológiai fegyelmet. Nélkülözhetetlen-a meglevő termelési eszközök kapacitásának gazdaságosabb kihasználása. Az elért eredményeket és a rendelkezésre álló tapasztalatokat figyelembe véve gondoskodni kell a korszerű, hatékonyabb eljárások és módszerek szélesebb körű alkalmazásáról. Befejezésül a háztáji gazdaságok szerepével és jelentőségével foglalkozott. Elmondotta, hogy a háztáji földterületen belül csökkent a szántóterület és növekedett az intenzív kertészeti kultúrák területe. A szerkezeti változás következtében 63 százalékkal növekedett a megye háztáji gazdaságaiban a növényi cikkek árutermelése. A megye mezőgazdasági termelésében továbbra is jelentős szerep jut a háztáji gazdaságoknak. Ezt a szerepet nemcsak gazdasági tényezők, hanem szövetkezetpolitikai meggondolások is igazolják. Az állam jelentős gazdasági intézkedésekkel támogatja a háztáji gazdaságokat, mivel a háztáji gazdaságok termékeire még sokáig szükség lesz. Papp Andrásné, a dánszentmiklósi Micsurin Termelő* szövetkezet párttitkára Néhány esztendővel ezelőtt termelőszövetkezetünk nem tartozott a legjobb gazdaságok közé — kezdte felszólalását Papp Andrásné. Ahhoz, hogy odáig eljuthas- sunk, ahol'ma tartunk, arra volt szükség, hogy termelőszövetkezeti tagságunkat a kö- l|||||fek zöshöz való hűség- gyj re neveljük. Termelőszövet- kezetünknek 76 kommunistája _ van, akik példát mutatnak, kommunista módon élnek és dolgoznak. Büszkén elmondhatom, hogy egyetlen párttagunk sem állt sem gazdasági, sem pártfegyelmi előtt az elmúlt öt esztendőben. Igaz, nem volt könnyű eljutni idáig. Sokszor hangoztatjuk, hogy a lét határozza meg- a tudatot. A dánszentmiklósi termelőszövetkezet tagságának már magas szinten áll a léte, hiszen ebben az évben 27 ezer forint jut egy tagra átlagkeresetként. A tudat persze még nálunk sem tart itt, mégis elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezet tagjainak 60 százaléka tanul minden esztendőben. 1961-ben még csak egy szocialista brigád címért küzdő brigádunk volt, ma már 12 küzd ezért a címért. Évi felajánlásuk a pártkongresszus tiszteletére 1 millió 280 ezer forint értékű termelés volt, amelyből szeptember 30-ig 1 millió 41 ezer forintot teljesítettek. A SZOT és a Termelőszövetkezeti Tanács versenyfelhívásához egész termelőszövetkezetünk tagsága csatlakozott. Hogy dolgozóink milyen lelkes hívei ennek a versenymozgalomnak, azt bizonyítja, hogy olyat teszünk le a IX. pártkongresszus asztalára, ami termelő- szövetkezetünk történetében először fordul elő: kenyérgabona eladásunkat 158 százalékra teljesítettük, őszi vetéseinket október 12-re befejeztük. Október 7-ig betakarítottunk 171 vagon almát, amiből 145 vagont exportra adtunk át. Szőlőtervünket 200 százalékra teljesítjük. Mondhatják az elvtársak: milyen termelőszövetkezet az, amely úgy tervez, hogy 200 százalékra teljesítheti azt. Elmondom a titkát: mi csak a termőszőlőkre készítettünk tervet. Üjtelepítésű szőlőink azonban olyan terméseredményeket hoztak termőrefordulás előtt, hogy az izsáki sárfehér 120 mázsás, kö- vidinkánk pedig 80 mázsás termést adott. így teljesítettük 200: százalékra a tervünket. Ebben az esztendőben 94 termelőszövetkezeti tagunk üdült külföldön és az ország legszebb részein. 125 nyugdíjasunknak a nyugdíjukhoz 100 forint kiegészítést adunk. Hiba volt nálunk az, hogy évek óta elzárkóztunk a fiatalok elől, akik a termelőszövetkezetekben dolgoztak, és nem vettük fel őket termelőszövetkezeti tagnak. Még ebben az évben 30—40 fiatalt veszünk fel, hogy a jelen(Folytatás az 5. oldalon)
