Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
1966. NOVEMBER 4., PÉNTEK S Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás a 4. oldalról) légi harminchárom éves átlagéletkort még alacsonyabbra szorítsuk le. A termelőszövetkezeti tagoknak azokat a gyerekeit, akik tovább kívánnak tanulni, átlageredményüktől függően egy, két, három ezer forint ösztöndíjban részesítjük. Van olyan termelőszövetkezeti tagunk, akinek ebben az évben két gyermeke tanult tovább és ezért négyezer forintot kapott. Vándor Béla, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatója Felszólalásában egyetlen kérdéssel, az új gazdasági mech an izmussal foglalkozott. Azt mondanám — kezdte felszólalását —, hogy ne várjuk a rendele- taket és a határozatokat, hanem menjünk előbbre áz új gazdasági mechanizmusban. Amellett, hogy az új gazdasági mechanizmus elméleti és várható gyakorlati következményeinek magyarázására továbbra is szükség van, meggyőződésem, hogy a magyarázáson kívül már cselekedni is kell. Ezalatt azt értem, hogy mindenki a maga területén nézze meg, mit is kell tennie az új gazdasági mechanizmusra való felkészülésben. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában már hozzákezdtünk ehhez a munkához. Különböző tanácskozásokon vitattuk meg, mit kell tennünk az új gazdasági mechanizmusra való felkészülésben. Olyan kéAiések kerültek napirendre, konkrét formában, mint a körültekintőbb tervezés, a kapacitások jobb kihasználása, az önköltségcsökkentés, a műszaki fejlesztés, a piac- és árkérdések, az üzemi demokrácia és így, tovább. Ezek alapján újból tüzetesen megvizsgáltuk az egyes üzemekben kapacitásunkét, állóeszközeinket és megállapítottuk, hogy mint híradástechnikai alkatrészgyártó vállalat már tartalék- kapacitásokkal rendelkezünk. Eddig pedig mindig az volt a probléma, hogy nem tudtuk az igényeket kielégíteni. És ez a kapacitás, tovább bővíthető beruházások nélkül. Eddig nem vállaltuk például különleges és kis sorozatú transzformátorok gyártását azzal, hogy azok nem kifizetődőek. Csak alkatrészeket gyártottunk és azokat adtuk el a felhasználó vállalatoknak, amelyek összeszerelték. Most elhatároztuk, hogy erre a célra külön üzemet szervezünk, ahol a műszaki előkészítés és az adminisztráció egyszerűsítésével, megjelelő árpolitikával még mindig olcsóbban tudjuk legyártani ezeket a transz- formátorolcat, mintha a rendelő maga állítaná azokat elő. A kapacitások gazdaságos kihasználása szükségessé teszi a műszaki fejlesztés, a gyártmány- és gyártásfejlesztés meggyorsítását. Az új gazdasági mechanizmus gyorsabb, rugalmasabb, bürokráciamentesebb műszaki fejlesztést kíván. Eddig egy új gyártmány, amíg a tervezéstől a tömeggyártásig eljutott, két-három évig tartott. Megtettük máris a szervezési intézkedéseket, hogy a felére, egyharmadára csökkentsük az új gyártmányok átfutásának az idejét ülagécsi Károlpé, a Monon Járási KiSZ-bizoitság megbízott titkára Felszólalásában a járás fiataljainak életével, problémáival foglalkozott. Elmondotta többek között, hogy egyre kevesebb azoknak a felnőtteknek a száma, akik ma még általánosítanak egy-egy cselekedet láttán. Ugyanakkor nőtt a száma azoknak, akik Látva a problémákat, a gondokat, a fiatalok segítségére sietnek, elismerik munkájukat, számítanak rájuk, mert valóban lehet a mi fiataljainkra számítani. Ezt bizony ítják azok az eredmények is, mi szerint nem egy üzemben, nem egy termelő- szövetkezetben a munkaverseny kezdeményezői, a szocialista brigád cím elnyeréséért harcolók élenjárói a KISZ-fiatalok. Hogy ez így van, abban nagy szerepe van annak, hogy ifjúságunk érzi a párt, a gazdasági vezetők segítségét, támogatását. Egyre több helyen vonják be őket, az őket érintő kérdések és problémák megtárgyalásába. Az elért eredmények mellett azonban szólni kell gondjainkról, problémáinkról is. Az eleven, pezsgő élet sokszor megtorpant például a helyiséghiány miatt. Ma már sok olyan párt- szervezet van, amely otthont nyújt a KISZ-ta- goknak is, sok művelődési ház várja szépen berendezve a fiatalokat, de ugyanakkor vannak még bezárt ajtók, kihasználatlan művelődési otthonok. Ami szintén gond: KlSZ-szerve- zeteink kulturális életében a klubfoglalkozásokhoz sokkal több felszerelésre lenne szükségünk, az eddiginél sokkal többet keli, hogy tegyenek üzemeink, termelőszövetkezeteink azért, hogy a kulturális alapból több jusson erre a célra a fiatalok számára. A vezetőkre, a pedagógusok fokozottabb segítségére is szükség van. Legyünk mi felnőttek sokkal többet a fiatalok között. Csak úgy tudjuk megérteni örömeiket és gondjaikat. Varga Péter, a Pest megyei Tanács vb-elnöke Jó összefoglaló és egyben hasznos útmutató is ez a mai értekezlet — kezdte felszólalását a megyei tanács vb-elnöke. — A kommunista vezető úgy van a maga területével, ha valahol hibát, gondot, problémát lát, szeretné azt mielőbb megoldani. Az igények kielégítésekor azonban először számolnunk, gondolkoznunk kell és csak azután cselekedhetünk. Munkánk során azonban azt is tapasztalhatjuk, hogy nem pusztán az anyagiak; hiánya akadályozza; a gyorsabb előrehaladást, hanem a széréeSőmtlrika hibái csakúgy,' mint a szemléletbeli problémák. A továbbiakban a tanácsi szervek munkájával foglalkozott a felszólaló. Az új mechanizmussal kapcsolatban elmondotta, hogy szükségét látja a tanácsi munka megváltoztatásának. Hatékonyabbá és gyorsabbá kell tennünk a munkát, minden területen — mondotta. — Érezzük, hogy mi nemcsak nagyobb gazdasági és politikai hatáskört kapunk az elkövetkezendő időben, hanem nagyobb és fokozottabb felelősség is hárul ránk, ahogvan arról, az eddigi felszólalók is beszéltek. Már most, az előkészítés időszakában számítanunk kell ezekre a feladatokra. Az új mechanizmussal kapcsolatban szeretném még megemlíteni, egyesek úgy képzelik, el az új gazdasági mechanizmust és azt már nekem személyesen is mondották, hogy az nagyon jó dolog lesz, hiszen, ami eddig nem volt szabad, az szabad lesz a jövőben. Nem érthetünk egyet ezzel az elvvel. Véleményem szerint az új gazdasági mechanizmus a gondosabb tervezés, a jelentkező szükségletek a laposabb felmérésének, az önállóbb munkának és a jobb gazdálkodásnak a szabadságát jelenti. Ahol nem így cselekszenek, ott gyorsabban szembetűnnek majd a hibák, mint a jelenlegi időszakban. Nem lesz takaró a jogszabály, nem lesz takaró a központi utasítás, amelyre ma még sok esetben hivatkoznak egyesek. Beszámolhatok arról a pártértekezletnek, hogy sok területen biztatóan halad a munka, mégis a nem termelő tanácsi beruházásokat kisebbre méretezték, mint ahogy előzetesen szükségesnek láttuk. A tanácsi beruházásban épülő tanácsi lakások száma 1200. Ez kevés. A lakások zöme mintegy Í4 ezer, a harmadik ötéves terv időszakában főképpen magánerőből és OTP-akció keretében épül fel majd. A lakásépítkezésekkel kapcsolatban néha olyan intézkedésekre is kényszerülünk, amelyekkel nem lehet egyetérteni. Ebben az esztendőben például elakadt a téglaellátás. Később kevés volt a cement, a betonacél. Az Építésügyi Minisztérium kezdeményezésére köteleztek bennünket, hogy hozzunk létre kislakásépítési bizottságot, mintha ettől megjavulna az anyagellátás! Sokkal jobban örültünk volna, ha az anyagellátás folyamatos biztosítása érdekében történtek volna intézkedések. A lakásépítkezéssel kapcsolatban megemlített egy másik problémát is. Az állami és a szövetkezeti lakásokhoz kapcsolódó járulékos beruházások összege nagyon aránytalan. Van egy tervhivatali norma és eszerint határozzák meg, hogy mondjuk ezer lakáshoz hány tanterem, milyen szociális létesítmény épüljön. A gyakorlati élet azonban más, mint ez a statisztika. Kiderül, hogy ezekbe az új lakásokba általában fiatalok költöznek, s még be sem fejeződik az új lakótelep építése, máris kicsinek bizonyul a bölcsőde vagy más intézmény. Mire kényszerül ilyenkor az ember? Olyan intézkedésekre, amelyek enyhén szólva nem szabályosak. Vácott például kénytelenek voltunk két lakást átalakítani, hogy a gyerekeket el tudjuk helyezni valahol. Ezeket az ellentmondásokat meg kell szüntetni. Reméljük, hogy az új gazdasági mechanizmus nagyobb lehetőségeket ad ahhoz, hogy saját tapasztalatainkat az életben hasznosíthassuk. A továbbiakban az iskolahelyzetről, a tanteremhiányról beszélt. Elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv készítésénél a felmérések azt mutatták, hogy a megyében 210 tanteremre lenne szükség. Amikor azonban anyagi kérdésekre került a szó, be kellett látnunk, hogy jelenleg még csak 148 tanterem létesítéséhez van meg az anyagi erőforrásunk, de még ezeknél is számolnunk kell a lakosság társadalmi aktivitásával. Befejezésül Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke a következőket mondotta: — Mindahnyiunkat örömmel tölt el, ha egy-egy új iskolát, utat, lakást vagy közművet adunk át rendeltetésének. Az elmúlt időszakban sok ilyen örömben volt részünk. Hogy most mégis elsősorban a problémákról beszéltem, azt azért tettem, hogy az elkövetkezendő időszakban még több legyen az öröm és kevesebb a gond. Varga Péter felszólalása után ebédszünet következett. Lendvai István, a Budai Járási Pártbizottság első titkára Felszólalása elején a járás jelentős iparával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a nagyvállalati ösz- szevonások, a termelékenység gyors növelése, a műszaki fejlesztés erőteljesebbé tétele nagy feladatokat rótt a dolgozókra, éppúgy, mint az irányítószervekre. 1965- ben a terme65 már a 90 százalékot is elérte. Korszerű, új gyártmányok tucatjai készülnek a járás ipari üzemeiben, így például az elektrolit kondenzátorok, modern olajkályhák a Mechanikai Művekben, új, a nemzetközi követelményeknek megfelelő ipari armatúrák az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban s továbbra is ez a cél: minél versenyképesebb termékek gyártásának biztosítása. Lendvai elvtárs a továbbiakban a gyártmányfejlesztés hatékonyságával foglalkozott s hangsúlyozta, hogy itt még nehézségeket okoz a nagyvállalati szervezet kialakulatlansága, a módszerek kiforratlansága, s néhány helyen tapasztalható túlcentralizáltság is. Nagyobb önállóságot kell biztosítani nemcsak a gyáraknak, hanem a gyáregységeknek is, ez azonban nem jelenti — mert vannak, akik így gondolják — a termelés pártellenőrzésé- nek csökkenését. Arról van szó — mondotta —, hogy még hatékonyabbá tegyük a termelés pártellenőrzését. Ehhez új utakat kell keresni, hatásosabb módszereket, s mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy a bajok-gondok felismerése nem azonos a megoldással, s csak a felismerésig eljutni, nem elég. A továbbiakban részletesen foglalkozott a pártirányítás módszereivel s hangsúlyozta: semmi szükség operatív beavatkozásra. Meg kell határozni a kérdések fontossági sorrendjét, s a pártszervezetek, azok vezetőségei, valóban csak a leglényegesebb, az üzem egészét érintő termelési kérdésekkel foglalkozzanak, a napi operatív teendők ellátásában biztosítsanak teljes önállóságot a gazdasági vezetőknek. A járás ipari problémáinak vázolása után a mezőgazdasági termelés kérdéseivel, a termelőszövetkezetek fejlődésével foglalkozott Megállapította: — Termelőszövetkezeteink az országos átlagnál jóval gyorsabban fejlődtek s ebben jelentős szerepe volt a segéd- és melléküzemági tevékenységnek. Továbbra is szorgalmazni kívánjuk ez irányú törekvéseik fejlesztését — hangsúlyozta — azonban megjegyezzük: elsősorban a mezőgazdasági terményekkel összefüggő feldolgozást kell szorgalmazni. Az ilyen melléküzemági tevékenység egyaránt hasznos a termelőszövetkezet tagjainak és a népgazdaságnak is. A továbbiakban a mezőgazdasági üzemek állattenyésztésének helyzetével, problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy, sajnos, sok helyen még nincs meg a korszerű zoótechnikai eljárások alkalmazásának lehetősége, s éppen ezért az állati termékek egy részének önköltsége igen magas. A költségszemléletet, az ehhez igazodó gazdálkodást kell szorgalmazni termelőszövetkezeteinkben. — mondotta — s meg kell értetni a tagsággal is, hogy ez szolgálja leginkább növekvő jövedelmét. — Igen hasznosnak, tartjuk a szövetkezetek szövetségének létrehozását, valóban nagy lehetőségek rejlenek ebben. Máris van igény járásunkban e szervezet tevékenységére, és reméljük, hogy a közeljövőben ezek az elképzelések realizálódnak is. Támogatjuk a termelőszövetkezetek közös vállalkozásait,' baromfikeltetők, takarmánykeverék-előállító üzemek termelőszövetkezeti közös vállalkozásként való létrehozását Felszólalása befejező részében Lendvai elvtárs a járás őszibarack-termelőinek gondjaival foglalkozott, majd a termelőszövetkezeti pártszervezetek fejlődésének nagy jelentőségét méltatta. — Végezetül segítséget szeretnék kérni — mondotta — a budai járás sajátos problémáinak megoldásához. A lakosság négy év alatt 25—30 ezer fővel nőtt, a járásokat tekintve, nálunk a legkedvezőtlenebb a lakáshelyzet, a legtúlterheltebb a kereskedelmi hálózat'. Kommunális gondjaink már csak azért is súlyosak, mert a járás lakosságúinak növekedése továbbra is rendkívül gyors ütemű, s ez indokolja, hogy az anyagi lehetőségekhez mérten fokozott segítséget kapjunk. Lendvai István felszólalása után szünet következett Szünet után Szakali József, a pártértekezlet elnöke közölte, hogy sok üdvözlő távirat érkezett a tanácskozáshoz. Több táviratban jelentik, hogy kongresszusi felajánlásaikat sikeresen teljesítették. Táviratok érkeztek a Pestvidéki Gépgyárból, az abonyi Kossuth Termelőszövetkezetből, a Dunaimenti Hőerőmű dolgozóitól, a Váci Városi Tanácstól, a KISZ budai járási bizottságától, a Mechanikai Művek pártszervezetétől, a váci Forte-gyár párt- és KISZ-szervezetétől, a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat dolgozóitól. — A pártértekezlet nevében a táviratot küldőknek köszönetét mondunk és szívből kívánjuk, hogy kongresszusi felajánlásaikat teljesítsék — mondotta Szakali elvtárs, majd így folytatta: — Mi is igyekszünk teljesíteni a pártértekezletre háruló feladatokat. ILKU PÁL FELSZÓLALÁSA nku elvtárs felszólalása elején tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és sikeres munkát kívánt a pártértekezlet részvevőinek. Ezután a következőket mondotta: — öröm érezni, tapasztalni azt a felelős kommunistákhoz méltó légkört, amely itt, ebben a teremben uralkodik. Ügy hiszem nem tévedek, ha azt mondom, jól tükrözi e légkör azt a politikai pezsgést, élénkülést, amely országszerte megmutatkozott a kongresszus felkészülése során, amely nemcsak a kommunisták között, hanem az egyszerű dolgozók között is érezteti hatását. — Ha figyelmesen elolvassuk a megyei párt- bizottság írásban benyújtott beszámolóját, s ahhoz hozzávesszük azt, amit a megyei pártbizottság titkára itt szóban elmondott, örömmel és elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy Pest megye kommunistái és dolgozói jó munkát végeztek, sikerrel fáradoztak a párt politikájának megvalósításán, szocialista hazánk építésén. Ügy hiszem, akkor szolgáljuk igazán jól a párt politikáját, akkor teszünk teljes mértékben eleget feladatainknak, ha megőrizzük azt a pezsgést, élénkséget, amely társadalmunk minden rétegében tapasztalható, ha sikerül a kongresszusi felkészülésadta lendületet a jövőben is megtartani, a jó módszereket továbbfejleszteni, tökéletesíteni. Felszólalása további részében üku Pál elvtárs a nemzetközi helyzet különböző kérdé(Folytatás a 6. oldalon)
