Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
2 “rÄ'iriflP 1966. NOVEMBER 4.. PÉNTEK Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) összetételéből következik, hogy differenciált eszmei, politikai nevelőmunkmt kell végezni. E tevékenységet elsősorban a lélekszámban is nagy, de társadalmi fejlődésben számarányát is meghaladó jelentőségű munkásosztályra, valamint a termelőszövetkezeti parasztság nevelésére kell irányítani. E két alapvető osztály szoros együtfcmunkálkodása, szövetségének erősítése még nem befejezett folyamat. De nem elhanyagolható a megye kulturális és politikai életében nagy szerepet betöltő értelmiség, főleg a pedagógusok, orvosok körében végzendő munka sem. A beszámoló elemző módon tárgyalta az elmúlt négy év eredményeit, nem feledkezve meg a gondokról, a fennálló hiányosságokról sem. A megtett utat az jellemzi, hogy megyénk biztatóan fejlődött, városaink, fal- vaink szépültek. Az elért eredmények részét Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! Pártértekezletünk időpontja történelmi évfordulóval esik egybe. Tíz éve, hogy a Magyar Népköztársaságra törő gyilkos ellenforradalmi erőkkel szemben, népünk megvédte hatalmát, a munkáshatalmat. Győzelmünket hű barátunk és védelmezőnk, a Szovjetunió testvéri támogatása biztosította. A megbocsáthatatlanul hibás Rákosi-féle vezetés miatt a párt, mint egységes erő nem tudott hatékonyan fellépni az ellenséges erők támadásával szemben. Az egyes kommunisták személyes bátorsága és elszántsága csak a szovjet csapatok segítségével lehetett eredményes. A proletár internacionalizmus eszméjétől vezérelve hullatták vérüket és áldozták fiatal életüket a szovjet nép fiai. Párt- értekezletünk első közös megnyilatkozása legyen: köszönetünk és hálánk tolmácsolása a szovjet népnek és dicső pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Őrizzük mártírjaink dicső emlékét Az ellenforradalom napjaiban a magyar nép szabadságának védelmében, a munkáshatalom védelmében a munkásmozgalom mártírjainak sora megnőtt. Pest megye dolgozói a hős szovjet katonák neve mellett kegyelettel őrizik Biksza Miklós, Sziklai Sándor, Kiss Lajos, Lakatos Péter, Gavló József, Lengyel László, Halmi József, Bene Mihály, Nagy Vilmos, Lázár Flórián elvtársaink, a magyar kommunista mozgalomért, a magyar nép szabadságáért küzdők emlékét. Szívünk egész melegével fordulunk mártírjaink szüleihez, a feleségekhez, a testvérekhez, a gyermekekhez: Elvtársaink, akik szívetekben őrzitek hozzátartozóitok képét; veletek vagyunk és soha nem feledve mártírjaink hősi tetteit, ismét megfogadjuk: megőrizzük dicső emléküket. Vérzivataros időben kovácsolódott újjá pártunk. Tíz évvel ezelőtt, ezekben a napokban kezdődött meg az MSZMP újjászervezése. Ez időszak történelmi tanulságai mélyen belénk- vésték, örök érvényű tanulsággá tették a párt egységéért érzett felelősségünket. Soha nem feledhetjük: egység nélkül nincs párt, párt nélkül nincs munkáshatalom! Az elmúlt tíz év minden napja, perce tanúsítja, hogy népünk pártunkkal összeforrva, annak vezetésével szilárd elhatározással és következetesen halad előre a szocializmus útján. A pártvezetés egysége szilárd Tisztelt pártértekezlet, kedves elvtársak! Amikor munkánkról számot adunk, elmondhatjuk, hogy a párt politikáját igyekeztünk ingadozás nélkül, torzításoktól mentesen képviselni, harcolni annak megvalósításáért. Azért alkotják szocialista hazánk egészséges fejlődésének. Az elért eredmények, a megye lakosságának lelkes szorgalma ad erőt a további munkához. Végezetül a beszámoló megállapította: „Biztosak vagyunk abban, hogy a megye kommunistái egységesen, a munka élvonalában küzdenek a IX. kongresszus irányelveiben megjelölt feladatok, célkitűzések megvalósításában. Biztosítjuk pártunk rövidesen összeülő kongresszusát, hogy Pest megye kommunistáira, dolgozóira biztosan számíthat jövő terveink megvalósításában. Pártunk IX. kongresszusától azt várjuk, hogy erősítse meg és folytassa tovább a kialakított politikai irányvonalat.” Szakali József elnök megnyitója után Cser- venka Ferenoné, a megyei pártbizottság első titkára tartotta meg szóbeli kiegészítő beszámolóját. tudtunk írásos és szóbeli beszámolóinkban eredményekről szólni, mert: a pártvezetés egysége szilárd; a Központi Bizottság rendszeresen ülésezett és a legfontosabb kérdésekben iránymutató állásfoglalásokat és határozatokat hozott; a sok helyről érkező kritikai észrevételek figyelembe vételével a tájékoztatás megjavult; a megyei pártbizottság kapcsolata a Központi Bizottság osztályaival rendszeres és szoros; a különböző minisztériumokkal és főhatóságokkal a korábbiakhoz mérten szorosabbá vált az együttműködés. Több fontos kérdésben, jelentős segítséget adtak az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium vezetői. Mindezek kedvező hatással voltak munkánkra és eredményeinkre. Biztos alapokról fejlődve Kedves elvtársak! Úgy gondoljuk, nem kell külön hangsúlyozni: a megye története nem négy évvel ezelőtt kezdődött. Eredményeinket a korábbi évek munkájának szilárd alapjára építve értük el. A termelőszövetkezetek megszilárdulása úgy következhetett be a beszámolási időszakban, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése azt" megelőzően, az 1931—62-éá évbén befejeződött Hasonló a helyzet a megye iparánál is. A korábbi esztendők eredményei tették lehetővé, hogy a megye ipari termelése, az országos átlagot jóval meghaladva, 97 százalékkal emelkedett. Így sorolhatnók tovább mindazt, amely előrehaladásunk fejlődését, alapját képezte, Eredményeink azt bizonyítják, hogy élni tudtunk lehetőségeinkkel, jól hasznosítottuk adottságainkat. Mivel írásos beszámolónk dokumentálja a megye fejlődésének adatszerű tényeit, nem kívánjuk azokat elismételgetni, de megragadjuk az alkalmat, hogy köszönettel forduljunk mindazokhoz, akik segítői, támogatói voltak ügyünknek. Tolmácsoljuk a pártértekezlet elismerését annak a sok ezer kommunistának, akik megyénkben teendőről teendőre, feladatról feladatra, mindig és mindenhol, mindenkor készen álltak cselekedni a párt hívó szava nyomán. Elismerés illeti azokat az idős, veterán elvtársakat, akik korukat megcáfoló energiával tevékenykednek sorainkban, akik jól megérdemelt nyugdíjas pihenő idejük nagy részét is a párt szorgos katonáiként töltik. Köszönetünket fejezzük ki azoknak a párton- kívüli aktivistáknak, akik a párt politikájának sok fontos kérdésében, azok megmagyarázásában és gyakorlati valóra váltásában támogatóinknak, barátainknak bizonyultak. Befejeződött az őszi vetés Kedves elvtársak! Megyénk gazdasági életének néhány kérdését, jelentőségük miatt szóban is szerelném megemlíteni. Örömmel jelenthetjük a pártértekezletnek, hogy a IX. kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyt mind az iparban, mind a mezőgazdaságban nagyszerű munkasikerek, jelentős eredmények teszik maradandóvá. A verseny eredményei nagyfokú hozzájárulást jelentenek ahhoz, hogy harmadik ötéves tervünk első évét — előreláthatóan — a vártnál kedvezőbben zárhatjuk. Jelenthetjük, hogy gabonafelvásárlási tervünket 1966-ban, immár harmadik éve, jelentősen túlteljesítjük és ezzel becsülettel elősegítjük az ország kenyérgabona-szükségletének saját termésből való kielégítését. Őszi vetéstervünket a pártértekezlet megkezdéséig majdnem teljes egészében telj esi lettük, mindössze 7—800 hold van még hátra, s reméljük, ezt is ma vagy holnap bevetik. Több termelőszövetkezetből érkezett olyan kívánság, óhaj, hogy csökkenteni szeretnék kenyérgabona-vetésterületüket. Mi is kívánatosnak tartanánk ezt, hiszen a megye állatállományának nagyobb arányú és gyorsabb fejlesztése éppen a krónikus takarmányhiányon akad el. A felszabaduló területtel tehát enyhíthetnénk takarmánygondjainkon. Ezért felhívással fordulunk a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőihez, tegyenek meg mindent az elkövetkezendő időben azért, hogy a kenyérgabona-termőterületeken minél nagyobb termésátlagokat érjünk el, mert csakis a hozamok növekedése teszi lehetővé, hogy a későbbiekben lehetőség nyíljék a kenyérgabona vetésterületének csökkentésére. Megyénk adottságai sajátosak Néhány problémára ki szeretnék térni kommunális kérdésekkel kapcsolatban is. Jól tudjuk, hogy országos gond a lakás, a tanterem, a kórházi ágy. Mégis, a tények azt mutatják, hogy hosszú éveken át Pest megye sok más területtel szemben hátrányosabb elbánásban részesül. Ennek magyarázata abban a hibás szemléletben keresendő — ami hosz- szú ideig uralkodott és sajnos még ma is felfelbukkan —, hogy a fővárosban történő minden fejlesztés a megyét is kedvező helyzetbe hozza. A Politikai Bizottság Pest megyéről szóló 1965 márciusi határozata mélyrehatóan foglalkozik szűkebb pátriánk problémáival. Azóta van némi változás a megyei igények elbírálásában, de úgy ítéljük meg, hogy egyes főhatóságok — és itt elsősorban az Országos Tervhivatalra gondolunk.— még mindig nem látják teljes nagyságukban, realitásukban gondjainkat. Példaként hivatkozhatunk arra. hogy megyénkben az állami beruházásokból épülő lakások száma más megyékhez viszonyítva rendkívül alacsony, bár köztudott, hogy igen nagy létsz.ámú a bevándorlás, elsősorban a főváros környékén, településeink lakosságának létszáma rendkívül gyorsan nő, s ugyanakkor nagy számmal található szükséglakás is. Igen nehéz a megye helyzete a tantermi ellátottság tekintetében is. Igaz, sokat tettünk annak érdekében — és ehhez a Művelődésügyi Minisztériumtól nagy segítséget kaptunk —, hogy növekedjék a tantermek száma, de még mindig jelentősen elmaradunk az igényektől. Elég itt megemlíteni legfiatalabb városunk, Gödöllő helyzetét, ahol a tanulók száma 20 év alatt a háromszorosára növekedett, de nem sikerült egyetlen új tantermet sem építeni, sőt a meglevő tantermek egy része is csak szükségmegoldásnak tekinthető. A megye más területeiről is sorolhatnók hasonló, gondjainkat jelző példákat. Jelentős feladatokat ró ránk a kórházi ágyak számának növelése. Igaz, Vácott és Cegléden felépül egy-egv 460 ágya3 kórház, de a megyei kórház kérdése mindmáig megoldatlan. . Kérjük,, hogy a népgazdaság erejének növekedéséhez mérten a tervezetten túl is fordítsanak gondot az illetékes szervek Pest megye jelzett problémáira, adjanak segítséget ahhoz, hogy több tanterem, lakás, kórházi ágy szolgálja megyénk lakosságátSikeres vezetőségválasztó taggyűlések Elvtársak! A párt belső rendjének megfelelően a vezetőségválasztó taggyűlések és pártértekezletek rendben lezajlottak. Szeptember elseje és október hetedike között 1014 pártszervezet választott vezetőséget és a vezetőségek tagjainak 67 százalékát ismét megválasztották. Még jobb az arány a párttitkárok esetében, akiknek 78 százalékát újraválasztották. Örömmel mondhatjuk, hogy javult a nők aránya, mert míg 1964-ben 96, jelenleg 127 elvtársnőt választottak meg párttitkárnak. A taggyűléseken a párttagság 87 százaléka vett részt, s mintegy 300—350 pártalapszer- vezetben 100 százalékos volt a megjelenés. A vitában nagy aktivitás volt tapasztalható s a felszólalók javaslatai, észrevételei komoly segítséget adnak a munka megjavításához, tevékenységünk jobbá tételéhez. A megyei párt- bizottság bekérte az észrevételeket és javaslatokat, ezeket alaposan feldolgozzuk és gondoskodunk arról, hogy kellő intézkedések történjenek, ugyanakkor ellenőrizzük azok végrehajtását is. Élénk viiaszeüem A vezetőségválasztó taggyűlésekén megalapozott észrevételek, nagy többségükben jogos bírálatok hangzottak el, a tanácskozások légkörét a pártszerűség jellemezte. A dolog természetes velejárójának tartjuk, hogy néhány ritka esetben vélt sérelem, szubjektivitás, demagógiába tévedés miatt torz vélemények is hangot kaptak. Ezek azonban ritka kivételek, nem jellemzőek. A taggyűlések, pártértekezletek összességét egészséges és éppen ezért hasznos vitaszellem jellemezte. A viták hallatán akadtak aggályoskodók. Az a véleményünk, hogy a párt munkastílusának szerves tartozéka, életeleme a vita. Maga a pártvezetés ösztönöz arra, hogy a felmerülő kérdésekről sokoldalúan, behatóan és alapos vizsgálatok alapján, meggyőződésből fakadóan alakuljanak ki az egységes állásfoglalások. A pórt akkor, és azokban a kérdésekben erős, amikor és amelyekben a tagság túlnyomó többsége magáénak érzi, belső meggyőződésből vezérelve elfogadja a tennivalókat. Ezért fordítottunk különös gondot a vitában elhangzottakra, a felvetődő kérdésekre, mert azt akarjuk, hogy a párt politikájának helyes, igaz voltáról minél többen meggyőződjenek és azt ne csupán „mert határozat” alapon képviseljék. Éppen ezért szükséges most a párttagokat foglalkoztató, a taggyűléseken elhangzó leglényegesebb három kér-' déscsoportra utalni. Az első az új gazdasági mechanizmus, a második az ifjúság, a harmadik pedig a párt belső életének kérdése. Megérteni az új mechanizmus lényegét Érthető okokból igen széles körű vita bontakozott ki az új gazdasági mechanizmus, a gazdaságirányítási rendszer reformja körül. Természetszerűleg mélyebb, színvonalasabb és sokrétűbb volt a vita az ipari üzemekben, de a mezőgazdasági dolgozók körében is fokozódik az érdeklődés. Az, hogy az új gazdasági mechanizmus szükségessége nyilvánvalóvá vált és kidolgozásra került elsősorban a párttagság jelzéseinek, a tömegek bíráló észrevételeit továbbító taggyűléseknek tudható be. Ezek hatására a Központi Bizottság mélyrehatóan elemezte gazdasági életünk kötöttségeit, bürokratikus vonósait, fejlődésünk gátjainak okait. A párttagság, de az egész közvélemény helyeslésével találkozott a Központi Bizottság azon elhatározása, hogy gazdaságirányítási rendszerünkön változtatni kell, mert — a fejlődés egyenes következménye ez — a régi mechanizmust túlhaladta az élet. Mégis, most, amikor az új gazdasági mechanizmus előkészületeinek fontos lépéseit tesszük meg, nem mindenütt és nem mindenkinél érezzük az újért való következetes és tántoríthatatlan kiállást. Többféle oka is van ennek. A bonyolult, a nagy egészet átfogó gazdasági intézkedések megértése nem könnyű, s különböző közgazdasági fogalmak és tényezők az emberek egy része előtt ma még ismeretlenek. Ugyanakkor tör- vén.yszerűen élnek a régi sémák, hat még a megszokotthoz való ragaszkodás is. Mindehhez hozzájárul. hogy minden újban, tehát így az új gazdasági mechanizmusban is van egy sereg, ki nem próbált, bizonvos kockázatot jelentő dolo*. és ez bizonytalansági érzést kelt. Végezetül e témánál szólni kell arról is, hogy a reform bejelentése egybeesett bizonyos ár- és bérintézkedések végrehajtásával. A tömegek előtt világossá kell tennünk, ho.sv ez szükséges, de ewedi Példa volt, és eéi'mk továbbra is, a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése. Nagyobb öntevékenységet Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolati ban ugyanakkor — ez az érem másik oldala tapasztalható, bizonyos csodavárás, tétlenbe-1 dés is. Elég lassan halad a felkészülés, csak az átszervezésre vonatkozó elképzelések dominálnak, ugyanakkor a tartalmi kérdések háttérbe szorulnak. Nem toppanhatunk meg. nem lehet a párt Központi Bizottságára s más felsőbb szervekre hagyatkozva várni, halogatni a teendőket, öntevékenyen, nagy ^ önállósággal menjenek elébe a helyi vezetők, a helyi irányító szervezetek a reform intézkedésiéinek és biztosítsák a kellő átmenetet. A párt Központi Bizottsága az elmúlt hetekben leszögezte, hogv alapelvünk változatlan: a fejlődő életszínvonal érdekében növelni kell a nemzeti jövedelmet. Ezt szolgál ja a gazdaságirányítás új rendszere is. Bár érthetően ez önmagában nem oldhat meg mindent. Ezeknek az elveknek a megértetése és a tömegek körében való magyarázása, párttagságunk elsőrendű feladata. A kommunistáknak alapvető kötelessége határozottan fellépni a rosszindulatú ferdítések, ellenséges híresztelések ellen, mert éppen mi, kommunisták vagyunk azok. akik elsőként és élesen szóvá tesszük hibáinkat, de ugyanakkor eev percig sem tűrjük az ellenséges aknamunkát! A tömegek mindig hozzánk, kommunistákhoz fordulnak, ha valamire választ keresnek. Tőlünk, kommunistáktól várják a megoldást problémáikra, az útmutatást a tennivalókra. Pártunk kidolgozta, tehát megadta a választ a megoldás módjára, kijelölte további előrehaladásunk útját! Rajtunk, kommunistákon, minden egyes párttag helytállásán múlik, hogv a dolgozók megértsék: velük és értük akarjuk az újat, a jobb életet szolgáló gazdasági eredményeket. Élezzük munkánk gyengeségeit, s felelősségünket azért, hogy párttagságunk eszmei-politikai felkészítése még nem megfelelő. Éppen ezért a IX. kongresszus határozatainak feldolgozásánál erre különös gondot kell fordítanunk. Alkotó fiatalság Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! A taggyűlési vitákban különösen sok szó esett, fiatalságunk problémáiról és nem mindenkor a realitásoknak megfelelően. Hiba lenne, ha valamiféle ..nemzedéki” kérdést csinálnánk ebből, s csak azt látnánk meg, ami fiatalságunk kisebb részénél negatív, ellenszenves, rossz. A mai fiatalok napjaink igényeinek pontosan úgy megfelelnek, mint mi a mi időnkben. Nyugodt lelkiismerettel állít-' (Folytatás a 3. oldalon) CSERVENKA FERENCNÉ BESZÉDE
