Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-26 / 279. szám
Nem kíváncsiság: statisztika! Milyen felméréseken dolgozik a járási statisztikai felügyelőség Ma már egész életünkön végigkísér bennünket a statisztika. Az újszülöttekről, iskolásokról, majd a termelésben részt vevőkről, házasulókról, válóperesekről és az elhaltakról pontos adatokat állít össze a statisztikai hivatal. A házasulandókat meglepi, hogy a ceglédi anyakönyvi hivatalban házassági szándékuk bejelentésekor számtalan kérdésre kell válaszolniuk. A hivatalnok türelmesen sorolja a kérdéseket. Hányadszor házasodnak? Iskolai végzettségük? Gyermekeiknek száma? stb. Arról is érdeklődnek, gondolnak-e továbbtanulásra a házasulandók, dolgozik-e a majdani asszonyka, hol és milyen körülmények között jognak lakni. Vannak ennél furcsább kérdések is. Amikor a házasság előzményeiről tudakozódik a statisztikai hivatal. Hogyan ismerkedtek meg, mikor (munkahelyen? iskolában? üdülésen? szórakozóhelyen? vagy talán újsághirdetés alapján?). Mennyi ideje határozták el, hogy egybekelnek? Hány gyermeket szeretnének? — s végül a divatos kérdés is elhangzik: kicsi vagy kocsi?... Virág Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal járási felügyelőségének vezetője elmondotta, hogy ezek az adatok reprezentatív felmérést szolgálnak. A KSH népesedés statisztikai főosztályán külön tudományos munkacsoport foglalkozik a beérkező válaszok feldolgozásával. — Nálunk más jellegű munka folyik. Elsősorban a mező- gazdasági termelőszövetkezetek különféfe gazdálkodási adatait gyűjtjük be. Eligazítást adunk a szövetkezeti adminisztrátoroknak a jelentések helyes elkészitéséhez. Ellenőrizzük az adatok helyességét — nemcsak számszakilag, de logikailag is. Ahol hibát találunk, kijavíttatjuk a beküldővel, majd gépi feldolgozásra a megyei igazgatósághoz küldjük. Végül jelentő tömbökbe kerül az adatszerű tájékoztatás. A járási és városi tanács, valamint a nagykőrösi tanács mezőgazdasági osztálya így jut hozzá a számára nélkülözhetetlen adatokhoz. — Minden évben részt veszünk az országos állatszámlálásokban. Egyes községekben januárban, júniusban és októberben is összesítjük a sertések és szarvasmarhák számát. Feladataink közé tartozik a mezőgazdasági földterületek hasznosításának felmérése, vetésterületek, őszi terméseredmények megállapítása, a szakemberek termésfelmérő bizottságai útján. Újabban a mezőgazdasági termelés költ- ségalákulásával is foglalkozunk — mondotta Virág Ferenc. — A járás öt termelőszövetkezetében olyan felmérés készül, amely a gazdálkodás minden területéről gyűjt adatokat. A háztáji gazdaságok kapacitásának megállapítása a családok foglalkozás szerinti megoszlása mind fontos adat. — A piaci árak alakulását is folyamatosan figyelemmel kísérjük. Egy-egy piaci napon felírjuk a termények, zöldség, gyümölcsfélék leggyakrabban tapasztalt árát és az állatok értékesítését is figyelemmel kísérjük. — Itt készül a város és a járás népmozgalmi statisztikája is. A születések, házasság- kötések, halálozások, letelepedés és elvándorlás mind nyomon kísérhetők. Adataink alapján például tudjuk, hogy az elmúlt évben Cegléden 341 házasságot kötöttek, 453 volt a születések száma, ezek közül 446 volt az élve született csecsemő és 442-en haltak meg. Tehát: négy főnyi volt a természetes szaporodás a városban. Tavaly 832-en költöztek a városba és' 867-en mentek el. Az ideiglenes lakóhely változtatók közül 1135-en jelentették be ideiglenes letelepedésüket, ugyanakkor 1199-en mentek el ideiglenesen a városból. — A lakosság körében végzett felmérések azt bizonyítják, hogy a kezdetben tapasztalt idegenkedés megszűnt s ma már természetesnek tartják az emberek, hogy a terv- gazdálkodásban a reális adatszolgáltatásnak nagy szerepe van. Egyre többen keresnek fel minket a tanácsok mező- gazdasági osztályaitól, a vállalatoktól, a népi ellenőrzési bizottságtól — általában a felügyeleti és irányító szervektől, mivel a tervezéshez szükséges adatok nálunk találhatók — fejezte be tájékoztatását a járási felügyelőség vezetője. H£t végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Házban ma este 8 órától egy óráig táncest lesz az emeleti táncteremben. Játszik a „Lawers” gitárzenekar. Vasárnap délután: 5—9 óráig tánczenei koktél. A KGV Dózsa kultúrotthon- ban ma este 8 órától Katalinból lesz. Játszik a Klub együttes. vák). Ceglédbercel: Ma és holnap: A szárnyas Fifi (francia). Vasárnapi sportműsor Labdarúgás: NB Il-es utolsó bajnoki fordulóra egy órakor kerül sor a Vasutas-pályán a Ceglédi Vasutas SE és a Szegedi Vasutas SE csapatok közt. Teke: Délelőtt 9 órakor az Építők tekepályáján NB ll-es Mminn«» bajnoki mérkőzés lesz a Ceglédi Építők SE—Kecskeméti Szabadság: Ma és holnap: MÁV csapata közt. Nikki (amerikai). Kossuth: Vasárnap: Egy szöszi szerelme (csehszlovák). Dózsa: Ma és holnap: Három lépés a földön (lengyel). Abony: Ma és holnap: A fér- _ fi egészen más (magyar). Tör-| tel: Sok hűség, semmiért (ma- | gyár). Jászkarajenő: Ma és hol- ^ nap: Az ég kulcsa (szovjet). ^ Albertirsa: Ma és holnap: Ha-\ Iái a Cukor-szigeten (csehszlo Asztalitenisz: NB Il-es férfi bajnokság délelőtt 9 órakor a Táncsics Mihály iskolában a Ceglédi Vasutas SE—Pécsi Egyetemi AC csapata közt. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1966. NOVEMBER 26., SZOMBAT Várják a havat Scaiakszóre autók, hóekék készenlétben a KPM Közúti Igazgatósága kirendeltségén Arról, hogy a havas télre Járműveik mellett 2—2 gép- az idén hogyan készült fel kocsivezető teljesít majd szol- a KPM Közúti Igazgatósága, gálatot, és a műszakok ide- már megérkezett a hír. jén így a munkát és a fiA ceglédi járásban a köz- gyeimet megosztva éberen úti igazgatóság kiren- tudnak segítséget nyújtani a deltsége készenlétbe he- szükséges helyeken, lyezte a hó eltakarításá- a salakszóró kocsik, a hóhoz, a hóakadályok fel- ekék mellett más eszközeik számolásához gépeit. is vannak a hóakadályok Négy gépkocsi áll a rendel- megelőzésére: a 4-es számú kezésükre. Ezek közül kettő főútvonal mentén mintegy tíz- a salakszórást végzi: az kilométeres szakaszon léteegyik Pilis—Cegléd közti útvonalon, a másik pedig Ceglédtől Szolnok megye határáig. A két kocsi őrjárat- szerűen tart szolgálatot az úton, és ahol szükséges, salakot szór, hogy a zavartalan közlekedést biztosíthassa a síkossá vált úton. A kirendeltség másik két gépkocsiját hóekékkel látták el. A hóekék közül az egyik kétpalástú, a másik oldalazó eke. A gépállomással kötött szerződésük alapján szükség esetén rendelkezésükre bocsátják a DT-s vontatókat is. Népfront-előadások a téli estéken A Hazafias Népfront városi bizottsága az elmúlt évi hasznos kezdeményezés folytatásaként az újvárosi téli esték után az idei télre már négy helyen szervezett előadásokat a lakosság számára. Kiss András, a Hazafias Népfront városi titkára elmondotta, hogy az újvárosi könyvtáron kívül a Kinizsi utcai, a Déli úti és a kenderföldi iskolában kerül sor a rendezvényekre. A hat előadásból álló sorozat témái a következők: Hogyan fejlesztheti városszeretetünk Ceglédet? — Honvédelmi, hazafias kötelességünk. — Mennyivel lesz több beleszólása a dolgozóknak a termelésbe, az új mechanizmusban? — Mit kell tudni az új választásokról? A továbbiakban a pártkongresszus utáni népfrontmunkáról, majd a népfront feladatairól tartanak előadást. A részben külterületen élő lakosság számára összeállított sorozat első előadására november 28-án kerül sor, s a tervek szerint március végén tartják az utolsó „téli estét”. Az előadások időpontjáról lapunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Készenlétben a védősáv. CEGLEDEN SZÜLETETT az egységes magyar gyorsírás mega lapító ja A József Attila utca 9. számú ház helyén a múlt század végén szerény kis postahivatal működött. Radnai postamesteréknek 1891. novemberében itt született egy fiúgyermekük, aki a Béla nevet kapta. Béla gyerek Pesten járt iskolába, s már diók korában különös érdeklődést mutatott a gyorsírás iránt. Alig múlt el húsz éves, amikor a német Gábelsberg-féle gyorsírási rendszer lényeges egyéni és a magyar nyelv sajátosságára alkalmazott továbbfejlesztésével új módszert alkotott, s módszerével egyik tanítványa percenkénti 450 szó- tagszámos eredményt ért el. Csibe, a csizmavadász — Ilyen szerencse, novemberben négylevelű lóhere!.. (Pásztor Péter rajza) Csibe első osztályos. Tanító nénije — és az ellenőrző könyvecskéje — híradása szerint „korához képest túl értelmes gyerek.” Vagyis — unatkozik az órákon. mindent előre tud, belefecseg a tanító néni mondanivalójába ... A napokban délutáni sétára invitált a lurkó. Szülei konzultációra készüllek lázasan, szinte a reggeli öltöztetésen, etetésen kívül több idő r*em jutott a gyéreknél való foglalkozásra. Csibe épp ezért önállósította magái. — Mutatok neked valamit, ha elviszel kirakatot nézni — mondta, de. fel sem nézett a képeskönyvéből. — Ott, a kályha mellett, ahol ücsörögsz. jobb idő van — Nem baj — ugrott fel, mint aki rrUtris beleegyezést vélt hal- 'ani i kitérő válaszból. Fél óra nem a vd.ög — gondolta m Élindultun k Csibe szimatoló kutyagyerekként loholt kirakattól kirakatig. Leste a porcelánokat. a könyveket, a játékbolt kirakatát, — no és főként az édességek — télapóéi« vonzották szakiskola címen. A két évfolyamos iskola vezetője ma is Márfai Emilia, aki harminc- egynéhány évvel ezelőtt egy új tárgy tanításával az irodai és hivatali adminisztrátorok csapatát oktatta. Az iskolának, ma 150 tanú-, lója van. E növendékek talán nem is tudják, hogy könyvük a ceglédi születésű dr. Radnai Bélának, az egykori parlamenti gyorsíróiroda vezetőjének több évtizedes munkával fejlesztett rendszere. Dr. Radnai Béla, akinek működése a gyorsírás ügynek minden részletére kiterjedt, és aki eredeti tehetségével minden területen maradandót alkotott, 71 éves korábam, 1962. november 1-én halt meg. Budapesten, a Farkasréti temetőben temették el. A szaktudomány megállapította, hogy „életműve korunk legnagyobb gyorsírói közé emelte”. Szorgalmas munkája szép eredményét, az egységes magyar gyorsírási rendszert hivatalokban, irodákban ezrei« hasznosítják. Szomorú István Műsoron a Balázs Béla Stúdió három kisfilmje A ceglédi Kossuth Művelődési Házban a Kárpáti Aurél Irodalombarátok Társasága megbeszélést és kis- film bemutatót tart november 28-án, hétfőn este, hat órai kezdettel. A Balázs Béla Filmstúdió kisfilmjeire egyre több mozilátogató figyel fel: újszerű, ötletes témáik közvetlen embersége, minden magyarázástól mentes eszmei mondanivalója. Az ember szinte „saját hangját” véli hallani néha a rejtett magnón felvett, eredeti filmkísérő szövegekből. Ezen az estén három bemutatott kisfilmet értékelnek, elemeznek a megbeszélés során. Az esten részt vevő stúdiótagok munkájáról is tájékoztatják majd az érdeklődőket. Galagonyabogyó Az alföldi erdőkben szedik a galagonyabokrok termését. A piros bogyókat a vérnyo- náscsökkentő és az érelmeszesedést gátló gyógyszerek gyártásához használják fel. Az idei év gazdag terméséből eddig 2000 kilogrammot vásároltak fel a földművesszövetkezetek. Ki miben tudós? A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Televízió egyetértésben a Művelődésügyi és a Munkaügyi Minisztériummal — 1967 tavaszán ismét megrendezi a népszerű „Ki miben tudós?” vetélkedőt. A versenyben amelyet ezúttal három tárgyból, történelemből, földrajzból és fizikából írtak ki, minden olyan fiatal részt vehet, aki december 31 ig nem tölti be 20. életévét és egyetemi, főiskolai; vagy felsőfokú meg technikumi tanulmányait nem kezdte meg. Az ifjú tudósjelöltek a KISZ-szer vizeteknél jelentkezhetnek a vetélkedőre. A nevezéseket január 1-én zárják le. A Ki miben tudós? győzteseit külföldi utazással jutalmazzák. Az első és második helyezetteket pedig felvételi vizsga nélkül veszik fel at egyetemre. — Ugye, nem lenne nagy baj, ha most vennél nekem egyet? — Ügy, szóval én vagyok az idei télapó-felelősöd?! — kérdeztem visz- sza kajáhkodva. Hízelegve dörzsölte piros kis ábrázatát a kabátom ujjához. — Dehogy vagy az ! A télapót, azt év nem is mondtam! Olyat anyuéktól úgyis kapok. Most jó lenne egy csizma is, csokiból. *Ugye, ha becsukom a szemem, meglepsz vele? — Az se lesz baj, ha. ha bal lábas ... — es Az egykori ceglédi postamester fia a gyorsírással kapcsolatos kutatást tudományos alapokra helyezte s nagy szorgalmával már fiatalon tekintélyre tett szert. Hamarosan ő lett a fő irányítója annak a szakmai mozgalomnak, amely az akkor ismert és használt magyar gyorsírási rendszerek egyesítését, egységesítését tűzte céljául. Sok-sok harc után végre a Tanácsköztársaság idején fogadták el Radnai rendszerét, s ekkor bízták meg egy gyorsírást tankönyv megírásával is. E rendszer lényege az, hogy a gyorsírási jeleket kurzív jelrendszerbe kapcsolja össze. A hazánkban már korábban is ismert és gyakorolt „szapora írástól” — mely geometriai jelekből állt — alapvetően különbözik. Elsősorban a mássalhangzókat jelöli e rendszer, a magánhangzókat csak közvetve, a szomszédos mássalhangzó vastagításával, sor fölé emelésével, vagy a sor alá süllyesztésével fejezi ki. Radnai — a Tanácsköztársaság bukása után hallgatásra kényszerült — rendszerét csak 1927-től terjeszthette el általánosan. Ceglédi kapcsolatai megszakadtak, csupán egy tanár barátjával, Vizsolyi Gyulával maradt baráti viszonyban, aki a harmincas évek elejétől a gimnáziumban rendkívüli tárgyként tanította gyorsírási rendszerét, s így e területen ő az úttörő s az első kezdeményező, tanítványai főként fiúk voltak. Pár év múlva egy fiatal tanárnő telepedett meg a városban s a volt polgári iskolában pépes gyorsírást kezdett tanítani. Ez a tanfolyamszerű oktatás a mai napig is működik, de most már gép- és gyorsíró sített útmenti erdősáv védi a hótól az utat. Ceglédbercel közelében egy szakaszon ágakból, fából szerkesztett akadály védősáv teszi lehetővé az akadálytalan, biztos közlekedést. És ha mégis olyan hóvihar kerekedne, hogy a védősáv nem segít, ezeken az útszakaszokon is megjelennek a KPM Közúti Igazgatósága ceglédi kirendeltségének hóekés gépei.
