Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-25 / 278. szám

1966. NOVEMBER 25., FENTEK rear uecVKt w&Cú'im> 3 MIT MONDTAK VOLNA? Az ifjúságról, Albertirsa gondjairól Pintér Miklósáé, az albertirsai általános iskola igazgatója •SfcK. >/>Ä: Anyagbörze autóbusz Az Egyesült Izzó­lámpa és Villamos- sági RT anyagellá­tási főosztálya anyagbörze-autóbuszon mutatja be felesle- ! ges árukészletét. Első alkalommal a Csepel Vas- és Eém- l művek bejárata előtt „ütötték fel sátrukat”. Már az első [ órákban sok anyagbeszerző és más érdeklődő kereste fel j a gördülő kiállítást. Az anyagbörze-autóbusz elsősorban ; ipari centrumokat keres fel. Ellátogat Miskolcra, Győrbe, Dunaújvárosba és Székesfehérvárra is.-5.7 ember Csökken a születés, növekszik az elvándorlás, fogy a lakosság a nagykáíai járásban Pest megye lakossága a leg­utóbbi népszámlálás óta, 1960. január 1. és 19C5. december SÍ. között 8,6 százalékkal nö­vekedett. Ez idő alatt a nagy- kátai járás viszont 5,7 száza­lékkal, abszolút számban ki­fejezve 3944 fővel lett keve­sebb. Megdőlt tehát az a köz­hiedelem, mintha az ország iparának gyorsütemű fejlődé­se megyénk területén csupán mozgósítaná a munkaerőtartá- lékot, a lakosság számának alakulását azonban károsán nem befolyásolja, ahogy több egyéb vidékét Jónéhány más megyében az Iparban foglalkoztatott falu­siak elvándorlása már fél­évtizede észlelt folyamat, min­ket arra, hogy Pest megye sem mentes tőle, most figyel­meztet először a statisztika. Az utóbbi években fogy a ceg­lédi, a s2obí és a nagykátai já­rás népessége is. Ahol közel és ahol távol a vasút A nagykátai járás lakosságá­nak kevesbedése éppen Buda­pest közelsége miatt különösen figyelemre méltó. Hiszen szá­mos községe a budai Lánchídfő melletti 0 kilométerkőtől mindössze 40—60 kilomé­ter távolságra alsóváros lehet­ne, hivatott arra, hogy csök­kentse a főváros túlnépesült- ségét, enyhítse Budapest la­kás és közellátási gondjait. Ennek azonban természetes előfeltétele a jó és gyors köz­lekedés lenne. Ami a vasutat Jó kereseti lehetőség mellett betanítunk férfi és női munkaerőket (forgácsoló, sajtoló és zománcozó munkakörökre). FELVESZÜNK MÉG: géplakatos, villanyszerelő, hegesztő szakmunkásokat, valamint kazánfűtőket és takarítónőket JELENTKEZÉS: Főv. Gázkészülék- gyártó Vállalat Budapest XIII., Révész u. 27—31. Munkaügyi osztály MEGKÖZELÍTHETŐ: 15-ös villamossal Margit-hídtól, illetve Váci úttól. illeti, a MÁV megtette, amit tehetett. Két éve még Nagy- kátától Budapestig és vissza négy óra negyven percet töl­tött az utas a vonaton, ma már csak feleannyit, annyira meggyorsult a munkásvonatok menetideje. Ám a járás leg­több községe messze esik a vasúttól, némelyik még a saját állomásától is, és a MÁVAUT-buszok rossz utakon sok helyre csak küszködve jutnak el. Kis statisztika A fogyatkozás egyik oka két­ségkívül a nehézkes közleke­dés. Megmutatkozik ez abban is, hogy a vasúttól távoleső községek lakossága csökken leginkább. Hat év alatt Szent- lőrinckáta népessége 15,4, Tá- pióbicskéé 14,7, Tápiószent- mártoné 11,8 százalékkal lett kevesebb, de Nagykátáé mindössze 1,8 százalékkal. És a szintén vasút mellett fek­vő Tápiószecső a járás 15 községe közül az egyetlen, amelyben a lakosság száma nemhogy kisebb lett, de 5,8 százalékkal növekedett. A járáshoz jelenleg tartozó községekben 1869-ben az első népszámláláskor 32 065, 91 év­vel utóbb az 1960-as népszám­láláskor pedig 69 554 embert írtak össze. 1965. év végéig ez a szám mindössze 65 610 lett. Mindenesetre a járásból hi­ányzók élnek, de másutt és az elvándorlók száma jóval meg­haladja a két utolsó számadat különbözetét. Közel ötezerre tehető. Viszont ha lényegesen kevesebben, bevándorlók is jönnek, hat esztendő alatt évente vagy száz ember távoli országrészekből, hogy közelebb kerüljön fővárosi munkahe­lyéhez és családjával együtt él­hessen. Többségük, mégha há­zat is vásárolt, a nagykátai járást csak pihenőhelynek te­kinti, s amint lehetősége adó­dik, vonul tovább a járás ván­dorainak útján, eljut Gyöm- rőre, Maglódra, sőt egyenesen Budapestre. A be- vagy átvándorióknál jelentősebben kisebbíti azon­ban a fogyatkozást a születé­sek és a halálozások számará­nya. Mert noha évről évre egyre kevesebben, mégis töb­ben születnek, mint ahányan meghalnak. Ezer lakosra szá­mítva 1965-ben 11,2 halálozás, 12,7 születés esik, vagyis a természetes szaporodás 1,5. De az egész megyében 3,6! Ipart! Ipart! Ipart! Antalfia Jenő, a járási párt­bizottság titkára mondja: — Mezőgazdasági jellegű járás sem lehet meg ipar nél­kül. Elsősorban mezőgazdasá­gi jellegű ipar kellene. Ugyanezt hangoztatja dr. Lakatos József, a járási ta­nácselnök és Monda János Nagykáta tanácselnöke is. — Nagyon gyenge a helyi szolgáltató iparunk, itt is szükség lenne jó munkaerők­re — ezt a községi tanácsel­nök mondja. Községében 4500 bejáró lakik. — Most készü­lünk megépíteni a vízvezeté­ket. A házakba is be kell majd szerelni, de az egész já­rásban egyetlen vízvezetéksze­relő kisiparos el, Kőkén. A nők foglalkoztatottságának ér­dekében a megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat ceglédi konfekció üzemága részleget telepít ide. A község telket ad, jövőre megépül a műhely háza, és akkor mintegy 450 asszony, lány jut keresethez, főleg bedolgozóként. Több mint egy csepp a tengerben, mégis kevés. — Tápiószelén orkánkabá­tok varrására, Tápiószentmár- tonban bébiholmik készítésére a Május 1. Ruhagyár nyit műhelyt — sorolja a gyors­segély számba menő intézke­déseket Antalfia Jenő járási párttitkár. — Járásunk évi ti­zenegyezer tonna kenyérgabo­nát termel, de alig valamit dolgoz fel belőle. Nagy a ker­tészet, csaknem minden köz­ségben, talán lesz zöldség és gyümölcsszárító üzemünk. Pe­dig konzervgyár is elkelne vagy legalább egy savanyító. És nagyon nagy szüksége len­ne gazdaságaink állattenyész­tésének takarmánytartósító, szárító vagy pépesítő üzemre is. — Nagykátán 20, Tápiósze­lén 40 csecsemő számára van bölcsőde, a többi 13 község egyikében sincsen — dr. La­katos József járási tanácsel­nök a születések csökkentésé­nek és bizonyos mértékig az elvándorlásnak is ebben látja egyik okát. — Nincsen a járás székhelyén az általános iskolá­sok részére napközi otthon sem! Törkölyexport — borkőimport A járás vezetői úgy látják, ipari üzemek létesítése nem halogatható sokáig. Jó ötletek­ben sem szűkölködnek, ami egyelőre hiányzik, az egyedül a beruházási keret. Elmondja a járási párttitkár, hogy egye­bek mellett hiába sürgetnek, 150 embert foglalkoztató tör­kölyfeldolgozó üzemet. Minden ősszel jönnek Olasz­országból Nagykátára teher­autók és viszik a törkölyt. Bőven és olcsón vihetik, tíz­ezer holdon terem a járásban szőlő. Odakint a törkölyből többek között borkövet és gyógyszeralapanyagnak hasz­nált olajat vonnak ki. Mi pe­dig aztán mind a két terméket importáljuk... Szakoly Endre nomi hét” sok-sok élménye, a felszabadult országok zász­lóinak felvonása, megisme­rése, vezetőinek, népeinek élete nagy hatással volt a gyerekekre. Annyira, hogy saját filléreikből gyűjtenek különböző apróságokat a viet­nami gyerekeknek. Közsé­günkben tavaly óta tart a „Nemes tettek” akciója. Kez­detben ez a nevelők sugal- mazására indult, ma már belső meggyőződésből hajt­ják végre a gyerekek vál­lalásaikat. Úttörőink többsé­ge levelez szocialista orszá­gok gyermekeivel. Négyévi kutatómunkánk eredménye például, hogy felkutatták egy hős szovjet katona hozzá­tartozóit, akik idén szeptem­berben meglátogatták isko­lánkat. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek között is nagy a tudás utáni vágy. Beszéljek az analfabétatanfolyamok si­keréről? Amikor hatvanéves nénik, félénken jöttek ta­nulni? Eddig a napfényes oldal­ról beszéltem, de van árny­oldal is, s ez előtt sem sza­bad csukott szemmel elmen­nünk. Ilyen a huligánprob­léma, ha nem is országos je­lenség. Nálunk három-négy hónap óta van ilyen. Lehet, hogy nem jó hasonlattal élek, de tény az, hogy a test betegségeivel, bajaival kórházak, klinikák; orvosok foglalkoznak éjjel-nappal. Az iskolából kikerült, naponta Budaoestre járó, vagy akár otthon maradt gyerekekkel azonban keveset törődnek. A KISZ nem fogadja be őket, a munkahelyen , nem ké­/ rik számon otthoni viselke­désüket, holott pont ezeknek a gyerekeknek lenne legna­gyobb szükségük a törődésre. Mint tanácstag, még egy kérdéssel szeretnék foglalkoz­ni. A mi községünk sajnos külsőleg nagyon elmaradott, s ez bánt bennünket. A ta­nácstagok lelkesek, elégedet­tek vagyunk új tanácselnö­künkkel is, reménykedtünk, hogy közös erővel meg tud­juk változtatni községünk képét. Húsz év óta nem kért és nem kapott községünk semmiféle megyei beruházást. A felszabadulás óta csak tó- dozgatunk, fódozgatunk. Mos­tanában azonban elégedetle­nül kérdezgetjük, miért van az, hogy a megye tíz járása közül a megyei beruházásból csak 0,4 százalék jut a ceg­lédi járásra? így községünk égető problémáit sem tud­juk megoldani. Nincs helyi­sége például az ifjúságnak. Művelődési otthonunk kicsi és korszerűtlen. Az iskola napközi otthonában minimá­lisan 400 gyermekre főznek. Évekkel ezelőtt örültünk an­nak, hogy egy volt raktárhe­lyiséget átalakíthattunk, de akkor még csak negyven gyermek számára főztek itt. Az átalakítások már 200 ezer forintba kerültek, de a helyiség így is korszerűtlen, egészségtelen. Óvodáink is kicsik, korszerűtlenek. Elnézést kérek, hogy ezt a fórumot akartam felhasználni bajaink felszámolására, de hi­szem, megértik. Ez azért tör­tént, mert mi, albertirsaiak többet szeretnénk tenni köz­ségünkért. Fáy Andrásról nevezték el a ceglédi OTP-lakótelepet Az Országos Takarékpénz­tár Pest megyében idén ed­dig 3902 családi ház építé­séhez nyújtott hosszú lejá­ratú kedvezményes kölcsönt. Emellett az OTP megyei igazgatóságának saját beru­házásaként a megye külön­böző városaiban, nagyközsé­geiben társasház- és sorház­lakótelepeket építettek az el­múlt évek során. Eddig 384 lakásos társas- és sorház épült. A legtöbb Cegléden, összesen 189 lakással és 24 garázzsal. A második he­lyet Vác foglalja el, 86 la­kással. A Cegléd középpont­jában épült korszerű, új OTP lakónegyed a közelmúlt­ban, a világtakarékossági nap alkalmából, nevet is ka­pott: a városi tanács az új lakótelepet a takarékosság magyarországi úttörőjéről* Fáy Andrásról nevezte el. Jól jövedelmez a szőlőiskola Kitűnőre vizsgáztak az idén a szőlőiskolák: országosan 20— 25 millió jó minőségű gyöke­res oltványt szednek ki és kül­denek szét a hazai, illetve a külföldi megrendelőknek. Pest megyében a szentlőrinckátai Üj Világ, a dánszentmiklósi Micsurin és a perbáli terme­lőszövetkezet foglalkozik sző- lőoltvány előállításával. Mind a három helyen hozzákezdtek a szőlővessző felszedéséhez és az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, tekin- télyyes jövedelmet biztosít mindhárom közös gazdaságnak ez a vállalkozás. Fiatalos lendülettel elmélyült alapossággal Magas, kissé hajlott alak­ját mind több helyen, s mind több ember ismeri a budai járásban. Gyárakban, ter­melőszövetkezetekben jár, kommunistákkal beszélget, pártonkívüliek gondjait hall­gatja, ott ül a járási tanács ülésén; ez a dolga. Ez és még sok minden. Lendvai István, a Budai Járási Pártbizott­ság első titkára 1953-ban lett a párt tagja. Az ifjúsági szervezet titkáraként tevé­kenykedett Felsőgödön, s ma is egész egyéniségében meg­található az ifjúsági szerve­zetek légkörében felnőtt ve­zetők egyik jellemzője, a fiatalos lendület, az egész­séges türelmetlenség; mind­ez már a tapasztalt párt­munkás elmélyült alapossá­gával párosulva. A járási pártbizottság tevé­kenységéről, a pártalapszer- vezetek vezetőségválasztó tag­gyűléseinek tapasztalatairól beszél: — Sok és hasznos tapasz­talatot szereztünk az au­gusztusi, a kongresszusi irány­elveket tárgyaló, s a szep­temberi, vezetőségválasztó taggyűléseken. A járási párt­értekezlet beszámolójában jó­részt már tükröződtek e ta­pasztalatok, s természetesen a továbbiakban is ezekre tá­maszkodunk. Sokat tanulha­tunk a pártalapszervezetek- től, s gondjaik egyben a mi feladatainkat is meghatároz­zák. Pontosan fogalmaz, termé­szetes egyszerűséggel; jó né­hány taggyűlésen maga is ott volt, figyelmesen hall­gatta a felszólalásokat, ha kellett, igyekezett világos magyarázatot adni néhány, elvi kérdésre. — A kommunistákat fog­lalkoztató kérdések két leg­fontosabbika a munkásosztály vezető szerepének érvénye­sülése, valamint a gazdaság- irányítási rendszer reformja volt. Pozitív tapasztalat, hogy Portrévázlat egy kongresszusi küldöttről a párt szövetségi politiká­jának elvi alapjait mindenütt ma is nagy helyesléssel tá­mogatják, de ugyanakkor szókimondó bírálatok hang­zottak el a gyakorlati vég­rehajtás során elkövetett mel­léfogásokról, hibákról. Olyan következtetésekre adtak mó­dot az elhangzottak, hogy egyrészt fokoznunk kell az eszmei nevelőmunka ered­ményességét — döntően az ideológiai irányelvek alap­ján — másrészt a káder- munkában kell az eddigiek­nél hatékonyabban érvénye­sítenünk a párt helyes, s tor­zításokat nem tűrő szövet­ségi politikáját. a járás sajátos adottságairól, nehézségeiről, beszélgetünk. A lakosság számának gyors emelkedése különösen nyo­masztó kommunális gondokat okoz; lakás, közművek, keres­kedelmi hálózat, kulturális lé­tesítmények ... A helyismere­tet, az emberek véleményének alapos elemzését jelöli meg; mint gyakorlati, munkamód- szeri iránytűt, s mivel az ipar­ban már otthonosan érzi ma­gát, az utóbbi időben inkább a termelőszövetkezetekkel is­merkedett. Solymáron, Ürö­mön, Tárnokon, s másutt. — Hajt az élet. Az ember sok mindent tervez, annak egy része meg is valósul, más ré­szét megváltoztatja az élet; igy van ez jól. Az élet, a való­ság örökös változás, állandó próba. És nagyon jó, hogy e változások közepette állandó és biztos iránytű a párt politic kája. Egy megbeszélésről jött, délután pártnapot tart Száz­halombattán, a DKV dolgo­zóinak, Közben készülnie kell a járási párt-végrehaj­tóbizottság ülésére, másnap járási tanácsülés ... leginkább csak a „hivatalos idő”, a délután öt óra elteltével jut hozzá a napi posta átnézé­séhez, ha nincs vidéken, ál­talában a fél hét—hét óra még idebenn találja. — A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban ma­gam is azt várom a kongresz- szustól — s tapasztalataim alapján e várakozás él a kom­munisták nagy részében —, hogy konkrétabb, részletesebb magyarázatot ad jó néhány kérdésben az eddig ismertek­nél, tehát meggyorsítja, előre­lendíti az előkészítő munkát. A reform gyakorlati végre­hajtásának ma még sokfíle tisztázatlan részletéről, majd A kevés szabad idő a csa­ládra megy, s a nyelvtanulás­ra. Az egyetemen tanultakat jól kiegészíti a nyelvtudás — mondja —, de azután már is­mét a járás: a pártszervezetek munkája, a párttitkárok sze­repének fontossága, a rendsze­resen megtartott titkári érte­kezletek tartalmasabbá tétele. — Sokat segíthet a járásnak, ha a kongresszus foglalkozik a vidék iparosításának meg­gyorsításával, mert csökkenne a bevándorlás a járás közsé­geibe. Mégis — folytatja elgon­dolkozva — a lényegesebbnek azt tartom, hogy Pest megye sajátos helyzete kellő hangot kapjon, mert'ebben benne van járásunk egésze is. A kong­resszus — életemben először vagyok ott a párt legfelső fó­rumán — iránymutatása alap­ján ismét, átgondoljuk, cso­portosítjuk majd feladatain­kat. És utána már „csak” any- nyi marad — mondja moso­lyogva —, hogy becsülettel, kommunista becsülettel meg il valósítsuk azokat... — s — o — A pártértekezleten sok szó esett ifjúságunkról. Én, mint iskolaigazgató szeretnék né­hány szót ehhez hozzáfűzni. Merem állítani, hogy tanuló ifjúságunk, s általában KISZ- fiataljaink 95 százalékának nevelési, műveltségi színvo­nala az utóbbi években so­kat fejlődött. Az is igaz, hogy az iskola nevelőmun­kája nemcsak ifjúságunkra hat, hatással van az egész társadalomra, politikai, vi­lágnézeti, művelődési szem­pontból egyaránt. Néhány példát említenék iskolánk életéből ízelítőnek. Az úttörők között például minden raj egy-egy köz- tiszteletben álló párttagot, veteránt kért fel és válasz­tott patronálójának, akik me­sélnek ifjúságukról, harcaik­ról s jelenlegi munkájukról is a gyerekeknek. A „viet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom