Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-12 / 267. szám

Kukorica a szabadban A Gyömrőről Monorra uta­zók ismét láthatják az autó­buszból a temérdek kukori­cát, amelyet a Terményfor­galmi Vállalat helyezett el a szabadban. Mondanunk sem kell, hogy a kukorica mennyi­re ki van téve az időjárás vi­szontagságainak. Tavaly azt ígérte a Ter­ményforgalmi, hogy nem fog tárolni a szabadban kukori­cát. Nos, ha egy kicsit távo­labb is, de volt kukorica a szabad ég alatt És az idén sem változott a helyzet. A sárga csövek ott hevernek prizmába rakva a Péteri út mentén — és lak- mároznak belőle a verebek tízezrei. (8■) SZABAS-VARRAS TAN FOLYAMOT indít a monori községi nőta- 'nács. Jelentkezni lehet no­vember 25-ig a mozipénztár­ban és a községi tanács iro­dájában. Minden érdeklődőt szívesen lát a vezetőség. MOlHUMHDt P E S T MEGYEI HÍRLAP L Ö N KI A DA 5 A VIII. ÉVFOLYAM, 265. SZÄM 1966. NOVEMBER 12., SZOMBAT Hogy érdekesek, hasznosak legyen ek a téli esték A Föld keletkezésétől a főzőtanfolyamokig Elnéptelenedik ősz vége felé a határ, s az asszonyok, akik tavasszal, nyáron szorgal­masan dolgoztak a földeken, most inkább ráérnek a ház­tartással, gyerekneveléssel fog­lalkozni. Néhány községiben évek óta — szinte hagyományként — minden évben indítanak hím­ző-, főzőtanfolyamot. Magló­don évek óta sóik fiatalasszony vesz részt a gazdasszonykör valamennyi iskolájában szak- foglalkozásain. Az elmélet sze- emberek adnak tanácsot a rencsésen párosul a gyakor- szülőknek a gyermeknevelés­sel, pályaválasztással kapcso­latos gondok megkönnyítése lattal: a főzőtanfolyam KARCSI FÖLLÉPÉSÉ A zsúfolásig megtelt pilisi művelődési otthonban a hon­ismereti vetélkedő „riportere” megkapta az egyik feladatot: a körzetükhöz tartozó közsé­gek egyikéből játsszon el va­laki régi népi hangszeren egy dalt. Előállt egy izgatott, szőke kisfiú, a csévharaszti Tanács Karcsi és citeráján játszani kezdett. A közönség áhítattal hallgatta az ifjú mestert — egyesek viszont izgultak, ne­hogy megismétlődjön a fiúcs­ka három évvel ezelőtti sze­replésekor történt „baleset”, miszerint az akkor még igen vézna Karcsika a zeneszám felénél kijelentette: tovább nem hajlandó játszani, ő elfá­radt ... No, Károlyka ezúttal haj­landónak bizonyult, végig el­játszotta citeraszámát, nagy taps, majd Monorról a zsűri hangja: — Halló, Gyömrő! Hallotta a pilisiek számát? — Igen, Gyömrő hallotta. — Ak­kor szíveskedjék elmondani, milyen hangszeren játszott Pilis és mi az elhangzott nép­dal címe? Gyömrőn megindult a talál­gatás, végül megállapodtak: „Kispiricsi faluvégen ...” — Mire a zsűri: — Halló Pilis?I Mit szól hozzá Pilis? Helyes a gyömröiek válasza? Pilisen dermedt csend. A ri­porter izgatottan integet a si­kertől megdicsőült arcú fiúcs­kának: — Kiskomám, hamar, mit is játszottál? Helyes a vá­lasz? Károlyka most ocsúdik a kérdezőre, megszeppenve hall­gatja a zsűri újabb sürgeté­sét; — Halló, Pilis, helyes a válasz? A rémült kisfiú most már elszántan kotorászni kezd a zsebében, feldúltan ráncigái elő mindenfélét: spárgát, zsebkendőt, papírfecniket, a riporter kikapkodja a kezéből, széthajtogatja, visszaadja, el­dobja, közben megint: — Hal­ló, Pilis?! — végre: Károly­ka kisimít egy nyolcadrét hajtogatott irkalapot, orcája felragyog, a riporter hozzáha­jol és örömtől ittas hangon kiáltja a mikrofonba: „Búza, i gógiai érzékük, búza, de szép sárga búza”. 1 — (fogarasi) vizsgaté­tele 4—5 fogásos vacsora. Gombán nem főztek elég változatosan az asszonyok. A múlt évben ebben a községben is volt főzőtanfolyam, melyet a legjobban sütö-föző asszo­nyok vezettek. Vecsésen, üllőn évek óta tartanak szőnyegszövő tanfo- iyamot, tavaly Monoron is meghirdették. Ecseren a híres népviselet legszebb dísze a hímzés. Nemcsak az idősek, de a fiatalok is szívesen jelent­keztek a hímzőtanfolyamra, ahol kézimunkázás közben el­beszélgettek az aktuális poli­tikai kérdésekről, a helyi problémákról is. A felsorolt tanfolyamokon kívül — melyek gyakorlati jellegűek — a járás hét községében tartják meg a tíz előadás­ból álló nők akadémiája sorozatot. Az előadásokat a nőtanács szervezi, az előadókat pedig a TIT biztosítja. A szülők nem pedagógusok. Szerencsés esetben van peda- tapas'ztaíatuk. Hogy könnyítsenek a gyer­meknevelési gondokon, a járás Bizakodó hangulatban — töretlen munkakedvvel Mérlegen az őszi munkák „Ülőhely: 33, állóhely: 10" Szerdán este zsúfolásig meg­telt a Gyömrőre, illetve Rá­koskertre induló autóbusz, amely öt órakor hagyja el a főteret. Két busz indult csak, de három is elkelt volna ezen a napon. Hogy miért? Ezt csak én, az egyik szen­vedő alany tudnám megmon­dani. Már azzal kezdődött, hogy az indító forgalmista úgy becsapta az ajtót, hogy az oldalam azóta is sajog belé. Aztán elindultunk. Sóvárgó szemmel, a lépcsőn állva néz­tem elől a feliratot: „Ülőhely 33, állóhely: 10.” Gyors számlálást végeztem. Minden ülőhely foglalt volt, és legalább álltak harmincán a buszban. Gondolkodásra nem volt idő, mert szomszé­dom a lábamra taposott, s mire feleszméltem, már Gyömrőn voltunk. Le is szálltam gyorsan, két megállóval előbb, ahogy akar­tam. Elvégre csak nem teszem magam tönkre az autóbusz­ban! Az utazást követő éjjel fur­csa álmom volt. Ugyancsak sok volt az utas, de három buszt indítottak. Minden utas kényelmesen utazhatott. te) "'"""""""S'S""SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSi érdekében. A felsorolt ismeretterjesz­tő előadásokon kívül a tsz-ekben szaktanfolyamo­kon gyarapíthatják szak­mai tudásukat az asszo­nyok. Eddig az általános iskola, el­végzésének egyik akadálya az volt, hogy Monorra kellett utazniuk — vizsgázni. Sok­éves tapasztalat: az asszonyok szívesen vállalkoztak arra, hogy elvégzik az általános is­kolát, csak a vizsgától, a vizs­gabizottságtól való félelmük miatt év közben kimaradtak, vagy éppen vizsgázni nem mentek el. Figyelembe véve ezt a „szubjektív akadályt”, a vizs­gát eltörölték, a szaktanárnak számolnak be tudásukról év végén a „felnőtt tanulók”. Ebben az évben — az el­múlt évek tapasztalatainak alapján — több természet- tudományos előadást kí­vánnak tartani. Ezek a Föld keletkezésével, a természeti jelenségek ma­gyarázatával foglalkoznak majd. Igyekszenek a mindennapi élet gondjaihoz közelebb álló témát választani — hiszen az emberek nemcsak tanulni, is­mereteket szerezni mennek el egy-egy előadásra — hanem választ szeretnének kapni az őket foglalkoztató problémák­ra. Érthető, hogy az elmúlt években az egészségügyi és a jogi előadások voltak a leg­népszerűbbek. Hogy a szülők közelebb ke­rüljenek az iskolához, megis­merjék, mit vár az iskola a gyerektől, hogy a szülők és a pedagógusok együttműködésé­nek eredményeként kevesebb probléma legyen a gyerekek­kel — a közeljövőben a járá­si nőtanács Gyomron ösz- szehívja néhány község iskolájának osztály-szülői munkaközösségi elnökeit. Közeledik karácsony. A köz­ségi nőtanácsok ilyenkor az ünnepek előtt az idős embere­ket megvendégelik. Ennek a rendezvénynek már neve is van: öregek ankétjának hív­ják. (dm) Nem fűtik még' Monoron a Kossuth Tsz elnöki irodáját, de felesleges is lenne: nem fáznak a határt járó emberek akkor még, amikor a novem­ber eleji kora hajnal csak deret szitál. Csendes a szó, halk a be­széd, de miért is nyugtalan­kodnának ezek az emberek, hiszen zöldell már a vetés, s a betakarítás is a befejezés­hez közeledik. — Pedig nem kis terület az, amelyet a vetőgépeknek be kellett járni — ezt S. Ko­vács Béni, a tsz elnöke mond­ja. Aztán így folytatja: — Bú­zából 360 holdat vetettünk el, rozs 452 holdon van a jól megmunkált földben, az árpa 270 holdon bokrosodik, a ta­karmánykeverék pedig 40 hol­dat tesz ki. Hétszáz hold mély­szántásból 400 hold már kész van, pedig a 32 centis mélysé­get mi szó szerint és szigorúan vesszük. Derék emberek a traktorosaink. Mélyszántás, több nedves­ség — nagyobb termés, ezt a leckét az élet tanította meg. S hogy jól, azt bizonyítja a tény: A tervezett 40 forintos munkaegységérték a három­negyed évi szigorú felmérés szerint is valóban 40 forint. Igaz, a múlt évben is ez a közös gazdaság fizetett legjob­ban. Ebben az évben is így lesz. — Rajtunk nem múlik —• veszi át a szót Lánczi Kor­nél, a tsz fiatal főmezőgaz- dásza. — Százholdas terület­ről közel tízezer mázsa bur­gonyát takarítottunk be. A termés betakarítása nem is adott annyi gondot, mint most annak a megőrzése, mert az egész termést természetesen a MÉK-nek adtuk át. A tá­rolást azonban mi vállaltuk, Négyszázharminc hold kuko­rica termése is a górékba ke­rült. A 18 mázsás májusi morzsoltban számolt termés sem utolsó eredmény! Nem bizony! Kétszáz holdon a szár­vágás is kész. A november közepe nemigen talál vágat- lan szárat a Kossuth Tsz te­rületén. Kell a hely a 13 erő­gépnek. amelyek a mélyszán­tást végzik. Kiss Sándor FURCSA Mindenki úgy és arra hasz­nálta fel az ünnepeket és a munkaszüneti napot, amire akarta és ahogy tudta. A leg­többen pihenésre, szórakozás­ra, sportolásra. Akadtak olya­nok is, akik pénzszerzésre. Pontosabban: inkasszálásra. A félreértések elkerülése végeit megemlítem: nem a majd szóban forgó forintokat sajnálom az áruért — csupán a „piacszerzés”, az „üzletkö­tés” ilyen erőszakos és enyhén szólva furcsa módját kifogáso­lom. Az egyik gyömrői iskolában fényképet készítettek az egyik (de feltételezem, hogy több), alsótagozatos osztályban. Min­den gyerekről egyet, amit az­után: kis színes, nagy színes, kis fekete-fehér, nagy fekete­fehér, összesen annyi mint kö­zel száz forintért, el is vittek az ünnepekben a Szülő lakásá­ra. A meglepett anyukák (a gyerekekkel annyi minden történik az iskolában, talán sok elfelejti otthon megmon­dani, hogy lefényképezték) mit tehettek? Csábító is volt a szí­nes kép, no meg csak nem kezdi el egy vadidegen ember­nek mesélni, hogy mi minden másra kellett volna, vagy volt beütemezve az a százas, hát megvette. A „jó” üzleti érzékkel meg­áldott üzletkötő fényképész természetesen kijelentette, hogy nem kötelező megven­ni... No, de kérem,... ott volt a gyerek is, látta a képet, nyafogott is érte, meg aztán jó is a kép! Hirtelenjében azon a bizo­nyos napon jónéhány szülő nem tudta, hogy örüljön-e a szép színes képnek, vagy bosz- szankodjék a váratlan kiadá­son. Én mindenesetre mindkettőt megtettem, de szó nélkül nem állhatom meg (bármennyire is örülök a képnek), hogy: egy hétéves gyerekkel közel száz- forintos üzletet még félig meg­kötni sem illik. Blaskó Mihály A ..Tabán” üzenete Bródy Sándor utca 7. Egy ■szoba-konyhás, modern, nagy ablakos téglaépület. Elegáns, finoman halvány bőrszí­nűre és drappra vakolva. Állok az utca túloldalán és nézem. Hagyom magamban szétáramlani az örömet: öt ilyen egészséges, új ház ké­szült el tavaly Monoron — öt család, az elsők, akik ki­költöztek a Cinka Panna ut­cából. ★ Cinka Panna utca: a mo- hori cigánytelepülést neve­zik így. Az ittlakók — né- hányan öngúnnyal — úgy nevezik: „Tabán”. Szinte ön­tudatlanul pereg le bennem öt év előtti látogatásom a cigánykörzetben. Zsúfoltság, piszok, a higiéniai felszere­lések hiánya; éjjel-nappal folyó hangos csetepaték. Vá- lyogvity illőnként két-három család szorongott együtt, megszámlálhatatlan gyerek­haddal. Akkori látogatásomkor azt tapasztaltam, hogy a leg­többen jól érezték magukat itt is. Az emberek kéthar­madának nem volt több igé­nye. De a munkába járó, föl­felé törekvő egyharmad leg­szebb álma volt: kikerülni innen. Ezt az álmot hiva­tott a gyakorlatban megva­lósítani az 1965-ös kormány- rendelet, amely kimondta, HÉTVÉGI SPORTJEGYZET Vecsésen a helyzet változatlan A cím a vecsési labdarúgás állapotára utal. A nézőszámra nem lehet ugyanezt elmonda­ni. Mintegy száz néző mérge­lődött a pályán, és valljuk be tárgyilagosan, ez a vecsési együttes nem is érdemel töb­bet. Imponáló biztonsággal nyert az a Nagykőrös 3:0-ra, amelyik bizony szintén csak régi hírne­véből él. És ezen a tényen még az sem változtat, hogy az első 20 percben még elfogadhatóan játszott a vecsési együttes. A labdarúgást gólokra játsszák, de ezen a találkozón tulajdon­képpen csak Néma játszott el­fogadhatóan csatárjátékot. Egy csatárral pedig ... nem megy. Ifjúsági hirkúzc»verseny ’ ^ volt a napokban a monori ' ^ Ady úti iskolában. Urbán : ^ Andrást (Abony) — mint ké- - 8 pünkön látható — legyőzi Dó- ■ § czi Károly (Monor). t $ A kiválasztó birkózóbajnok- . ^ ságot 14—15 évesek számára ^ rendezték. A monori SE ^ sportolói az alábbi eredménye- ^ két érték el: ^ A 14 évesek 38 kilós súly­ig csoportjában Ványai József 3.; 44 kilós súlycsoportban Vass Tamás 2.; 58 kilós súly­csoportban Dóczi Károly 2., a 15 évesek 50 kilós súlycso­portjában Bekker László 2.; 55 kilós súlycsoportban Kérni György 3. és a 62 kilós súly­csoportban Dávid János 1. helyezést ért el. Szöveg: Oláh Foto: Péterffy A csapat alapos megváltoz­tatása szükséges — alapvető követelményként a tavaszi jobb szerepléshez. Inkább’ töltsünk be kisebb szerepet a megyei labdarúgás­ban —, de legyen végre csa­patunk. Ez a tizenegy játékos még jóindulattal sem alkotott csapatot. Vitatkoztak, vesze­kedtek — az ellenfél góljai után pedig mosolyogtak — hát istenem, bent van! Sokkal bátrabban, kell nyúl­ni a fiatalokhoz — és még egy-egy sikertelen szereplés után is bizalmat kell nekik ad­ni. Nincs szükség olyan játé­kosokra, akik rontják a kol­lektív szellemei — és futbal- lozás helyett — veszekednek a pályán. Vasárnap véget ér a megyei bajnokság, és ennek örül a cikk írója — hiszen már csak egyszer kaphat ki csapata. Jövőre viszont 30 ta­lálkozó vár ránk — és hogy eredményesen tudjunk szere­pelni, már most meg kell kez­deni a munkát. Lelkiismere­tes, a sportot szerető, győzni akaró sportemberekkel! (szatti) Ügyeletes orvos Gyömrőn dr. Balogh Sán­dor, Monoron dr. Bató László, Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Leyrer Lóránt tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti. M AI M 0 S O R Mozik Ecser: Üzlet a korzón. Gyömrő: Nyomoz a vőlegény. Maglód: A legszebb. Monor: Üzlet a korzón. Pilis: Szállnak a darvak. Tápió- sáp: Hűség. Tápiósüly: Nyúl kol­léga házassága, űri: Mindenki ha­za. Üllő: És akkor a pasas . . . (széles). Vasad: Butaságom törté­nete. Ve esés: Békében élni. Az idei szociális kölcsön­ből építők közül pillanat­nyilag Bódi János áll leg­jobban a munkával. A sűrű szemöldökű, alacsony fia­talember ottjártamkor a pad­lás saralását végezte éppen a feleségével és rokonával. Hamarosan beköltözhetnek. Hogy ez a körülmény mit je­lent nekik, arra válaszként tudni kell, honnan jönnek. Négyen alszanak egy ágy­ban: a szülők, két gyerek — és szabad ég alatt főz­nek. Bódi havi keresete 1100 forint, önkényes munkahely­változtatása miatt csökken­tett órabére van, négyen vannak — és a háza mégis felépült. Értékeli a segítséget, amit kapott, nem panaszkodik, nem zúgolódik úgy, mint a szomszéd utcában építkező Peczekék, akiknél szempont még a „nem vagyunk bolon­dok mindent saját magunk csinálni azért, hogy később levonják a kölcsönből". Ta­gadhatatlan, hogy vannak nehézségek. Vannak még kö­zöttük olyanok, akik be­hordják a homokot a saját építkezésükhöz, aztán be­mennek a tanácshoz — mun­kabérért. Reiter Mária (Folytatjuk) hogy 15 éven belül fel kell számolni a cigánytelepeket És az állam segített. Hosz- szúlejáratú, kamatmentes, szociális jellegű építési köl­csönt vezetett be az OTP ; a cigány családok részére, amely kölcsönforma az ossz- , költségekhez csak a minimá­lisnak tekinthető tíz száza­lék saját hozzájárulást ki- \ vánja meg. Éppen ezért ; meg kell valósítani körük­ben is az előzetes takaré­koskodást, mert a tíz szá- ■ zalék biztosítása jelentette a : legnagyobb problémát az ed- ; digi építkezőknél is. Ha töb- * ben tudnák ezt a minimá- : lis előfeltételt biztosítani —•■ a további években nem öt, ; hanem 35—40 ház épülhet­ne a Cinka Panna utcá­ban lakók részére. ‘ A családok az 50 600 fo- . ríntos kölcsönösszegen kívül ingyenes műszaki vezetést és ■ irányítást kaptak a Pest me- , gyei Tanácstól, a lelkes, fia- , tál Beniczki Péter szemé­lyében. És ingyenes vil­lanyszerelést végzett az ipa- ; ritanuló-iskola. Állandó irá­nyítást vállalt, a teljes ■ anyagbeszerzést elintézte Haár László községi tanács­elnök-helyettes, akit sok- ' szór jogos és jogtalan pa­naszaikkal éjjel-nappal ost­romoltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom