Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-12 / 267. szám

Hűtő-fűtő A 20—25 centiméternyi, henger alakú műanyagtest hű­sítő is, melegítő is — kíván­ság szerint. Hagyományos ne­vén hajszárítónak mondhat­juk. Ám ennek ma már sok­féle változatát gyártják, uni­verzális és speciális rendelte­téssel A Suhl megyében (NDK) gyártott Komet szárí­tók az első kapcsolóállásban hűsítő, száraz légáramot kel­tenek. A hajlított fémállvány­ra illesztve a nyári melegben kellemesen hűtenek. A másik kapcsoló működésbe hozza a fűtőtestet. Az így nyert forró légáram percek alatt szárítja a hajat, így hát az ügyes há- i ziasszony odahaza gyorsan ké­szíthet magának frizurát. De hasznát látja a gyerek fürde­ventillátor tésénél is. Nemcsak a hajukat, de a testüket is a könnyű, jól irányítható kézi készülék se­gítségével száríthatják meg. A ventillátor-család rendkí­vül kiterjedt, közülük a már hazánkban is látható, s való­színűleg a közeljövőben kap­ható fajtáját említjük meg. A motor henger alakú mű­anyag burkolatban áll. A ven­tillátor lapátjai s az azt át­ölelő védőkeret átlátszó, üveg­szerű műanyag. Rendkívül elegáns és modern. Az ütés­álló anyag biztosít arról, hogy — ha csak nagyobb drámá­nak nem lesz részese — tar­tós és hosszú életű is az NDK háztartásoknak, de hi­vataloknak is szóló újdonsá­ga. X. EVS'Or.YAM. 365. SüAM 190B. Ni 'V EMBER 13.. SZOMBAT Csak a termel és érdeke ? Komplex növény védelem Hétfőn délután 5 órakor a Mint tudjuk, néhány évvel ezelőtt — az iparág nagyará­nyú fejlesztésekor — hirtelen igen megnőtt konzervgyá­raink kapacitása. S vezetőik­nek szinte máról holnapra szembe kellett azzal nézni, hogy a Szezon idejére, hely­ben, esetleg nem kapnak elég munkást. Ezért kihelyezett üzemeket létesítettek a kör­nyékükre eső falvakban. Ezt tette a Nagykőrösi Konzerv­gyár is, amelynek jelenleg már öt helyen működik ilyen üzeme: Abonyban, Törteién, Cegléden, Albertirsán és Jász­karaj enőn. S a gyár a követ­kező években még több bedol­gozó részleget kíván létrehoz­ni — ezt diktálja saját terme­lési érdeke. Milyen, eddig kihasználat­lan munkaerővel számol sze­zonról szezonra ezekben a fal­vakban, városokban? Minde­nekelőtt azokkal az asszo­nyokkal, akik eddig — helyi, iparban való elhelyezkedési lehetőség híján, s mivel nem vállalták a Pestre vagy Nagy­kőrösre való bejárást — ott­hon maradtak. Elsősorban a sokgyerekes anyákról van szó, akiknek ér­dekében már több fórumon elhangzott a kívánság: léte­süljön lehetőleg minél több bedolgozó vagy egyéb olyan, időben kötetlen munkalehető­ség, amelyet ezek az asszo­nyok össze tudnak egyeztetni a nagy család gondjával, a gyerekek ellátásával. A kérést nem könnyű teljesíteni, hiszen a gyárakat elsősorban a termelés érdekei mozgatják. Mindenesetre a konzervipar a maga részéről, sok ilyen mun­kaalkalom megteremtésével szerte az országban, eleget tett ennek a kívánságnak. Ugyanis mihelyt nyilvánvaló­vá lett, hogy kihelyezett lé­tesítményeinél elsősorban a többgyerekes anyák munka­erejére számíthatnak — kö­tetlen munkaidőre állították be ezeket az üzemeket. S hogyan vélekednek mun­kakörülményeikről maguk az itt dolgozó asszonyok? Elsőnek a törteli — volt ma­lomépületben berendezett — üzemben jártunk — szólaltas­suk meg tehát először az ott dolgozó munkásnőket. El­mondták, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár „barackszezontól almaszezonig”, tehát júniustól januárig biztosít számukra munkát, saját falujukban. Az üzemben ledolgozott napok száma, az érkezés, és a haza­menés időpontja tőlük függ. Teljesítmény szerint keresnek — átlagos jövedelmük a sze­zonban havi 1000—1500 forint. (Vasárnap dupla fizetést kap­nak.) Munkahelyük ugyan­olyan szociális létesítmények­kel rendelkezik, mint például a városi üzemek: öltözővel, hideg-meleg fürdővel stb. S ugyanolyan biztosítási jogokat is élveznek — SZTK, nyug­díj, családi pótlék stb. — mint a rendes ipari dolgozók. A kötetlen munkaidő, az ipari biztosítás, a helyi munkalehetőség előnyét a ceglédi telep — utunk követ­kező állomása — 270 dolgozó­ja is dicsérte. Mégis, igen si­ralmas kép fogadta itt a lá­togatót. Maga a telep a Vá­sártéren, az élelmiszerszakma szempontjából semmiképp nem megfelelő helyen, birka­nyájak tőszorpszédságában ta­lálható — jo két-négy kilo­méterre a város egyes pont­jaitól. Az asszonyok a szabad ég alatt pucolják a paprikát. Ha megered az eső, beállhat­nak a ponyvák, alá, mert ennyiből áll a telep, mint lé­tesítmény — így dolgoznak itt évek óta. A paprikát, zöld­babot már nem vihetik be a ponyva alá rossz időben. A rekeszek tartalma ilyenkor megázik, esetleg megrohad. Az asszonyok Cegléden, épület híján, legfeljebb csak októberig dolgozhatnak. E so­rok megjelenésekor már le­álltak, így kéthavi munkale­hetőségtől, keresettől elestek. „Az ok egyszerű. Törtei falu ki tudott utalni a célra egy épületet. Cegléd városa nem” — mondta a Nagykő­rösi Konzervgyár főmérnöke. S egyúttal arra a kérdésünkre is érdemben válaszolt, miért nem a gyár dolga a beruhá­zás? Mint mondta, ha kapnak épületet — arra ők több száz­ezer forintot költenek. így rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss * s ISTENEK ELLEN — AZ A VÉLEMÉNYEM, edző sporttárs, hogy maga... maga nem Szereti a klubot. A megjegyzés olyan gú­nyos volt, hogy majdnem felrobbantotta a kis veze­tőségi szobát. Az edző lehajtotta a fe­jét. A gondolatait rendez­te, harcolni akart a maga igazáért. ■ Fél éve tartott már a küzdelem közte és a vezetőség között, de hiá­ba mondott bármit, mere­ven elzárkóztak tőle. Pe­dig éhezte, hogy addig nem lesz semmi a csapatból, amíg gyökeresen meg nem változik a klub felfogása egy-két játékosról. Amíg Kun és Szentesi játszik, a röplabdások nem mennek semmire. — Nem válaszol? — vág­ta ketté az elnök a gondo­latait. Az edző hirtelen az el­nök szeme közé nézett. Sze­rette volna megmondani az igazat. A gyávaságot. A megalkuvást. Ennek a két játékosnak az istenné ma- gasztosulását. Szerette volna hogy keményen kimondani, amit akart. Aztán arra gondolt, ide más kell. Türelem. Nemcsak a versenyzők­nek van szüksége kitartó munkára. Neki is. ÉS KEZDETT ELÖLRŐL MINDENT. — Elnök sporttárs! Maga valaha sportolt. Tudja, hogy egy egyesületnek nem lehet csak az a célja, hogy megnyerjen egy mérkőzést. Ha egy klub élni akar, elő­re is kell néznie. És mi ezt nem tesszük. Az elnök közbevágott. — Ez nem igaz. Éppen ezért ragaszkodom Kun és Szentesi játékához, mert meg akarjuk nyerni a baj­nokságot. Ez pedig távlat, ha nem tudná az edző sporttárs. Ök ketten a leg­jobb röplabdásaink. A vá­logatott tagjai. Ha őket kihagyjuk, elveszítjük a meccseket, és oda a baj­nokság. — Szóval nézzük el nekik most már huszadszor, har­mincadszor a gazembersé­güket? — Szóval veszítsük el miattuk a bajnokságot? A két kérdés úgy állt szemben egymással, mint két életre-halálra küzdő gladiátor. Az edző szinte suttogva folytatta. — A rákot ki kell vágni a testből! Az elnök egy pillanatra megdöbbent, és nem vála­szolt keményen. — Ugyan, ez nem kórház! — Pedig a Kunok meg a Szentesik rosszabbak a rák­nál is! Rájuk úgy néznek a többiek, mint az istenre. És istent mi csináltunk be­lőlük. Azzal, hogy operá­ció helyett fagyasztottunk meg injekcióztunk. Most amazok várják, lesik, hogy mi lesz egy-egy Kun- meg Szentesi-disznóság után... Mi lenne? Semmi. Mert a mérkőzés ... A bajnokság... No persze, az a fontos. S közben a betegség úgy be­fonja az egész csapatot, hogy egy év múlva nem leszünk sehol! SZÜNETET TARTOTT, mert azt akarta, hogy az el­nök megértse, amit egy szuszra elmondott. Aztán folytatta. TÉLI GŰNYABA ÖLTÖZÖTT MAR A SZOBOR Fleischmann felv. SEGÍTSÉG ÖNÁLLÓAN volt ez Törteién vagy pél­dául Abonyban is, ahol a tanács egy régi gabonaraktá- rat adott a konzervgyárnak, mivel a tanács ott is örült annak, hogy munkaalkalom adódott a helybeli asszonyok­nak. A gyárnak voltaképp mindegy, hol ruház be — jö­vőre például megint ott fog, ahol egy községi vagy járási tanács erre alkalmat teremt. Ahol majd a gyár termelési érdeke találkozik a helybeli szándékkal, amelyet szintén érdek, szociális érdek diktál. Vagy kellene, hogy diktál­jon. Mostanában sok szó esik művelődési ház klubjában Sz. Tóth László főagronómus a nagyüzemi gyümölcstermesz­tés komplex növényvédelmé­ről tart előadást. TÁNCTANFOLYAMOK Vasárnap délután 2 órakor új társastánc-tanfolyam indul az általános iskolák részére, november 15-én 5 órakor pe­dig a középiskolások számára kezdődik a tánckurzus. Kolozsi Ida hároméves ko­rában súlyos betegségen esett át. Az orvostudomány ugyan megmentette a kislány életét, de hallását és beszédkészsé­gét már nem tudta visszaad­ni. Szegedre került az intézetbe, ott végezte a nyolc általánost, és foglalkozást kellett tanul­nia. Szülei Nagykőrösön laknak. A szegedi intézet igazgatója úgy gondolta, hogy a kislányt legjobb lenne szülei közelé­ben elhelyezni. A Pest megyei KISZÖV-höz fordult segítsé­gért, és annyit kért, hogy he­lyezzék el tanulónak a kis­lányt valamelyik ktsz-be. A felkért körösi szövetkezet elnöke örömmel vállalta a se­gítséget. Leszerződtették a kislányt ipari tanulónak. Bu- gár Pálné vállalta azt, hogy foglalkozik Idával. Most azt mondja tanítványáról: — Nagyon érdeklődik a szakma iránt. Különösen a kézügyességét kell hangsú­lyozni. Nagyszerűen rajzol, különleges rajzkészségét az iparitanuló-iskola tanárai is elismerik és méltányolják. — A szakmában a körül­ményekhez képest jól fejlő­dik. Az első év végére telje­sen önállóan készített el egy aljat a kiállításra. Ma már önállóan dolgozik, mident rá lehet bízni. — Három évre szerződtet­tük. Most másodéves. Jövőre felszabadul szabás-varrásból. Biztos vagyok abban, hogy nálunk megtalálja nemcsak a megélhetését, hanem a biztos jövőjét is. —si Bled és Egyiptom Január 3-tól március 15-ig 7 naponként folyamatos túrát szervez az IBUSZ helyi cso­portja Bledbe. Felvilágosítást az IBUSZ-kirendeltség (föld­művesszövetkezet irodája) ad. Január 23-tól április 1-ig fo­lyamatosan 13 napos egyipto­mi körutat indít az IBUSZ. Az utazás menetrend szerinti repülőjárattal történik. Az út költsége 11 618 forint. A túra előtt kötelező a him­lő-, illetve koleraoltás. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Az állhatatos feleség. Maugham vígjátékának ma­gyarul beszélő, szélesvásznú, nyugatnémet filmváltozata. Csak 16 éven felüliek láthat­ják. Kísérőműsor: Mesél a pos­takürt. A tánc eredete. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Asszonyklub SZOBANÖVÉNYEK ÁPOLÁSA Hétfőn este 6 órakor az asszonyklub összejövetelt ren­dez a művelődési ház klubjá­ban. Egri Ernő, a városi ker­tészet vezetője előadást tart a szobanövények ápolásáról, illetve gondozásáról. Testvérlapjainkban olvastuk arról, hogy mindazt, ami az iparban, mezőgazdaságban történik, elsősorban terme­lési szempontok mozgas­sák. Világos: ami a termelés oldaláról hasznos, az általában jó a társadalomnak. És fordítva: a társadalomnak legtöbbször nem hasznos, ha nem érvényesül a termelési érdek. De ez nem jelentheti azt, hogy állami szerveink, társadalmi szerveink le­mondjanak bizonyos szociá­lis természetű irányító, elő­mozdító funkciójukról — át­hárítva ezt a feladatot a vál­lalatokra. Pedig Cegléden, úgy tűnik, ez történt: a váro­si tanács elmulasztotta egy olyan ügy segítését, amely nemcsak gszriasági, de társa­dalmi ügy is — több száz ceglédi asszony sürgős, fontos ügye. Padányi Anna HÓFEHÉRKE Grimm mesejátékénak báb­színpadi változatát az Állami Bábszínház november 24-én délelőtt 10 órakor mutatja be a művelődési házban. Irta: Károlyi Amy, zene: Bágya András, tervező: Bródy Vero­nika. Az előadást Szőnyi Kató rendezte. Játsszák: Fóthy Edit, Molnár Erzsébet, Bató László, Halmi Rolda, Szepes Péter, Kemény Henrik, a nép­művészet mestere és Ohidy Lehel. Jegyek■ 4 forintos egység­áron kaphatók. MONOR ÉS VIDÉKE Honismereti vetélkedő Elsőnek az országban a gyömrői művelődési házban járási honismereti vetélkedőt rendeztek. A nagy versenyt több hónapos felkészülés előz­te meg. Több községben a vetélkedőre való felkészülés időszakában honismereti szak­körök létesültek. Az érdekes vetélkedőn a gyömrői körzet 41:35 arányban győzte le a pilisi körzetet. Traktor a gimnáziumban A monori József Attila Gimnázium a mezőgazdasági szakmai oktatáshoz egy új traktort és ezer méter hosszú öntözőberendezést kapott a közelmúltban. Elloptak egy autóbuszt a napokban Úri községből. Az ismeretlen tettes elkocsi- kázott vele Alsónémediig, ott az árokba csúszott a kocsi. Alkalmi vezetője ezekután J otthagyta. A keletkezett kár körülbelül 5 ezer forint. A nyomozás az ismeretlen tettes után megindult. CEGLÉDI HÍRLAP * Piackutatás az önkiszolgáló reggelizőbol­tokban. A Ceglédi Vendéglá­tóipari Vállalat két boltjá­ban, a 70-es Bisztróban és a 66-os Alkoholmentes Büfében közvéleménykutatást tartott. A reggeli mellé kérdőíveket tettek, amely részben az áru- választék, illetve az önkiszol­gáló rendszer jövőjére kere­sett feleletet. A közvélemény­kutatás során a vendégek 53 százaléka szavazott az önki- szolgáló bolt szükségességére. — Tudja, hogy a múlt- ^ kor az ifik között az egyik ^ kölyök azzal fenyegetőzött, \ hogy nem jön el az edzésre, s ha nem intézem el neki as kedvezményt. Mit gondol, s meddig megy ez? Legyintett. k — Az a baj, hogy gyávák k vagyunk az istenekkel har-% colni. Gyávák vagyunk! s Gyávák! § Az elnök végre megszó-k lalt. \ — De mi lesz akkor a baj- § noksággal? | AZ EDZŐ ELMOSOLYO- í DOTT. & — És nemesak az istenek- i kel nem merünk megküz-i deni, hanem önmagunkkal S sem. S Hallgattak. & Aztán az edző folytatta. ^ — Az a véleményem, el- ^ nők sporttárs, hogy ma- ^ ga... maga nem szereti a § klubot. önmagát sokkal^ jobban szereti. Azzal felállt, és kiment. § Indult az edzésre. Odakint § keményen látott munká-§ hoz, a fiúkról csorogni kéz- ^ dett a víz. Kun és Szentesi még nem\ voltak ott. Tóth Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom