Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

riar HEG TE» 1966. OKTOBER 9., VASÁRNAP Egy hét a világpolitikában JOHNSON MANŐVEREI A MANILÁI HADITANÁCS ELŐTT VÁLTOZATLANUL HŰVÖS A FRANCIA—AMERIKAI VISZONY — WILSON KÜLPOLITIKAI VERESÉGE A MUNKÁSPÁRTI KONFERENCIÁN ja, hogy Johnson elnök a viet­nami békére szólító pápai fel­hívás évfordulóján templomba ment, és imádkozott a bé­kéért ... Ugyanazon a napon négyszáznál több amerikai repülőgép bombázta a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság falvai t... „Hűvös szívélyesség“ Johnson szemfényvesztése —, hogy csak az államfőknek kijáró sétára emlékeztessünk, amellyel az elnök a Washing­tonba látogató francia külügy­minisztert megtisztelte a Fe­hér Ház kertjében — a Couve de Murville-lel folytatott ta­nácskozásokon sem járt siker­rel. A hűvös szívélyesség köze­pette folytatott tárgyalások után a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseiben — mint Vietnam, a NATO — to­vábbra is alapvetően különbö­zik a francia és az amerikai álláspont. Vereség Brightonban Az angol Munkáspárt ötna­pos konferenciája is tükrözte azt a mély válságot, amely­ben Nagy-Britannia és a munkásoknak hátat fordító munkáspárti kormány vergő­dik. A munkáspárti kormány bérbefagyasztási politikája el­len tüntető tömegek kiáltása behallatszott a konferencia- terembe, s csütörtökön két sú­lyos vereség érte a Wilson- kormányt. Pedig Wilson is az egeket hívta segítségül, a bib­liából olvasott fel részleteket politikájának igazolására, azonban két döntő kérdésben mégis leszavazták. Az egyik határozat követeli, hogy a kor­mány négy éven belül .számol­ja fel a „Szueztől keletre” vállalt kötelezettségeket, vagy­is azokat a katonai terheket, amelyeket Anglia — szövet­ségben az USÁ-val — Aden- től Singapurig vállalt magára. A másik határozat azt köve­teli a kormánytól, hogy hatá­rolja el magát az amerikai agressziótól és kérje a Viet­nami DK bombázásának azon­nali, feltétel nélküli megszün­tetését. Sebes Tibor Kádár János felszólalása a Magyar Hajé- és Darugyár (Folytatás az 1. oldalról) csolta a Központi Bizottság üdvözletét, jókívánságait. A továbbiakban néhány idősze­rű belpolitikai kérdéssel fog­lalkozott. Egyebek között ar­ról beszélt, hogy a forradalmi munkáspártok, így a Magyar Szocialista Munkáspárt életé­ben is nagy esemény, fontos állomás a párt legmagasabb fórumának, a kongresszusnak a tanácskozása. Az MSZMP közelgő IX. kongresszusának az a feladata, hogy számot vessen az elmúlt esztendőkben megtett úttal, az elért ered­ményekkel, s megszabja a következő időszak tennivalóit. — Bizonyos vagyok benne — folytatta a párt első titkára —, hogy a legutóbbi kongresszus óta eltelt évek mérlege pozitív lesz. A mögöttünk levő négy­öt esztendőben gyarapodott, erősödött népgazdaságunk. Ha­talmas és jelentős ipari létesít­mények születtek, tetemesen nőtt iparunk termelése, s ja­vultak mezőgazdaságunk ered­ményei. Nagyot léptünk előre kulturális* téren, szebb, gazda­gabb lett népünk élete. Erősö­dött a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat. Kádár János arról beszélt, hogy vannak, akik aggályos-: kodva teszik fel a kérdést: vajon kellően érvényesül-e napjainkban a párt és a mun­kásosztály vezető szerepe? A párt és a munkás- osztály vezető szerepe min­denütt érvényesül, ahol a munkásosztály történelmi cél­jáért, a szocializmusért és a kommunizmusért dolgoznak, ahol érvényt szereznek a munkásosztály élcsapata, for­radalmi pártja politikájának. Van olyan munkahely, intéz­mény, ahol nem ez a politika érvényesül teljes mértékben? Bizonyára van. Ha azonban valamilyen módon azt próbál­nánk felmérni, az elmúlt négy-öt év alatt emelkedett vagy csökkent az ilyen helyek száma, feltétlenül arra az eredményre jutnánk, hogy pártunk, munkásosztályunk vezető szerepe helyileg, loká­lisan, még a részterületeket Érezhetően erősödött és szi­lárdabbá vált az elmúlt évek­ben a munkás-paraszt szövet­ség is, döntően annak követ­keztében, hogy parasztságunk a szocialista gazdálkodás út­jára tért. E szövetség erejéről, a falvak népének helytállásá­ról tanúskodnak a lelkiisme­retesen és szépen megművelt földek, a mezőgazdasági ter­melés alakulásának számsze­rű adatai. A párttagok és a pártonkí- vüliek közötti viszony alakulá­sáról szólva a párt első titká­ra megállapította, hogy a komunisták és a párton- kívüliek összefogása a szo­cializmus alapján, szocia­lista céljaink megvalósítása érdekében jött létre s ez a kapcsolat erős, egészséges ala­pokon nyugszik. A pártnak jó félmillió tagja van. s a párt körül milliók tömörülnek, akik egyetértenek politikánk irány­vonalával, helyeslik céljainkat és dolgoznak megvalósításu­kért. A gazdasági építés időszerű kérdéseivel foglalkozott ez­után. hangsúlyozta: a gazda­ságirányítás rendszerének re­formja azt a célt állítja elénk, hogy a rendelkezésünkre álló termelőeszközöket és beruhá­zási összegeket az eddiginél jobban kamatoztassuk a szo­cialista társadalom teljes fel­építésében és ezzel egyidejű­leg a dolgozók életszínvonalá­nak emelésében. Az új gazda­sági vezetési szisztéma na­gyobb hatáskört és önállóságot biztosít a helyi állami és gaz­dasági szerveknek, s ez a biz­tosítéka a pártszervezetek sze­repe növekedésének is. A pártszerveknek ugyanis az ed­diginél sokkal nagyobb lehe­tőségük lesz a gazdasági épí­tőmunka befolyásolására, a párt gazdaságpolitikájának ér­vényesítésére. A gazdaságirá­nyítás reformjával kapcsolat­ban Kádár János megemlítet­te. hogy híresztelések kaptak lábra különféle áremelkedé­sekről. Ezeket a híreket bizonyos gyón kedvelő emberek kezd­ték terjeszteni, tudatosan, az­zal a céllal, hogy nyugtalan­ságot keltsenek. A híresztelé­seknek azonban nincs reális alapjuk: álhírek. Kádár János utalt arra, hogy a Központi Bizottság nyilvánosságra ho­zott határozata világosan rög­zíti, a mechanizmus reform­ja során 1968 elején meg kell vizsgálni és helyesbíteni kell a termelői árakat. Az intéz­kedések bizonyos fogyasztói árakat is érintenek majd fel­felé és lefelé egyaránt. A párt politikájának iránya azonban egyértelmű: a dolgozók élet- színvonalának emelése, s ahogy eddigi céljainkat való­ra váltottuk, erre vonatkozó terveinket is megvalósítjuk, sőt, ha lehet, túl is teljesítjük az előirányzatot. Felszólalása befejező részé­ben Kádár János külpolitikai kérdésről szólt. PÁRIZS Zsivkov Franciaországba látogat Holnap egyhetes hivatalos látogatásra Franciaországba érkezik Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök. Látogatásának első napjaiban Dél-Franciaor- szágban tesz körutazást és csak szerdán este érkezik Pá­rizsba, ahol a program szerint De Gaulle elnökkel és Pom­pidou miniszterelnökkel foly­tat megbeszélést. PÁRIZS Autókiállítás Franciaország eddigi, legnaJ gyobb autókiállítása nyitot­ta meg kapuit Párizsban. 1350 kiállító — közülük 445 külföl­di mutatja be gyártmányait. A kiállítás megtekintésére nem kevesebb, mint egymillió lá­togatót várnak. illetően is nőtt és erősödött. í — rendszerünket nem na­Tanácskozik az ENSZ-közgyűlés Gromiko—Brown találkozó Johnson látogatása U Thantnál Az ENSZ-közgyűlés délnyu­gat-afrikai vitájában David de Villiers, a Dél-afrikai Köztár­saság küldötte immáron har­madszor volt kénytelen az af­rikai küldöttek többségének és több más állam delegátusá­nak tüntető távollétében ki­állni kormánya fajüldöző po­litikájáért. A közgyűlés különben a dél­nyugat-afrikai vita folytatását október 10-ig elnapolta. Gromiko szovjet külügymi­niszter —, mint a TASZSZ je­lenti — pénteken eszmecserét folytatott Pazsvakkal, az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszaká­nak afgán elnökével. Johnson elnök pénteken New Yorkban, a világszerve­zet székhelyén felkereste U Thantot, az ENSZ főtitkárát. Ez volt az első eset, hogy az elnök felkereste székhelyén a világszervezet főtitkárát. Johnson elnök mintegy há­romnegyedórás megbeszélést folytatott U Thanttal és Ralph Burtche főtitkár-helyettessel. Az épületből távozva az el­nök újságíróknak kijelentette, hogy beható eszmecserét foly­tatott a főtitkárral a nemzet­közi helyzetről, Vietnamot is beleértve. Andrej Gromiko szovjet és George Brown angol külügy­miniszter szombaton megbe­szélést folytatott az ENSZ székhelyén. A Reuter értesü­lése szerint a két államférfi a nemzetközi élet problémáiról egyebek között Vietnamról, tárgyalt. *sssssssssssssssss/sssiwsssssssssssssssssssss/sssssss/ssf//sssssssssssssssssj'/s/ss/ysssssssssssssjjuz/jyjrs*4**ssrssssj*zs'ssssssssssssssssssj. ***w**wssssssssssss*ssssssssssssssssssssm*mrMss*Mm» adta Rowersnak. A pilóta át­futotta. Elődje azt jelentette, hogy a Szovjetunió felett sike­rült mindvégig észrevétlennek maradnia, sem vadászgépeket, sem a hagyományos légvéde­lem, vagy a légvédelmi raké­ták működését nem észlelte. Minden bizonnyal sikerült észrevétlen maradnia: a mag­netofonszalagok, amelyeket a szovjet lokációs állomások rá­dióhullámairól készített, szin­tén arra vallanak, hogy az oroszok nem sejtettek semmit. Rowers visszaadta a jelen­tést az ezredesnek. — Nos, tetszik? — kérdezte a parancsnok. Rowers elvigyorodott: — Mint a happy and egy jó filmben. Kitűnő! — Nos, az az érzésem, az ön szereplése sem végződhet másként. Jöjjön, megbeszéljük a részleteket... Az ezredes a tárgyalóasztal­hoz lépett, s kiterített rajta egy 1:200 000 léptékű navigá­ciós térképet: — Tessék, a színhely! A térképen különböző szí­nes vonalak jelezték az útvo­nalakat. Khelton ceruzájával követte az előre berajzolt vo­nalat: — Tessék, Pakisztánból az Arai-tón, Szverdlovszkon, Arhangelszken, Murmanszkon át a norvégjai Bodőbe repül. Nem kérdezem, ismeri-e az útvonalat, mert nem ismerhe­ti. De lesz alkalma rá! Hiszen éppen ez a feladata ... — Értem, — felelte Rowers. — Ez mintegy 8000 kilomé­ter — magyarázta Khelton. — Az Aral-tó körüli térség, külö­nösen Aralszk érdekes... A számítások szerint valószínű­leg ebben a körzetben vannak a szovjet rakéták kilövőhe- lyei... Ceruzájával a térképre bö­kött, ahol egy piros ceruzavo­nás jelezte a hely fontossá­gát ... — Általában ott lesz külö­nösen fontos dolga, ahol a tér­képen piros jelzést lát... — Értettem! — A műszerek kezeléséről nem kell bővebben beszélnem. A légifényképező berendezé­seket is alaposan átvizsgálták, hiszen valóban bosszantó len­ne, ha valami hibájuk miatt hiába hajtaná végre a vállal­kozást. A rádiólokációs beren­dezés is kifogástalan. Az a ké­szülék, amely a szovjet légvé­delem rádiótechnikai berende­zéseinek jelzéseit rögzíti, ön­működő, nem lesz semmi dol­ga vele. De mindezt tudja, csak a teljesség kedvéért is­mételtem el. — Mindent értek — mondta Rowers. — Nincs kérdése? — Nincs. — Megemlítem, hogy a fel­adat végrehajtása után termé­szetesen esedékessé válik a fi­zetéséből visszatartott összeg — folytatta az ezredes. Kihúzta íróasztala fiókját, s egy pisztolyt adott át a főhad­nagynak. — Minden eshetőségre, saját védelmére! Rowers szemügyre vette a pisztolyt. Jól ismerte ezt a tí­pust, gyorstüzelő, hangtompí­tó® rendszerű, használatát alaposan megtanulták még a kiképzés során. Kétszázötven töltényt talált mellette a pisz­tolytáskában. Az ezredes fiókjából egy tőr Is előkerült. Azt is átadta a főhadnagynak: — Bizonyos esetekben ez még jobb szolgálatot tesz, mint a lőfegyver! — tette hoz­zá. — Remélem, nem lesz rá szükségem — mondta Rowers, miközben zsebre dugta a tőrt. — Reméli? Biztos lehet ben­ne! Khelton ismét az órájára nézett: — Rohan áz idő ... Egy fél óra múlva indulnunk kell, hogy elvégezhesse az oxigén belélegzést... A repülőgépen egy tartályt helyeztünk el. Az abban az esetben, ha önnek valamilyen oknál fogva még­is el kellene hagynia a repü­lőgép fedélzetét, automatiku­san. ejtőernyő segítségével földet ér. Horgászfelszerelést, felfújható gumicsónakot, kon- zerveket. főzésre alkalmas be­rendezést, és villanylámpát ta­lál benne. Lesz benne egy öl­tözet meleg ruha is, olyasfaj­ta. amelyikről messziről úgy tűnik, mintha frissen leszerelt orosz katona lenne, aki lesze­relés után is megtartotta egyenruháját. Természetesen vízről sem feledkeztünk meg. A villanylámpa segítségével adhat fényjelzéseket azoknak a repülőgépeknek, amelyek az ön keresésére indulnak. Azt hiszem, a jelzéseket ismeri... — Ismerem — felelte Ro­wers. — Bár jobban szeret­ném, ha nem lenne szükség erre a tudásomra ... — Mondtam már, ezek csu­pán amolyan túlzott biztonsá­gi intézkedések, — mondta az ezredes, s szükségesnek tartot­ta újra kijelenteni: — A re­pülőút teljesen veszélytelen i — Ezredes úr, akkor indul­hatunk? — Várjon még fiatalember! Ne olyan hevesen! Látja, ez szép az ifjúságban, a lelkese­dés. Tudom, ég a vágytól, hogy nekivágjon. De van né­hány percünk. És még nem végeztünk. Üjabb asztalfiókot nyitott ki. Különböző bankjegyeket nyúj­tott át Rowersnak: — Szintén a legrosszabb esetre, amolyan túlzott elővi- gyázatból. Rubel, s egyéb va­luta. Rowers kíváncsian nézeget­te a bankjegyeket. — Most tegye el — mondta az ezredes. — Lesz ideje Bo- dőben megnézegetni. S külön­ben, ha visszatér, akár el is látogathat a Szovjetunióba a földön, mint turista. Elkölthet egypár rubelt, amit az úton keresett! Rowers engedelmeskedett, s pilótaruhája cipzáras zsebébe rejtette a pénzt. Az ezredes aranyórákat, aranygyűrűket is adott neki. — Ez sem tesz rossz szolgá­latot, ha éppen bajba kerül! Egy éjjeli szállás, egy arany­óra! Még maga sem vetne meg ilyen üzletet, hát még azok! — Jobban szeretek szállodá­ban aludni — mondta Rowers félig tréfásan, félig komolyan. — Akkor magának is fogla­lok szállodai szobát Bodőben — mondta az ezredes. — Ma­gam ugyancsak odarepülök, de eay másik gépen, s a szo­kásos útvonalon. Azon, ame­lyen már maga is járt. A mi szövetséges országaink felett. Tárt karokkal várom Bodő­ben, remélem, fizet majd egy whiskyt... — Akár egy hordóval is, ez­redes úr! — És nekem adja majd em­lékül ezt a kendőt — vett ki egy vékony selyemkendőt az ezredes zsebéből és kiterítette az asztalon. (Folytatjuk.) XXIV. A pilóta gondosan tanulmá­nyozta a gépírt papírlapokat, amelyeket Khelton átnyújtott neki. Aztán bólintott. — Oké! Khelton folytatta az eligazí­tást. — Személyesen vizsgáltam felül a gépét. Kitünően elő van készítve. A szokásos J—57 típusú reaktív hajtómű he­lyett Pratt—Whithey-vel re­pül. — örülök neki ezredes úr. Ez a motor nemcsak erősebb és nagyobb hatósugarú, ha­nem bizalomgerjesztőbb is. Megvizsgálhatnám magam is a gépet? Az ezredes megrázta a fejét. — Nincs már idő, s külön­ben is felesleges. Nyugodt le­het. Mondtam, hogy mindent személyesen ellenőriztem. A biztonsági szolgálat emberei pedig őrzik nemcsak az ön repülőgépét, hanem az egész repülőteret is. Khelton az órájára nézett. — Szalad az idő, nemsokára indul ,.ia kell. Közölnöm kell önnel egy rendkívül bizalmas értesülést. Három héttel ez­előtt egy felderítő repülőgé­pünk, természetesen szintén U—2-es, átrepülte a Szovjet­; uniót, légifénvképeket készí- | tett, egyszóval sikerrel végre- : hajtotta azt a feladatot, amely í most önre is hárul. Az oro- | szók észre sem vették. Tessék, : itt a pilóta jelentése. | Khelton az asztalán heverő ; akták közül biztos kézzel vá- ! lasztotta ki a jelentést és át­Ha az elmúlt hetekben meg­sokasodtak az angolszász ha­talmak gondjairól közzétett kommentárok a világsajtóban, az elmúlt hét nap eseményeit összefoglalva, bevezetőben to­vábbra is a Johnson-kormány- 2at és a Wilson-kabinet hely­zetének rosszabbodására kell rámutatnunk. Erhard bonni kancellár — úgy tűnik — washingtoni látogatásával időt nyert ellenfeleivel szemben, s egyelőre lecsillapodtak a kö­rülötte dúlt politikai viharok. Az ENSZ-ben folytatódtak a kétoldalú megbeszélések, ame­lyek során Péter János kül­ügyminiszterünk legutóbb Dean Ruskkal, az amerikai diplomácia vezetőjével tár- g3ralt nemzetközi problémák­ról és a két országot érintő kérdésekről. Brazíliában ellen­jelölt nélkül Costa de Silva tá­bornokot, a reakciós „kemény vonal” vezéralakját választot­ták elnökké, akinek jövő év márciusában esedékes hiva­talba lépéséig még éles har­cokkal számolnak Latin-Ame- rika legnagyobb országában. Indonéziában megkezdődött Subandrio volt miniszterel­nökhelyettes és külügyminisz­ter pere a különleges katonai bíróság előtt — miközben Dja- kartában folytatódnak a szé1- söjobboldali diáktüntetések a hátráló Sukarno ellen. A legutóbbi napokban 40-re emelkedett az önálló afrikai országok száma: megszületett a Botswana Köztársaság (volt Becsuánaföld) és a Lesotho ki­rályság (Basutóföld), amelyek­nek függetlenségére azonban árnyékot vet, hogy földrajzi­lag beékelődnek a fajvédő Dél-Afrikai Köztársaságba. A változatlanul bonyolult és a Vietnam elleni imperialista agresszió miatt éleződő nem­zetközi helyzet eseményei kö­zül néhányat tekintsünk át részletesebben is. Johnson imádsága Az amerikai külpolitika szemforgatásának már nem­egyszer voltunk tanúi, ‘külö­nösen Vietnammal kapcsolat­ban. A november elején meg­rendezendő részleges kong­resszusi választásoknak a s Johnson pártjára várható ked- $ vezőtlen eredményei arra $ kényszer!tették a Fehér Ház $ lakóját, hogy látványos lépé- $ sekkel bizonyítsa „vietnami J békeakaratát” és ezzel lecsil- ^ lapítsa az agresszió ellen til- 5 takozó amerikai választókat, $ s ugyanakkor port hint- $ sen a világközvélemény sze- $ mébe. Ehhez tartozott a $ Washingtonban járt Marcos ^ fülöp-szigeti elnök javaslata $ egy manilai csúcskonferenciá- ^ ra, amely kezdetben a vietna- 5 mi konfliktus „békés rendezé- 5 sének” cégérét viselte —. de § csupán néhány óráig. Kidé- $ rült, hogy csak az Egyesült ^ Államok oldalán Dél-Viet- ^ namban hadat viselő országok $ hajlandók részt venni a „ma- ^ nilai csúcson”. John»onnak J azonban az amerikai választó- ^ sok előestéjén mindenképpen 5 szüksége van egy olyan fó- !j rumra, ahol az állítólagos $ „békeszándékokat” demonst- $ ráihat ja — ezért a washingto- ^ ni diplomácia mindent elkő- ^ vet ennek a manilai csúcsér- $ tekezletnek összehozásáért, $ mégha azt most kénytelenek ^ is voltak október végére ha- ^ lasztani. Sőt, az elnök októ- S bér 17-én kezdődő manilai $ utazását összekapcsolja az $ USÁ-val szövetséges hadviselő § országok, köztük Uj-Zé!and, $ Ausztrália, Dél-Korea, Thai- § föld és Malaysia meglátoga- $ tó sara. A manilai „haditanácsot” — ^ mert nevezhetjük-e másként a Íj tervezett konferenciát — 5 McNamara hadügyminiszter $ dél-vietnami és dél-keletázsiai $ körútja „készíti elő”. Minden- $ esetre az igazi amerikai szán- ; dákokat jelzi McNamara szer- ; dai bejelentése, amelyben 5 újabb félmilliárd dolláros pót- $ kiadást kért hadirepülőgépek 5 vásárlására, és elmondta, hogy ! a Pentagon 1968 júniusa után $ Is számít a vietnami háború S fokozására ... Ezek után már S nem is kell kommentár ahhoz ; a jelentéshez, amely hírül ad- 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom