Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

EGY KRUMPLI, KÉT KRUMPLI.. Diákok a határban Nagy tábla az ajtó előtt, rajta kiált a felírás: „A ta­nítás ezen a héten szünetel!” A Kossuth Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskola di­ákjai hat napig a határban dolgoztak. Az egyik csoport, nyolc osztály, a Vörös Csillag Tsz földjére indult. Reggel fél nyolc. Friss zsi- bongás az iskola előtt: egymás után érkeznek a gyerekek. A felkapaszkodó nap közéjük mosolyog, fázósan összehúzód­nak, meít csak a fény érinti arcukat. A meleg az már nem. Csörrenéstől, dobolástól han­gos a környék: mindenki vöd­röt hoz magával és miért is nem vernék rajta a diákjó­kedv türelmetlen ritmusát? Nyolc órakor teljes a lét­szám, kétszázötvenen vannak éppen. Befutnak a buszok, megrohamozzák rögvest. — Szedd a járókádat az ele­jén, gyerünk! — hangzik a diák-utasítás. — Indul a busz. A városon túl friss, tiszta le­vegő zúdul be az ablakon ... Hatalmas burgonyatábla nyújtózkodik a reggeli fény­ben. A termést már kiszántot­ták, össze kell szedni, válogat­ni, zsákokba rakni. Egy sor elé állítanak mindenkit, per­sze azért sikerül úgy ügyes­kedniük, hogy legalább ket­ten szedjék. A 2. b osztály diákjaiban lobog a kedv. Gyorsan telnek a vödrök, szaporán púposodnak a kupacok. A lányok: Farkas Márta, Középessi Marika, Pin­tér Magdi jóízű diákstrófákat énekelnek. Veres János, Bor­dás Tibor nyári élményeiket szedegetik elő — a krumplival együtt, természetesen. Egy óra előtt már türelmetlenek, hiá­ba, előcsalogatja a jó étvágyat ez a kis mozgás a határban! Van a táskákban elemózsia, finomság, minden mennyiség­ben! A gondos anyukák egy hétre való csomagot nyomtak a „hosszú útra” indulók kezé­be. De utóbb kiderül, hogy nem is sok ez, mert elfogy hamar. A délutáni munkakez­dés már nehezebb. Jól meg­néznek minden szemet: — egy krumpli, két krumpli, ez ide, ez oda. Meg-megemelik libegő karimájú krumpli szüretelő „egyenkalapjukat”, törlik a homlokukat. Telnek a zsákok. Minőségre megy a munka. Jól dolgoztak a diákok Íme, az eredmény: a hat nap alatt 1500—1600 mázsa burgo­nyát szedtek fel! Ebből 1100 mázsát osztályoztak és zsá­kokba is'rakták. Kis Lajos ta­nár vezette a csoport munká­ját. Sokszor bejárta naponta a hatalmas területet, segített mindenütt. — Elégedett vagyok a vég­zett munkával. A minőség jó volt, talán mennyiségileg ér­hettünk volna el többet. A tsz dicséretére válik, hogy ilyen jól megszervezte a ki­szállítást. Buszok vittek ben­nünket, majd a nehezebb te­repen teherautók. Jól össze­hangolták az átszállást, pon­tosan indultunk és érkeztünk. Egy diák, Szebenyi Béla ne­gyedikes véleménye: — Jól éreztük magunkat, egyetlen bosszúságunk az ál­landó zsákhiány volt! Sokat álltunk miatta. Délután négy óra. Csende­sebb a határ. A hűvös szél száradó leveleket kerget. Fel­tűnik a távolban a város, hívó tornyaival. Valaki megjegyzi: azért jó, hogy újra a suliba megyünk... Kohlmayer Adám PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEfóL X. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1966. OKTOBER 1., SZOMBAT Ünnepség a Cipőipari Vállalatnái a fegy veres erők napján SZEDIK A CUKORRÉPÁT az abonyi Kossuth Termelőszövetkezetben, ahonnan fo­lyamatosan szállítják a Szolnoki Cukorgyárba az idei jó termést. Csütörtökön, a fegyveres erők napján nemcsak az isko­lák úttörői ünnepeltek, hanem- a dolgozók is köszöntötték a fegyveres erők munkahelyü­kön megjelent képviselőit. Szücs-telepen a Cipőipari Vál­lalatnál ezen a délutánon a kultúrteremben gyülekeztek a délelőtti műszak dolgozói. A Széchenyi téri iskola egyenruhás úttörői negyven- nyolcas katonadalokat énekel­ve, Szimonov Haza című ver­sét szavalva nyitották meg az előadást. Az ünnepségen meg­jelent Szeleczki Mihály, a vá­rosi pártbizottság titkára. Bó- dizs Antal, a városi tanács elnökhelyettese mondott ün­nepi beszédet. A szabadságharc dicső napjaira, a pákozdi dia­dalra, a Tanácsköztársa­ság proletárhadseregére, a magyar Vörös Hadsereg­re emlékezett, majd a fel- szabadulás után hazánk­ban kialakuló, államren­dünket védő fegyveres erőink fejlődéséről be­szélt. Elmondotta, hogy hadsere­günk — a Varsói Szerződés szocialista országainak össze­fogásával — korszerű fegyve­reikkel, képzett katonáikkal ütőképes haderő. A technika fejlődésével növekedett a had­sereg személyi állományának szakmai tudása, műveltsége. A hadsereg lehetőséget nyújt a fiataloknak, hogy politikai is­mereteiket bővítsék és ideoló­giailag fejlődjenek. Az előadó a felszabadulás óta eltelt évek eredményeiről, a nagyarányú politikai és gazdasági fejlődésről beszélt. Elmondotta, hogy minél nagyobbra növe­kednek a szocializmus eredményei, annál jobban növekszik fegyveres erőink felelőssége is. Soha annyi védeni való nagy­szerű vívmány nem volt még hazánkban, mint napjainkban. — Az elmúlt esztendőkben erősödött a szocialista demok­rácia, fokozódott a tömegek részvétele a közügyek intézé­sében. Pártunk a IX. kong­resszuson megszabja törekvé­seink további irányát és mód­szereit. A kongresszus tiszte­letére kibontakozott szocialis­ta munkaverseny sikerei azt tanúsítják, hogy a nép érti, helyesli a párt politikáját és lelkesen dolgozik végrehajtá­sán. — A Vietnamban végrehaj­tott cselekedetek a béke és az emberiség elleni bűntettek, amelyek súlyos nemzetközi felelősséget vonnak maguk után. A szocialista országok pártjai és kormányai azonban a vietnami nép győzelmének kivívásáért szükségesnek tart­ják a szocialista államok ak­cióegységét. — Néphadseregünk katonái nemcsak a kiképzéseken és a tanulásban végeznek példa­mutató munkát, hanem meg­állják helyüket a termelésben is. Tevékenyen részt vettek az árvíz- és belvízvéde­lemben, de munkájukkal segítséget nyújtanak a szocialista termelés több más területén. Megtaláljuk őket az ipari építkezéseknél,. a mezőgazda­ságban, az út- és vasútépíté­seknél egyaránt — mondotta az előadó. Bódizs Antal beszéde után az úttörők virággal köszöntöt­ték a fegyveres erők megje­lent képviselőit. Az ünnepség után a gyár vezetői üzemláto­gatáson mutatták be a válla­latnál folyó termelést. — t. — A NEB tárgyalta a Vízgazdálkodási Társulat munkáját A városi-járási népi ellen-, őrzési bizottság szeptemberi ülésén az 1960-ban alakult Gerje-Perje Vízgazdálkodási Társulat munkáját vizsgálta meg. A több mint százhuszonhat- ezer hold területen tevékeny­kedő társulat elsőrendű fel­adata a vízrendezési, vízhasz­nosítási és talajvédelmi mun­kák ellátása, valamint a bel­vízlevezető csatornák és átere­szek létesítése. A társulathoz tartozó 196 kilométer hosszú csatornahálózat karbantartásá­ra minden évben fokozatosan több munkát fordítanak és jól gazdálkodnak a tagok által be­fizetett összeggel. Az idén jelentős belvízkár sújtotta a várost és a járást, mintegy ötezer hold szántó, 290 hold szőlő, több mint há­romszáz hold gyümölcsös szen­vedett kárt. A további veszély kiküszöbölése még szorosabb kapcsolat kialakítását indokol­ja a tanácsok és a társulat kö­zött. A társulat eredményes mű­ködését látta a NEB a vizsgá­lat során, amely az öntöz- hetővé tett területek nagysá­gában, a különböző szervek részére készített tervezési munkában mutatkozik. De azt is meg kellett állapítani, hogy az eredmények ellenére sokan csak szükséges rossznak tekin­tették a társulatot, képviselői­ket nem küldték el a társulati ülésekre és nem tartották a kellő kapcsolatot. Több hasznos javaslat szü­letett a NEB ülésén, mint pél­dául a társulati tervezőcsoport megszervezése, amely gyor­sabb és olcsóbb tervek készí­tésével segítené elő a belvíz­rendezési feladatok megoldá­sát. (peresztegi) Csak Icukának í sí»;.:: * tUnwr.i ■te- Ilii: (Foto: Berta) *rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss> \ Válás - magyar módra A neveket egyszerűen hagyjuk a csudába. (Hiszen még könnyen meg is búbolhatnának, amiért kiírtam őket az újság nyilvánossága élőt...) Nyolc esztendőn keresztül tanyasi iskolá­ban tanítottak. Az asszony meg az ember. Szépen éltek. A férfi felsőtagozatos tanár volt, az asszonijka a négy alsó osztállyal küszkö­dött. Nyolc év alatt összekapkodták magukat. Petróleumlámpával világítottak, de megvették már a mosógépet, hűtőszekrényt, még televí­ziójuk is volt, és szombatonként a téglaszínű Wartburgon furikáztak. Két éve kerültek a faluba. Es most azzal hökkentettek meg az ismerősök, hogy válnak. Az ember már el is kérte magát Miskolcra. Fél órával az indulás előtt eladta a Wartbur­got, pocsék áron, negyvenezerért. Nagy vihar előzhette meg az ember utazá­sát. Az asszonyka megnyúlt arcában tétován imbolygóit a tekintete. Meg nem tagadhatja női mivoltát. Mikor náluk jártam, üres volt a lakás is már. Kézfogás után egy pillanatra eltűnt. Ledobta a pongyolát, kockás, könnyű ruhában tért vissza. Haját megigazította, arcán púder, ajkán rúzs árulkodott a rövid „gene­rálról”. Kíváncsian nézek körül az üres lakásban. — Itt hagyott. Elhiheti, egy valóságos ször­nyeteg. Nem is először. Amikor összevesztünk, eladta a hűtőszekrényt. Potom áron! Azzal válaszoltam, hogy elnyomtam háromezerért az 505-ös Oriont. — Es a többi? — A hálót ő kótyavetyélte el, a kombinált szekrényt én. A kocsit a vasútnál adta át a vevőnek, amikor kikísértem. Ötezret akart ad­ni a negyvenből! Nem kell! Vigye a csudába... Látja, tízévi házasság után ... — Es most mi lesz? — Úgy egyeztünk meg, hogy válunk, ö volt ügyvédnél, talán már be is adták a válópert. Egy hét alatt sok minden történik... — Es most maga mit tesz? — kérdezősköd­tem tovább, mivel a vígasztalás nem kenye­rem — főleg ilyen esetben. Bizonytalanul kereste a választ, azután homlokára csapott, felugrott és a másik szo­bából levelezőlappal tért vissza. Néztem — fogcsikorgató giccs volt. Pádon csókolódzó fiatal pár. — Tessék! Olvassa el! — mondta. Egy sor volt csupán, kuszán odavetett be­tűkből, „Nem tudok nélküled élni!” — Igen! Ne csudálkozzon! Fél órával ezelőtt kaptam. Ö írta — a férjem! Teljesen érthetet­len ember, ugye? Bólintással válaszoltam. — Es maga erre mit tesz válaszul? — öltözöm rögtön! Kértem két nap szabad­ságot az igazgatótól. Nem tudja, kapok Pes­ten csatlakozást Miskolc felé két óra után? Nem kaptam levegőt sem a hirtelen megle­petéstől. Ej, no: hát nem kifürkészhetetlen az emberek gondolatvilága, természete? Rik. Évek óta ismerem és nem tehetek róla, hogy csak a ke­resztnevét tudom. Pontosan úgy szólítom, ahogyan az a sok száz beteg, akiket ápolt, gondozott. Ök következetesen csak Icukának hívják, hang­jukban sok szeretettel és me­legséggel. — Tulajdonképpen hogy is hívják? — Máté Lászlóné vagyok. Szombathelyen végeztem az ápolóképző szakiskolát vörös diplomával. Négy éven ke­resztül műtős voltam a me­gyei Markusovszky-kórház baleseti sebészeti osztályán. És mivel a sorsát senki el nem kerülheti, én is férjhez men­tem. Ekkor cseréltem fel a kórházi munkát a körzeti be­tegápolónői állással. — Nem, semmivel sem könnyebb, de annyi előnye van, hogy minden estémet ott­hon, családi körben tölthetem. — Mik a feltételei annak, hogy valaki jó betegápoló le­gyen? — Türelem, sok megértés és még több szeretet! Aki nem tudja gondját, baját otthon hagyni, az sohasem lehet jó betegápoló. A betegeket nem lehet az egészséges ember mértékével mérni. Nyűgösek, türelmetlenek, minden segít­séget az orvostól és a beteg­ápolótól várnak, hiszen rájuk van bízva az életük. És ne­künk meg is kell felelni en­nek a várakozásnak. — Munkaideje? — Nyolc óra, de a mi mun­kánk sohasem fér bele ebbe a meghatározott időbe. Reggel hat órakor már indulok. Nyolc órára általában végzek a kör­zet fekvő betegeinek látogatá­sával. Beadok injekciót, húsz kötést cserélek és végzem a betegkezelés sok, szinte meg­számlálhatatlan tennivalóját. — Minden reggel minden beteg állapotáról jelentést te­szek a körzeti orvosnak, aki ennek alapján ad utasítást a további kezelésre. — Persze a beteglátogatás­nak még sók más feladata is van. Elsősorban a felvilágosí­tás, a megelőzés. A beteg si­ettetné a gyógyulást. Hajla­mos arra, hogy elfogadja a szomszédok, ismerősök javas­latait, „bevált jótanácsait”. Nem győzöm eléggé hangsú­lyozni minden házban, hogy orvosi vizsgálat és orvosi ren­delés nélkül ne használjanak gyógyszert a betegek. Például: Juli néni esküszik a Vegacil- linre. Nem is lenne nyugodt, ha a házban ebből a gyógy­szerből nem lenne. Fejfájástól a fogfájásig mindenre hasz­nálja. Arra nem gondol, hogy a szervezete megszokja és kri­tikus esetben majd hiába fog­ja neki az orvos rendelni. Máté Lászlóné kerékpáron közlekedik. Meddig terjed a körzete? — Az enyém az egész nyol­cadik kerület és az Ugyer — a Carák dűlőtől egészen az er­dőig.1 Éppen a napokban vol­tam kinn a Cárák dűlői isko­lában. Az egyik osztályból egy kisfiút fertőző betegséggel kórházba szállítottak. Ilyen­kor védőoltást kap nemcsak a környezete, hanem még osz­tálytársai is, mind a 37-en. — Társadalmi munkám is van. Nagyon mulatságos mó­don vállaltam. A IX. kerületi iskolába hívták meg az anyó­somat vöröskeresztes gyűlésre. Nem néztem meg jobban a meghívót, azt hittem, nekem szól, és hát így én mentem el. Rögtön megválasztottak vö­röskeresztes titkárnak. Azóta végzem ezt a társadalmi mun­kát. Mint ápolónő kaptam még egy szép feladatot. A vá­rosban nemsokára térítésmen­tes véradónap lesz. Társadal­mi munkában vállaltam a TEFU-telep, a Faipari Ktsz, a DÁV és a téglagyár dolgo­zóinak szervezését, felvilágo­sítását a véradás fontosságá­ról.-ssi HÉT VÉGI MŰSORKALAUZ A Kossuth Művelődési Ház­ban vasárnap délután 5 órá­tól este 9 óráig: tánczenei koktél. A KGV Dózsa Művelődési Házban ma este 8 órától táncest lesz. Éjfélkor 13 -f I- es szellemi vetélkedő lesz, ahol a legjobb pontszámot elérők értékes jutalomban részesülnek. Belépődíj 8 fo­rint. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: A titokzatos szakács (szov­jet), Dózsa: ma és holnap: Egy szöszi szerelme (csehszlo­vák), Kossuth: vasárnap: A felkelés. ALBERTIRSA: ma és hol­nap: Játék a múzeumban (magyar), ABONY: Felettünk az ég (francia), JÁSZKARA- JENÖ: ma és holnap: A be­törő (angol), CEGLÉDBER- CEL: ma és holnap: A vo­nat (francia—amerikai), TÖR­TÉL: ma és holnap: ítélet Nürnbergben l.—II. (ameri­kai). SPORTMŰSOR Szombaton: délután négy órakor az Építők pályáján kézilabda-mérkőzés lesz a Ceglédi Villamosipar 3. sz.— Budapesti Villamosipar i. számú csapata között. Vasárnap: Délelőtt fél 10 órakor ké­zilabda megyei bajnokságra kerül sor az Építők pályá­ján, Ceglédi Építők női— Dunakeszi női csapatok kö­zött. Fél 11 órakor: NB li­es kézilabdamérkőzés Ceg­lédi Építők—Hódmezővásár­helyi HSE csapata közt. A teke NB II bajnoki mér­kőzésére Budapesten kerül sor a Batthyány úti pá­lyán délelőtt 9 órakor a Ceglédi MÉDOSZ SK—Bu­dapesti Vasútépítők ifi csa­pata közt. Az ökölvívó területi baj­nokság a Vasutas Sport- csarnokban délelőtt fél 11 órakor lesz megtartva Ceglé­di Vasutas SE—Debreceni Vasutas SC csapata közt. Labdarúgás: Délelőtt 11 órakor a ceglédi vasutas­sportpályán a Ceglédi Vas­utas ifi—Ceglédi Építők ifi csapata mérkőzik. Délután fé’ egy órakor területi baj­noki mérkőzés lesz a Ceglédi BEM HSE—Ceglédi Építők közt. Fél 3 órakor NB Il-es bajnoki mérkőzésre kerül sor a Ceglédi Vasutas SE— KISTEXT csapata között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom