Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
1966. OKTÓBER 26.. SZERDA MEGYEI SZOLOTROFEA SZÖLÖTRÓFEA, MÉGHOZZA — VADÄSZNYELVEN SZÓLVA — KAPITÁLIS. — ÍGY AM — MUTATJA FÖLDI IMRE. A TAPIÖSZELEI CÉLGAZDASAG BRIgadvezetöje, a nyolcvanöt dekAs hárslevelűt. EKKORA SZÓLÖFÜRT, EBBŐL A FÁJTÁBÓL. BIZONY „FEHÉR HOLLÓNAK” SZÁMIT. (Foto: Gábor) „Kiváló ifjúsági klub“ Pályázat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára A KISZ Központi Bizottsága a Művelődésügyi Minisztériummal, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a SZÜVOSZ-szal a Honvédelmi Minisztériummal, a Népművelési Intézettel egyetértésben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére pályázatot hirdet a »kiváló ifjúsági klub” cím elnyeréséért. A pályázaton részt vehet minden ifjúsági kiub, amely 1966. január 1. előtt alakult. A benevezés feltétele, hogy az illető klub elfogadott munkatervvel rendelkezzék, amely elősegíti a helyi népművelési szervek és a KISZ akcióprogramjának megvalósítását; x fiatalok sokoldalú szórakozását. Legalább heti egy alkalommal rendszeresen szervezett foglalkozást tartsanak, társadalmi munkával is segítsék a klubélet feltételeinek megteremtését; a klub munkáját választott vezetőség irányítsa és a klub tevékenységéről naplót vezessenek. A KISZ Pest megyei Bizottsága a nevezési lapokat már 6zétküldte megyénkben, ezeket kitöltve, a klubok munkatervével együtt 1966. november 15-ig kell eljuttatni a városi, járási KISZ-bizottságokra. A klubok nem egymás között versenyeznek, azt kell bebizonyítaniuk, hogy adott lehetőségeiken belül, terveiket. célkitűzéseiket, maximális eredménnyel és a legjobb módszerekkel, színvonalasan valósitiák meg. A pályázat előkészítésében és lebonyolításában a KISZ-en kívül részt vesznek a tanácsok művelődésügyi osztályai, a népművelési tanácsadók, a megyei művelődési házak, a szakszervezetek és a szövetkezetek is. A pályázat eredményét 1967 novemberében a sajtóban, a televízió „Halló fiúk, halló lányok!” műsorában, valamint a rádió ifjúsági előadásaiban teszik közzé. A legjobb klubok magas jutalomban részesülnek. Országos szinten W díi kerül kiadásra. maidnem 200 ezer forint összegben. A töbj bi között két 30 ezer forintos első I díjat adnak ki. A „kiváló ifjúsági klub” címet elnyert klubok oklevelet kapnak és a KISZ Pest megyei Bizottsága, valamint a fenntartó intézmények külön jutalmazzák őket. T/z nap alatt nyolcezer néző Pest megyében is nagy sikere van a Hideg napok című új magyar filmnek. Három város — Cegléd, Nagykőrös és Vác — mozijaiban tíz nap alatt csaknem nyolcezer néző tekintette meg Kovács András rendező kitűnő alkotását. A film következő állomása Abony, Gödöllő és Budakeszi lesz; ezzel a filmmel tartja premierjét az új perőcsényi művelődési házban megnyíló széles vásznú mozi november 6-án. Tizenöt százalék Tervek, elgondolások — 8 milliárd beruházásra ÚJLENGYEL: Hogy legyen lakása, ha majd kinevezik... Két szomszédos község, Új- hartyán és Újlengyel egy orvosi körzetet képez, de az orvos az előbbi községben lakik. A körzet egyébként Pest megyében egyike a legnagyobSzínes eltérítőgyűrű Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában készítik a rádiók, a tv-készülékek, a magnók és több más elektronikus műszer néhány alkatrészét. A Bláthy Ottó szocialista műszaki brigád a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásának egyik pontjaként a napokban hozzálátott a színes tv-készülékekhez szükséges eltérítőgyűrű és U-rnag gyártmányrajzainak szerkesztéséhez. Az eddig gyártott típusoktól eltérő formájú és méretű, valamint más alapanyagokból készülő eltérítőgyűrűk rajzait novemberre készítik el a brigád tagjai, hogy az alkatrész kísérleti gyártását níég ebben az évben megkezdhessék. A színes tv-készülékek eltérítőgyűrűinek és U-magjainak sorozatgyártásához a jövő évben látnák hozzá. baknak, mert a két falu lakóinak száma megközelíti az ötezret. Ezenkívül még az is nehezíti az orvos munkáját, hogy Újlengyel erősen szétszórt település. Mindezért illetékes helyen úgy döntöttek, hogy a harmadik ötéves terv során kettéosztják a körzetet, Újlengyel is orvost kap. Egyelőre viszont még kérdéses, hogy 1970 előtt melyik esztendőben. Az újlengyeliek azonban tudomást szerezve róla, hogy belátható időn belül orvosuk lesz, máris hozzáfogtak orvosi lakás és rendelő építéséhez. A költségeket a községfejlesztési alapból fedezik és az építkezést 1967-ben fejezik be. Nem törődnek vele, ha egy-két évig üres is marad a ház, azt akarják, legyen orvosuknak azonnal, amint kinevezik megfelelő lakása és munkahelye. hozam országos átlagban jelentősen emelkedjen. A búzából például, 1931— 40-es években a holdankénti átlagtermés mindössze 7,9 mázsa volt, 1951—64 között pedig 10,2, míg 1965-ben már 12,5 mázsa. Hasonlók az eredmények a kukoricatermesztésben is. Lj termőföldek Jelentős sikert könyvelhetünk el a talajjavításban is. Az elmúlt öt évben Magyarországon 800 ezer hold földet javítottak meg, ebből 286 ezer hold új termőföld, amely korábban főleg hasznavehetetlen szik volt. Négyszázötvenezer holdat rendeztek be öntözésre. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet ötven szakembere — együttműködve más intézményekkel, mezőgazdasági üzemekkel — évente 20—25 témakörben tanulmányozza a gépesítés lehetőségeit. Az idén például eddig mintegy 40 hazai és száz külföldi gépet minősítettek, amelyek alkalmasak I a hazai viszonyok között a nagyüzemi munkára. A Vörös Csillag Traktorgyár az elmúlt évben két új magyar traktort bocsátott ki — az ötven lóerős UE—50-es négykerékrheghaj- tású és a 90 lóerős D4K—90-es * traktort. A tudósok már kikísérletezték, a Moson megy a r - óvári Mezőgazdasági és Gépgyár pedig megkezdte a paradicsom- és paprikaválogató és osztályozógépek gyártását. Az állatállomány fejlesztésével is törődik az új ötéves terv. Jelenleg az országban 1 919 000 szarvasmarha, 6 590 000 sertés és 2 250 000 juh van. Az állattenyésztésben a számszerű fejlődés mellett, a minőség javítására törekszenek. Főleg az állati termékek előállítását növelik, elsősorban a takarmányértékesítés további javításával, az anyaállatok jobb kihasználásával, a fajlagos hozamok növelésével'. Bővül a zöldségexport A zöldségtermesztésben 1970- ig — az 1933—64-es évek átlagához képest — az emelkedés mintegy 40—50 százalékos lesz. A baráti országokkal megkötött hosszú lejáratú egyezmények kedvező feltételeket biztosítanak a kertészeti növények termeléséhez. A zöldség-gyümölcs program megvalósítása során 3,3 milliárd forintot ruháznak be, növelik a hűtőházak, a raktárak, felvásárlóhelyek ^térfogatát. A konzervipari kapacitást például 42 ezer vagonról 59 ezerre növelik — a többi között négy új hűtőházat építenek. A második ötéves tervben jelentősen fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés, 81 ezer hold szőlőt és 101 ezer hold gyümölcsöst telepítettek. A járulékos beruházás, vagyis a szőlőfeldolgozók, a gyümölcs- raktárak és a pincék építése azonban lényegesen elmarad a telepítésektől. Az új ötéves tervben a járulékos beruházásokra mintegy 8 milliárd forintot fordítanak, amely 42 százalékkal több, mint az előző öt év ilyen célra fordított összege. A nagyobb beruházás, a bel- terjesebb, korszerű gazdálkodás lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés gyorsabb növelését, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatának további javulását. A mezőgazdasági termékek feldolgozását természetesen az állami nagyipar végzi, de a termelőszövetkezetek feldolgozó tevékenysége is jelentősen bővül. Garantált fizetés A mezőgazdaságban — a tervezés fejlesztésével, a felvásárlási árak emelésével — már az idén megtörténtek a mechanizmus reformjával kapcsolatos első döntő lépések. Növekedett a termelési kedv. Jelentősen fejlődött az állat- állomány, a gazdálkodás színvonala, javultak a vezetési módszerek. Ezeket az eredményeket szilárdítja meg az a törekvés, hogy a harmadik ötéves tervben valamennyi tsz-ben bevezetik a garantált munkadijazási rendszert. Ez egyben egy másik ’ problémát is megold, mégpedig a munkaerőkérdést. A garantált, rendszeres havi fizetés bevezetése, valamint a modernebb, gépesített gazdálkodás elősegíti, hogy a fiatalok otthonukban, falujukban maradjanak, sőt, a városba vándoroltak egy része is visszatérjen majd a mezőgazdaságba. Az új ötéves terv megvalósítása során nagy összegeket fordítanak a mezőgazdasági szakmunkásképzésre, a parasztokat technikusokká, géphez értő szakemberekké, a korszerű gazdálkodást ismerő földművelőkké nevelik. Gáli Sándor LTi épült Sikárosra Egyik legkiesebb vidéke Szentendre környékének Dö- mörkapu, ahol az évekkel ezelőtt felhagyott kőbánya udvaráig eddig is használható út vezetett. Az egykori bányagépháztól azonban csak széles csapás vitt tovább Sikáros felé, a nagy tisztás irányába, amely kedvelt pihenője, célpontja a turistáknak, kirándulóknak. Mostanáig persze csak a gyalogosoknak. Ezentúl azonban autós és motoros turisták már járműveikkel utazhatnak Sikárosra. A pilisi erdőgazdaság szentendrei erdészete ugyanis, természetesen a kivágott fa elszállítására, mégis talán kicsit a turistáknak szánt kedves meglepetésképpen. korszerű, makadám utat épített odáig. Az új út három kilométer hosszú, mindössze öt hónap alatt teljesen elkészült. Az erdészet, házikezelésben építette. \ Beszélni nem elég! Nem ismerik egymást, nem is tudnak a másikról, mégis mindketten majdnem azonos szavakkal fogalmazták meg a gondot, amely foglalkoztatja őket: a műszakiak és az aktív politizálás kapcsolatát, a sokat emlegetett „befelé fordulást”. Nagy Tibor elvtárs a diósdi csapágygyár egyes pártalapszervezetének tagja. Szabó Gábor elvtárs pedig a megye másik részén, a váci Forte-ban, ugyancsak pártvezetőségi tag. Mindketten kommunisták tehát, s ilyen jogon is, de „kebelbeli” jogán is közük van e kérdéshez: Nagy elvtárs közgazdász. Szabó elvtárs pedig vegyészmérnök. Nem ott van a baj — mondják —, hogy a műszakiak nem érdeklődnek a politika iránt. Egy-egy embernél, elvétve tapasztalható ilyen, általánosan azonban nem* jellemző. A baj az, hogy a beszélgetéseken, az esetleges vitákon túl nem terjed ez a részvétel: a folyamat következő és döntő állomása hiányzik; a cselekvés. Régi igazság, hogy beszélni könnyű, cselekedni nehezebb. Az is közhelyszámba megy, hogy pusztán szavakkal helyeselni céljainkat, . terveinket, az általános politika irányvonalát — nem elég! Természetesen a műszakiak a mérnökök és technikusok jól képzett serege nemcsak szavakkal helyesel, hanem tehetségével, szorgalmával, tehát mindennapi munkájával elősegíti céljaink elérését, terveink megvalósulását. A társadalom azonban — és teljes joggal — többet vár tőlük: tudásuknak, képzettségüknek megfelelő szintű részvételt nemcsak a szűkén vett, műszaki-gazdasági feladatok megoldásában, hanem az általánosabb társadalmi-politikai kérdésekben is. A mérnökre, a technikusra, általában a műszaki beosztású emberre úgy néznek, mint „valakire”: vezetőre, irányítóra, nagyobb tudásúra. És éppen ezért fokozott figyelem kíséri állásfoglalását, emberi magatartását, részvételét vagy tartózkodását a közös ügyekben. Nem létezik nálunk — szocialista rendünkben — csak gazdasági beosztás! Minden gazdasági vezető — a vezérigazgató éppúgy, mint a művezető — politikai tényező is! Felelősséggel tartozik a rábízott emberek munkájáért, de — politikai formálódásáért, eszmei neveléséért is! És ennek alapfeltétele, hogy példát mutasson, hogy ne csak egy-egy felszólalás erejéig helyeselje a párt politikáját, hanem részese legyen a cselekvésnek, gazdasági vezetőként és politikai tényezőként egyaránt. Mert furcsa helyzet — s az év első felében e furcsa helyzettel sok pártszervezetnek kellett szembenéznie — hogy a gazdasági vezetők ösztönzik a kongresszusi munkaversenyt. kérik a munkásokat az abban való részvételre, de maguk bizony nem vállaltak semmit, nem kapcsolód tak be e nemes, a párt politikája melletti szavazást jelentő vetélkedésbe. Azóta persze változott sok tekintetben a helyzet, mégis, a vezetőségválasztó párttaggyűléseken — s nemcsak az említett két üzemben, hanem majdnem mindenütt — sok, s zömmel bíráló szó hangzott el a mű szakiak távolmaradásáról, arról, hogy zökkenők vannak az anyagellátásban, késve érkeznek a rajzok, az üzemrészek közötti kooperáció színvonala alacsony stb. A műszakiak, a gazdasági vezetők asztala ez: nekik kellene minden feltételt biztosítani a versenyhez, mert a munkások akarata — bármily hatalmas erő is — önmagában nem elég a sikerhez. Sokakat foglalkoztató kérdés ez: a Csepel Autógyár központi irányításának pártalapszcrvezeteiben is sok szó esett erről az elmúlt hónapokban, s hogy van javulás, az elsősorban a kommunisták, a pártvezetőségek szívós aprómunkájának, céltudatosságának, kiszólással élve, leráz- hatatlanságának tudható be. Ez a céltudatosság, szívósság kell, hogy jellemezze a most munkát kezdő pártvezetőségeket. Van néhány olyan iparvállalata megyénknek, így például a Dunamenti Hőerőmű, ahol jobb a helyzet, ahol a politikai munka aktív részesei a műszakiak is: általánosságban azonban elmaradunk a lehetőségektől, s főként a követelményektől. Nagy és Szabó elvtársak töprengése ezért közügy: és feladatot, programot jelző töprengés, megoldást kereső gondolkodás. Üzemeink többségében — s ez egészséges és természetes folyamat — fokozatosan emelkedik a műszakiak száma: a termelés bonyolultsága, magasabb technikai színvonala, a berendezések korszerűsége, a gyártmányok fejlesztése, mind-mind olyan tényező, melyek természetszerűen maguk után vonják a képzett szakemberek létszámának növekedését. A termelői kollektívák azonban nem elégednek meg annyival — vagy legalábbis mind kevésbé érik be vele —, hogy szakembert kapnak. Jó szakembert akarnak, aki jó szervező, aki nemcsak azt tudja megmondani, hogy mit csináljanak, hanem azt is. hogyan, s főként — miért úgy kell, s nem másként csinálni! A jobb kifejezés híján „politikus műszakinak” nevezett típusú ^irányító nem vágyálom: sokan vannak már ilyenek, ha nem is többségben. És hogy a többség ilyen legyen, azt elsősorban a kommunistáknak, a nemrég munkát kezdő pártvezetőségeknek kell elérniük: szívós, fáradhatatlan meggyőzéssel, okos szóval, példamutatással. Mészáros Ottó Az MSZMP november végén tartja IX. kongresszusát, amely a falusi lakosság számára is útmutatást ad majd a további munkához. A kong-* resszus előtt érdemes megvizsgálni, hogyan alakult a magyar mezőgazdaság helyzete az utóbbi években és nrlyen fejlődés várható a jövőben. Mint ismeretes, a parlament nyári ülésén fogadták el a magyar népgazdaság harmadik ötéves tervét. Ezen belül jelentős a magyar mező- gazdaság fejlesztésének terve. Magyarország ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek képesek megtermelni a lakosság élelmiszerszükségletét, sőt, jelentős az export is. Az előírás szerint a harmadik ötéves tervben (1966— 1970) a mezőgazdaság termelése tizenöt százalékkal nő. Az összberuházás 16—18 százalékát a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják. A KGST-orszá- gokkal együttműködve tovább "épesítik a mezőgazdaságot, öt év alatt — a többi között — 38—40 ezer traktort, 35—36 ezer pótkocsit, mintegv hétezer kombájnt kap a falu. Favorit a Bezosztája A termelés évente kereken három százalékkal nő! Ez az ütem minden eddigit felülmúl. Hogyan érik el az évi három százalékos növekedést? A mezőgazdaság az utóbbi években sokat fejlődött: hazánkban jól felszerelt állami gazdaságok és termelőszövetkezetek működnek. Ezenkívül a terv tíz százalékkal többet irányoz elő beruházásokra, mint az elmúlt öt évben. A tudományos eredmények alkalmazása, a kutatások és hazai kísérletek eredményei szintén a termés növelését segítik elő. Az ország gabonaszükségletét például már hazai termésből tudják fedezni. A magyar mezőgazdaság termelése az elmúlt öt évben jelentősen, mintegy 10—12 százalékkal emelkedett. A felvásárlás 30 százalékkal, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari export pedig 78 százalékkal nőtt. A magyar mező- gazdaság fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a tudományos kutatók és nemesítők, akik az ország 29 tudományos intézetében munkálkodnak. Sikerült például meghonosítani hazánkban a Bezosztája nevű szovjet búzát, amely bő termést ad, jól bírja a magyar éghajlatot. Ma már egymillió 800 ezer holdon termelik. Tovább nemesítették a világhírű magyar bánkúti búzát is, az Mv 65—07-es új fajta búza rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel a bánkúti — nagyarányú sikér- és liszttartalmú —, de nagyobb a terméshozama. A tudományos eredmények és a technika alkalmazása lehetővé tette, hogy a termés