Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

1966. OKTÓBER 26.. SZERDA MEGYEI SZOLOTROFEA SZÖLÖTRÓFEA, MÉGHOZZA — VADÄSZNYELVEN SZÓLVA — KAPITÁLIS. — ÍGY AM — MUTATJA FÖLDI IMRE. A TAPIÖSZELEI CÉLGAZDASAG BRI­gadvezetöje, a nyolcvanöt dekAs hársleve­lűt. EKKORA SZÓLÖFÜRT, EBBŐL A FÁJTÁBÓL. BIZONY „FEHÉR HOLLÓNAK” SZÁMIT. (Foto: Gábor) „Kiváló ifjúsági klub“ Pályázat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára A KISZ Központi Bizottsága a Művelődésügyi Minisztériummal, a Szakszervezetek Országos Taná­csával, a SZÜVOSZ-szal a Honvé­delmi Minisztériummal, a Nép­művelési Intézettel egyetértésben a Nagy Októberi Szocialista For­radalom ötvenedik évfordulója tiszteletére pályázatot hirdet a »kiváló ifjúsági klub” cím elnye­réséért. A pályázaton részt vehet min­den ifjúsági kiub, amely 1966. ja­nuár 1. előtt alakult. A benevezés feltétele, hogy az illető klub elfo­gadott munkatervvel rendelkez­zék, amely elősegíti a helyi nép­művelési szervek és a KISZ ak­cióprogramjának megvalósítását; x fiatalok sokoldalú szórakozását. Legalább heti egy alkalommal rendszeresen szervezett foglalko­zást tartsanak, társadalmi munká­val is segítsék a klubélet feltéte­leinek megteremtését; a klub munkáját választott vezetőség irá­nyítsa és a klub tevékenységéről naplót vezessenek. A KISZ Pest megyei Bizottsága a nevezési lapokat már 6zétküldte megyénkben, ezeket kitöltve, a klubok munkatervével együtt 1966. november 15-ig kell eljuttatni a városi, járási KISZ-bizottságokra. A klubok nem egymás között ver­senyeznek, azt kell bebizonyíta­niuk, hogy adott lehetőségeiken belül, terveiket. célkitűzéseiket, maximális eredménnyel és a leg­jobb módszerekkel, színvonalasan valósitiák meg. A pályázat előkészítésében és lebonyolításában a KISZ-en kívül részt vesznek a tanácsok művelő­désügyi osztályai, a népművelési tanácsadók, a megyei művelődési házak, a szakszervezetek és a szö­vetkezetek is. A pályázat eredményét 1967 no­vemberében a sajtóban, a televí­zió „Halló fiúk, halló lányok!” műsorában, valamint a rádió if­júsági előadásaiban teszik közzé. A legjobb klubok magas jutalom­ban részesülnek. Országos szinten W díi kerül kiadásra. maidnem 200 ezer forint összegben. A töb­j bi között két 30 ezer forintos első I díjat adnak ki. A „kiváló ifjúsági klub” címet elnyert klubok oklevelet kapnak és a KISZ Pest megyei Bizottsá­ga, valamint a fenntartó intézmé­nyek külön jutalmazzák őket. T/z nap alatt nyolcezer néző Pest megyében is nagy sike­re van a Hideg napok című új magyar filmnek. Három város — Cegléd, Nagykőrös és Vác — mozijaiban tíz nap alatt csaknem nyolcezer néző te­kintette meg Kovács András rendező kitűnő alkotását. A film következő állomása Abony, Gödöllő és Budakeszi lesz; ezzel a filmmel tartja premierjét az új perőcsényi művelődési házban megnyíló széles vásznú mozi november 6-án. Tizenöt százalék Tervek, elgondolások — 8 milliárd beruházásra ÚJLENGYEL: Hogy legyen lakása, ha majd kinevezik... Két szomszédos község, Új- hartyán és Újlengyel egy or­vosi körzetet képez, de az or­vos az előbbi községben lakik. A körzet egyébként Pest me­gyében egyike a legnagyob­Színes eltérítőgyűrű Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában készítik a rádiók, a tv-készülékek, a magnók és több más elektroni­kus műszer néhány alkatré­szét. A Bláthy Ottó szocialista műszaki brigád a pártkong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlásának egyik pontjaként a napokban hozzálátott a szí­nes tv-készülékekhez szüksé­ges eltérítőgyűrű és U-rnag gyártmányrajzainak szerkesz­téséhez. Az eddig gyártott típusoktól eltérő formájú és méretű, va­lamint más alapanyagokból készülő eltérítőgyűrűk rajzait novemberre készítik el a brigád tagjai, hogy az alkatrész kísérleti gyártását níég ebben az évben megkezdhessék. A színes tv-készülékek elté­rítőgyűrűinek és U-magjainak sorozatgyártásához a jövő év­ben látnák hozzá. baknak, mert a két falu la­kóinak száma megközelíti az ötezret. Ezenkívül még az is nehezíti az orvos munkáját, hogy Újlengyel erősen szét­szórt település. Mindezért illetékes helyen úgy döntöttek, hogy a harmadik ötéves terv során kettéosztják a körzetet, Újlengyel is orvost kap. Egye­lőre viszont még kérdéses, hogy 1970 előtt melyik eszten­dőben. Az újlengyeliek azonban tu­domást szerezve róla, hogy belátható időn belül orvosuk lesz, máris hozzáfogtak orvosi lakás és rendelő építéséhez. A költségeket a községfejlesztési alapból fedezik és az építke­zést 1967-ben fejezik be. Nem törődnek vele, ha egy-két évig üres is marad a ház, azt akar­ják, legyen orvosuknak azon­nal, amint kinevezik megfe­lelő lakása és munkahelye. hozam országos átlagban je­lentősen emelkedjen. A búzából például, 1931— 40-es években a holdankénti átlagtermés mindössze 7,9 má­zsa volt, 1951—64 között pe­dig 10,2, míg 1965-ben már 12,5 mázsa. Hasonlók az ered­mények a kukoricatermesztés­ben is. Lj termőföldek Jelentős sikert könyvelhe­tünk el a talajjavításban is. Az elmúlt öt évben Magyarorszá­gon 800 ezer hold földet javí­tottak meg, ebből 286 ezer hold új termőföld, amely korábban főleg hasznavehetetlen szik volt. Négyszázötvenezer hol­dat rendeztek be öntözésre. A Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet ötven szakembere — együttműködve más intéz­ményekkel, mezőgazdasági üzemekkel — évente 20—25 témakörben tanulmányozza a gépesítés lehetőségeit. Az idén például eddig mintegy 40 hazai és száz külföldi gépet minő­sítettek, amelyek alkalmasak I a hazai viszonyok között a nagyüzemi munkára. A Vörös Csillag Traktorgyár az elmúlt évben két új magyar traktort bocsátott ki — az ötven lóerős UE—50-es négykerékrheghaj- tású és a 90 lóerős D4K—90-es * traktort. A tudósok már kikí­sérletezték, a Moson megy a r - óvári Mezőgazdasági és Gép­gyár pedig megkezdte a pa­radicsom- és paprikaválogató és osztályozógépek gyártását. Az állatállomány fejleszté­sével is törődik az új ötéves terv. Jelenleg az országban 1 919 000 szarvasmarha, 6 590 000 sertés és 2 250 000 juh van. Az állattenyésztésben a számszerű fejlődés mellett, a minőség javítására töreksze­nek. Főleg az állati termékek előállítását növelik, elsősorban a takarmányértékesítés továb­bi javításával, az anyaállatok jobb kihasználásával, a fajla­gos hozamok növelésével'. Bővül a zöldségexport A zöldségtermesztésben 1970- ig — az 1933—64-es évek át­lagához képest — az emelke­dés mintegy 40—50 százalékos lesz. A baráti országokkal megkötött hosszú lejáratú egyezmények kedvező felté­teleket biztosítanak a kerté­szeti növények termeléséhez. A zöldség-gyümölcs program megvalósítása során 3,3 mil­liárd forintot ruháznak be, növelik a hűtőházak, a raktá­rak, felvásárlóhelyek ^térfoga­tát. A konzervipari kapaci­tást például 42 ezer vagonról 59 ezerre növelik — a többi között négy új hűtőházat épí­tenek. A második ötéves tervben jelentősen fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés, 81 ezer hold szőlőt és 101 ezer hold gyümölcsöst telepítettek. A já­rulékos beruházás, vagyis a szőlőfeldolgozók, a gyümölcs- raktárak és a pincék építése azonban lényegesen elmarad a telepítésektől. Az új ötéves tervben a járulékos beruházá­sokra mintegy 8 milliárd fo­rintot fordítanak, amely 42 százalékkal több, mint az elő­ző öt év ilyen célra fordított összege. A nagyobb beruházás, a bel- terjesebb, korszerű gazdálko­dás lehetővé teszi a mezőgaz­dasági termelés gyorsabb nö­velését, az ipar és a mezőgaz­daság kapcsolatának további javulását. A mezőgazdasági termékek feldolgozását termé­szetesen az állami nagyipar végzi, de a termelőszövetkeze­tek feldolgozó tevékenysége is jelentősen bővül. Garantált fizetés A mezőgazdaságban — a ter­vezés fejlesztésével, a felvásár­lási árak emelésével — már az idén megtörténtek a me­chanizmus reformjával kap­csolatos első döntő lépések. Növekedett a termelési kedv. Jelentősen fejlődött az állat- állomány, a gazdálkodás szín­vonala, javultak a vezetési módszerek. Ezeket az eredményeket szi­lárdítja meg az a törekvés, hogy a harmadik ötéves terv­ben valamennyi tsz-ben beve­zetik a garantált munkadija­zási rendszert. Ez egyben egy másik ’ problémát is megold, mégpedig a munkaerőkérdést. A garantált, rendszeres havi fizetés bevezetése, valamint a modernebb, gépesített gaz­dálkodás elősegíti, hogy a fia­talok otthonukban, falujuk­ban maradjanak, sőt, a város­ba vándoroltak egy része is visszatérjen majd a mezőgaz­daságba. Az új ötéves terv megvaló­sítása során nagy összegeket fordítanak a mezőgazdasági szakmunkásképzésre, a parasz­tokat technikusokká, géphez értő szakemberekké, a korsze­rű gazdálkodást ismerő föld­művelőkké nevelik. Gáli Sándor LTi épült Sikárosra Egyik legkiesebb vidéke Szentendre környékének Dö- mörkapu, ahol az évekkel ezelőtt felhagyott kőbánya ud­varáig eddig is használható út vezetett. Az egykori bányagép­háztól azonban csak széles csapás vitt tovább Sikáros felé, a nagy tisztás irányába, amely kedvelt pihenője, cél­pontja a turistáknak, kirán­dulóknak. Mostanáig persze csak a gyalogosoknak. Ezen­túl azonban autós és motoros turisták már járműveikkel utazhatnak Sikárosra. A pilisi erdőgazdaság szentendrei er­dészete ugyanis, természetesen a kivágott fa elszállítására, mégis talán kicsit a turisták­nak szánt kedves meglepetés­képpen. korszerű, makadám utat épített odáig. Az új út három kilométer hosszú, mindössze öt hónap alatt tel­jesen elkészült. Az erdészet, házikezelésben építette. \ Beszélni nem elég! Nem ismerik egymást, nem is tudnak a másikról, mégis mindketten majdnem azonos szavakkal fogalmazták meg a gondot, amely foglalkoztatja őket: a műszakiak és az aktív politizálás kapcsolatát, a sokat emlegetett „befelé fordulást”. Nagy Tibor elvtárs a diósdi csapágygyár egyes pártalapszervezetének tagja. Szabó Gábor elvtárs pedig a megye másik részén, a váci Forte-ban, ugyancsak párt­vezetőségi tag. Mindketten kommunisták tehát, s ilyen jo­gon is, de „kebelbeli” jogán is közük van e kérdéshez: Nagy elvtárs közgazdász. Szabó elvtárs pedig vegyészmérnök. Nem ott van a baj — mondják —, hogy a műszakiak nem érdeklődnek a politika iránt. Egy-egy embernél, elvétve tapasztalható ilyen, általánosan azonban nem* jellemző. A baj az, hogy a beszélgetéseken, az esetleges vitákon túl nem terjed ez a részvétel: a folyamat következő és döntő állomása hiányzik; a cselekvés. Régi igazság, hogy beszélni könnyű, cselekedni nehe­zebb. Az is közhelyszámba megy, hogy pusztán szavakkal helyeselni céljainkat, . terveinket, az általános politika irányvonalát — nem elég! Természetesen a műszakiak a mérnökök és technikusok jól képzett serege nemcsak szavakkal helyesel, hanem tehetségével, szorgalmával, te­hát mindennapi munkájával elősegíti céljaink elérését, terveink megvalósulását. A társadalom azonban — és teljes joggal — többet vár tőlük: tudásuknak, képzettsé­güknek megfelelő szintű részvételt nemcsak a szűkén vett, műszaki-gazdasági feladatok megoldásában, hanem az általánosabb társadalmi-politikai kérdésekben is. A mérnökre, a technikusra, általában a műszaki beosztású emberre úgy néznek, mint „valakire”: vezetőre, irányító­ra, nagyobb tudásúra. És éppen ezért fokozott figyelem kíséri állásfoglalását, emberi magatartását, részvételét vagy tartózkodását a közös ügyekben. Nem létezik nálunk — szocialista rendünkben — csak gazdasági beosztás! Minden gazdasági vezető — a vezérigazgató éppúgy, mint a művezető — politikai tényező is! Felelősséggel tartozik a rábízott emberek munkájáért, de — politikai formáló­dásáért, eszmei neveléséért is! És ennek alapfeltétele, hogy példát mutasson, hogy ne csak egy-egy felszólalás erejéig helyeselje a párt politikáját, hanem részese legyen a cselekvésnek, gazdasági vezetőként és politikai tényező­ként egyaránt. Mert furcsa helyzet — s az év első felében e furcsa helyzettel sok pártszervezetnek kellett szembenéznie — hogy a gazdasági vezetők ösztönzik a kongresszusi munka­versenyt. kérik a munkásokat az abban való részvételre, de maguk bizony nem vállaltak semmit, nem kapcsolód tak be e nemes, a párt politikája melletti szavazást je­lentő vetélkedésbe. Azóta persze változott sok tekintetben a helyzet, mégis, a vezetőségválasztó párttaggyűléseken — s nemcsak az említett két üzemben, hanem majdnem mindenütt — sok, s zömmel bíráló szó hangzott el a mű szakiak távolmaradásáról, arról, hogy zökkenők vannak az anyagellátásban, késve érkeznek a rajzok, az üzemré­szek közötti kooperáció színvonala alacsony stb. A mű­szakiak, a gazdasági vezetők asztala ez: nekik kellene minden feltételt biztosítani a versenyhez, mert a mun­kások akarata — bármily hatalmas erő is — önmagában nem elég a sikerhez. Sokakat foglalkoztató kérdés ez: a Csepel Autógyár központi irányításának pártalapszcrvezeteiben is sok szó esett erről az elmúlt hónapokban, s hogy van javulás, az elsősorban a kommunisták, a pártvezetőségek szívós ap­rómunkájának, céltudatosságának, kiszólással élve, leráz- hatatlanságának tudható be. Ez a céltudatosság, szívósság kell, hogy jellemezze a most munkát kezdő pártvezetősé­geket. Van néhány olyan iparvállalata megyénknek, így például a Dunamenti Hőerőmű, ahol jobb a helyzet, ahol a politikai munka aktív részesei a műszakiak is: általános­ságban azonban elmaradunk a lehetőségektől, s főként a követelményektől. Nagy és Szabó elvtársak töprengése ezért közügy: és feladatot, programot jelző töprengés, megoldást kereső gondolkodás. Üzemeink többségében — s ez egészséges és természe­tes folyamat — fokozatosan emelkedik a műszakiak szá­ma: a termelés bonyolultsága, magasabb technikai szín­vonala, a berendezések korszerűsége, a gyártmányok fej­lesztése, mind-mind olyan tényező, melyek természetsze­rűen maguk után vonják a képzett szakemberek létszá­mának növekedését. A termelői kollektívák azonban nem elégednek meg annyival — vagy legalábbis mind kevésbé érik be vele —, hogy szakembert kapnak. Jó szakembert akarnak, aki jó szervező, aki nemcsak azt tudja megmon­dani, hogy mit csináljanak, hanem azt is. hogyan, s fő­ként — miért úgy kell, s nem másként csinálni! A jobb kifejezés híján „politikus műszakinak” nevezett típusú ^irányító nem vágyálom: sokan vannak már ilyenek, ha nem is többségben. És hogy a többség ilyen legyen, azt elsősorban a kommunistáknak, a nemrég munkát kezdő pártvezetőségeknek kell elérniük: szívós, fáradhatatlan meggyőzéssel, okos szóval, példamutatással. Mészáros Ottó Az MSZMP november vé­gén tartja IX. kongresszusát, amely a falusi lakosság szá­mára is útmutatást ad majd a további munkához. A kong-* resszus előtt érdemes meg­vizsgálni, hogyan alakult a magyar mezőgazdaság hely­zete az utóbbi években és nrlyen fejlődés várható a jö­vőben. Mint ismeretes, a par­lament nyári ülésén fogadták el a magyar népgazdaság har­madik ötéves tervét. Ezen be­lül jelentős a magyar mező- gazdaság fejlesztésének terve. Magyarország ugyanis azon országok közé tartozik, ame­lyek képesek megtermelni a lakosság élelmiszerszükségle­tét, sőt, jelentős az export is. Az előírás szerint a harma­dik ötéves tervben (1966— 1970) a mezőgazdaság terme­lése tizenöt százalékkal nő. Az összberuházás 16—18 százalé­kát a mezőgazdaság fejleszté­sére fordítják. A KGST-orszá- gokkal együttműködve tovább "épesítik a mezőgazdaságot, öt év alatt — a többi között — 38—40 ezer traktort, 35—36 ezer pótkocsit, mintegv hét­ezer kombájnt kap a falu. Favorit a Bezosztája A termelés évente kereken három százalékkal nő! Ez az ütem minden eddigit felül­múl. Hogyan érik el az évi há­rom százalékos növekedést? A mezőgazdaság az utóbbi években sokat fejlődött: ha­zánkban jól felszerelt állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek működnek. Ezenkívül a terv tíz százalékkal többet irányoz elő beruházásokra, mint az elmúlt öt évben. A tudományos eredmények al­kalmazása, a kutatások és ha­zai kísérletek eredményei szintén a termés növelését se­gítik elő. Az ország gabona­szükségletét például már ha­zai termésből tudják fedezni. A magyar mezőgazdaság termelése az elmúlt öt évben jelentősen, mintegy 10—12 százalékkal emelkedett. A fel­vásárlás 30 százalékkal, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari export pedig 78 száza­lékkal nőtt. A magyar mező- gazdaság fejlődéséhez jelentő­sen hozzájárultak a tudomá­nyos kutatók és nemesítők, akik az ország 29 tudományos intézetében munkálkodnak. Sikerült például meghonosíta­ni hazánkban a Bezosztája nevű szovjet búzát, amely bő termést ad, jól bírja a magyar éghajlatot. Ma már egymillió 800 ezer holdon termelik. To­vább nemesítették a világhírű magyar bánkúti búzát is, az Mv 65—07-es új fajta búza rendelkezik azokkal a tulaj­donságokkal, amelyekkel a bánkúti — nagyarányú sikér- és liszttartalmú —, de na­gyobb a terméshozama. A tudományos eredmények és a technika alkalmazása le­hetővé tette, hogy a termés­

Next

/
Oldalképek
Tartalom