Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
1966. OKTÓBER 2., VASÄRNAP pear uterei Adrian Milyen a jó napszemüveg? A ft tg lm us a sötét , Köztudott, hogy a fénylő nap korongjába nézni rendkívül veszélyes: az ultraibolya és infravörös sugarak komolyan veszélyeztetik szemünk épségét, legjobb esetben is kötőhártyagyulladást idéznek elő. A nap káros sugarai nemcsak közvetlenül, hanem a környezetünkről való visszaverődéssel is a szemünkbe jut-, hatnak. Ez ellen védekezünk a napszemüveg használatával, mely a sugarak egy részét kiszűri. Bármennyire furcsán hangzik, a sötét szemüveg sokkal több káros sugarat enged a szembe jutni, mint a világosabb. Ennek magyarázata az, hogy szemünk pupillája gyenge fénynél kitágul, erősnél öszszeszűkül. Ha tehát nagyon sötét szemüveget használunk, akkor a megnagyobbodott pupillán keresztül a napszemüveg által átengedett káros sugarakból több jut a szemünkbe, annak recehártyájára, ahol romboló hatását kifejti. A tanulság: a világosabb napszemüveg sokkal jobb védelmet nyújt a szemnek, különösen akkor, ha jó minőségű, optikailag csiszolt üvegből készült. Az egyszerű öntött üvegből (mint az ablaküveg) való olcsó napszemüvegek hosszabb használat után fejfájást okoznak, mivel az üveg belső hibái folytán káros fénytörések keletkeznek bennük, amelyek bántják a szemidegeket. Injekció-gyakorlás Az amerikai Merck Sharp Dohme cég olyan műanyag bábukat hozott forgalomba, amelyen az ápolónők és az orvosok gyakorolhatják az injekció helyes beadásának ,.művészetét”. Amennyiben helyesen szúrták be injekciós tűjüket a műanyag-végtagba, illetve izmokba, lámpácska gyullad ki. FOGRONTÓ CSÓK A csók is terjeszti a fogszuvasodást. Legalább is a Miamiban élő dr. Doran Zinn er amerikai fogorvosnak ez a véleménye. A fogszuvasodás fertőző betegség, amelyet valószínűleg baktériumok és vírusok okoznak és a csókkal terjeszthető. Az eddigi felfogással szemben dr. Zinner úgy véli, hogy a cukor nem közvetlen okozója a fogbetegségeknek, csupán előkészíti a szükséges táptalajt a fogszuvasodást okozó baktériumok számára. Egy-egy „fekete hétvége” sok szerencsétlenül járt szereplőinek a véréből mutatja ki a vizsgálat a balesetet okozó alkoholt. Miért és hogyan segíti elő a balesetet az alkohol? Hatása — felszívódás után — elsősorban a központi idegrendszerben érvényesül. Bódítja a nagy agykéreg gátló központjait, ezért csökkennek a gátlások, ennek folytán megszűnik az ítélőképesség, az önkritika, az önfegyelem. Az érzékszervekre is hat. Fokozza a szem látásélességét, de jelentősebb mértékben csökkenti a szem alkalmazkodó képességét. Csökkenti a kötőhártya érzékenységét, ezért a motorosoknak — akik a sebességet a légáramlat növekedésével a szem kötőhártyáján és az arc bőrén érzékelik — zavart szenved a sebességérzékelésük. A hallás ugyanakkor tompul és — mint ismeretes — megbomlik az egyensúlyérzés is: az ittas ember tántorog, elveszti helyes térérzékét. Pedig — különösen a motorkerékpárosoknál vezetés közben — nagyon fontos az egyensúly helyes érzékeléJelentős az alkohol pszichés hatása is, pl. a mámorérzés. Az alkoholt fogyasztott gépjárművezető nem képes felismerni a veszélyeket, lebecsüli azokat, nem reagál elég gyorsan váratlan helyzetekben, elveszíti uralmát a kormányon. Megnövekszik alkohol hatására a reflexidő, az alkoholosán befolyásolt gépjárművezető tehát veszély láttán későn fékez. Mindehhez még az is társul, hogy az alkohol szellemi kifáradást is okoz. Az alkoholfogyasztás miatti balesetveszély nemcsak a fogyasztás utáni első órákban fenyeget — amikor az ittasság tünetei a legerőteljesebbek — hanem a fogyasztás után még 12 órával is, pedig az alkoholt fogyasztott egyén már józannak látszik. Érthető tehát, hogy minden államban fokozott harcot vívnak a közlekedést veszélyeztető ittas gépjárművezetők ellen. Ennek a harcnak az első lépése az volt, hogy olyan módszereket dolgoztak ki, melyek alkalmasak arra, hogy jelezzék: fogyasztott-e alkoholtartalmú italt a vezető? Algakenyér Japán orvosok szerint a tengeri algából készült étel magas tápértékű, pezsdíti a vérkeringést, szinte megfiatalítja az embert. A japánok megőr- lik a tengeri algát és igen ízletes kenyeret sütnek belőle. A szúnyogok könnyen terjeszthetik a rákot. Erre a meggyőződésre jutott dr. P. A. Wooke, az amerikai betseda-i nemzeti egészségügyi intézet munkatársa. Dr. Wooke ürgéken végzett kísérleteket. A laboratóriumi egereket olyan szúnyogokkal (Aedesaegypti) csípetté meg, amelyek előzőleg ürgék vérét szívták. Ezeket az ürgéket a tudós mesterséges úton tumorszarkomával fertőzte meg, s 13—23 nap múlva az eddig egészséges és megcsípett egerekben ugyanazokat a ráksejteket fedezte fel, amelyeket a szúnyogok a már beteg ürgék véréből szívtak magukba. Később a szúnyogok által átvitt tumorsejtek a bőr alatt, a májban, a vesében és a mirigyekben való tumorrá fejlődtek. Halak tengeribetegsége A francia tengerkutatók nemrégen megállapították, hogy a tengeribetegség nemcsak az embereket, hanem a halakat is sújtja. Az egyik expedícióból visszatérve igen értékes trópusi halak csoportját szállították vizen. Állandóan figyelemmel kísérték a halak viselkedését és egészségi állapotát, s a legnagyobb meghökkenéssel látták, hogy a halak vihar idején rosszul lettek, hánytak, s több elpusztult közülük. Koplaló skót Egy főtt tojással, egy szelet kenyérrel és egy csésze cukrozott teával fejezte be Bun- doeban (Skócia) Angus Barbiert feltűnést keltő koplalókúráját, amelynek folyamán több mint 263 fontot fogyott. A 26 éves Barbieri tavaly június 13 óta szigorú orvosi felügyelet alatt élt és szigorú diétát tartott. Csak vizet, szódavizet, teát, kávét és vitamin tablettákat fogyasztott. Eredmény: Barbieri egy év leforgása alatt „tekintélyes” súlyát 425 fontról 162 fontra csökkentette! Fiú lesz vagy lány? Nemek és kromoszómák Egyéniség: parányban Árulkodó nyálminta Lényegében csak a XX. század elején sikerült kimutatni, hogy a tulajdonságok átörökítésének képességét az egyes é'őlények sejtmagvaiban található kromoszómák hordozzák. Az élő anyag e szemmel nem látható részeinek szerkezetétől függ például az utód, neme, szem- és hajszíne, termete, orrformája, sőt, olyan bonyolultabb sajátosságok is, mint például a vérmérséklet vagy a különféle dolgokra való rátermettség. Ragasztott sebek Elkészült, s már alkalmazzák azt a külöftleges ragasztó- anyagot, amely fejpólya és varrás helyett az emberi test élő szöveteit különleges ragasztóanyaggal fogja össze. Így operációk után bekenik a felületet, amely vékony réteget képez s megbízhatóan egyesíti a sebszéleket. A ragasztó nem káros a szervezetre, s bizonyos idő múlva felszívódik. Pótolhatatlan máj, vese és tüdőműtéteknél és felületi sebkezelésnél. A képen látható beteg agyműtéte után ilyen különleges ragasztóval fogják össze a sebet egy szovjet klinikán. A kutatások azt is megállapították, hogy minden leánysejt ugyanannyi kromoszómát tartalmaz, mint amennyivel az arnyasejt rendelkezik. A sejt nyugalmi állapotában a kromoszómák nem mutathatók ki, csupán a sejtosztódás meghatározott szakaszában vizsgálhatók mikroszkóposán. Az osztódáskor keletkező kromoszómák gondos elemzése viszont azt derítette fel, hogy igen sok állatfajnál á hím- és nőnemű egye- dek sejtjeinek kromoszóma- garnitúrája különbözik egymástól; a készletből egy vagy két kromoszóma összefügg az élőlény nemével. Ezért ezek az ivari kromoszómák nevét kapták. Különös jelentősége volt annak az 1950 táján nyilvánosságra hozott felfedezésnek, amely szerint a terhesség vége felé járó nők szájnyálkahártyájának szövettani vizsgálatából előre megállapítható a magzat neme. A legutóbbi években több kutatócsoport foglalkozott azzal, hogy a vizsgált egyén vérének, vagy bőrdarabkájának szövettenyésztése révén közvetlenül kimutathassák a nemi kromoszómákat. Az NDK kutatói 1960 folyamán vezettek be egy olyan vizsgálati rendszert, amely a fehérvérsejtekből határozza meg a nemet. A nemek bizonyos mértékű tetszés szerinti alakításának elvi lehetségességét bizonyította be a közelmúltban Borisz Asztaurov, szovjet akadémikus. Kísérleteit selyemlepkéken végezte, s elérte, hogy külsődleges beavatkozással nőilletve hímnemű selyemhernyókat hívott életre. Ezek az első lépések, amelyeket a tudomány már megtett az élőlények nemének irányítása útján. Ezek továbbfejlődése, s a magzat nemének előzetes tudományos megállapítása folyamatosan kiszorítja majd a babonás képzelgéseket az emberiség tudatából. Nyerges Agnes Kávé és idegrendszer Tompít a fekete ? Érdekes vizsgálatokról számoltak be német kutatók, akik a kávénak a szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozták. A kávé, mint élvezeti cikk — mondották — alkalomszerűen és mérsékelt adagokban felhasználva, viszonylag veszélytelen, a teljesítőképesség fokozása céljából fogyasztva azonban igen kétes eredménnyel jár. Megvizsgálták 20 fiatal teljesítőképességét egyórai megterhelés után. Koffeintartalmú kávé adagolását követően múló teljesítőképesség fokozódást észleltek, ez azonban hamarosan elérte a nem kimerült személyek normális teljesítő- képességét, majd gyorsan és erősen lecsökkent. Koffeinmentes kávéval kisebb mértékű, de tartósabb teljesítőképesség-fokozódást értek el. A koffein tehát nem alkalmas serkentő szernek, amit főleg a gépkocsivezetők figyelmébe ajánlanak a kutatók. A kívánt serkentő hatás ugyanis nem lép fel, sőt a koffein negatív irányba erősen befolyásolhatja a vezetőképességet. Teljesítményfokozódás helyett gátolja a szervezet élettanilag célszerű — az egészség és teljesítőképesség megtartását szolgáló — védekező berendezését. A gyógyítás humora REFLEXVIZSGA — De doktor úr, ne legyen ideges! Helyet az ifjúságnak — Most pedig a medikusok veszik önt kezelésbe! (Karikatúrák a Szovjetunió című folyóiratból. A BIOLÓGIA HULLÁM ALKOHOL... MSOBOGÁS A STEHEXCSÉTEEXSÉG FELÉ
