Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
Ill MST M EC VEI yefrfap 1966. OKTOBER 16., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink Az SZTK-járulékról... Az élettársak vagyoni jogairól... és a munkakönyvi bejegyzés kijavításáról... Bejelentett ntán SZTK kell fizetni. dolgozó járulékot ' G. J. tököli kisiparos írja, hogy július 17-én leszerződtetett egy tanulót azzal, hogy szeptember 1-től foglalkoztatja üzletében. Előzőleg július 15—30-ig két hét próbaidőre alkalmazta és a társadalombiztosítási szervhez szabályosan bejelentette. A próbaidő leteltével azonban a kilépést nem közölte az SZTK-val, mert véleménye szerint a fiú munkaviszonya nem szűnt meg. Az SZTK járulékot nem fizette a tanuló után. Emiatt olvasónkat az SZTK megbírságolta. Igazságtalannak tartja a bírságot, és ügyében tanácsunkat kéri. A társadalombiztosítási szerv helyesen járt el, mert a havi jegyzéken a próbaidő befejezése után a tanulót ki kellett volna jelenteni. A kijelentés elmaradása miatt úgy tartották nyilván tanulóját, mint akj továbbra is az üzletben dolgozott. Mivel azonban ténylegesen a helyzet az volt, hogy a fiú nem volt munkaviszonyban, az SZTK járulékot nem kellett utána fizetni, viszont köteles lett volna olvasónk a kilépés napját bejelenteni a társadalombiztosítási szervhez. Mulasztása miatt jogosan szabták ki tehát a bírságot. Ha véleményünk ellenére mégis úgy gondolja, hogy igazságtalanul jártak el olvasónkkal szemben, jogosult a bírósághoz fordulni, de előre megmondjuk, nem sok esélye van arra, hogy mentesítsék a bírság megfizetése alól. Az élettársak közötti vagyoni viszony rendezéséről. N. G. ceglédi olvasónkhoz hasonlóan többen fordultak már hozzánk kérdéssel, hogy az élettársakat is ugyanazok a vagyoni jogok illetik-e meg, mint a házastársakat. Az egyik hozzánk írt levél szerint több, mint 20 éven át élt az asz- szony élettársával, annak saját házában. A férfi nemrégen elhunyt. A rokonok pedig igényt támasztottak a vagyonra. Kérdés: jogos-e a rokonok Vagyonkövetelése leszármazók, gyermekek hiányában? Számos jogszabályunk azok jogait, akik ugyan házas-§ ságkötés nélkül, de sok éven^ keresztül tisztes keretek kö-^ zött élnek, gyermekeket szül- $ nek és nevelnek a szocialista^ társadalom javára. Ezek felső- it rolására itt most nincs lehető-§ gég, csupán utalni kívánunk arra, hogy sok vonatkozásban^ a házastárssal azonos vedel- -5 met biztosít. Egyes vonatko-^ zásban azonban nem nyújt ^ olyan jogvédelmet az együtt-^ éléseknek, mivel társadal- 5 munkban alapvető érdek fűző-fc dik a családi közösség létre-S hozásához, megerősödéséhez. fgy többek között nem bizto-5 sítja jogrendünk a törvényes | örökléshez való jogát. így az% együttélésből származó köve- § teléseket nem a családjog, ha- ^ nem a polgári jog szabályai^ szerint kell elbírálni. § N. Z.-né kérdésére pedig azt^ válaszoljuk, hogy jogosan igényt támaszthat az együtt- 3 élés alatt szerzett ingatlannak § hozzájárulás szerinti mértéké-^ re akkor is, ha telekkönyvi-§ leg az elhunyt élettárs nevén ^ áll a ház. A hozzájárulás mér- ^ tőkét a bírósági eljárás során ^ bizonyítani kell, ellenkező bi-^ zonyítás hiányában a hozzájá-^ rulást. illetve a részesedést^ egyenlőnek kell tekinteni. 5 « A munkakönyvi be-^ jegyzés kijavításáért a ^ dolgozó volt vállalata-^ nak munkaügyi döntő- S bizottságához fordulhat.^ e V. J. inárcsi olvasónk rész-^ ben saját, részben más ügyé- ^ ben kér tanácsot. Barátja 5 ügyében azt írja, hogy raun-S kahelyén hat évig egy helyen $ dolgozott, és amikor egyes § Visszaéléseket tapasztalt és J ÉLNI TANULNAK... Szirénázva száguld a mentőautó. Csikorogva fékez a kórházudvaron. Kiszáll a mentő, a kezében „Mózes-kosár”. Beteg érkezett! Megmozdul az osztály. Mindenki azonnal tudja, hol a helye. Fegyelmezett, jól beidegzett mozdulatok. Kapkodásnak nyoma sincs. Üzembe helyezik a mesterséges lélegeztető gépet Az alig 54 dekás csecsemő ♦ Mesterséges környezet ♦ Harc minden emberért megalakult az azóta világhírre szert tett Schöpf Merei Ágostról elnevezett — koraszülött gyermekek gyógyítására, életben tartására specializált kórház. Jelenleg 209 ággyal és egy úgynevezett várható, veszélyeztetett szülésekre berendezett 55 ágyas szülészeti osztállyal rendelkezik. szisztensek, technikusok, mindenki, aki csak szakértelmével, igaz emberszeretetével tehet valamit. :»»»» 10 százalék! Minden tizedik csecsemő koraszülött. Ennyit árul el a statisztika. Mit jelent a fogalom: koraszülött? Az orvostudomány általában minden két és fél kilogrammon aluli újszülöttet az előbb említett kategóriába sorol, függetlenül a születés időpontjától. A méhen belüli élethez szokott gyermek megmentése, akinek belső szervei sok esetben rendkívül nehezen alkalmazkodnak a külvilág mostohább, önállóságot követelő életfunkcióihoz, súlyos, olykor legyőzhetetlen problémát jelent. Elég, ha csak néhány évtizeddel tekintünk vissza. Az úgynevezett „veleszületett életgyengeségben” szenvedő csecsemők jelentős százaléka meghalt. Sok esetben meg sem próbálkozhattak harcolni értük az orvosok, hisz ismeretlenek voltak a módszerek, s az eszközök. A tudomány, az ember alkotó ereje nem egykönnyen törődik bele a vereségbe. A kutatások e téren is jelentős eredményeket hoztak. !!••!!»»»» Az Intézet jelenleg hét Inkubátorral rendelkezik. Mi is az az inkubátor? Valójában tökéletes „anyaméh”. Talán még a természetes körülményeknél is többet képes nyújtani a koraszülötteknek, hisz az orvosi kívánalmaknak megfelelően változtatni lehet. A koraszülött-ellátás legmagasabb foka az inkubátor- kezelés. Sajnos, a meglevő hét korántsem elegendő. Az intézet kis lakóinak nagy része úgynevezett box-íülke rendszerekben fekszik. A közös páráztató-berendezés biztosítja a megfelelő életfeltételeket 65 százalékos a levegő páratartalma és 32 C-fck a hőmérséklet. A nővérek és az orvosok fantasztikus munkát végeznek. A parányi „csecsemőjelöltek” még a normális újszülötteknél is sokkal több gondot jelentenek. Pillanatnyi szünetet sem engedélyeznek ápolóiknak. Mennyi emberszeretet nyilvánul meg abban, hogy a sok kis ráncos testecskét még szépnek is lássák. Hogyne látnák annak, amikor némelyikért hónapokon keresztül harcolnak. Micsoda boldogság, amikor a mama már hazaviheti a három kiló felé közeledő, egészséges, mosolygó porontyot Meg kell tanítani őket élni! Ugye milyen furcsán hangzik? A mellkas izmai ernyedtek, sok esetben nem képesek betölteni légzést irányító szerepüket. Sokan még nyelni sem tudnak! Emésztőszervük fejletlen. Szóval mindent helyettük kell elvégezni. A gyermekgyógyászatban hazánk mindig az élen állt. Már 1837-ben Schöpf Merei Ágost orvos létrehozta földünk — sorrendben — negyedik gyermekosztályát. Ezelőtt a kisgyermekeket, főként a csecsemőket, szinte semmiféle kórházi ellátásban nem részesítették. A felszabadulás után előtérbe került ennek a problémának a megoldása is. Gyökeres változás állott be a kórházak gyermekosztály-ellátásában. A statisztikát nyomon követve érdekes tényre figyeltek fel a szakemberek. Bár rohamosan csökkent a csecsemőhalandóság, egy területen makacsul tartotta magát, sőt még emelkedett is. Ez a koraszülöttek arányszáma. 1949-ben nyílt meg az első koraszülött intézet 1954-ben Az inkubátor és lakója. két ujjnyi tüdő megtelik levegővel. Ez rendkívül fontos része a reanimációnak, hisz ha az agy nem kap megfelelő mennyiségű oxigénnel ellátott vért, hamarosan beáll a biológiai halál is. A kis műtőasztalon fekszik a csecsemő. Baj van a vér összetételével. Azonnal vércsere! Apró katéter a légcsőben. És dobog a szív! Micsoda pillanatok! S szinte naponta ilyen perceket, sőt órákat élnek át, — nem, rossz a kifejezés, — küzdenek végig teljes egyetértésben az orvosok a nővérekkel, az aszbejelentést tett, gyorsan leváltották, alacsonyabb munkakörbe tették. Ezért kilépett, és a tsz-ben helyezkedett el. Utólag jött rá, hogy munkakönyvébe „fegyelmileg elbocsátva” bejegyzés került holott vele szemben fegyelmi eljárást nem folytattak le. Saját ügyében pedig azt írja olvasónk, hogy édesapja földje a tsz-be került, öt évig használták és nem kapott utána semmit. Előbbi ügyben az a kérdése, hogy szabályos volt-e a vállalat intézkedése, az utóbbi ügyben pedig azt kérdezi, jár-e a föld után részükre valami? 1965. január 1 napjától kezdve nem lehet olyan munkakönyvi bejegyzést tenni, hogy „fegyelmileg elbocsátva”. Annál inkább nem lehet, mert ha olvasónk barátja tsz-ben helyezkedett el, illetve a tsz-ben kikérés útján vették fel, akkor áthelyezéssel kellett volna munkakönyvét kiadni. Amennyiben ez a dolgozó 1965. január 1 előtt lépett ki a levélben megjelölt munkahelyről, jogorvoslati lehetőség már nincs. Ugyanis a korábbi rendelkezések értelmében a sérelemről szerzett tudomás napjától számított két hónap alatt lehetett fordulni az egyeztető bizottsághoz. Később csak akkor, ha a határidőt a dolgozó önhibáján kívül mulasztotta el. Ha azonban a megjelölt idő után, 1965. január 1. napját követően került a helytelen bejegyzés a munkakönyvbe, akkor három éven belül jogosult kérni a volt vállalatának munkaügyi döntőbizottságától a bejegyzés kijavítását. Utóbbi kérdésére közöljük, hogy földjáradékra nem lehet igényük, mert azt csak a tsz- tag részére, vagy azzal közös háztartásban élő családtag részére, a bevitt föld után jár. Nem írta levelében, de úgy gondoljuk, hogy édesapja földje a tagosítás idején került a közösbe, ami után pedig csereingatlant adtak mindenkinek. Ha ez utóbbi kérdésére | válaszunkat nem tartja kielé-í gítőnek, a helyi tanács, illetve S a járási tanács mezőgazdasági ^ osztályához forduljon. § Dr. M. 3. védi \'a,ssss///,sssssssssssssssssssssssssssssrsrssX 6 ANYA I ÉS LEÁNYA :»»»» »Ugye nincs semmi bajom, doktor néni?” Ö már túl van a veszélyen. Érdekes végignézni az apróságok során. Van itt mindenhonnan az országból, sőt külhonból is. A kis Margitka, csak így szólítják, 83 dekával jött a világra, s édesanyja krakkói tanárnő. De hoztak Szegedről, Debrecenből és sorolhatnánk tovább valamennyi várost, falut. A nyilvántartólapon ilyen bejegyzések olvashatók: neve: B. Zsuzsanna, súlya: 62 dkg, öthetes. B. Ilona, súlya: 83 dkg. Az intézet legkisebb súlyú gyermeke 54 dekával született. Alig több, mint fél kiló. Az intézet világszinten jelentős eredményeket ért el. Az UNESCO statisztikája szerint vetekszünk a világon legjobban felszerelt New York-i koraszülött kórház eredményeivel. Egy apró különbség azonban figyelemre méltó. Amíg egy New York-i mamának napi 27 dollárt kell fizetnie, ■ addig hazánkban teljesen ingyenes kezelést biztosítanak minden szülő asszonynak. Irta és fényképezte: Regős István * 6 Hűen a hagyományokhoz A Nemzeti Szmház műsorterve - Külön előadások az ifjúságnak Csoportos látogatók vidékről A Nemzeti Színház e hó elején megnyitotta kapuit: új a hely és lényegében új a színház is. A régiből — ami a belső kiképzést illeti — úgyszólván semmi sem maradt A megnagyobbított előcsarnokot hófehér márvánnyal burkolták és díszéül beépítették Barcsai Jenő hatalmas mozaikját. A nézőteret is, amely most 742 személy befogadására alkalmas, teljesen átalakították. A színpadi felszerelés és berendezés pedig a lehető legkorszerűbb. Az ország első színháza nemcsak hajlékát s előadási lehetőségeit tekintve lépett történelme új szakaszába, hanem — hűen hagyományaihoz — ápolója a klasszikusok műveinek, s ugyanakkor inspirálója az új magyar dráma ügyének is. A Nemzeti Színház e törekvéseivel nemcsak kialakuit, s nagy létszámú törzsközönségét kívánja megtartani, hanem — elsősorban a csoportos látogatások révén — a vidéki társadalom újabb rétegeit is szeretné bevonni vonzáskörébe. A megnyitó előadáson Madách: Az ember tragédiája című drámája került színre, Sinkovics Imrével, Váradi Hédivel és Kálmán György- gyel a főszerepekben. Az előadás szenvedélyes, forró légköre és a közönség nagy elismerése valóban ünnepélyessé tette az első estét. A Nemzeti Színházban elkészült már az 1966—67. évad teljes programja. Tíz bemutatót tartanak, s ennek fele magyar szerzők alkotása lesz. A jövőben nyolcra csökkentik az évi bemutatók számát, hogy a színészek még jobban és elmélyültebben készülhessenek feladatukra. Határozott véleményük, hogy csak minden tekintetben kifogástalan, jól előkészített darabokkal lépnek közönség elé. Ez egyébként alapvető kötelessége is a nemzet első, tehát példát mutató színházának. A műsorterv szerint tovább bővítik a magyar klasszikusok körét, színpadot biztosítanak a szocialista irodalom kiemelkedő alkotásainak és a nemes mondanivalói ú, művészi meg- formálású kortársi műveknek. Előkészületben van — a többi között — Sántha Ferenc: Áruló című drámája (ideiglenes cím) és a Katona József Színházban már bemutatták Németh László Szörnyeteg című drámáját. Érdekes vonása a Nemzeti Színház programjának, hogy különösen nagy gondot fordít az ifjúság érdeklődésének kielégítésére. A régi Nemzeti Színház híres karzata egykor az ifjúság, s főleg az egyetemi ifjúság törzshelye volt, nemegyszer egy-egy darab, vagy művész sikerének elindítója. Ma a régi értelemben vett karzat már nem létezik, a fiatalság azonban igen olcsó helyárakkal (4, 6 és 8 forint) tekintheti meg az ifjúsági előadásokat. Az idén nem kevesebb, mint nyolcvan ifjúsági előadást tartanak, részben a Nemzeti Színházban, részben pedig a kamaraszínházban, a Katona József Színházban. Az ifjúság számára előadásra kerülő darabok helyes kiválasztása, valamint az előadások programszerű megtartása érdekében a Művelődés- ügyi Minisztérium és a Nemzeti Színház vezetői hároméves távlati tervet készítenek. A távlati program összeállításánál messzemenően figyelembe veszik az ifjúság igényeit és ezeket a legmagasabb színvonalon igyekeznek kielégíteni. Ilyen megfontolás alapján ía három év alatt állandóan műsoron tartják a Bánk bánt, a Csongor és Tündét, a Tévedések vígjátékát, a Tartuffe-t, az Antigonét és a Stuart Máriát. Ezenkívül természetesen megtekintheti az ifjúság az új magyar darabokat, valamint a legsikerültebb külföldi műveket is. Szó van arról, hogy a közönség, s főként az ifjúság és a színház kapcsolatának elmélyítése érdekében megalakítják a Nemzeti Színház baráti körét. A Nemzeti Színház — földrajzi helyzeténél fogva — elsősorban a budapestieké és a főváros környékieké, de valójában mégis az egész országé. Iskolák, más tanintézetek, de termelőszövetkezetek, vidéki üzemek és intézmények az ország legkülönbözőbb tájairól jelentik be igényüket a budapesti jegyirodánál egy-egy nemzeti színházi előadás csoportos megtekintésére. II. A. Üj szerepben a televízió népszerű bemondónóje: Tamási Eszter. > Most nem a kedves nézőkre, hanem egyedül és kizárólagosan tizen- 5 négy hónapos kislányára, Krisztinára mosolyog, aki ezúttal szintén J jókedvű. De ha édesanyját a képernyőn látja feltűnni azonnal sírva 5 falcad. Egyébként Krisztina máris sokat beszél, szereti, ha minél töb- 5 bet játszanak vele, kedvenc étele a lekváros kenyér, de a piskótával ) sem áll hadilábon. Hogy Eszternek mit jelent a szokatlan feladat? s Kicsit több gondot — mondja — de még több örömet. Es remélhetően 5 Krisztina is megbarátkozik azzal a gondolattal, hogy a mama estén- 5 ként egy barna láda négyszögletes ablakából mond neki jó éjszakát! >
