Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-30 / 231. szám

Övcsatorna készül Monor körül Ebben az évben kezdődött meg a járási pártbizottság kezdeményezésére az övcsa­torna építése, amely Monor község határában elvezeti a környező dombokról lezúduló vizet. Az Uj Elet Tsz területén már befejeződtek a munkála­tok, elkészült a hosszú csa­torna, minek következtében a szövetkezet a jövő gazdasági évben mintegy 150 ezer forin­tos bevételre számít. A csa­tornával ugyanis a Péteri út­nál elterülő, legértékesebb föl­deket mentették meg. A termelőszövetkezet 25 ezer forinttal járult hozzá a csatorna építéséhez. Foto: Péterffy M0N0B»VQ)ÉKI LÖNKI A P A S A Vili. ÉVFOLYAM, 231. SZÄM 1966. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Hogy ne maradjon el a segítség Huszonkilenc fsz-brigád a szocialista címért A járás tsz-eiben huszonki­lenc brigád vállalta, hogy ki­fogástalan munkával, példa­mutató magatartással igyek­szik kiérdemelni a szocialista címet. A brigádoknak össze­sen 350 tagja van. A felajánlásokat fél éve ve­tették papírra, bár részletes eredményekről korai lenne be­számolni, de néhány tanulsá­got — okulásként — már most is le lehet vonni. Általános tapasztálat, hogy a kezdeti lelkesedést sok helyütt kedvetlenség vál­totta fel. Mi ennek az oka? Hiszen a brigádok jól dolgoztak, önként vállalták a többletfeladatot. A brigádnaplókban viszont nem sok nyoma van az elvégzett munkának. A gazdasági veze­tők, a tsz-ek vezetősége már csak néha vállalta azt a több­.1 járni si nts'irrlánfá.si háa hírei Az október elsejét követő héten indul a vívóoktatás. Rövidesen kikerülnek a pla­kátok, melyek e szép és orszá­gunkban oly eredményesen űzött sportág művelésére hívják fel a gyömrői fiata­lokat. Az edzéseket és az oktatást Várhegyi László edző vezeti. ★ Október 4-én vidám és remélhetőleg szívesen láto­gatott színházi élményben lesz részük a gyömrőieknek. A Déryné Színház mutatja be egyik legsikerültebb víg­játékát: Oké, Mister Kovács címmel. A bemutatóra este nyolc órakor kerül sor a mű­velődési házban. MEGINDULT A TARSASTÁNCOKTATAS Gyomron és Maglódon az általános iskolai tánctanfo­lyam a napokban indult. Mindkét községben rövidesen indítják a felnőtt tanfolya­mokat is. Gyömrő és Maglód után Monoron és Pilisen indul társastánctanfolyam, Lukács Jánosné, Hajdú Jo­lán tánctanárnő vezetésével. Munkahelyük: a lakások Pillanatkép A napsütötte parkban két pár ül. Egy idős házaspár és egy náluk talán 45 évvel is fiatalabb pár. — Emlékszel, mama — milyen rég volt —, amikor megkértem a kezed, ugyan­ilyen idő volt — ősz. Azóta csak az idő változott — te nem. A hangulat erősen lírai, amikor — igen — eltalálta a kedves olvasó — a szom­széd pádon harsogni kezd egy zsebrádió. — Légy jó kicsit hozzám! A lány jó volt a fiúhoz. az ölébe hajtotta a fejét, aztán — aztán nem lehe­tett tudni, melyik a fiú — melyik a lány. A két öreg szótlanul nézi őket. — Borzalmasak ezek a mai erkölcsök — szólal meg hosszú idő után az asszony. — Borzalmasak — bólint a férfi —, de szívesen lennék a helyükben. És ugye, te is, mama? Sz. A. Csendes délelőtt van. Az idős néni bedugja a konnek­torba a vasaló dugóját — vár­ja, hogy melegedjen. Mellette halom ruha, serényen hozzá­kezd a vasaláshoz. Egyszer csak észreveszi, hogy nehezeb­ben húz a vasaló, a ruha gyű­rött marad: bizony, nincs áram. Az idős néni egyedül van otthon, ijedten megy át a szomszédokhoz: ott mindenhol ég a villany, tehát csupán ná­luk történt valami baj. Szeret­né a vasalást befejezni, de er­re most már semmi remény, sőt: este is vakoskodni fog­nak, hiszen messze a DÁV. Kiáll hát a kapuba, és várja, hátha jön valaki, akivel üzen­hetne. Szerencséje van, mert éppen arra jön a DÁV egyik dolgozója. Persze, be kell tartani a hi­vatalos utat, a néni felírja a címet és a panaszt, a villany- szerelő megígéri, hogy eljut­tatja a bejelentést a munkahe­lyére, és majd eljönnek, meg­javítják. S valóban, alig telik el egy-két óra, megérkeznek a DÁV munkásai, negyed óra múlva már vasalhat is a néni. — Persze, nem megy mindig ilyen zökkenőmentesen a mun­kánk — mondja Szűcs Sándor, a DÁV monori kirendeltségé­nek vezetője. — Három község tartozik hozzánk: Monor, Va­sad, és Monori-erdő, de Pilis községben is jelentős besegítő munkát végzünk. Amikor elmondtam neki, az idős néni esetét, kesernyésen jegyezte mpg: — Sajnos, nem örülünk túlságosan annak, amikor dolgozóinkat az utcán állítják meg panaszaikkal a lakosok. Ilyenkor ugyanis ér­tékes perceket vesznek el munkaidejükből. — Mi a hivatalos forma? — Vagy személyesen, vagy írásban kell bejelenteni a hi­bát, lehetőleg a reggeli órák­ban, mert napközben, szinte állandóan úton vagyunk. — Hányán dolgoznak a ki- rendeltségnél? — Velem együtt hárman — mondja Szűcs Sándor —, s amikor munkatársaim: Szőnyi Béla és Kiss László meg én is, elmegyünk a bejelentett he­lyekre, a panaszosok hibabeje­lentő-ládánkba helyezhetik a bejelentést. Mihelyt vissza­érünk, megnézzük, van-e újabb panaszos — és máris el­indulunk. — Miért fordul elő néha mégis késés? — A hét égy-egy napján kimegyünk az imént felsorolt községekbe, ahol a helyi ta­nácsoknál összegyűjtött beje­lentések javításával foglalko­zunk. Persze, ha egy másik napon telefonon hívnak ben­nünket ezekbe a helységekbe, akkor is kimegyünk. Felada­tunk ugyanis a zavartalan áramellátás biztosítása. — Panasz vagy egyéb kérés a lakossághoz? — Csak annyi még egyszer, hogy reggel 8—9-ig jelentsék a hibát. Panasz? Rosszul esett, hogy nemrég azt olvastuk a Monor és Vidékében: az egyik utcasarkon nem ég egy körte. Jobban esett volna, ha ezt a hírt két nappal előtte hibabe­jelentő-ládánkban találjuk. (f. o.) LASSÚSÁG MAI M Ű S O [I MOZIK Monor: Hóvihar (széles). Vecsés: Utánam gazfickók (széles). Napjaink divatos beteg­sége. Amit ma megtehetsz, azt megteheted holnap is, vallja a ma embere — leg­alábbis jó néhányan közü­lük. Példákat kér az olvasó? Azonnal többet is felhozha­tunk. A sláger szerint minden percben indul valahova egy vonat. A Budapest—Cegléd vonalon jóval ritkábban. Az állomásokon a pénztárakat mégis csak öt perccel a vo- naÁ indulása előtt nyitják ki, és bizony elég nagy a tumultus a pénztárak előtt. Van járásunkban egy gyors­büfének nevezett italbolt — amiben a nevénél jóval las­súbb módon folyik a ki­szolgálás. Előfordult már, hogy egy pohár sörre há­romnegyed órát kellett vár­ni. És ha már a lassúságnál tartunk, nem szabad elfelej­teni a vecsési Halmi telepi iskola építkezését sem. Évek óta húzódik — dolgozgatnak, ígérgetnek — a határidőket egyre tolják, s mindez a lassúság — ami talán szer­vezetlenséggel is párosul — a gyerekek rovására törté­nik. Lassan jön a pincér az étteremben — lassan jön a szerelő a szervizből. Lassan rendelnek az orvosnál és las­san szolgálnak ki a boltban. Szép lenne, ha ez a beteg­ség elmúlna az emberekben. Bár azt hiszem — hogy stílusos legyek — ez is csak lassan fog történni. (szatti) Négy új erőgép A monori Uj Elet Tsz 16 erőgéppel rendelkezik. A munka gyorsabb és gazda­ságosabb elvégzése érdeké­ben a tsz vezetősége újabb négy erőgép vásárlását ter­vezi. letmunkát, hogy figyelemmel kísérje a brigádok munkáját, segítse őket, ha erre szükség van. Pedig nagy erő, sok-sok energia van ezekben a bri­gádokban. Néhány példát csak. A nyár­egyházi tsz traktoros brigádja — többek között — azért tu­dott olyan szép eredményt el­érni, mert a tsz vezetősége se­gítette a munkáját. Az üllői Kossuth Tsz szerelőbrigádja — szintén a szocialista cím el­nyerését tűzte ki célul — ter­ven felül elkészített egy hatal­mas üzemanyagtartályt. Ez 250 ezer forint megtakarítást jelent a tsz-nek. Bényén a szocialista címért küzdő Petőfi traktoros brigád tagjai társa­dalmi munkában elvégezték a csávázást. A felsorolt példák bizo­nyítják, hogy azok, akik úgy érezték, még a jónál is jobban képesek dolgozni — szívesen segítenek, ha a tsz érdeke ezt így kívánja. De a tsz-ek érdeke nemcsak az, hogy társadalmi munká­ban néhány lelkes ember elvé­gezzen valamilyen rendkívüli munkát, hanem az is, hogy a termelőszövetkezetben olyan kollektíva legyen, amelyre mindig lehet számítani. Akik kifogástalanul dolgoznak, pél- damutatóan élnek és képzett szakemberek. És éppen ennek a kollek­tívának a magját jelentik a szocialista brigádok — éppen ezeknek a brigádok­nak a tagjai azok, akik kez­detben példamutatásukkal, később tanácsaikkal, segítsé­gükkel hozzájárulhatnak a jó közösség kialakításához. Ezért nem szabad hagyni el­aludni ezt a mozgalmat. Nagy erőt jelent, ha segítik, törőd­nek vele, s nagy veszteséget, (í!) kiváló dolgozó, 360 ezer forint többletbevétel a pilisi hizlaldában A pilisi hizlalda eredményei az elmúlt években országos vi­szonylatban is kiemelkedőek voltak. Az állami nagyhizlal­dák országos versenyében első helyezést értek el. 1965-ben 42 ezer forint össz- jutalmat osztottak ki a hizlal­da dolgozóinak. Termelési tervüket jelenleg is dicséretesen teljesítik, a terv túlteljesítése 360 ezer fo­rint többletbevételt eredmé­nyezett. A dolgozók közül 69 kiváló dolgozó, ketten pedig kormánykitüntetésben része­sültek. Vecsésiek Szegeden, a tv-hen, a rádióban A vecsési Jókai szövetke­zeti kultúrcsoport színját­szói a napokban vettek részt Szegeden a szövetke­zeti színjátszók országos versenyében, ahonnan beke­rültek a Kapuváron meg­tartandó országos döntőbe. A kitűnő produkció nem­csak a közönség, hanem a zsűri tetszését is megnyer­te, amit az eredmény is igazol. Még fülünkben csengenek a szegedi közönség elis­merő tapsai amikor felhív­hatjuk a vecsésiek figyel­mét, hogy a helyi tűzoltó­zenekar október 2-án 18.30 órakor a tv-ben szerepel. Az augusztusban filmre vett műsorszámokat most, a „Mit akar ön megtudni Magyaror­szágról?” című műsorában vetíti a tv úgy, hogy most kivételesen a közreműködők nemcsak hallhatják, de lát­hatják is saját magukat. A rádió a művelődési ott­hon vegyeskarát hívta meg november hónapban hang- felvételre. Műsorukat a „Kó­ruspódium” című műsorban hallhatják majd a vecsé­siek és az egész ország ze­nekedvelői. Fentiek is bizonyítják a vecsési művészeti csoportok magas színvonalát, melyet sok helyen megismertek és elismertek, csak éppen Ve- csésen ismerik kevésbé. Hiá­ba, nem cáfolhatjuk meg azt a régi, sok igazságot tar­talmazó közmondást, hogy „Senki sem lehet próféta sa­ját hazájában”. Élénk visszhangra talált a pilisi Hunyadi Tsz felhívása A pilisi Hunyadi Tsz nem­régen bejelentette, hogy az őszi mezőgazdasági munkák időben történő elvégzése ér­dekében vállalja, hogy a ku­koricatörést, szárvágási no­vember 25-ig, a mélyszántást november 30-ig befejezi. Egy­ben felszólította a járás tsz-eit, csatlakozzanak a felhíváshoz. A pilisi Hunyadi Tsz fel­hívásához a járás tsz-ei közül A sülyi postán dicsér o helyettes A napokban betértem a sülyi postahivatalba. Lépteim­re az egyik ablakból egy csinos, barna, mosolygós leányarc, a másikból pedig egy komoly kinézésű férfiú tekintett rám. Mindketten ide­genek voltak. Csak természe­tes, hogy a kedves leányarc­hoz vonzódtam előbb. Hama­rosan kiderült, hogy Laczkó Zsuzsannának hívják, és im­már harmadik hete a szabad­ságon tartózkodó Pintér Nán- dorné munkakörét látja el. Megkértem a mosolygós Zsu­zsikát, mondja el. hogy eddigi munkája során milyen tapasz­talatokat gyűjtött egybe. — Tessék elhinni — felelte Zsuzsika —, szívesen mondom bárkinek, hogy most igen jó helyre kerültem. Nemcsak a postahivatal előtt, hanem az udvarban, sőt itt a munka­helyem környezetében is pom­pás virágok illatoznak. Ez igen jó hatással van a mun­kámra. Egyúttal jó hangula­tot ébreszt a közösségben is. Jóleső érzéssel tölt el az is, hogy tiszta, világos helyiség­ben dolgozom. Nem kell va­koskodni, mint más postahi­vatalban. Az is feltűnő, hogy mindegyik szobában szépen be vannak rámázva a képek és a hivatalos hirdetmények. A legtöbb helyen, ahol eddig dolgoztam, a képek csupaszon függtek a falon. Ezután a másik ablaknál Madarász Istvánnal beszélget­tem. Tulajdonképpen most ő a hivatal vezetője. Pintér Nándor postai főellenőrt he­lyettesíti. Elmondotta, hogy egy év leforgása alatt nem keve­sebb, mint harminc helyen helyettesített. A harminc hely közül azonban mind a tiszta­ság, mind a rend tekinteté­ben egyik sem közelíti meg a sülyi postahivatalt. Minden tárgynak, minden egyes nyom­tatványnak megvan a maga szigorú helye. A nyilvántar­tások és a különböző kimuta­tások példás rendje kellemes benyomást és tiszteletet éb­reszt minden szemlélődő em­berben. Ilyen precíz munkát végző dolgozót öröm helyette­síteni! Ezek az elismerő szavak mind-mind Pintér Nándor postai föellenör és felesége jó munkáját dicsérik. A posta tisztviselőinek so­rában méltó helyet foglal el a távbeszélő-központ ügyes fia­tal asszonykája is. Fárasztó munkáját hasonlóképpen jól látja el. <3 is kiváló képvise­lője a kitűnő postai kollektí­vának. Nem lenne teljes a beszá­molóm, ha nem emlékeznék meg a két postai kézbesítő­ről. Mázás Imre és Mészáros lllésné már évek óta a közön­ség legteljesebb megelégedé­sére, télen-r.yáron, fagyban- sárban végzik nehéz feladatu­kat. Mázás Imre már nyolca­dik éve karikázik fáradhatat­lanul utcáról utcára, nehéz bőrtáskájával a vállán. Jó munkájáért ez évben írásbeli elismerésben és szép pénzju­talomban részesült. Mészáros lllésné hasonlóképpen dicsé­retre méltó munkát végez. A hivatali helyiségekben keze nyomán csakúgy csillog min­den a tisztaságtól. Krátky László tíz csatlakozott: a pilisi Uj Élet, Gyömrő, Nyáregyháza, Ecser, Bénye, Mende, a mo­nori Kossuth, Uj Elet, Tápió- süly, Káva. A felhívás jelentősége, hogy éppen a legtöbb problémát okozó munkák időbeni elvég­zését szorgalmazza. Várkonyi József, a járási versenybizottság elnöke el­mondotta, hogy évek óta las­sítja, vagy éppen ákadályozza a mélyszántást a földeken ék­telenkedő kukoricaszár. Ezen kívül, a kukorica szára, sok kártékony rovarnak nyújt kellemes téli szállást, ezek tavasszal felélednek és ellepik a földet. Ebben az évben a várakozá­son felüli jó termés is lassítja a talajelőkészítési munkákat, hiszen a szállítóeszközök, gé­pek nagy része paradicsomot szállít, burgonyát szed. Ezért nagy jelentőségű a pilisi Hunyadi Tsz felhívása. A tsz-ek számbavették lehe­tőségeiket, az elvégzendő mun­kákat, s csak azok csatlakoz­tak a felhíváshoz, melyek biz­tosak abban, hogy annak ma­radéktalanul eleget is tudnak tenni. Néhány tsz a belvíz miatt csak késön tudta elvetni a kukoricát, így az később érik be — s ezért a felhívás­ban megjelölt időpontra nem tudják letörni. Megint a kenyér Elég sok panasz hangzott el mostanában a gyömrői ke­nyérre. Nos, a panaszok, azt kell mondanunk: jogosak vol­tak. Többször savanyú ízű a kenyér, ami jogosan bosszant­ja a vásárlókat. Nemcsak a kenyér ízére panaszkodnak a vevők, hanem arra is, hogy o fehér kenyeret sokszor nem lehet megkülönböztetni a bar­nától. Sőt, olyan is előfordul, hogy a barna szebb, mint a fe­hér . .. Az üzem vezetői joggal vé­dekeznek azzal, hogy a ke­nyér alapanyaga nem a leg­jobb. Ez még csak elfogadható érv, de miért savanyú a ke­nyér? A gyömrőiek kérdezik: Va­jon meddig kell még bosz- szankodnunk a kenyér miatt? C-r.) I ha elkedvetlenítik a nemes feladatot önként vállaló embe­reket. <d)

Next

/
Oldalképek
Tartalom