Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-30 / 231. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 30., FENTEK • ó.v*'f/rtíltiszsitks»A ti/fitt Bátor, nyílt bírálat, mély felelősségtudat ieliemezte a taggyűléseket Pártalapszervezeteinkben a kommunisták nagy aktivitással és mély felelősségtudattal készülnek a párt soron következő, IX. kongresszusára. Alapszervezeteinkben a beszámolók és a vezetőségválasztó taggyűlések lényegében befejeződtek. A végzett munkát nagy hozzáértéssel, elemző módon értékelték. Valamennyi tanácskozáson sok szó esett arról, hogy megoldásra váró feladataink fokozott követelményeket állítanak a pártszervezetek tagjai elé. Erre politikailag, szervezetileg, eszmeileg jól fel kell készülni. Sok szó esett a vezetés színvonalának kérdéséről, a káderek tervszerű neveléséről, képzéséről, a velük való törődésről. A kollektiven összeállított beszámolókban kellő súlyt kaptak a pártcsoportok, amelyek a pártszervezetek nagyon fontos láncszemét alkotják a műhelyek vagy üzemrészek munkáskollektívái és az alapszervezet kapcsolatában. A munka személyekre szóló értékelése a várakozásnak megfelelő aktivitást váltott ki a párttagság között. A hozzászólások nagyon határozottak, bátrak, szenvedélyesek és nyíltak voltak. Valamennyi helyen sikerült biztosítani a vita pártszerű, szabad légkörét. A jövőre is nagyon biztatónak tartjuk, hogy a párt belső élete, a párthatározatok következetes végrehajtása az új vezetőségek feladatainak is a középpontjába kerül. A Központi Bizottság határozata a pártdemokrácia jelentős kiszélesítését tette lehetővé. A jelölő bizottságokat már az augusztusi taggyűlések megválasztották. Egy hónapon keresztül végezték ösz- szességében nagyon eredményesen munkájukat. E munka a párttagság osztatlan helyeslésére talált. Ezzel a jelölő bizottságok elnyerték a tényleges, méltó rangjukat A párttagság, az esetek zömében helyesen kijavította azokat a káderkiválasztási hibákat, amelyeket mi nem vettünk észre. Az előzetes káderelképzelések eléggé megfontoltak, alaposak voltak, mert zömében a párttagság megerősítette az előzetes elképzeléseket. Az előkészítés alaposságát, a párttagság fegyelmét mutatja az is, hogy taggyűléseinken a megjelenés 90 százalék felett volt. Alapszervezeteinknél a vezetőségválasztó taggyűlések után újra kell választani valamennyi pártcsoport vezetőjét. Ezzel az alapszerveknél befejezést nyer a választás. Kezdetét veszi az új vezetőségek felelősségteljes munkája. Az új vezetőségek akkor cselekszenek a leghelyesebben i és legcélszerűbben, ha azt az I aktivitást, lendületet, amely | most jellemzi a pártszervezeteket, továbbviszi k és az elhangzott javaslatok körültekintő. gyors megvalósításához hozzákezdenek. Hegedűs László, a városi pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője Ma: lanáesülés Ma reggel 9 órakor a művelődési házban ülést tart a városi tanács. Szűcs Zoltán tanácselnök beszámol a legutóbbi tanácsülés határozatainak végrehajtásáról, majd a jelenlevők megtárgyalják az idei oktatási év feladatait. Szó lesz a jövő évi városfejlesztési alap költségvetésének összeállításáról is. Saombtiian nyílik Holnap kezdődik városunkban a múzeumi hónap eseménysorozata. Délután 4 órakor Sasi György nyitja meg a helytörténeti kiállítást a városi múzeumban. I ..... ! V ALÓBAN? Papp Ferenc felv. Miről ír a Figyelő ? A Figyelő első oldalán a tisztviselők munkaeszközeinek fejlődésével, az ügyviteli gépesítés jelenlegi helyzetével foglalkozik Sebestyén Tibor. Hazánkban az ügyvitel gépesítése a fejlett ipari országokhoz képest néSPORT KOSAtlLAiiitA. mi késéssel, az 50-es évek első felében indult meg. Az elmaradást elsősorban az okozta, hogy az irodai munkákat bizonyos lebecsüléssel kezelték a produktív munkával szemben. Foglalkozik a lap a gazdasági mechanizmus részletes működési szabályaival Döntés és kockázatvállalás címen. Szó van a lapban a TIT közgazdasági ismeret- terjesztéséről, az 1966-os építkezésekről, a szovjet gazdasági reform helyzetéről és problémáiról. Végül a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi ítéleteiből közöl néhányat a Figyelő. Hatezer üveg -120 ezer forint bevétel Csillogó kirakat, ízléses, szép áruk. Akaratlanul is megállunk az üveg- és porcelánbolt előtt. Belépve vevőt pillanatnyilag nem látunk — így kissé bizonytalanul kérdezzük Héjjas Dezső üzletvezetőtől: — Milyen a forgalom az üvegek, porcelánok és műanyagok boltjában? — Büszkén mondhatjuk, a legjobb a megyében — ebben az üzletágban — halljuk meglepetve a választ. — Havi bevételünk 100—120 ezer forint. Nemrég túlteljesítettük a harmadik negyedévi tervünket. Igaz, ehhez nemcsak a nagykőrösi, de a környékbeli vásárlóink is hozzájárultak. Nagyon sokan keresték fel üzletünket Ceglédről, Kecskemétről, sőt Szolnokról is. — És ki tudják elégíteni az igényeket? — Nagyjából igen. Főleg műanyagokból. Ezekből szinte korlátlan mennyiséggel állunk a vásárlók rendelkezésére, akik — örömmel tapasztaljuk — ma már egyáltalán nem idegenkednek a műanyagoktól. Néhány évvel ezelőtt még más volt a helyzet ... — Hiánycikk ... ? — Akad. Boros, vizes, likő- rös készletek például. Sőt poharak, jénai edények is ... Ezekből a használati cikkekből a jelenleginél jóval többet tudnánk eladni. De nem kapunk eleget!... Persze, ez nemcsak minálunk probléma. — Milyen volt a nyár? Mennyit adtak el például — befőttes üvegekből? — Májustól szeptemberig, azaz a főszezon ideje alatt, megközelítőleg 6 ezer darabot. A négy-ötliteresek épp olyan kelendők voltak, mint a fél-, egy- vagy másfél literesek. A hét végén várunk egy újabb szállítmányt. Mintegy 2 ezer darab befőttes üveget. Gondolom, a háziasszonyok nem kis örömére. A szezon — a befőzés — ugyanis még nem ért véget. ... Még folytatnánk a beszélgetést, de közben vevő érkezik. Rövid válogatás, majd poharak, vázák, apróbb műanyagtárgyak kerülnek a kosárba. — Ajándék... ? — Nem, nem ajándék ... Otthonra veszem... az eltörött darabok pótlására — mondja a vásárló fiatalasz- szony, aki — nem tudjuk, milyen megfontolásból — nem hajlandó elárulni a nevét. A kasszánál viszont — és itt már igazán nem fontos a név — újabb összeggel gyarapodott a bevétel. A „negyedik” negyedévi... (pintér) PESTEN SEM VOLT ■t-S-SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSXSSSSSSSf///SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS S Kőrösön kapott kályliaajjtót \ közkoldnsháztól a mai kórházig NÖI NB II Kinizsi—BVSC 42:40 (16:18). Nagykőrös. Vezette: Tarcsa- falvy, Mosonyi. A Kinizsi Bertalan, Molnár- né, Abrahám, Páhán, Komáromi kezdő ötössel lépett pályára. A hazaiak 0:2-ről 6:2-es vezetéshez jutottak már az első percekben; amit a vendégek távoli dobásokból egyenlítettek. Innen a félidőig kiegyensúlyozott volt a játék, egyik csapat sem tudott több pontos vezetéshez jutni, 12:12, majd 16:16-ról a félidő végére a vendégek jutottak kétpontos vezetéshez. A második félidőben folytatódott a kiegyensúlyozott küzdelem. A pontarány gyakran volt egyenlő. 24:24, majd 26:26-ról a Kinizsi 32:26-ta elhúzott. Ezt a hatpontos előnyt a BVSC védelmi hibákból egyenlítette (32:32). Két és fél perccel befejezés előtt 37:37 volt a mérkőzés állása. Izgalmas hajrában Komáromi és Páhán négypontos vezetéshez juttatta a Kinizsit, a BVSC ismét védelmi hibából az utolsó másodpercben még szépített. A Páhán Évával megerősített Kinizsi a szerdainál lényegesen jobb teljesítményt nyújtott. Ez főleg a befejezésekben nyilvánult meg. De a csapat minden játékosa nagy akarással küzdött a győzelem kivívásáért s ez dicsérendő. Kosárdobók: Komáromi 22, Páhán 11, Molnárné 4, Ábra- hám, Bertalan 2—2, Istári 1, illetve Bodor 10, Bordás 6, Pa- czalos 7, Mihalek 6, Szántó 5, „ Vargáné 3. § TFSE—Kinizsi 52:21 (33:14).\ . Nagykőrös. Vezette: Bánkig és Szarka. Hétközi mérkőzés. A TF i bajnokságra törő csapata jól ^ játszott, a Kinizsi tartalékos % csapata ellenében nem volt$ nehéz a nagy pontarányuk 1 "őzelem kivívása. % III. Nem valósult meg egyik terv sem, mert nem volt a jószándékhoz anyagi erő. Akkor még országunk a romok eltakarításánál és az újjáépítésnél volt. A dolgozók millióit az infláció (pénzromlás) szörnyűségei fojtogatták. Mint a mi városunk, ilyen hely nagyobb beruházásokra nem gondolhatott. Maradt a szükségkórház egészen addig, míg a tanácsi kórház meg nem alakult. A központi rendelőintézet, a kórházi osztályok kialakulásáig hosszú idő telt el. Amíg egészséges az ember, addig más a szemlélete e felé a nélkülözhetetlen intézmény felé. Amikor rászorul, azon hálálkodik, milyen jó, hogy van. Ma már nem kell Kecskemétre, Ceglédre, Budapestre menni a betegnek, vagy sietve odavinni, mikor itthon is segítséget nyújthatnak neki, a kivételes eseteket kivéve, vagy szakember, melyet a betegség igényel. Amikor a beteg beballag, vagy beviszik a sebészetre, vagy a belgyógyászatra és megüti az orrát a kórház szaga, maga felett érzi épületet, gyanakvó pillantásokat vet a műszerekre, szépséges és fehér ruhában jövő-menő nővérkéket sem a menny angyalainak látja, s csak akkor nyugszik meg, amikor a betegek között ismerősöket talál. Ha az orvosok között kerül ismerős, már fokozódik a bátorság. A tárgyilagos beteg megállapíthatja, hogy mindazokat az eszközöket és módokat igyekszik nyújtani a kórház, amit az orvosi szaktudomány a jelenlegi állásán nyújthat. Vannak még nehézségek, az a bizonyos fokú szükségállapotból merül föl. Kórház céljaira szolgáló épületeink nem kórháznak épültek. A személyzet fiatalokból és néhány idősebb személyből áll. Az orvosok jelentős része is fiatal. Kinek előítéletei vannak a fiatalokkal szemben, itt más véleményt alkot. Fél hattól este 6 óráig minden menetrend szerint történik. Napközben a férfi népnél megjelenik a borbély, a postás hozza az újságot. A látogatási napok alkalmával jönnek a beteg vendégei. Ilyenkor milyen sokan jönnek. A sebészeten töltöttem 13 napot. Azzal a tudattal mentem, hogy az orvos keze és cérnája megszabadít a bajomtól, de a gyógyulást a természet nyújtja. Mindig a kecskeméti „Pisze Doktor” jutott eszembe, kit egyszer az egyik betegének aggódó felesége megkérdezett. Drága doktor úr, möggyógyul az én apjukom? A Pisze Doktor kissé elgondolkodott és any« Kosárdobók: Abrahám 7, Molnárné 5, Kollár 4, Szellő 3, Bakonyi 2. A TF legjobb dobói: Markovits 17, Kiss 9. nyit mondott, „vagy mög-' gyógyul vagy a fene mög- öszi”. Nagy igazságot mondott, ha népies volt is mondása. Egy orvos sem tudja bizonyosan, hogy meggyógyul a betege, vagy nem, mert mindig jöhet közbe valami. Az orvos segítséget nyújt, a rendelkezésre álló gyógyszereket, gyógymódokat, eszközöket alkalmazza, segítségével a szervezet rendes működése helyreáll. Akkor mondják, hogy meggyógyul a beteg. Előfordulhat, hogy minden igyekezet hiábavaló és a beteg nem gyógyul meg. A gyógyulásnak az orvos is, a beteg is örül. 150 év sem telt el, s mily nagy a fordulat. A körösi elhagyott szegény, a koldus talált csak az ápoldában gyógyulást, vagy jobblétre szen- derült. Ma a közkórház minden ember ápoló helye. A közkoldusházban a református templom harangozója kiáltott be a sok kadarbortól rekedt hangon, a jajgató betegre, hogy „csöndesebben! £Te rémissze el a többi betegöt”. Ma a Tanácsi Közkórházban türelmesen ápolják a megrokkant egészségű kenyérevőt. Még az igen szeszélyes és a fájdalmakat nehezen tűrő férfi népségű nővértől kapja. Tetszik neki, ha egy kellemes csengésű női hang kérdezi meg tőle, hogy mi a panasza. A nők esetében, hogyan hatnak ezek az emlegetett kedvességek, azt csak a női betegek tudják. Dr. Balanyi Béla Vége. mit Utunk ma a moziban? Házasság olasz módra. Eduardo de Filippo színművének színes, szélesvásznú olasz—francia filmváltozata. Csak 18 éven felülieknek. Kísérőműsor: Gusztáv nem vesz autót. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. osztályvezető azután elkészítette a kivitelezési rajzokat, Szabó István a tanács lakatosmestere megcsinálta az öntési formát és Todola mester Vá- radi László segédmunkással a múlt héten már hozzáfogott a piactéren a pompás csiszolt műkőasztalok készítéséhez. Egyelőre 33 darabot készítenek. (kopa) A piacon: Műkő árusítóasztal nyékét. Meg Pestre is felutaztam és a főváros legnagyobb vasboltjában is megpróbálkoztam. Mindenütt azzal „fizettek” ki, hogy sajnos, nem kapható. — Ceglédi ismerősöm biztatott, hogy próbálkozzak Nagykőrösön. Nem sok reménnyel hívtam fel a 65-ös te- lefohszámot és nagy meglepetéssel hallottam a választ: tessék átjönni, kérem, van. Ezért jöttem Nagykőrösre. (—sí) — Bocsánatot kérek, merre találhatom a vasboltot? Ezzel a kérdéssel állított meg Józsa Jánosné és kérdését gyorsan kiegészítette azzal, riogy idegen a városban. Ezt különben egész viselkedéséről meg lehetett állapítani. Aztán megmagyarázta: — Hiánycikk, kérem a cserépkályhához szükséges ajtó. Hiába van meg a csempe és minden szükséges anyag, a mester nem foghat a kályha összeállításához, mert nincs ajtó. — Megjártam az egész körA piac egy részén tavasszal felállított asztalokat nagy megelégedéssel fogadta az eladó, a vevőközönség is. A további asztalok készítése azonban megakadt. Egyrészt, mert ezek az asztalok túl költségeseknek bizonyultak, másrészt anyagbeszerzési nehézségek is felmerültek. Ekkor praktikus ötlete támadt Csendes Ferenc műszaki osztályvezetőnek. A piactéri árusítóasztalokat műkőből kellene elkészíteni. Azok viszonylag olcsók, szépek, tartósak s könnyen tisztíthatók lesznek. Az ötlet megvalósítását elősegítette, hogy a járdalapok, járdaszegélyek és más betonmunkák készítésénél egy év óta a tanácsnál dolgozik Todola Kálmán műkőkészítő mester, aki a műkőasztalok elkészítését vállalta. A műszaki
