Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-30 / 231. szám
Nyársapát: Negyven palack életmentő vér Hetek óta, nap mint nap szóba került Nyársapát községben a véradómozgalom. Nem, mintha a betakarítás, a szüretelés idején egyéb problémájuk nem akadt volna az embereknek, vagy más beszélgetési témát nem találtak volna. Az igazság, hogy ezekben a hetekben a község apraját, nagyját ez a kérdés foglalkoztatta leginkább: vajon, mi haszna van a véradásnak? Nem okoz az bajt az embernek? Nem lesz utóhatása? — Hiába: igaz, hogy másutt már köztudomású esemény számba megy a véradómozgalom szélesedése, — de itt, Nyársapáton ez lesz az első igazi, ki- szállásos, térítésmentes véradónap ! Az emberek szerelik, ha azokban a dolgokban, amiktől kicsit tartanak, amik számukra szokatlanok, meggyőzik őket. Szeretik a vitát, de ha megértik, hogy milyen szép, lelkiismeretes cselekedet vállalására ösztönzik, kérik őket, akkor szívük szerint lelkesednek. Ez történt Nyársapáton is. A szervező munkában a községi tanács elnöke járt élen. Tévedés ne essék, nem az emberek rábeszélése volt a célja. Inkább az, hogy az emberi érzést, a mások 'életének megmentését, mint önként vállalt feladatot gyökereztesse a község lakói tudatában. A nyársapáti térítésmentes véradónapra a ceglédi vérellátó alközpont szállt ki. A községi tanács elnökével az élen egymásnak adták az emberek a vizsgáló szoba kilincsét és a nap végeztével 40 palacknyi — mintegy 120 deciliter — életmentő vérrel tértek vissza a kórházba. Az emberek nem voltak ér- tetlenek. Természetes, észrevehető tartózkodásuk ellenére — melyet tulajdonképpen csak a véradással járó „tűszúrás” okozta félelem indokol, elismerő..köszönet illeti a község lakóit, példamutató, emberséges cselekedetükért. (-es) PEST MEGYEI HIPLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Jó felkészültséggel a hiitonsá§m tűzvédelemért Állami és önkéntes tűzoltók közös gyakorlata Mezőgazdasági terményeink betakarításának időszaka a tűzrendészetet is fokozott készenlétre készteti, komoly feladatok elé állítja. Mindany- nyiunk kenyeréről van szó — amely egyéb kedvezőtlen természeti hatások mellett a tűz pusztításának van leginkább kitéve. Ahogy a termesztési munkálatokat az egész ország féltő gondossága kíséri, ugyanúgy, szintén társadalmi ügy a tűzvédelem széleskörű biztosítása. A hivatásos állami apparátus ehhez önmagában kevés lenne. A személyek, az emberek, a munkabrigádok, gazdaságok, társadalmi és állami szervek összefogása szükséges ahhoz, hogy egyetlen szem gabona, vagy takarmány se váljon a tűz martalékává. Az i eredmény ebben a vonatkozásban az idén sem maradt el. Jóleső érzéssel nyugtázhattuk ezt a napokban, amikor az állami és önkéntes tűzoltóegységek közös nagygyakorlatai zajlottak. Az egyiket Al- bertirsán rendezték meg. Az ottani Dimitrov Tsz magtárának, istállóinak feltételezett tűzesete tette próbára a körí,k* Bevetésre várnak a mike budai önkéntes tűzoltók. Allatvásárt tartanak kedden, október 4-én Cegléden. A havi vásárra — vészmentes helyről, szabályszerű járlatlevéllel — mindenféle állat felhajtható. nyékbeli önkéntes tűzoltóság felkészültségét. Dánszentmiklósról, Mike- budáról, Ceglédbercelről érkezett a segítség. Motoros és kézi működtetésű fecskendők szegezték hamarosan vízsugaraikat a „veszélyének kitett helyekre. Abonyban, a műmalom „kiSzalmaszálfurulya, légfúvók, szélhárfa A múzeumi hetek eseményei között az egyik legérdekesebb látványosság lesz a Néprajzi Múzeum készülő új kiállítása, amely első alkalommal mutatja be önálló tárlaton az itt őrzött gazdag hangszergyűjteményt. Hetven Az új sportcsarnokban tartják a vasárnapi ökölvívó-mérkőzést ökölvívóink október másodikén, a Ceglédi Vasutas SE Damjanich utcai Vasutas Sportcsarnokában fogadják a Debreceni Vasutas SC ökölvívó csapatát. Vtassy József, a CVSE elnöke a következőket mondotta erről a régvárt eseményről : — A Ceglédi Vasutas SE által sportcsarnok céljára megvásárolt épületben most kerül sor első ízben versenyre. A városi tanács az új létesítmény helyreállításához nagy segítséget adott, s így most már mérkőzések rendezésére alkalmas helyiségekben tarthatjuk a teremsport-eseményeket. A közönségnek valószínű, tetszeni fog, hogy a versenyeket közvetlen közelről szemlélheti. A vasárnapi megnyitón ökölvívóink nehéz találkozóra számíthatnak — de ennek ellenére bíznak a feltétlen győzelemben, hisz az új sport- csarnokban győztesen szeretnék az első versenyt befejezni. Mind a tíz súlycsoportban indulnak, és a nagy mérkőzés előtt két pár bemutatóját láthatják majd az ökölvívósport kedvelői. A mérkőzéseket a közönség megfelelő ülőhelyekről szemlélheti. Ez alkalommal először állítják fel az új szorítót — az új ringet —, s így a távolabb ülők is jól láthatják majd a sportemelvényen küzdő játékosokat. — Várjuk a vasárnapi mérkőzésre a sport barátait — fejezte be tájékoztatóját a CVSE elnöke. — Reméljük, nem csalódnak majd, és igazolódik, hogy versenyzőink valóban lelkesen, sportszerűen készültek erre a — megnyitó ünnepségnek is nevezhető — találkozóra. Jogászok, orvosok a CVSE-pályán Szombaton délután rendezik a hagyományos labdarúgó-mérkőzést Október elsején, délután fél három órai kezdettel kerül sor ismét Cegléden a már hagyományossá vált jogász—orvos labdarúgó-mérkőzésre. A nem kis érdeklődést keltő sporteseményt a CVSE pályáján rendezik meg. A két csapat — nem hivatásos — sportolói edzéseken készültek fel a mérkőzésre. A csapatok és a tartalék játékosok a következők. Jogászok: Burka, Bencsik, Bujáki, Csóka, Hámori, Halász, Hunya, Ladányi, Kelemen Kecskeméti, Mezőhegyi, Magó- csi, Rubint, Simon, Rétyi, Szondi, Veres. Orvosok: Kovács, Lavicska, Pipicz, Gyetvai, Pipicz II., Marton, Debreczeni, Czinege, Görög, Szakter, Dervaderics. Tartalék: Orbán, Túri, Pusztai, Mohos, Bohus és Osman Ahmed. féle zeneeszközt válogattak ki — mindegyik amatőr népi muzsikusok leleményes alkotása, az ösztönös melódiaigény érdekes dokumentuma. A javarészt múlt századból származó, a legegyszerűbb szalmaszálból készült fúvóshangszertől kezdve furulyák számos változata, nyenyere, facimbalom mellett számos egzotikus instrumentum is szerepel a gyűjteményben, köztük dél-amerikai, afrikai, óceániai népek zeneszerszámai: légfuvola, szélhárfa, különféle ütőhangszerek. A kiállítást október 4-én nyitják meg. gyulladásának hírére” vonultak a termelőszövetkezeti és községi csapatok és a törtcli önkéntes tűzoltó egység. Saját- magúknak kellett meghatározni elsődleges teendőiket, a ceglédi állami tűzoltók csak utólag avatkoztak a küzdelembe. Kocsis József őrnagy, a tűzrendészeit parancsnokság vezetője elmondotta, hogy messzemenő elismerés- illeti a ceglédi járás valamennyi önkéntes tűzoltóját a nyári tűzrendészeti tevékenységért. A nagygyakorlatokon most ütőképességük bizonyítására is alkalom nyílt. Szakmai szempontból ugyan néma volt 'fellépésük mindig minden hibától mentes, de lelkesedésük, önzetlenségük, igyekezetük ezt is feledteti. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Ünnepi úttörő csapatgyűiésekkel indult A vörös zászló hőseinek útján mozgalom Csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között került sor A vörös zászló hőseinek útján nevet viselő, új úttörőmozgalom indulására. A város úttörői ünnepélyes csapatgyűléseken fogadták meg, hogy a mozgalom lelikes, aktív részvevői lesznek. Délmozgalom lényege az, hogy az 1966—67-es tanévben a gyerekeket hazánk zászlajának, valamint a nemzetközi munkás- mozgalom vörös zászlajának tiszteletére sarkallja, nevelje. Az iskolai ünnepséget az úttörők rövid, hangulatos műsora zárta, majd a szertár heelőtt tíz órakor került sor a ceglédi Táncsics Mihály általános iskola ünnepi csapatgyűlésére. Az iskola udvarán ezer piros és kék nyakksndős, egyenruhás úttörő gyülekezett. A borult, esőváró idő ellenére sem csökkent a gyerekek ünnepi lelkesedése. A vörös zászló hőseinek útján mozgalom kezdetére kiadott díszparancsot a Magyar Üttörök Országos Szövetsége országos elnöksége nevében Balogh György, a KISZ\Cegléd városi Bizottságának j titkára tolmácsolta a Táncsics iskola úttörőinek. Elmondotta azt is többek között, hogy ez az ünnepség egyben a csapatzászló ünnepe is. A most kezdődött új úttörőlyiségében megnyitották A vörös zászló hőseinek útján mozgalom benevezési emléktárgyaiból rendezett, egynapos emlékkiállítást. A kiállításon a rajok, őrsök készítette emléktárgyakat, őrsi jelvényeket, rajzokkal díszített, — a mozgalomba való belépésüket igazoló — jelentkezési íveket láthattak az úttörők, a látogatók. ★ A Hámán Kató utcai általános iskola úttörői ezen a napon a Törtei! úti kiserdőhöz tettek kirándulást. A kirándulással egybekötve kinn, a szabadban rendezték meg a mozgalomindító ünnepélyes úttörő csapatgyűlésüket. I—es) Tervezzünk, cselekedjünk együtt! Yuljozaíos a KoskhíIi (■imiióx.icsm KISZ-is(áinak akcióprogramja A gimnázium KlSZ-alap- szervezete az elmúlt hetekben elkészítette az új tanévre szóló akcióprogramot. A tavaly bevezetett politikai vitakör mellett az idén a felső évfolyamok filmszemináriumot is indítanak. Az alapszervezet vezetőségének az a célja, hogy minden fiatal megfelelő ideológiai és politikai ismereteket szerezzen. A gimnazista KISZ-tagok is a „tervezzünk és cselekedjünk együtt” és a „szót kér a KISZ-tag” jelszava szellemében végzik munkájukat. Több olyan akciót terveznek, amely mozgósítja az egész alapszervezetet. Ilyen lesz a jövő hónapban az első osztályos tanulók „gólyabálja”. Az elsősök közül azok lehetnek tagjai az alapszervezetnek, akik magaviseletükkel és tanulmányi előmenetelükkel ezt kiérdemlik. A gimnáziumi tagfelvétel decemberben ünnepélyes fogadalomtétellel végződik. A téli hónapokban megszervezik a házi vezetőképzést és több versenyre is sor kerül. Verseny követelményként szerepel például a tisztaság, az osztályok jó tanulmányi átlaga és az iskolai faliújság szerkesztése. A legjobb tanuló és a legjobban sportoló osztály cím elnyeréséért egész éves verseny keretében folyik a küzdelem. A gazdag programból nem maradtak ki a sport- események sem. Októberben rendezik meg az úszó és vízipóló bajnokságot. A gimnáziumi KISZ-vezetők azt tervezik, hogy szoros kapcsolatot építenek ki a mező- gazdasági technikummal és több kulturális és sportrendezvényt közösen bonyolítanak le. Minden tanulónak, de különösen a negyedikeseknek, gondot okoz a pályaválasztás. A helyes döntés megszületését segítik az iskola szakkörei is. Decemberben szakköri kiállítást tartanak. Januárban pedig minden tantárgyból vetélkedőkre kerül sor. A sportszakköröket az MHS segítségével alakítják meg. Kedves színfoltja lesz az iskolai életnek az iskolarádió. A hetenkénti adást a központi szerkesztőség állítja össze, de helyt kapnak az alapszervezetek által készített felvételek is. A fiatal szerkesztők az iskolai és a helyi eseményekről tájékoztatják a diákhallgatókat. A verseny eredményeinek ismertetése és a tánczene is helyet kap a heti műsoridőben. (bíró) • • Öreg szőlőkben — új szüret Szeptember két utolsó vasárnapján jó részben lezajlott városunk háztáji és egyéni szőlőiben a szüret. A vasárnap Négyes találat Azt hiszem Rupka megörült. Nem dühöng, csak úgy egyszerűen elvesztette az eszét... Tegnap azzal állt elém, hogy lottónyereményt vesz. — Talán lottó- szelvényt! — javítottam ki és mindjárt meg is toldottam azzal, hogy szerencse is kéne ám hozzá. — Nem, barátom! Lottónyereményt veszek! Egy szimpla négytalá- latos szelvényt! — Ha ugyan találsz olyan hülyét széles e hazában, aki, mit tudom én, hány esztendei próbálkozás után végre beletalál a négyesbe és éppen a te két szép szemedért elkótyavetyéli! — Tízezer forinttal többet adok neki, mint amennyit a szelvényéért kaphatna... Ezt mondta Rupka, és én akkor röviden megállapítottam, hogy megőrült. Folytatódott a dolog azzal, hogy megkért, kísérjem el a Bendegúz utcába, ahol meg fogja vásárolni azt a bizonyos négytalálatos szelvényt... Rupkáné egyszerű vállvonással vette tudomásul férje ötletét, de az anyósa elsápadt. — Te, Aladár, megéri ez neked? — Igen, mama megéri! Kicsit oldalt léptem a szerencsétlen fickótól. Attól tartottam, bármely pillanatban kitörhet rajta az elmebaj. De nem tört ki. Világosan és aránylag értelmesen a következőket mondta: — Ti mondjátok útfélen, csak útonhogy nyertem a lottón. Nem bánom, ha százezer forintot mondtok, azt sem, ha háromszázezret. Csak hadd tudja meg a város apraja-nagyja, hogy milyen szerencsém van és milyen hatalmas összeget nyertem! — És? — ámultam leesett állal. — És? — nézett rám fölényesen. — így nyugodtan vehetek autót, a jövő héten meg nekiláthatunk a villaépítésnek. Kerül, amibe kerül, viszont senki a világon nem fogja megkérdezni, hogy honnan a csudából van ennek a Ruplcának ennyi pénze? Az emberek könnyen napirendre térnek azzal, hogy köny- nyű neki, mázlista. Nyert a lottón. Vásárolhat, építkezhet, — teheti! Hiszen van miből ... (rossi) reggel bizony jó hűvös volt. A Putri sarki erdőből az első madárcsapat ezen a reggelen indult el észak felé. A régi szüretre terelődik a beszélgetés. Az idős gazda itt, a vén diófa mellett emlékezik a századfordulóra — amikor itt erdőket irtottak, réteket, legelőket törtek fel, parcelláztak, planíroztak, s olyan lázzal ültették a szőlőt, hogy ahol tíz-tizenöt évvel korábban tücsök-termő halmok és buckák voltak és szélhordta dombok adtak sovány legelőt a birkáknak, ott néhány év alatt korszerű berendezésű szőlőtelepek létesültek. A századfordulón divat lett a szőlőültetés. A gazda felhagyott az állat- tenyésztéssel és szőlőt ültetett. Elhanyagolta a szántás-vetést a szőlő kedvéért. Az iparos felhagyott ipara gyakorlásával, vagy csak télen folytatta azt, a vasutasok valamennyien szőlőtelepítésbe kezdtek. Az értelmiség is hasznot látott ebben a próbálkozásban. Így ősz elején zengett a határ a szüretelők vidám zsivajától. „Mert egyetlen kellemes és becses eljárás volt az őszi természet háztartásában a szüretelés. Hej, micsoda szüretek estek az Ugyerokban, hát még az öreghegyben! Egy hétig is eltartott a boldogság... Nappal folyt a szüretelés, a lakoma, a nóta, de bizony a tánc is.” — írja a legelső ceglédi újság szerkesztője. Gazdánk a kis parcellát mutatja. Valamikor ez sem így nézett ki, mert a szőlő „szereti a görbe embert”. Egvetlen növény sem kívánja meg úgy a munkát, mint ez! Nincs az a kényes növény, amelyik annyi gondot, figyelmet kívánna, mint a szőlő. S trágya kellene, sok trágya. A homokvidéken trágya nélkül érdemleges szőlőkultúrát megtartani nem lehet. Két fontos szőlőmunka már teljesen feledésbe ment: a nyári kapálás (lapjázás) és az érés alá kapálás. Körülnézünk. Elöregedett, tőkehiányos, gyomverte parcellák mindenfelé. Valamikor negyven-ötven hektolitert szüreteltek> ezekről a szőlőkről holdanként. Ezen a szüreten délre végez a család a szedéssel. Két kis kádban, egylovas kocsi viszi haza a termést. Az idén nem bántotta a fagy a szőlőt, az időjárás azonban mégsem kedvezett. Talán a moly volt a legnagyobb ellenség, s szeptember elején a rothadás. Kiszáradtak, kiapadtak a szőlőfejek. Elég lesz a darálón áthajtani az összeaszott fürtöket. Régen a tanács határozta meg a szüret kezdetét. Addig nem volt szabad a szőlőhegyen járni. Az idegenek és az esetleges tolvajok garázdálkodását a fogadott csőszök akadályozták meg. S mennyi birkahús fogyott így szüretek idején! ... Valahol a távolban hor- dókongatás hallatszik. Motor- kerékpár zúg el mellettünk. E tájon nőtt fel a motoros is, de már csak így szüret idején szokott a dűlőben megfordulni. A motoros nyomán parányi csillogó pihécskék — a rabatin kendernek, ennek a félelmetes gyomnövénynek a termése száll. Szomorú István 4 I *
