Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-30 / 231. szám

Nyársapát: Negyven palack életmentő vér Hetek óta, nap mint nap szóba került Nyársapát köz­ségben a véradómozgalom. Nem, mintha a betakarítás, a szüretelés idején egyéb prob­lémájuk nem akadt volna az embereknek, vagy más beszél­getési témát nem találtak vol­na. Az igazság, hogy ezekben a hetekben a község apraját, nagyját ez a kérdés foglalkoz­tatta leginkább: vajon, mi haszna van a véradásnak? Nem okoz az bajt az ember­nek? Nem lesz utóhatása? — Hiába: igaz, hogy másutt már köztudomású esemény számba megy a véradómozgalom szé­lesedése, — de itt, Nyársapá­ton ez lesz az első igazi, ki- szállásos, térítésmentes vér­adónap ! Az emberek szerelik, ha azokban a dolgokban, amiktől kicsit tartanak, amik számuk­ra szokatlanok, meggyőzik őket. Szeretik a vitát, de ha megértik, hogy milyen szép, lelkiismeretes cselekedet vál­lalására ösztönzik, kérik őket, akkor szívük szerint lelkesed­nek. Ez történt Nyársapáton is. A szervező munkában a községi tanács elnöke járt élen. Téve­dés ne essék, nem az emberek rábeszélése volt a célja. In­kább az, hogy az emberi ér­zést, a mások 'életének meg­mentését, mint önként vállalt feladatot gyökereztesse a község lakói tudatában. A nyársapáti térítésmentes véradónapra a ceglédi vérellá­tó alközpont szállt ki. A köz­ségi tanács elnökével az élen egymásnak adták az emberek a vizsgáló szoba kilincsét és a nap végeztével 40 palacknyi — mintegy 120 deciliter — élet­mentő vérrel tértek vissza a kórházba. Az emberek nem voltak ér- tetlenek. Természetes, észre­vehető tartózkodásuk ellené­re — melyet tulajdonképpen csak a véradással járó „tűszú­rás” okozta félelem indokol, elismerő..köszönet illeti a köz­ség lakóit, példamutató, em­berséges cselekedetükért. (-es) PEST MEGYEI HIPLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Jó felkészültséggel a hiitonsá§m tűzvédelemért Állami és önkéntes tűzoltók közös gyakorlata Mezőgazdasági terményeink betakarításának időszaka a tűzrendészetet is fokozott ké­szenlétre készteti, komoly fel­adatok elé állítja. Mindany- nyiunk kenyeréről van szó — amely egyéb kedvezőtlen ter­mészeti hatások mellett a tűz pusztításának van leginkább kitéve. Ahogy a termesztési mun­kálatokat az egész ország féltő gondossága kíséri, ugyanúgy, szintén társa­dalmi ügy a tűzvédelem széleskörű biztosítása. A hivatásos állami appará­tus ehhez önmagában kevés lenne. A személyek, az embe­rek, a munkabrigádok, gazda­ságok, társadalmi és állami szervek összefogása szükséges ahhoz, hogy egyetlen szem gabona, vagy takarmány se váljon a tűz martalékává. Az i eredmény ebben a vonatkozás­ban az idén sem maradt el. Jóleső érzéssel nyugtázhat­tuk ezt a napokban, amikor az állami és önkéntes tűzoltó­egységek közös nagygyakorla­tai zajlottak. Az egyiket Al- bertirsán rendezték meg. Az ottani Dimitrov Tsz magtárá­nak, istállóinak feltételezett tűzesete tette próbára a kör­í,k* Bevetésre várnak a mike budai önkéntes tűzoltók. Allatvásárt tartanak kedden, október 4-én Ceglé­den. A havi vásárra — vész­mentes helyről, szabályszerű járlatlevéllel — mindenféle állat felhajtható. nyékbeli önkéntes tűzoltóság felkészültségét. Dánszentmiklósról, Mike- budáról, Ceglédbercelről érkezett a segítség. Moto­ros és kézi működtetésű fecskendők szegezték ha­marosan vízsugaraikat a „veszélyének kitett helyekre. Abonyban, a műmalom „ki­Szalmaszálfurulya, légfúvók, szélhárfa A múzeumi hetek esemé­nyei között az egyik legérde­kesebb látványosság lesz a Néprajzi Múzeum készülő új kiállítása, amely első alka­lommal mutatja be önálló tárlaton az itt őrzött gazdag hangszergyűjteményt. Hetven Az új sportcsarnokban tartják a vasárnapi ökölvívó-mérkőzést ökölvívóink október máso­dikén, a Ceglédi Vasutas SE Damjanich utcai Vasutas Sportcsarnokában fogadják a Debreceni Vasutas SC ökölví­vó csapatát. Vtassy József, a CVSE elnöke a következőket mondotta erről a régvárt ese­ményről : — A Ceglédi Vasutas SE ál­tal sportcsarnok céljára meg­vásárolt épületben most kerül sor első ízben versenyre. A vá­rosi tanács az új létesítmény helyreállításához nagy segítsé­get adott, s így most már mérkőzések rendezésére alkal­mas helyiségekben tarthatjuk a teremsport-eseményeket. A közönségnek valószínű, tetszeni fog, hogy a versenye­ket közvetlen közelről szem­lélheti. A vasárnapi megnyi­tón ökölvívóink nehéz találko­zóra számíthatnak — de ennek ellenére bíznak a feltétlen győzelemben, hisz az új sport- csarnokban győztesen szeret­nék az első versenyt befejez­ni. Mind a tíz súlycsoportban indulnak, és a nagy mérkőzés előtt két pár bemutatóját lát­hatják majd az ökölvívósport kedvelői. A mérkőzéseket a közönség megfelelő ülőhelyekről szem­lélheti. Ez alkalommal először állítják fel az új szorítót — az új ringet —, s így a távolabb ülők is jól láthatják majd a sportemelvényen küzdő játé­kosokat. — Várjuk a vasárnapi mér­kőzésre a sport barátait — fe­jezte be tájékoztatóját a CVSE elnöke. — Reméljük, nem csa­lódnak majd, és igazolódik, hogy versenyzőink valóban lel­kesen, sportszerűen készültek erre a — megnyitó ünnepség­nek is nevezhető — találkozó­ra. Jogászok, orvosok a CVSE-pályán Szombaton délután rendezik a hagyományos labdarúgó-mérkőzést Október elsején, délután fél három órai kezdettel kerül sor ismét Cegléden a már hagyo­mányossá vált jogász—orvos labdarúgó-mérkőzésre. A nem kis érdeklődést keltő sportese­ményt a CVSE pályáján ren­dezik meg. A két csapat — nem hivatásos — sportolói edzéseken készültek fel a mér­kőzésre. A csapatok és a tartalék já­tékosok a következők. Jogászok: Burka, Bencsik, Bujáki, Csóka, Hámori, Halász, Hunya, Ladányi, Kelemen Kecskeméti, Mezőhegyi, Magó- csi, Rubint, Simon, Rétyi, Szondi, Veres. Orvosok: Kovács, Lavicska, Pipicz, Gyetvai, Pipicz II., Marton, Debreczeni, Czinege, Görög, Szakter, Dervaderics. Tartalék: Orbán, Túri, Pusz­tai, Mohos, Bohus és Osman Ahmed. féle zeneeszközt válogattak ki — mindegyik amatőr népi muzsikusok leleményes al­kotása, az ösztönös melódia­igény érdekes dokumentuma. A javarészt múlt századból származó, a legegyszerűbb szal­maszálból készült fúvóshang­szertől kezdve furulyák szá­mos változata, nyenyere, fa­cimbalom mellett számos eg­zotikus instrumentum is sze­repel a gyűjteményben, köz­tük dél-amerikai, afrikai, óceániai népek zeneszerszá­mai: légfuvola, szélhárfa, kü­lönféle ütőhangszerek. A ki­állítást október 4-én nyitják meg. gyulladásának hírére” vonul­tak a termelőszövetkezeti és községi csapatok és a törtcli önkéntes tűzoltó egység. Saját- magúknak kellett meghatároz­ni elsődleges teendőiket, a ceglédi állami tűzoltók csak utólag avatkoztak a küzdelem­be. Kocsis József őrnagy, a tűz­rendészeit parancsnokság ve­zetője elmondotta, hogy messzemenő elismerés- il­leti a ceglédi járás vala­mennyi önkéntes tűzoltó­ját a nyári tűzrendészeti tevékenységért. A nagygyakorlatokon most ütőképességük bizonyítására is alkalom nyílt. Szakmai szem­pontból ugyan néma volt 'fel­lépésük mindig minden hibá­tól mentes, de lelkesedésük, önzetlenségük, igyekezetük ezt is feledteti. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Ünnepi úttörő csapatgyűiésekkel indult A vörös zászló hőseinek útján mozgalom Csütörtökön délelőtt ünne­pélyes keretek között került sor A vörös zászló hőseinek útján nevet viselő, új úttörő­mozgalom indulására. A város úttörői ünnepélyes csapatgyűléseken fogadták meg, hogy a mozgalom lelikes, aktív részvevői lesznek. Dél­mozgalom lényege az, hogy az 1966—67-es tanévben a gyere­keket hazánk zászlajának, va­lamint a nemzetközi munkás- mozgalom vörös zászlajának tiszteletére sarkallja, nevelje. Az iskolai ünnepséget az úttörők rövid, hangulatos mű­sora zárta, majd a szertár he­előtt tíz órakor került sor a ceglédi Táncsics Mihály álta­lános iskola ünnepi csapatgyű­lésére. Az iskola udvarán ezer piros és kék nyakksndős, egyenruhás úttörő gyülekezett. A borult, esőváró idő ellenére sem csökkent a gyerekek ün­nepi lelkesedése. A vörös zászló hőseinek útján mozgalom kezdetére ki­adott díszparancsot a Magyar Üttörök Országos Szövetsége országos elnöksége nevében Balogh György, a KISZ\Cegléd városi Bizottságának j titkára tolmácsolta a Táncsics iskola úttörőinek. Elmondotta azt is többek között, hogy ez az ün­nepség egyben a csapatzászló ünnepe is. A most kezdődött új úttörő­lyiségében megnyitották A vö­rös zászló hőseinek útján mozgalom benevezési emlék­tárgyaiból rendezett, egynapos emlékkiállítást. A kiállításon a rajok, őrsök készítette em­léktárgyakat, őrsi jelvényeket, rajzokkal díszített, — a moz­galomba való belépésüket iga­zoló — jelentkezési íveket láthattak az úttörők, a látoga­tók. ★ A Hámán Kató utcai általá­nos iskola úttörői ezen a na­pon a Törtei! úti kiserdőhöz tettek kirándulást. A kirándu­lással egybekötve kinn, a sza­badban rendezték meg a moz­galomindító ünnepélyes úttö­rő csapatgyűlésüket. I—es) Tervezzünk, cselekedjünk együtt! Yuljozaíos a KoskhíIi (■imiióx.icsm KISZ-is(áinak akcióprogramja A gimnázium KlSZ-alap- szervezete az elmúlt hetekben elkészítette az új tanévre szó­ló akcióprogramot. A tavaly bevezetett politikai vitakör mellett az idén a felső évfo­lyamok filmszemináriumot is indítanak. Az alapszervezet vezetőségének az a célja, hogy minden fiatal megfelelő ide­ológiai és politikai ismerete­ket szerezzen. A gimnazista KISZ-tagok is a „tervezzünk és cselekedjünk együtt” és a „szót kér a KISZ-tag” jelszava szellemé­ben végzik munkájukat. Több olyan akciót terveznek, amely mozgósítja az egész alapszer­vezetet. Ilyen lesz a jövő hó­napban az első osztályos ta­nulók „gólyabálja”. Az elsősök közül azok lehet­nek tagjai az alapszervezet­nek, akik magaviseletükkel és tanulmányi előmenetelükkel ezt kiérdemlik. A gimnáziumi tagfelvétel decemberben ünne­pélyes fogadalomtétellel vég­ződik. A téli hónapokban megszer­vezik a házi vezetőképzést és több versenyre is sor kerül. Verseny követelményként sze­repel például a tisztaság, az osztályok jó tanulmányi átla­ga és az iskolai faliújság szer­kesztése. A legjobb tanuló és a legjobban sportoló osztály cím elnyeréséért egész éves verseny keretében folyik a küzdelem. A gazdag program­ból nem maradtak ki a sport- események sem. Októberben rendezik meg az úszó és vízi­póló bajnokságot. A gimnáziumi KISZ-vezetők azt tervezik, hogy szoros kap­csolatot építenek ki a mező- gazdasági technikummal és több kulturális és sportrendez­vényt közösen bonyolítanak le. Minden tanulónak, de külö­nösen a negyedikeseknek, gon­dot okoz a pályaválasztás. A helyes döntés megszületését segítik az iskola szakkörei is. Decemberben szakköri kiállí­tást tartanak. Januárban pe­dig minden tantárgyból vetél­kedőkre kerül sor. A sport­szakköröket az MHS segítsé­gével alakítják meg. Kedves színfoltja lesz az is­kolai életnek az iskolarádió. A hetenkénti adást a központi szerkesztőség állítja össze, de helyt kapnak az alapszerveze­tek által készített felvételek is. A fiatal szerkesztők az iskolai és a helyi eseményekről tájé­koztatják a diákhallgatókat. A verseny eredményeinek is­mertetése és a tánczene is he­lyet kap a heti műsoridőben. (bíró) • • Öreg szőlőkben — új szüret Szeptember két utolsó va­sárnapján jó részben lezajlott városunk háztáji és egyéni szőlőiben a szüret. A vasárnap Négyes találat Azt hiszem Rupka megörült. Nem dühöng, csak úgy egyszerűen el­vesztette az eszét... Tegnap azzal állt elém, hogy lottónyereményt vesz. — Talán lottó- szelvényt! — javí­tottam ki és mindjárt meg is toldottam azzal, hogy szerencse is kéne ám hozzá. — Nem, bará­tom! Lottónyere­ményt veszek! Egy szimpla négytalá- latos szelvényt! — Ha ugyan ta­lálsz olyan hülyét széles e hazában, aki, mit tudom én, hány esztendei próbálkozás után végre beletalál a négyesbe és éppen a te két szép sze­medért elkótyave­tyéli! — Tízezer fo­rinttal többet adok neki, mint amennyit a szel­vényéért kaphat­na... Ezt mondta Rupka, és én ak­kor röviden meg­állapítottam, hogy megőrült. Folyta­tódott a dolog az­zal, hogy megkért, kísérjem el a Ben­degúz utcába, ahol meg fogja vásá­rolni azt a bizo­nyos négytalálatos szelvényt... Rupkáné egy­szerű vállvonással vette tudomásul férje ötletét, de az anyósa elsápadt. — Te, Aladár, megéri ez neked? — Igen, mama megéri! Kicsit oldalt lép­tem a szerencsét­len fickótól. At­tól tartottam, bármely pillanat­ban kitörhet rajta az elmebaj. De nem tört ki. Világosan és aránylag értelme­sen a következő­ket mondta: — Ti mondjátok útfélen, csak úton­hogy nyertem a lottón. Nem bánom, ha százezer forintot mondtok, azt sem, ha háromszázez­ret. Csak hadd tudja meg a város apraja-nagyja, hogy milyen sze­rencsém van és milyen hatalmas összeget nyertem! — És? — ámul­tam leesett állal. — És? — nézett rám fölényesen. — így nyugodtan ve­hetek autót, a jö­vő héten meg ne­kiláthatunk a vil­laépítésnek. Ke­rül, amibe kerül, viszont senki a világon nem fog­ja megkérdezni, hogy honnan a csudából van en­nek a Ruplcának ennyi pénze? Az emberek könnyen napirendre térnek azzal, hogy köny- nyű neki, mázlis­ta. Nyert a lottón. Vásárolhat, épít­kezhet, — teheti! Hiszen van mi­ből ... (rossi) reggel bizony jó hűvös volt. A Putri sarki erdőből az első madárcsapat ezen a reggelen indult el észak felé. A régi szüretre terelődik a beszélgetés. Az idős gazda itt, a vén diófa mellett emlékezik a századfordulóra — amikor itt erdőket irtottak, réteket, legelőket törtek fel, parcelláz­tak, planíroztak, s olyan lázzal ültették a szőlőt, hogy ahol tíz-tizenöt évvel korábban tü­csök-termő halmok és buckák voltak és szélhordta dombok adtak sovány legelőt a birkák­nak, ott néhány év alatt kor­szerű berendezésű szőlőtelepek létesültek. A századfordulón divat lett a szőlőültetés. A gazda felhagyott az állat- tenyésztéssel és szőlőt ültetett. Elhanyagolta a szántás-vetést a szőlő kedvéért. Az iparos felhagyott ipara gyakorlásával, vagy csak télen folytatta azt, a vasutasok valamennyien szőlőtelepítésbe kezdtek. Az értelmiség is hasznot látott ebben a próbálkozásban. Így ősz elején zengett a ha­tár a szüretelők vidám zsiva­jától. „Mert egyetlen kellemes és becses eljárás volt az őszi természet háztartásában a szü­retelés. Hej, micsoda szüretek estek az Ugyerokban, hát még az öreghegyben! Egy hétig is eltartott a boldogság... Nap­pal folyt a szüretelés, a lako­ma, a nóta, de bizony a tánc is.” — írja a legelső ceglédi újság szerkesztője. Gazdánk a kis parcellát mu­tatja. Valamikor ez sem így nézett ki, mert a szőlő „szere­ti a görbe embert”. Egvetlen növény sem kívánja meg úgy a munkát, mint ez! Nincs az a kényes növény, amelyik annyi gondot, figyelmet kívánna, mint a szőlő. S trágya kellene, sok trágya. A homokvidéken trágya nélkül érdemleges sző­lőkultúrát megtartani nem le­het. Két fontos szőlőmunka már teljesen feledésbe ment: a nyári kapálás (lapjázás) és az érés alá kapálás. Körülnézünk. Elöregedett, tőkehiányos, gyomverte par­cellák mindenfelé. Valamikor negyven-ötven hektolitert szü­reteltek> ezekről a szőlőkről holdanként. Ezen a szüreten délre végez a család a szedés­sel. Két kis kádban, egylovas kocsi viszi haza a termést. Az idén nem bántotta a fagy a szőlőt, az időjárás azonban mégsem kedvezett. Talán a moly volt a legnagyobb ellen­ség, s szeptember elején a rot­hadás. Kiszáradtak, kiapadtak a szőlőfejek. Elég lesz a dará­lón áthajtani az összeaszott fürtöket. Régen a tanács határozta meg a szüret kezdetét. Addig nem volt szabad a szőlőhegyen járni. Az idegenek és az eset­leges tolvajok garázdálkodását a fogadott csőszök akadályoz­ták meg. S mennyi birkahús fogyott így szüretek idején! ... Valahol a távolban hor- dókongatás hallatszik. Motor- kerékpár zúg el mellettünk. E tájon nőtt fel a motoros is, de már csak így szüret idején szo­kott a dűlőben megfordulni. A motoros nyomán parányi csil­logó pihécskék — a rabatin kendernek, ennek a félelmetes gyomnövénynek a termése száll. Szomorú István 4 I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom