Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

Burgonyaszüret MONOD'VIDffil Szedik a burgonyát a monori Kossuth Tsz földjén (Szabó János fclv.) Első a kertészeti brigád A PEST MEGYEI. HÍRLAP K limaaci VIII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK ferró'/ érre yactittffttblmn Néhány év múlva - Pilisen VB-ULES lesz ma Csévharaszton 15 órai. kezdettel. Napirenden az októberi tanácsülés anyaga, az 1967. évi költségvetés és a ko­fa szerepel. Nyáregyházán 14 órakor a község áruellátását és a fel- I vásárlás helyzetét értékelik. 1 Úriban 9 órakor az óvoda munkájával, Üllőn 14 órakor a községi tanács irányító, szer­vező tevékenységével, és a panaszügyek, bejelentések helyzetével foglalkoznak. Pilis község fejlődéséről — két év eredményeinek figye­lembevételével — nemrégen hangzott el egy beszámoló a köz­ségben. A hallgatóság — pilisi lakosok — figyelmesen és cso­dálkozva hallgatták. Ök megszokták az új épületeket, a rá­diót, a televíziót, és csak akkor, amikor számokba foglalva elsorolták az elért eredményeket, az új létesítményeket, jöt­tek rá, milyen sokat fejlődött, mennyire megszépült a község az utóbbi két év alatt. év múlva — számolhatnak vezetői a vá­Korszerű gépek — munkásvédelem a monori magtisztító telepen összehangolt, azonos technikai és szervezési színvonalú folya­matokkal, balesetmentes, gaz­daságos termelési és tisztítási tevékenységet lehessen foly­tatni. A monori magtisztító tele­pen a rakodást és szállítást megkönnyítő hagyományos, régi szállítóeszközök mellett újak segítik és gyorsítják a fi­zikai munkát. Ezzel a vállalat fokról fokra megteremti a biz­tonságos munka tárgyi feltéte­leit. Ezt mutatja a balesetek számának csökkenése is. Eb­ben az évben eddig csupán egy baleset történt a vállalat­nál. Hörömpö Jenő S majd két vajon, miről be a község lasztóknak? Sok vesződségtől szaba­dulnak meg a pilisi anyák, ha befejeződik a Kávai úti óvoda bővítése. ' Az épület két tanterem­mel, egy kézmosóval gyarapszik, s megnagyob­bított épületben két cso­porttal több gyerek fér majd el. Ami azt jelenti, hogy min­den pilisi gyereket fel tud­nak venni az óvodába, ahol legalább tíz évig nem lesz férőhelyhiány. Hamarosan megkezdik egy pedagóguslakás építését, egy másikat pedig vásárolnak. A két lakás ára körülbelül 320 ezer forint. A következő évben a vil­lanyhálózatot bővítik, jár­dát építenek. 1967 legnagyobb vállalko­zása az új könyvtár épí­tése lesz. Ami nemcsak azt jelenti, hogy a község egy szép új léte­sítménnyel lesz gazdagabb, hanem azt is, hogy Pilisen egyre többen olvasnak, és szűk már a két helyiségből álló régi könyvtár. Milyen lesz az új ? Lesz benne egy olvasóterem, ahol tanulni, jegyzetelni is lehet. És az új könyvtárban bőven lesz mezőgazdasági szakkönyv is, mert sok pilisi olvasó ér­deklődik az új mezőgazda- sági gépek, a modern gaz­dálkodás módszerei iránt. Az óvodás korú gyerekek eltöltik a napot az óvodá­ban, de az egészen kicsik .• — ha az édesanya is dol­gozik — vagy a nagyma­mánál vannak, vagy a szom­széd vigyáz rájuk. A jövő évben házat akar venni a község, melyet átalakíta­nak, s körülbelül 400 ezer fo­rint költségfelhasználás­sal elkészül Pilisen a bölcsőde is. 1967—68-ban szeretnék bő­víteni a Mária telepi új is­kolát, négy tanteremmel. An­nak idején nein volt több pénze a községnek, csak négytantermes iskolára fu­totta belőle. Az épület bő­vítése után nem kellene dél­után tanítani, a nyolc tan­teremben elférnének a pilisi iskolások. 1969—70-ben kezdenének hozzá egy kádfürdő épí­téséhez, s hogy ne csak tisztálkodá­si, de fürdéssel egybekötött szórakozási lehetőség is le­gyen — egy strandfürdőt is szeretnének építeni. A pilisi cukrászda előtti rendezetlen tér sok olvas­gatni, pihenni vágyó embert venzana, ha t^tszetQsebb, barátságosabb lenne. Ä ter­vek szerint az is lesz, mert parkká alakítják át. A park tervei már elkészültek, sőt a munkák negyedrésze már el is készült. A park köze­pén egy olvasó nőt ábrázoló szobor lesz, jelképezve, hogy a szép környezetben, a köz­ség középpontjában érde­mes néhány órára kiülni napozni, olvasgatni. A tér átalakítása 170 ezer forint­ba kerül majd. (d) 360 ezer forint értékű munka Az elmúlt két évben 360 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Pilis község lakosai. A lakosság áldozat- készségének köszönhető, hogy — többek között — két év alatt négy és fél kilométer hosszúságú járdát építettek a községben. Gázcseretelep Üllőn... A vörös zászló liusdnek álján A fegyveres erők napja al­kalmából „A vörös zászló hő­séinek útján” mozgalom indul a járás úttörőcsapatainál; Vecsésen ezen a napon cél­lövészet is lesz az úttörőknek, Péteriben járőr- és akadály- verseny, Tápiósülyben szám­háború, tábortűz és fáklyás felvonulás, Gyomron emlék­műavatás, Úriban pedig a Uj létesítménnyel bővült az Üllő és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet kereskedel­mi hálózata. A lakosság régi kívánsága teljesült, megépült Üllőn is a gázcseretelep. Nem kell a szomszédos községekből gázt hozatni, helyben is meg­kaphatják most már az igény- jogosultak. Az érdekeltek hoz­zájárulása lehetővé tette, hogy a cseretelep felépülhetett. So­kan jegyeztek ugyanis 50 fo­rintos részjegyeket, és akik még akarnak, azok az fmsz központjában, de a cseretele­pen is jegyezhetnek. A cseretelepet ünnepélyes keretek között Pásztor László igazgatósági elnök adta át a kereskedelemnek, szeptember 21-én. Jelenleg 574 fogyasztó van, ezen felül 150 darab tar­talék palack vár a gazdájára. Tehát azokra is gondoltak, akik ezután kapcsolódnak be a fogyasztók sorába, nekik is biztosítva van a palack. A cseretelep nyitva tartási ideje: hétfőn, szerdán és pén­teken délután kettőtől hatig, kedden, csütörtökön és szom­baton pedig délelőtt nyolctól tizenkettőig. Amennyiben a nyitva tartási időt a fogyasztók esetleg módosítani szeretnék, ezzel a kérésükkel forduljanak az fmsz igazgatóságához. A cseretelep vezetője a szakkép­zettséggel rendelkező Csorba Ferencné, Malom utca 11. szám alatti lakos. A gázcseretelepet a legalkal­masabb helyen, a piactér mö­gött építették, bárhonnan könnyen meg lehet közelíteni. Az új létesítmény járási vi­szonylatban az első helyen áll, szakszerűen van megépítve, s a követelményeknek teljes mértékben megfelel. Ezekután a fogyasztóknak csak az a kí­vánságuk, hogy olyan gáztűz­helyet vásárolhassanak, ami­lyent szeretnének. Legtöbben a „garzon” gáztűzhelyet kere­sik, de az nincs, csak a drá­gábbak kaphatók. Reméljük, az olcsóbb választékról is gon­doskodik a kereskedelem. em es Pilisen Pilisen is sokan főznek gáz­zal. Kevesebb a munka, ol­csóbb, tisztább, gyorsabb, mintha begyújtanának a tűz­helybe. Bár — figyelembe véve, hogy a palackokat csak Mono- ron tudták cserélni, beleszá­mítva az utazást, meg az ácsorgást is — ez sem volt ideálisan zökkenőmentes. Sze­rencsére, ez a gond már a múlté, mert a község a KÖFA alapból építtetett egy helyisé­get, s ebben a helyi gázlera- katban lehet ezután palackot cserélni. KOMOLYTALAN SPORTJEGYZET B umburnyák II. az alsópo- csoládi SC kiváló csatára két héttel ezelőtt megsértő­dött, és szögre akasztotta a futballcipőt. A népszerű Prün- tyi — mert rajongói csak így hívták — finomlelkű mimózá­ja volt a pocsoládi csapatnak, így nem csoda, hogy amikor két héttel ezelőtt a bíró mor­cosán pillantott rá, abban a történelmi pillanatban, amikor Prüntyi elérzékenyülve rúgta félbeszaki­hármas sípszóval tóttá a mérkőzést. — Vajon miért? Ezt kérdezte mindenki. Nos, nem kétséges, a lefújás elha­markodott volt. Arról volt szó ugyanis, hogy a bírót néhány hangoskodó nem a legszebb szavakkal illette. Ezért azon­ban még nem lett volna sza­bad lefújnia a mérkőzést. Még a szobiak is meglepőd­tek a játékvezető döntésén. Nyilvánvaló, súlyos játékveze­tői hiba történt. Egy olyan mérkőzést szakított félbe a já­tékvezető, amely sportszerű keretek között folyt. Ami a legérdekesebb, a lefújás előtt néma csend uralkodott a né­zőtéren és a pályán egyaránt. Sok-sok vitára adott .alkalmat a lefújás, a mérkőzés után. Nem kétséges: a mérkőzést újból le kell játszani, hiszen a félbeszakításra nem volt ol a játékvezetőnek. (g.) sípcsonton az ellenfél csatá­rát — Bumburnyák úgy érez­te, valami összetört benne is. így még soha senki nem nézett rá — ilyen ellenségesen, go­rombán. Szívéré szorította a kezét, és mint megtört öreg­ember vánszorgott le a pályá­ról. A kik ismerik — azt mond­ják — az eset óta nem le­het szavát venni. Csak ül ott­hon, maga elé mered, s ha megkérdezik, mi baja, felveti könnyben úszó szemét, és azt mondja: nagyon fáj! A bíró úgy nyilatkozott, ő nem is sejtette, hogy gorom­bán néz a pocsoládi csapat érzékenylelkületű mimózájára, ő csak egy picit felhúzta a szemöldökét, hogy figyelmez­tesse Prüntyit, egy kemény, göcsörtös lábszár rúgdosása nem tesz jót Bumburnyák Pocsolád-szerte híres aranylá- bának. Nyilván ezt értette félre a kiváló sportember. Tény, hogy a pocsoládi szurkológárda fel van háborodva a bíró brutális magatartása miatt. És joggal. Mert egy eltört lábszár össze­tör, de hol a balzsam Bumbur­nyák II. fájó szívére?! T alán az idő majd .begyó­gyítja a sebet, s az arany­lábra újra felkerül a futball- cipő, s a pocsoládi szurkolók újra a zöld gyepen üdvözölhe­tik a kiváló sportembert. <d) MAI MŰSOR MOZIK Nyáregyháza: Halál a cukorszl- .geten. Úri: Királylány a felesé- I gém. Vasad: Megszakított repülés. Az üzemi balesetek okainak vizsgálata azt mutatja, hogy viszonylag sok baleset vezet­hető vissza a rosszul szerve­zett, gépesítettség tekintetében elmaradt anyagmozgatásra. A balesetek 30—35 százaléka a szállításnál és rakodásnál tör­ténik. Az anyagmozgatás korszerű megoldását követeli a nehéz fizikai munka könnyítése is, de indokolja a munkaerőhiány is. A szállítási igények állan­dóan növekednek, viszont a nehéz testi munkát jelentő szállítás-rakodáshoz egyre ne­hezebb munkaerőt kapni. A gépesítés megoldása, a meg­levő anyagmozgató berendezé­sek célszerű kihasználása szervezési feladat. Az egyik i legfontosabb teendő a kívánt; munkafolyamathoz a légin- ■ kább megfelelő szállitóberen- \ dezés kiválasztása. A monori magtisztító tele- j pen többféle anyagmozgató i eszköz van használatban. A i legegyszerűbb a kézitargonca i (kétkerekű kézikocsi). Sokan l ezt az eszközt már elavultnak '• tekintik, pedig adott esetben; s adott körülmények között az \ alkalmazása igen hasznos ési célszerű. A tisztítótelep rakó- ! dóbrigádja naponta több ezer! mázsa vetőmagot mozgat meg,! kétkerekű kézikocsival. Az; egyes technológiai folyama to- | kát végző tisztítógépek közötti; szállítás megoldására • célsze- 3 rűen alkalmaznak különböző! csúszdákat, szállítószalagokat, J automata mérlegeket is. Hasz- \ nálatuk alapfeltétele, hogy a 3 szállítás mindig azonos irányú \ legyen. Az egyes gépi techno- 3 lógiai folyamatok között van-3 nak különböző munkafázisok,3 amikor a dolgozóknak nehéz 3 fizikai munkával kell a követ- J kező lépést előkészíteni. Ilye- 3 nek a vetőmagvak emelése, \ forgatása, stb. Kiküszöbölé- 3 sükre a művelet elvégzésére3 alkalmas célgépek még nin-! csenek használatban, de kor- 3 szerű, újonnan épülő magtisz- 3 tító telepeinken a szállítás 3 már villás targoncával, elekt-! romos emelődaruval van meg- 3 oldva. 3 A jövő: a szállító és emelő-' gépek és egyéb nehéz fizikai munkát csökkentő gépeké, ' amelyek lehetővé teszik, hogy; ! Energikus, vibráló többséggel ! egész fiatal dolgozók ebédszü- \ neti tereferéjébe pottyantam ! bele a járási tanács egyik osz- ! tályán. — Mátra, Balaton, \ autóstop, halsütés, NDK-beli : ifjúsági tábor, kajaktúra — I szedegette elő mindenki a ; nyárról a maga emlékeinek ! mikrolemezét. ! Hamarosan az egyelőre : még nagyon drága külföldi I IBUSZ-utakra terelődött a i szó. Olaszország, Adriai- ten- ; gerpart, fekete-tengeri üdülö- : helyek prospektusból, uti­■ jegyzetből ismert szépségei- ; nek borsos ára — és az i általuk megtakarítható fo- I rintoknak az egymástól való \ távolsága, amely mint a : végtelenbe futó párhuzamos I egyenesek, talán sohasem : fognak találkozni. Szomorú, i hogy ■ esetleg 45—50 éves fej- \ jel (szerintük az matuzsále- ; mi kor) érhetik el ezeket a I szépségeket. Gondolom, az \ idősebbek, akiknek valami- ; kor Lillafüred és a Bala- ; tor volt csak a prospektus- ; bői ismert elérhetetlen ál- i műk, tudnának szólni eh- i hez egy-két szót. — Na látod — kacsint a : többiek felé mandulavágá- : sú szemeivel Munkácsy Ibo- : lya, a fiatal ayömrői admi­■ nisztrátor, és nevetve rázza : meg vállán a csillogó fek~Je ; hajtömeget: én vagyok itt \ az egyetlen jó beosztású. • spórolós lány. Nem több a Sj havi fixem, . mint a töb- \ bieké, és mégis tíz napig % az Adriai-tenger egyik, me- ^ sevilágot idéző kis szigetén. ^ Skutarban nyaraltam. Még \ a mamámat is elvittem ma- ^ gammal! Repülővel Ragu- \ záig, onnan gyönyörű, négy- \ órás autóbuszát Splitbe, vá- § rosnézés Diocletianus csá- § szár hajdani székhelyén, ^ majd életünk első tengeri ^ hajóútján a szigetre értünk. § ahol még felejthetetlenül ^ szép nyolc nap várt ránk. ^ Zúdul az emlékek árada- ^ ta, Ibi mesél. Előkerülnek ^ a dokumentumok, fényképek ^ is — és én a többiek fi- ^ zetésére való hivatkozás és|j öndicséret halványan kese- ^ rü ízével a számban haliga- ^ tóm addig, amíg a kis tár- \ saság szájszegletben bujká- \ ló mosolygása hangos ne- \ vetésben nem tör ki. —§ Az Ibi, ez ám az ügyes ^ leány! 3,30-ért szerezte a ^ 9080 forintba kerülő két- ^ személyes utazást, plusz még§ kétezer-kétezer forintos vá-^ sárlási utalványt is hozzá, ^ ő volt ugyanis több más $ szerencsés monori közül a $ júliusi tárgynyereményhúzás § egyik nyertese. A tréfa sikerült és talán ^ a pesszimista elégedetlenke- ^ dés is csak tréfa volt, hisz’ ^ nem vagyunk olyan elké- í nyeztetett fiatalok, mint % amilyennek sokszor mutatjuk $ magunkat. (reiter) $ Rangadónak ígérkezett a Gyömrő—Szob labdarúgó­mérkőzés a területi bajnokság északi csoportjában. Kissé ide­ges volt a hangulat a mérkő­zés előtt, mivel a szobiak kés­ve jelentek meg. (Ificsapatuk egyáltalán el sem jött a mér­kőzésre.) Ügy indult a mérkő­zés, hogy a szobiak vezették az első támadást, és bizony a vé­delem csak nehezen tisztázott. Az idegesen játszó gyömrői védelem a tizedik percben csak egy pillanatra ingott meg, s máris 1:0 Szob javára. A 12. percben Péter belerú­gott a szobi balhátvédbe, amiért kiállították. A második félidőben aztán ráhajtottak a gyömrőiek, és Bechler egyenlített, öt perccel később Szob erősen vitatható 11-essel ismét vezetésre tett szert. Ami ezután történt, az enyhén szólva furcsa ... A 60. percben dr. Horváth András, a mérkőzés bírája, Piílytisséli joyyset Miért szakította félbe a játékvezető a Gyömrő—Szob mérkőzést? sportpályát adják át a fiata­loknak. Naponta 1800 tojás A monori Üj Élet Tsz szapo­rító telepére új tojóállományt szerezték be. Az új tojók to­jástermelése 60 százalékos, így naponta mintegy 1800 tojáshoz I jut a tsz. i 15 ezer forint könyvekre i Pilisen minden évben — a \ KÖFA-alapból — 15 ezer fo- \ rintot fordítanak lcönyvvásár- I lásra. Tízezer forintot pedig a \ községi sportkör kap évente. A TRÉFA Brigádonként az 1966. augusz­tus 3I-ig befutott tényszámo- kat és hozamértékeket, illető­leg a nyolc hónap alatt fel­használt munkaegységeket az éves tervszámokhoz hasonlí­tották. Tehát öt brigádban mintegy húsz versenytényező alakította ki a jelenlegi he­lyezési sorrendet. Az első helyet jelenleg a kertészeti, a második helyezést az I-es számú növénytermelő, a harmadikat az állattenyész­tés a takarmány tervfelhasz­nálása miatt, a negyediket az iparos-szállító és műhelyi, ötö­dik helyet pedig a Il-es számú növénytermelő brigád tartja. Ez a sorrend azonban koránt­sem végleges. Az értékelés cél­ja az, hogy felkeltse a dolgo­zók figyelmét a verseny érde­kében történő jobb és eredmé­nyesebb munkára. A munká­ban további sikereket, jó ered­ményeket kell elérni, és ez esetben minden brigád számá­ra van lehetőség az előbbreju- táshoz. Az úri Béke Tsz-től az 1966. évi munka- és termelési ver­senyéről, az elért eredmények­ről és felhasználásokról, a ver­seny jelenlegi állásáról az alábbi tájékoztatót kaptuk: A versenymozgalomban a tsz öt brigádja vesz részt: Az 1-es és Il-es számú növény- termelő brigád, a kertészeti és gyümölcstermelő, az állat- tenyésztési és az iparos, szál­lító és műhelyi dolgozók bri­gádja. A versenyt az egész évre tervbe vett és megtermelésre kerülő hozamok forintérté­ke, a pénzügyi bevételi terv teljesítése, valamint a brigá­donként betervezésre került munkaegységek felhasználása szempontjából értékelték. Nyilvánvalóan az a brigád ve­zet a versenyben, amelyik a legkisebb százalék arányban használta fel munkaegységét és munkabérét, illetve, ame­lyik brigád a legjobb arány­ban teljesítette pénzügyi ter­vét és termelte meg hozamait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom