Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

X. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Mire költötték ? Új üzlet, óvoda, tanterem, higanygőzlámpák Négyezer mázsa November közepétől már silót e#e( “' k a ICúkóezi Tcrnielwszövetkczet szarvasmarha.(envészét i Gyönyörű látvány a dü­hösen csattogó silókombájn és a vele versenyző Orkán. Mellette cammognak az erő­gépek s a vontatott pótko­csikon tornyoz a harminc mázsa silótakarmány. Lódulnak az erőgépek. Kí­gyóznak az üzemegység köz­pontja felé. A silóárok szé­lén már készenlétben áll az UE 28-as. Láncra kapja a pótkocsi elé fogott traktort. Kapaszkodik a két masina, s a megterhelt pótkocsit fel­húzza az egyre nagyobb si­lódomb lejtőjén. Nyolc termelőszövetkezeti tag terítgeti az értékes ta­karmányt, utána az UE 28- as mázsás gumikerekeivel tapossa, gyömöszöli a takar­mányt. Ügyesen fordul, úgy­hogy egy kanyarral halad végig a két árkon. Két egyenként kétezer mázsás silóárok egymás mellett. Már esteledik, de a mun­ka sürgős. Debitzky Béla, a termelő- szövetkezet főmezőgazdásza már régen befejezhette vol­na a napot. De élvezi a se­rény munkát, amelynek mos­tani célja, hogy a gazdaság 320 szarvasmarháját jól el­lássa téli takarmánnyal. — Főleg a szénapótlás a legnagyobb gondunk, s ezen szeretnénk enyhíteni azzal, hogy kereken nyolcvan ka- tasztrális holdon terme­lünk silótakarmányokat: silókukoricát, csalamá- dét, szudáni füvet és édescirkot. A szénhidrátokban gazdag silókukorica különösen fon­tos a hízóállatok számára, a szudáni fű, csalamádé fe­hérjékben gazdag táplálék a gazdaság növendékállatai és tejelő marhái számára. — Negyedik napja folyik a silózás. Sürget bennünket az idő. Talajmenti fagy akár­melyik hajnalon meglephet bennünket. — Amikor a kát árokban a föld felszíne felett már egy méternyire van a ta­karmány, akkor körülbelül ötvencentiméíeres rétegben melaszos sós vízzel öntöz­zük, majd tízcentiméteres törekréteggel borítjuk, és végül, húszcentiméteres föld­borítással zárjuk le. A le­borított anyagban megkez­dődik a hidegerjesztés, s új tejsavas silótakarmányt ka­punk. x — Egyelőre, amíg az idő­járás engedi, zöldt'akarmányt etetünk, utána pedig no­vember derekán kezdjük el a silótakarmányozást. <—sl) Még egyszer a Gubodi utca 2-ről E hó 13-án, kedden, írás j jelent meg lapunkban, „Ki­bontott fal, petróleumlámpa” I címmel a Gubodi utca 2. szám I alatti lakók panaszairól. Szer-1 kesztőségünket felkereste Pes- • ti Gerzson, a ház tulajdonosa és magával hozta az üggyel kapcsolatos megyei tanácsi ha­táridőmódosításokat, bírósági jegyzőkönyveket. Ebből kide­rült, hogy Pesti Gerzson nem követett el szabálytalanságot, amikor a kérdéses ház falát nem építette fel, mert annak határideje szeptember 30-a, péntek. Elmondta, hogy a ház falát a határidőre helyreállít­ja. Danka Déneséknek is hoz­zájárult ahhoz a kérésükhöz, hogy bérelt lakrészükben be­vezettessék a villanyt, ha az nem akadályozza saját házá­nak renoválását. Mikor a városfejlesztési hoz­zájárulást fizetni kell, sokan felesleges tehernek érzik, tóit kapnak cserébe? — teszik fel a kerek kérdést. A bizonyítás álljon itt. A városfejlesztési alapból — természetesen ezt kiegészít­ve különféle állami és sa­ját dotációval — csak rö­viden, ez épült, készült az 1 idei évben: ABC-áruház épül a kon­zervgyár mellett, amire 200 ezer forintot költöttek. Ter­mészetesen az idén nem fe­jeződik be az építkezés, ami körülbelül még 800 ezer fo­rintot fog felemészteni. Kell hangsúlyozni az új áruház szükségszerűségét? A környék lakói, a tormásiak­kal együtt, már régen kér­ték az áruházat. November 1-én „belép" a többi óvodák sorába az új 50 férőhelyes bokrosi óvoda. Kereken 100 ezer forintot fordítottak rá a városfej­lesztési alapból. A Kinizsi utcai iskola új tantermére, összekötő folyosó építésére 200 000 forintot köl­töttek. A munkák befeje­zése a jövő év közepére várható. Az új városrész vízellátá­sának biztosítására az idén is 200 ezer forintnyi össze­get fordítottak. Egymillió 500 ezer forint értékű felújítást végeztek a Hangácsi, Váncsodi, Pálfá- jai utakon. Uj útburkola­tot kapott a Dalmady, Szász Károly és a Hétvezér utca. Korszerűsítik az Örkényi út, Ady Endre, Petőfi és Rákóczi utca villanyhálóza­tát, mintegy félmillió fo­rintból. A jövő éti tervek? Tormásban bolt, illetve vendéglő építése. A TÜZÉT- telepet új helyre költöztetik, bővítik új létesítményekkel a strandot. A kórház mosdójára és a központi fűtés építésére a tervek szerint 1 milliót for­dítanak 1967-ben. SMLOZi\j\K Őszi történet SÁNDOR BÁCSI LIBÁI Péli Sándor bá­csi libahízlalási szerződést kötött a földművesszövet­kezeti felvásárlás­sal. Ez eddig rendben van, hi­szen elég lenne felsorolni azoknak a nevét, akik szí­vesen kötöttek szerződést. a ház­táji libatömésre. Ennél sokkal érdekesebb azon­ban az, amit a felvásárlásnál sut­tognak, és amit a Rbatömési szerző­dést kötő asszo­nyok nehezen hisznek el, neve­zetesen azt, hogy a tíz gyönyörűen kihízlalt jószágot maga Sándor bá­csi tömte. , Ennél is na­gyobb meglepej volt, amikor dór bácsi köny- nyen kivágta, hogy köszöni szé­pen az állami áron való kukori­cajuttatást, de ne­ki erre nincsen szüksége, ehelyett azonban fizesse ki neki a felvá­sárlás a lényege­sen felemelt átvé­teli árat, a hu­szonhét forint öt­ven fillért kilo­grammonként. Sándor bácsi tíz lúdért több mint kétezerkétszáz fo­rintot vett fel, és nem csoda, hogy akadt olyan, aki kíváncsian meg­kérdezte: — Talán lovat akar vásá­rolni, Sándor bá­csi, ennyi pénzért? Az. idén általában gyengén fizet a szőlő, főleg a régifajta öreg fehér szőlők nagyon ke­veset hoztak, s sok kárt tett a fürtroth^dás is. Úgyhogy csak azoknak van közepes jó ter­mése, akiknek gondosan ke­zelt, rendesen trágyázott sző­lője van, s aki 8—10-szer per­metezett. így sok dolgozónak, aki csak szabadidejében foglalkozik a szőlővel, nem nagyon kell fu­varost keresni a szőlő haza- szállítására. Sokan taligán és kerékpáron hordják haza a kis termést. így cselekedett Bacsó Sán­dor Kustár utcai gyári dolgozó is. Vasárnap szépen megszüre­telt a feleségével. Délben ha­zahozta, amit addig leszedtek, estefelé pedig feltett a fele­sége kerékpárjára egy láda szőlőt és két tele kosarat, ő meg két láda szőlőt taligára rakott. A homokos gyepes, gödrös, barázdás dűlőútakon szerencsésen elhozták a ter­mést. Amikor már majdnem hazaértek, a Kálvin térnél tör­tént meg a baj. A Kálvin téren két 10—12 éves fiú és egy ugyanolyan idős lány tégladarabokat do­bált az olajfákra, hogy hulljon az olajbogyó, melyet délutá­nonként csemegézni szoktak. Az odaérő Bacsóékat meglátva felhagytak a bogyózással. — Néni, adjon egy kis sző­lőt, csacsogta a leány, s fele­letet sem várva belemarkolt a szőlősládába, a fiúk pedig a másik oldalon kapaszkodtak bele, úgyhogy a kerékpár sző­lőstől mindenestől felborult. A három gyerek erre futás­nak eredt. Bacsóék szomorúan, solcáig szedegették a homokos földről a szőlőszemeket. Kommentárként: ha illedel­mesen várnak a gyerekek, ha nincsenek késő estig az utcán, nem következik be Bacsóék szomorúsága. (kopa) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Házasság olasz módra. Eduardó de Filippo szín­művének színes, szélesvásznú Csak 18 éven felülieknek! Kísérőműsor: Gusztáv nem vesz autót. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. A Dózsa Termelőszövetkezetben is biztosítani kell a téli takarmányt. A most jelentkező átmeneti takarmány­hiányt úgy hidalják át, hogy silókombájnnal levágják, silózzák az 50—60 centiméteres cukorrépaleveleket. így a répa szedése könnyebb és mintegy 8—10 ezer mázsa érté­kes takarmányt nyernek. Képünkön D. Sági István SZK- silókombájnnal vágja a répaleveleket. (Papp Ferenc felv.) a nnr uítja Rovarirtó a pingvinek és fókák májában A közkoldusháztól <i mai korházig H. KÉT VILÁGHÁBORÚ kö­zött két magánkórházat léte­sítettek. Dr. Csutorás Sándor magánkórháza volt az egyik. 1926-ban alakult. A másik dr. Técsi Bálint magánkór­háza az 1930-as években lé­tesült. Csutorás Sándor ma­gánkórháza előbb a Jeney Ernő-féle házban (Eötvös Károly út 8. szám alatt), ké­sőbb a Losonczy u. 2. szám alatt Técsi Bálinté a „Rákó­czi-ház”-ban (Arany János u. 28. szám) működött. Mindkét kórház sebészeti jellegű volt. A fizetőképes betegek ellá­tására szolgáltak, mert ma­gánvállalkozások voltak. A szegény beteget sürgős eset­ben a kecskeméti vagy a bu­dapesti kórházak valamelyi­kébe kellett szállítani. Gyak­ran későn vitték és a baj ha­lállal végződött. Sok ember meghalt orvos nélkül, főleg a tanyai nép köréből. A KÓRHÁZ MÉG a múlt században, de még a jelen század elején is a szegény nép körében, főleg a paraszti nép világában, azonos volt az ápoldával, hová dologta- lanok, szegény cselédek ke­rültek be öreg korukban mindenkitől elhagyottan. Ezekkel nem tekintette ma­gát egyenlő félnek a szegény paraszt sem. Ha valaki a kórházban halt meg, valami megalázó dolognak vagy sze­rencsétlenségnek hitték. Az orvosoknak és a haladottabb gondolkozású embereknek, néptanítóknak óriási népsze­rűsítő munkát kellett végez­ni az egészségügy terén, hogy betegségében a parasz­ti nép orvosi segítséget ve­gyen igénybe. Nemrégen még a javasasszonyoknak, ku- ruzsl óknak nagyobb tekinté­lye volt a nép körében, mint az orvosnak. A felszabadulás utáni 20 év alatt milyen nagy a változás, azt legjob­ban az öregebb orvosok tud­ják felmérni. A két világháború között az egészségügy terén is nagyszerű gondolatok szület­tek városunkban is. Ezek a gondolatok az évek folya­mán törekvésekké váltottak. Dezső Kázmér polgármester felvetette a Nagyerdőben lé­tesítendő tüdőbeteg kórház létesítését. Terveket készítte­tett. Nem rajta múlott, hogy nem valósult meg. Nem ok nélkül volt ez a törekvés, mert évente is százával pusz­tította a tüdővész a város és környéke népét. A reformá­tus temető sírkövein olvas­ható feliratok a tanúi, hogy nem válogatta népet, urat és szegényt egyaránt pusztí­totta. AZ 1930-AS ÉVEK máso­dik felében a dr. Kiss Sán- dorné féle alapítvány és egyéb pénzforrások lehetővé tették a 300 ágyas közkórház építésének tervét. Az 1940-es Néhány évvel ezelőtt az amerikai zoológusok nagy port vertek fel azzal a beje­lentésükkel, hogy DDT-nyo- mokat fedeztek fel a tenger mélyében élő halak májában. Már akkor köztudomású volt, hogy a DDT nevű rovar­irtó mindenhová beférkőzött: a növényekből eljutott az álla­tok — és az emberek — szer­vezetébe, majd az állati ürü­lékből visszakerült a földbe. A földön keresztül ismét be­került a növényekbe, ezúttal azonban minden növénybe, nemcsak az ember által ter­mesztettekbe. De, hogy az ör­dögbe juthatott a tengermély­ben élő halak szervezetébe is? Három brit természettudós szerint ez a kérdés nem is olyan titokzatos, mint ami­lyennek látszik. Sladen, Men- zie és Reichel professzorok egyébként a földnek abban az övezetében kutatták a DDT-t, amely legtávolabb esik az ipa­ri országoktól, nevezetesen az Antarktiszon, s megtalálták még a pingvinek és a fókák szervezetében is. Kézenfekvő magyarázatnak látszik, hogy a rovarirtó a vándormadarak közvetítésével jutott el a legtávolabbi vidé­kekre. De van más feltevés is: nem lehetséges-e, hogy a DDT természettől fogva meg­van minden szervezetben?... Ennek ma már nehéz volna az ellenkezőjét bebizonyítani. SPORT Járási labdarugó-bajnokság A csapat — helyzetei alap­ján — győzelmet érdemelt vol­na. A győzelem kivívásában még a játékvezető elfogultsága is gátolta. Jók: Gulyás II., Gulyás l., Fehér. Az élcsoport állása: 1. CVSE II. 14 11 3 — 73:11 25 2. Nagykor. Ep. 13 1» 2 1 45: 9 22 3. Nagyörösi K. 14 9 1 4 35:10 19 4. C. Építők H. 13 6 2 5 25:17 14 A vasárnapra kisorsolt mér­kőzés két pontját játék nélkül az Építők kapja, mivel Kocsér visszalépett. P. T. TORNA Pest megye serdülő I. és II. osztályú fiú és leány tornabaj­nokságát Nagykőrösön rendez­ték. Az I. osztályú fiúbajnok­ságban 1. Nagykőrös 279,5 ponttal, 2. Cegléd 238 ponttal. Az összesített pontversenyben 1. Nagykörös 799,9 ponttal, 2. Cegléd 732,8, 3. Vác 494,8 pont­tal. Egyénileg Sebestyén Gá­bor 57,3, Petrik József 56,2, Hüllner Péter 55,4, Erdei Jó­zsef 55,2 pontot ért el. A II. osztályú fiúbajnokság­ban Nagykőrös 255,5 ponttal lett első. A jobb egyéni telje­sítmények: Faragó Sándor 53,3, Rácz Zsolt 50,7, Rózsás László 49,2 és Harkai Péter 48,8 pont A lányok I. osztályú csapat- bajn ikságában 1. Cegléd, 2. Vác csapata. A II. osztályú ver­senyben 1. Cegléd 177,6, 2. Nagykörös 176,6 ponttal. Si- roki Klára 36,4, Szalai Piroska 36,2, Kapás Zsuzsa 34,3 pontos eredménye említésre méltó. Az I. osztályú négyfordulós fiú és leány versenyben a har­madik, a II. osztályú kétfordu­lós fiú és leány versenyben az első fordulót bonyolították le. é befejező utolsó fordulók október 30-án Cegléden kerül­nek sorra. —Rippel— évek elején a város megvette; a 300 ágyat, sebészeti felsze-; relést, röntgenkészüléket, i ágyneműket, melyet a had- ; sereg vett igénybe. Későbben j újból megvásárolták az em- j lítetteket és le is szállították i Nagykőrösre. Az építkezésre i már nem kerülhetett sor,: mert a második világháború: azt megakadályozta. A gyö- j nyörű tervek, tervek marad- j tak és a levéltárban lepi aj feledés pora Kecskeméten, j A FELSZABADULÄSI TJTAN 1944 végén dr. Szabó j József orvos megszervezte a ! szükségkórházat 11 ápoló- j személyzettel éjjel-nappali i munkával igyekezett a hábo- ! rús sérült polgári lakosságon : és betegségben szenvedő em- i bereken segíteni. A felszere- | lése a különös véletlen foly- ; tán megmaradt 300 ágyas j kórház felszereléséből került ; ki. A későbbi években a! szükségkórház átadta a he- ! lyét a szülőotthonnak, ahol! az már az 1940-es években is i működött. A szükségkórház; a Losonczy u. 2. szám alá; költözött, a Csutorás-féle j szanatórium épületébe. A közkórház szükségessé- i gét a felszabadulás után is; szem előtt tartották a város; vezetői és pártok képviselői, j Létre is akarták hozni a köz- j kórházat. Volt olyan gondo- j lat, hogy az akkor ajtó és! ablak nélküli volt tüzérlak- i tanyát rendezik be kórház- i nak. Volt olyan terv is, hogy i a nagyerdőben a volt lőszer- i raktár fedél és nyíláselzárók j nélkül maradt épületeit ren- < dezik be kórháznak. Dr. Balanyi Béla i (Folytatjuk) \ \ Nagykőrösi Építők—CVSE II. 1:1 (0:0). Vezette: Virágh, Hídvégi, Király. Nagykőrös 200 néző. Építők: Lévai — Kasza, Gu­lyás II., Orsányi, Pallagi, Fe­hér, Tinesz, Gulyás I., Biczó, Tolnai, Bata. Az első félidő enyhe Építő­fölényt hozott. Sok kihagyott helyzet és két kapufa jelentett eseményt. Szünet után élén­kül* az iram. Egy kapu előtti kavarodásból Tolnai megsze­rezte a vezető gólt. Továbbra is a hazai csapat irányította a játékot, de váratlanul mégis — főleg NB Il-es játékosokból ál­ló — CVSE II. szerez gólt. Ez­után elkeseredett harc folyt a győzelmet jelentő gólért, de ezt egyik csapatnak sem sike­rült elérnie.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom