Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-27 / 228. szám

1966. SZEPTEMBER 27., KEDD •«n mcm 'z/ú'Htw n * Égből kapott segítség Csendes nap Budaörsön a légi mentőknél Vezetőségváiasztás a pártszervezetekben Csendes nap lesz a mai — mondja a diszpécser, amikor útjára bocsátja reggel az egyik repülőgépet Sem rádión, sem a közvetlen telefonon nem ér­kezett sürgős segélykérés, így csak betegeket szállítanak. Ki­lenc óra 49 perckor startolt a gép, rövidesen Tatabányán lesz a két beteggel. Győr, Esz­tergom és Balassagyarmat érintése után, dél táj ban kell , visszaérkezni e. Egy-két megnyugtató szó... 1957 óta szállnak fel beteg- szállító repülőgépek a buda­iörsi repülőtérről, hogy az Or­szágos Mentőszolgálat munka­iját segítsék. Varga Pál pilóta iaz első útra így emlékezik: • — Akkoriban növekedett a I gyermekparalízises esetek szá­ma. Levezényeltek Miskolcra. Délelőtt érkeztem a reptérre, is vártam az utasításokat... ' Az első felszállási parancs rö­videsen megérkezett. Egy kis­gyereket vittek az egri men­tők a makiári reptérre. Tíz percen belül indultam a gép­pel, s mire megérkeztem Feri­hegyre, ott már újabb mentő­autó várt. Drága volt minden perc; vastüdő pedig akkor csak pesti kórházban műkö­dött így kezdődik a légi mentő- szolgálat története. Ma már az Országos Mentőszolgálat köte­lékébe tartoznak, s feladatuk: elsősorban a gyors betegszállí­tások lebonyolítása, de igény­be veszik a repülőgépeket ak­itor is, ha a hosszú autóut ár­tana a betegnek. Itt áll előttünk a betonon az egyik gép a hét közül: fehér­re festették, mint a mentő­autókat, s messziről látható rajta a vöröskereszt Csehszlo­vák gyártmányú, biztonságos gépmadár, a vezetőülés mögött a hordágy helye. A betegek gyakran félnek, amikor hordágyukat a gépbe beemelik. Legtöbbjük most repül először: de egy-két meg­nyugtató szó megteszi a ma­gáét Olyan simán széliünk: nem is érzik a sebességet, a magasságot — mondja a piló­ta. s elmeséli, hogy egy öreg nénit szállított egyszer, aki különösen félt Az út végén azután megkönnyebbült, de mentegetőzött; nincs nála pénz, nem tud borravalót ad­ni. Megnyugtatták, nem is kell. Később azonban, amikor már el is felejtkezett az eset­ről, hívták az irodába: csórna­RAGASZKODÁS A REALITÁSOKHOZ got hozott a postás. A néni küldte. .. Vérplazma Veszprémnek 1957-ben 157 felszállásuk volt, idén csak az első félév­ben majdnem ezer. Fennállá­suk óta hatezer beteget hoz- tak-vittek. Itt abbamarad a beszélgetés, mert sürgős hívás érkezik a mentőszolgálat köz­pontjából. Siófokon megbete­gedett egy osztrák turista. Sú­lyos tüdőgyulladás. Megélén­kül az iroda. Telefon a siófoki reptérre, s érkezik a válasz: „Igen, fogadjuk’, s már el­hangzik az utasítás: „Indulás tizenkettőkor.” Elsősorban hazai útjaik vannak, de szállítanak kül­földre is betegeket, s ha szük­séges, hazahozzák a kint meg­betegedett magyarokat. Tóth György föpilóta idén ünnepelte huszonötödik évi re­pülős-jubileumát. Elmondja, hogy Európa-szerte ismerik a magyar légi mentőket: a repü­lőgépekkel kiegészített hazai mentőszogláiat kiválóan mű­ködik, az ország minden táján megtalálható mentőállomások jól kombinálhatják a gépkocsi szállítást a légivel. Amikor például Veszprémben gázpa­lack-robbanás történt, szakor­vost és vérplazmát szállítottak a három sérült gyors ellátásá­ra. A repülőgépek ugyanis a segélynyújtás legnagyobb el­lenfelét, az időt győzik le. A Siófokra induló gép most startolt, s már jelzik, hogy visszajött a reggel indított Morava. Még a kifutópályán gurul a gép, de a mentőautó mór elindult Kisegítik a gép­ből a Balassagyarmatról ho­zott beteget, s már indulhat is a mentőautóval tovább. Meghívták a pilótát a lagzira Négy pilóta repül, kilenc szerelő vigyáz a gépekre. Ér­zik mindnyájan munkájuk fe­lelősségét. Szinte mindenkinek van olyan élménye, amilyent Varga Pál mesélt. Három éve hozott fel egy sárhidai kisfiút súlyos állapotban a fővárosba, j Hóesés volt, de hát a gépnek j mennie kellett. A gyerek gyó- : gyulása után apja. Baki János. | kusza sorokban mondott kö­szönetét. Tréfás volt a pilóta válasza: „Majd meghívnak az 1 öcsi esküvőjére.” Postafordul- j tóval újabb levél jött. „El is j várjuk.” Jancsika most nyolc j éves lehet... — k — n 1967-ben Felszabadulási ünnepség Battonyán A Székesfehérvári Villamos­sági, Televízió- és Rádióké­szülékek Gyárában, a VTRGY- ben elkészültek az 1967. évi gyártmányok prototípusai. A Velence de lux és a Simpho- nia de lux rádiókat újdon­ságokként gyártja a székes- fehérvári üzem. A gépek szerszámozása folyik, a Ve­lence de lux nullszériáját az első negyedévben készí­tik, sorozatgyártását a má­sodik negyedévben kezdik, a vssssssrssssssssssrsssssssssssssssssssssjrssss­Termelőszövetkezeti és pe­dagógus pártszervezetek, nagy­üzemek alapszervezetei és pártbizottsága, hivatalok és intézmények kommunista kö­zösségei: több mint kétszáz pártalapszervezet tevékenysé­gét segíti, irányítja a Budai Járási Pártbizottság. Az alap­szervezetek több mint felében már lezajlottak a vezetőségvá­lasztó taggyűlések: nem korai hát tapasztalatok, tanulságok után érdeklődni. Mi jellemzi az eddig megtartott taggyűlé­seket, melyek voltak a vita sorún felmerült leglényege­sebb észrevételek — ezekről a kérdésekről beszélgettünk Föl­des Lajos elvtárssal, a pártbi­zottság titkárával és Viszóczky Ferenc elvtárssal, a párt- és tömegszervezeti osztály veze­tőjével. Általánosságok nélkül A hét közepéig 105 párt- alapszervezetben került sor a vezetőségválasztó taggyűlés­re: 393 vezetőségi tagot vá­lasztottak meg, ezek mintegy egyharmada új ember. Pozitív vonás, hogy a párttagság egy­negyedét jelentő nők ugyan­ilyen arányban a vezetőségek­ben is képviseltetik magukat, s hogy az alapszervezetek kö­zel kétharmadában a titkárt újra megválasztották. A szá­moknál azonban a taggyűlések lényegéről jóval többet mond az, hogy néhány ritka kivétel­től eltekintve valamennyi ta­nácskozáson a helyi problé­mák, a megtett út, s a jöven­dő feladatainak elemzése állt a középpontban, s elkerülték az általánosságokat: a vezető­ségek beszámolói, s a vitában felszólalók egyaránt a lényeg megragadására törekedtek. Különösen erőteljesek, jól sikerültek voltak a termelő­szövetkezeti pártszervezetek taggyűlését Míg augusztusban a kongresszusi irányelvek megtárgyalásakor hiányzott a kellő aktivitás, addig most, a j helyi kérdések előtérbe kerü­lésekor a taggyűlések többsé­gén a tagság mintegy fele fel­szólalt, s bírált, javaslatokat tett. A tárnoki, a zsámbéki, a páttfi közös gazdaság kommu­nistáinak tanácskozása való­ban őszinte, felelősségtudattól áthatott számvetés volt, s mint Földes elvtárs mondja, ha az ott elhangzottakat a gazdasá­gok vezetői megszívlelik, s munkájukban hasznosítják, sok kérdésben léphetnek je­lentősen előre. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek taggyűlésén — s így Zsámbékon éppúgy, mint Pilisvörösvárott — mindenütt a munkaszervezés, a munkafe­gyelem kérdései foglalták el a középponti helyet. A kom­munisták a vezetés, a munka- szervezés hatékonysági foká­nak növelését sürgették, a kö- vetlxzetességet az irányító munkában, s ugyanakkor sok szó esett a nők helyzetéről is, ami érthető, hiszen a szövet­kezetek tagságának közel fele § — lány és asszony. Sok javas­ig lat hangzott el a nők úgyneve- S zett osztott műszakban való ^ foglalkoztatására, a 4—6 órás ^ munkaidőre, a gyermekintéz- ^ menyek bővítésére, általában a ^ szociális körülmények jobbá § tételére. 5* Élénk vitasiellem, sok hozzászólás A pártdemokrácia új forrásai Jó előkészítés - tartalmas folytatás Tapasztalatok, tanulságok a budai járásban A lövőért érzett felelősség ^ A gondos tudható előkészítésnek be, hogy a vezetőség- ^ választó taggyűléseken a ta­ngók 87—90 százaléka jelen j! van, s járási átlagot számítva § egynegyedük a vita aktív rész- $ vevője. Igen sok felszólaló ^foglalkozik a holnappal: a ^jövőért érzett felelősség egyik ^megnyilvánulása, hogy több í pártszervezetben a fiatal párt- $j tagok pártmunkáját a Kisz­abén végzendő tevékenységben $ jelölték meg, s hogy — más $ példát említve — a vezetésé­it gekbe az idősebb, tapasztalt elvtársak mellé egészséges arányban választottak fiata­lokat is. így történt ez a buda­örsi, a solymári, a budakeszi községi pártszervezetben, s másutt is. Erőteljes fejlődés tapasztal­ható a pedagógus pártszerve­zeteknél: számbelileg is je­lentősen erősödtek, hiszen az előző, 1964-es vezetőségválasz­táskor még csak két pedagó­gus pártalapszervezet műkö­dött a járásban, ma már szá­muk tízre emelkedett. Az itt lezajlott taggyűléseket a Köz­ponti Bizottság ideológiai irányelveinek helyi viszo­nyokra való alkalmazása, a szocialista pedagógia elveinek fokozott érvényesítése érde­kében szükséges teendők ki­dolgozása jellemezte. Az elvi-politikai kérdések mellett természetesen nagy hely jutott a konkrét termelé­si helyzetnek is, elsősorban az ipari pártalapszervezetek- ben. Itt is a holnap: a gazda­ságosabb, a termelékenyebb munka került előtérbe, & pél­dául a törökbálinti Orvosi Műszerkészítő Kisipari Szö­vetkezet kommunistáinak taggyűlésén joggal és élesen bírálták a gazdasági vezetés fogyatékosságát, sürgették az egyenletes munka biztosítá­sát. Igen jól sikerült, a po­litikai és gazdasági kérdé­sekkel egyaránt elemző mó­don foglalkozó taggyűlések voltak a Mechanikai Művek­ben, az MGM diósdi gyárá­ban, az Ipari Szerelvény és Gépgyárban.. Az új gazdasági mechaniz­musra való felkészülés helyi problémái, a munka hatékony­ságának növelése, a közgaz­dasági elemző munka fon­tossága nagy szerephez jutot­tak a vezetőségek beszámoló­jában, s a vita során elhangzó felszólalásokban is. Így pél­dául az Ipari Szerelvény és Gépgyár kommunistái a gyárt­mányfejlesztés meggyorsítását sürgették, s rámutattak, hogy a Százhalombattán felhaszná­lásra kerülő ipari szerelvé­nyek között gyáruk egyetlen terméke sem szerepel! Ez is bizonyítja, hogy van mit ten­niük. ha valóban állni akarják a versenyt. A műszakiak növekvő szerepe Nemcsak a párttagok kö­zött, hanem a vezetőségekben is jelentősen nőtt a műszakiak aránya: így pl. a Mechanikai Művekben több mérnök, tech­nikus került új tagként a most megválasztott alapszerve­zeti vezetőségekbe, s általá­ban mindenütt sok szó esik a műszakiak munkájának fon­tosságáról, tehetségük, tudá­suk kibontakoztatásának fon­tosságáról. Ezzel összefüg­gésben több bírálat is elhang­zott: a kádermunka fogyaté­kosságait, a gazdasági veze­tők egy részének befelé for­dulását bírálták a kommunis­ták. Egy-két helyen, így például a PEMÜ-nél, az egyik csapágy- gyári alapszervezetben meg­történt, hogy maga a beszá­moló nem eléggé elemzően, elmélyülten taglalta a munka fogyatékosságait, az akadá­lyok okait. A tagság azonban itt is „helyére tette” a dolgo­kat: a vita pótolta azt, ami a beszámolóból hiányzott, s ez is igazolja, hogy a párttagság inkább magérti az összefüggé­sek felismerésének fontossá­gát, az operatív beavatkozás helyett a fő irányokat meg­határozó szerep elsődlegessé­gét. Jól dolgoztak a jelölő bizottságok Igen pozitív tapasztalat — s ezen az ezután sorra kerülő taggyűlések sem igen változ­tatnak —, hogy a jelölő bizott­ságok előzetes megválasztása, s az így nyert lehetőség az alapos, sokoldalú tájékozódás­ra, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Felelősségteljesen végezték munkájukat: ezt leg­jobban az bizonyítja, hogy az általuk javasolt mintegy négy­száz vezetőségi tagból mind­össze hatot nem választottak meg, s a titkárok esetében a tagság véleménye egyetlen esetben sem különbözött a je­lölő bizottságétól. Feladatuk becsületes ellátá­sát nemcsak az igazolja, hogy a tagság nagy többségének vé­leményét a személyes beszél­getésekkor kikérték, hanem az is, hogy a taggyűlésen, javas­latuk megtételekor indokolják — mégpedig részletesen — kit miért tartanak tisztségére alkalmasnak, sőt, nem egyszer őszintén elmondják — így tör­tént ez például a PEMÜ tag­gyűlésén — a jelölt hibáit, fo­gyatékosságait, éppen azért, hogy a tagság teljes képet kapjon, s a javasolt személy is érezze, hol kell változtatnia. A jelölő bizottságok előzetes működése, a párttitkárok köz­vetlen szavazással való meg­választása, s maga a vezető­ségválasztó taggyűlések lefo­lyása is, erőteljesen serkentet­te a pártdemokrácia gyors ki­bontakozását, a tagság akti­vitásának növelését, természe­tesen helyi méretekben, de vitathatetlanul általános érte­lemben is. A politikai munka vonzóerejét, a megtisztelő bi­zalom értékét jól bizonyítja, hogy — Viszóczky elvtárs sza­vaival — nem akadt egyetlen jelölt sem, aki ne örömmel vállalta volna a megbízatást. Ez is előbbre Lépés a koráb­biakkal szemben, mert 1964- ben még megtörtént, hogy né- hányan húzódoztak e felelős­ségteljes pártmegbizatás, a pártvezetőségi tagság elválla­lásától. A követelményekkel lépést tartva A Mechanikai Művek alap­szervezeteinek taggyűlésén éppúgy szó esett az új gazda­sági mechanizmus s a párt ve­zetőszerepe erősödésének kér­déseiről, mint Diósdon, s másutt. Igein sokan szóltak ar­ról a megnövekedett felelős­ségről, amely az új Szervezeti Szabályzat tervezetében fog­laltak szerint pllenőrzésj jo­gával valamennyi, tehát hiva­tali, intézményi pártszerveze­tet is megillet. Elhangzottak észrevételek — s joggal — 'azzal kapcsolatban is, hogy a társadalmi munka megbecsü­lése, végzésének körülménye nem mindenütt egy fonna. Megtörténik, hogy néhány gaz­dasági vezető nem nézi azolsat jó szemmel, akik társadalmi munkát végeznek, bár terme- I lési feladataikat maradéktala- I nul ellátják. A kommunisták mindenütt élesen felléptek az ilyen jelenségek ellen, s igen határozottan leszögezték, hogy a politikai munkát lebecsülni senkinek sincs joga, sőt, a gaz­dasági vezetőktől várják a legtöbb támogatást. Az új munkamódszerek ke­resése, a megnövekedett kö­vetelményeknek megfelelő munkastílus kialakítása jel­lemezte a lezajlott taggyűlések nagy többségét: az az igény, hogy a kommunisták erejét, tettre készségét az eddigieknél is jobban kamatoztassák a kö­zös feladatok megvalósításá­ban. Őszinte, a realitásokhoz ra­gaszkodó számvetésekként ér­tékelhetjük tehát a budai já­rásban eddig megtartott veze­tőségválasztó taggyűléseket: a nyiltság, a gondok feltárása egyben annak biztosítéka is, hogy a kommunisták tisztán látják feladataikat, tehát tud­ják teendőiket is. Mészáros Ottó \ ! Tegnap volt 22 esztendeje «annak, hogy hazánkban első- ! nek felszabadult a Békés me- Sgyei Battonya község. Ebből gaz alkalomból a jubileumi év­forduló előestéjén, vasárnap ! bensőséges ünnepséget ren- ! deztek a magyar, román és ! délszláv nemzetiség lakta köz­> ségben. ! » Simphonia de lux gép so-; rozatgyártására pedig a har-j maciik negyedévben kerül sor. | Televízióból hétféle újdon-! ság lesz, lényegileg a műsza-j kilag bevált szerkezetű gé-i pék, a Kékes, a Favorit és i a Sztár új köntösű változa-; tai. KözUliik az egyik, a fe-i hér műanyagkeretes közép- i méretű gép már az 1967/68.; évben kapható lesz. A ké-j pen: az új 1967-es rádió- és ; fv-típusok. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom