Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

Húsz tonnányi rongyhulladék az első hét eredménye ggsp : Hl Úttörők — a „helyzet magaslatán”. A ceglédi úttörők ed­digi munkájukkal az egész éves tervükben szereplő meny- nyiscget összegyűjtötték. Foto: Tomcsányi — Halló, MÉH-kirendelt­ség? — Érdeklődni szeret­nék: milyen eredményről tudnak számot adni a jelen­leg is folyó rongygyűjtő he­tek első szakaszában? — Éppen most vontuk össze az eddig beérkezett adatokat — tájékoztat a vo­nal túlsó végéről Karczagi Károly telepvezető. — Az eredmények nagyon szépek — főként az úttörők tet­tek ki magukért. Szinte moz­galmat csináltak a gyűjtés­ből. — Melyik iskola érte rf ez eddigi legjobb ered­ményt? — A Táncsics Mihály álta­lános iskola úttörői voltak a legügyesebbek, legszorgal­masabbak. Hétfőig 4700 ki- lónyi „gyűjteményüket” vet­tük át, és ennek megfelelően a gyerekek között 938 sors­jegyet osztottunk szét. — Milyen a város eddigi eredménye ? — A telepünkre eddig 19 935 kiló rongyot szállí­tottak — tehát kis híján húsz tonnányit. A munka továbbra is folyamatosan tart. Most a járás közsé­geiből hordja a gépkocsi a szállítmányokat. A községi általános iskolák úttörői szintén olyan szorgalmasan gyűjtögetnek, mint a ceg­lédi pajtások. Érdemes ta­lán még azt is megjegyezni, hogy a begyűjtött mennyi­séggel arányosan az eddig gazdára talált sorsjegyek szá­ma sem kicsi! Hétfőig négy­ezret adtunk át a szorgal­masan tevékenykedő gyújtö- getöknek. Természetesen ez a szám is emelkedik még jócskán, mire a hivatalosan előírt gyűjtő kampányidő­szak lezárul! KI MINEK A MESTERE? Ifjú esztergályosok „összecsapása66 a Kk V-ben A napokban levél érkezett szerkesztőségünkbe a Közleke­désépítési Gépjavító Vállalat­tól. Kovács Ferenc szb-titkár az esztergályos szakmunkások vetélkedőjéről az alábbiakat irta: Vállalatunknál a múlt hé­ten esztergályos szak társak mérték össze tudásukat a for­gácsolóműhelyben. Vetélked­tek az esztergapad mellett és az elméleti felkészülésben is. A versenyző fiatalok az előre meghatározott feltételek sze­rint nevezhettek a versenyre. Kelet fegyverrejtegetésért A Ceglédi Járásbíróság helyszíni tárgyaláson Halmi Pál 42 éves MÁV dolgozó és Marosvölgyi Károly 54 éves nyugdíjas albertirsai lakosok ügyét tárgyalta, és fegyverrej­tegetés miatt — nem jogerő­sen — Halmi Pált öthónapi, Marosvölgyi Károlyt pedig háromhónapi börtönre ítélte. Halmi Pál orvvadászat cél­jára egy régi katonapuska csövéhez elsütő szerkezetet és tusát szerkesztett. Folyamato­san szerzett lőszereket is — is­meretlen helyről — és sörétet is tartott magánál. Marosvölgyi Károly tudott arról, hogy Halmi Pálnál pus­ka van, és azt 1966 májusá­ban azzal kérte kölcsön, hogy szarkák ellen akarja felhasz­nálni. — Halmi Pál ekkor a puskát és 14 darab' lőszert adott át Marosvölgyi Károly- nak, aki lakásának kertjében a puskát elásta, ami a nyo­mozás során került elő. —esi A forgácsolóműhelyből Határ Gyula, Anka János, Mányoki István, Jankai János esztergá­lyosok és Gyenizse András ■— a MÁV-tól — vett részt a ve­télkedőn. Már reggel fél hét órakor átöltözve versenyre készen álltak a fiatalok. A zsűri tag­jai ismertették a verseny sza­bályait, majd kisorsolták a versenyzők részére az eszter­gapadokat, amelyeket a zsűri versenytáblákkal látott el. Már a kezdésnél minden versenyző azonnal tudása és igyekezete szerint teljes erő­vel dolgozott. A versenyfel­adat készítése közben hol Má- nyoki, hol Határ Gyula esz­tergályos „vezetett”, de nem maradtak le a többiek sem. Igazi esztergályosverseny volt, amelynél a pontos méretek mellett az időfelhasználás is számításba jött. A munkatár­sak közül sokan voltak kíván­csiak a versenyzők munkájára, s szinte szurkolókként figyel­ték a vetélkedőt. A gyakorlati verseny után az írásbeli rész következett, amelyen szakmai kérdések szerepeltek, majd szóbeli kérdéseket tettek fel. A verseny értékelésénél a zsűri egyhangúan megállapí­totta, hogy a versenyzők igen komolyan készültek fel és ma­gas műszaki tudásról tettek tanúbizonyságot. Az elméleti kérdésekre adott feleleteknél különösen kivált Határ, Má­nyoki és Gyenizse szaktárs. A végső sorrendben első Gyenizse András 207 ponttal, második Határ Gyula 203 ponttal, harmadik Mányoki István 196 ponttal. Reméljük, hogy a legjobb helyezettek a megyei verse­nyen is hasonló sikerrel sze­repelnek. PEST MEGYEI HÍpLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEfíuED VÁROS RESZEBE X. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Prémium a szü reteteknek Több mint 500 haldrót sséeelik a szólót a csemói Kákóe&i Tsss-ban A csemői Rákóczi Ter­melőszövetkezetben is meg­kezdődött a szüret a hét ele­jén. A termelőszövetkezet főkertésze adott tájékozta­tást a határban folyó leg­fontosabb munkákról. Elmondotta, hogy az Idő­járás ebben a tsz-ben is előbbre hozta a szüretet, gyorsan kell betakarítani a szőlőt, mert a rothadás kárt okoz a termésben. Több mint négyszáz holdnyi régi szőlő­telepítés termését és száz hold új telepítésű szőlőt szüretelnek ezekben a hetek­ben. Átlagos 16 mázsás termés­re számítanak, s ez hozzá­vetőleg közepes termést je­lent. Az ezerjónál a minő­ség közepesnek mutatkozik, a kadarnál valamivel gyen­gébbnek. A szüreti munkákat a ter­melőszövetkezeti tagság a családtagok bevonásával vég­zi. nek Tv és iskola Körösi úti pedagógus a tv-ben hójába. A hidegtől még a tűzhely is deres volt. Erre gyorsan határoztak, a szánkót felaprították gyújtósnak és begyújtottak az öregasszony­nak. Lovas Jancsi legkedvesebb televíziós emléke az volt, ami­kor az iskolatelevízió adásá­ban viszontlátta az ismerős történetet. — Ezzel még azonban nin­csen vége a tv-látogatás tör­ténetének; folytatta Józsa Ferencné. — A kilenc tagú bi­zottsággal értékeltük, hogy vajon mit is jelent — pedagó­gusnak és diáknak az iskola- televízió? A bizottság tagjai örömmel állapították meg, hogly a Körösi úti iskola diák­jai bizonyítottak. — Megható volt a búcsúzáé­kor, hogy a kapuban a bizott­ság egyik tagja nagyon mele­gen beszélt Lovas Jancsi em­lékezéséről. Külön megkö­szönte ezt a kedves élményt, és csak a kézfogásnál jegyezte meg, hogy a Szánkót az ő nagyapja, Móra Ferenc írta. ö »«lt Móra Ferenc unokája, a sok kedves írásban feldolgo­zott Vadember. Rossi Károly Hogy időben végezze- a fontos munkával, a termelőszövetkezet ve­zetősége célprémiumot tűzött ki: amelyik csa­ládtag egész héten át megszakítás nélkül szü­retel, a munkabérén fe­lül 100 forint prémiu­mot kap minden ledol­gozott hét után. Egy-egy családból így töb­ben is részt vesznek a kö­zös munkában. Ennek köszönhető, hogy na­ponta átlag 120—150 személy végzi a szüreti munkát, s a zöldhalmi iskola felsőtago­zatos tanulói is kiveszik a részüket a munkából. Ha jól dolgoznak, napi 30—40 fo­rintos keresetre számíthat­nak ők is. A szüret még három-négy hétig tart. Közben a tizen­két erőgép végzi a vető­szántást, s a helyi adottsá­gokat felhasználva, tőzeggel, lápfölddel, műtrágyával dú­sított keverékkel és szesz­ipari melléktermékek fel- használásával gondoskodnak a talajerőpótlásról, amelyre a belterjes gazdaság szőlői­ben és kertészetében igen nagy- ■ szükség van. „Ne forralja fel“ Már az ötödik panaszos jel­zés érkezett a szerkesztőség­be: — Kérjük, próbáljanak ten­ni valamit, mert forraláskor összemegy a tej, amit a Fürst Sándor utca sarkán levő bolt­ban vásároltunk! Azt mond­ták, rossz a hűtőberendezés, és nem lehet az összeugrott tejet visszacserélni. Valakinek azt is ajánlották: ne forralja fel, akkor nem fog összemen­ni. De ezt nem lehet — ez kannatej, nem pasztörizált! — Nyáron, amikor forróság volt, a Bocskai utcai boltos visszavette azt a tejet, ame­lyik szinte a hazaszállítás közben megaludt, vagy a for­raláskor összeugrott, de most... A panasz a szerkesztőségbe érkezett. Mi kértük, hogy ke­ressék fel az illetékeseket a panaszosok, de úgy gondoltuk, nem árt, ha a fogyasztók ne­vében megkérjük a Tejüzemet és a boltokat: nagyobb gond­dal kezeljék a fogyasztásra szánt tejmennyiséget. Az em­berek jobban szeretik a bolt­ban vásárolni a túrót, mint hogy otthon „házi gyárt­mányt” készítsenek az inniva­lónak vásárolt tejből. —es MimssaikMlntMaotitwh ffépi ró t'crs**ngjc A járási tanács és a községi tanácsok dolgozói részére a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének járási bizottsága versenyt rendezett gépírásból. Az ötperces diktálásnál és a tízperces másolásnál a hibát- lanság és a helyesírás is szem­pont volt. A tizenhárom bene­vezett közül az első helyezést és a vele járó boroskészletet Csiszár Ottóné, a járási tanács m ezögazdasági osztályának gépírója nyerte el. Második helyen Türei Margit, a járási tanács titkárságának gépírója végzett. Harmadik lett a ver­seny során József Karolin, Csemö község vb-titkára. A győztesek a tárgyjutalmakon kívül elismerő oklevélben is -részesültek. ­—g> Az abonyi Kossuth Tsz-ben újraválasztották a pártvezetőséget Élen a Zoja és a Kilián szocialista brigád Az abonyi Kossuth Tsz párt- szervezetében is megtörtént a vezetőségválasztás, amelyet nyugodtan nevezhetnénk újra­választásnak, mert személyi változásokra nem került sor. A párttagság teljes bizalom­mal van a vezetőség iránt. Er­ről a jelölőbizottság már ko­;'sss/sss/ssss/s//ssssssssssssssssss/sssssssssrsssssssssyssssssssss/ssssssssrsssssssssssss Degh faa'rodt kropek — Bloke man ! — kro’pek ... Old I geezer = wainI seev’ar... No, és : a következő: dead| beat = degh faa’-\ rodt ... > s Próbálok angolj lenni, és félhan- \ gosan olvasom, j Egy pillanat, és j kitör belőlem a \ hahota. Ez igen! \ \ — Krapek ... ! Vén szivar... dögS fáradt! — Ez a: vendégek kényei-\ me biztosításának; a teteje! A leg-\ újabb magyar l zsargon „meg-ér-! telmezési szótá- j ra”! Szóval, nem; elég, hogy enni\ kérhetnek magyar\ nyelven, ha épp] így akarnak, ha- j nem még azokkal\ is szót érthetnek,! akikkel mi, ma-| gyarok is csak ér-1 telmező szótár se- | gítségével jutunk \ közös nevezőre. \ Hát, csak most] merje mondani * valaki, hogy nem > a legvendégszere- 5 több, szolgálat-! kész, kedves nép; vagyunk!!! (eszes) ; rábban meggyőződhetett a vá­lasztást megelőző beszélgetések alkalmával. Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a pártszervezet ve­zetőivel szemben nem merül fel olyan kifogás, amely levál­tást tenne szükségessé. A ter­melőszövetkezet jó gazdasági eredményei éppen a helyes í irányítást bizonyítják. Azt a ] vonalvezetést, amellyel mély­> reható kapcsolatot lehet tarta- 5 ni a gazdasági irányítással, a d tagsággal egyaránt. J így vált lehetővé a napi d munkára és a kampányszerű ] feladatokra való mpzgósítás a ; gazdasági és politikai élet min- ; den területén. A választás után ; Nagy Imre párttitkár még fo- ; kozottabb tetterővel végzi J munkáját. J A betakarítás, a vetés mi- i előbbi elvégzése most a cél. jVan kikre támaszkodni. A 5 szocialista brigádmozgalomban 5 tizenkét brigád dolgozik. Nyolc J a szocialista brigád cím elnye- ! réséért, négy a megtartásért. A J Zo ja növénytermesztő női d munkacsapat tagjai derekas 1 munkát végző lányok, asszo- ; nyok — Takács Lászlóné ve- 1 zetésével — már negyedszer j válnak méltóvá a szocialista d címre. Rájuk a politikai fel- ! adatok végrehajtásában és a ] pártmunkában is mindig lehet ] számítani. A traktorosok Kili­lán brigádja. Gulyás Ferenccel j az élen, ugyancsak megdicsér- ! hető. Szépen fejlődő géppark- j juknak nemcsak kezelői, de jó j gazdái is tudnak lenni, j — Sokat várunk a közeledő !ÍX. kongresszus tanácskozásai­dtól. Az ott hozott határozatok : minden bizonnyal irányt mu- ! tatnak az elkövetkező évekre I vonatkozóan. Közvetve a mi | pártszervezetünk is képviselve [lesz a küldöttek által, így vé­ltük együtt az egész termelő- I szövetkezeti parasztság — I mondotta a termelőszövetkezet ■ párttitkára. > (jakab) ve és magam tu­dat alatt külföldi­nek álcázva pró­báltam a sorokkal közös nevezőre jutni. Egy darabig sikerült is. A sze­mem az angol nyelvű oldal be­keretezett kis szó- gyűjteményén akadt meg hirte­len. No, ugyan! A kedves angol ven­dégeket tájékoz­tatjuk talán a gu- lasch, a vitorlasch és a hej, te kis- lanj kiejtése fe­lől?! A. — de­hogy! ötletesen, új hazai „szókin­csünkkel” ismer­tette ez a gyűjte­mény az angol nyelvet értő ven­dégeinket. Mert ugye — mondjuk a tava­lyi, a „régi” —, úti szótárakban még csak ilyen mondatok szere­peltek: „Jó reg­gelt, uram. Egy csésze kávét ké­rek. Hidegen és kevés cukorral.” — És hogy, mi újat ad ez a cam­ping-szógyűjte­mény? Nézzük csak: * j Külföldre igyek- í vöknek, vagy az : épp hozzánk láto- 1 gatóba érkezök- ! nek igen nagy se- : gítséget nyújtanak ! azok a szótárak, \ mondatgyűjte- \ mények, melyeket I a célból készít a j vendégváró ország \ az érkező idege- í nek számára, hogy i ne kelljen kézsel- ! lábbal mutogatva, í irka-firka alapon ; szót érteniük. \ Az éttermek j kétnyelvű étlapja, 5 a szállodák és az d idegenforgalmi ! hivatalok több ! nyelven írott ki- i adványai mellé a d nyáron új ismer- i tető csatlakozott. | A balatoni nem- d zetközi camping- ! táborban találkoz­ik tam vele, potom ! két forintért. í Egy újság volt, I az MTI e célra I szerkesztett, né- I met, angol és | francia nyelvű ol- ; dalakból álló ki- ] adványa — nem- ; zetközi ismertetö- : je — a Daily i News. I A lapot nézeget­Pénteken, szeptember ti­zenhatodikén este 7 órakor a megszokott időben a pedagó­gusok fóruma című műsor­számmal jelentkezett a televí­zió. Kelemen Endre, az is­kolatelevízió adásainak veze­tője volt a riporter. A fő­várost, a falut egy-egy peda­gógus képviselte és a tanyai iskolák nevében Józsa Fe- rencné, ceglédi pedagógus vett részt az adáson, amelynek az volt a célja, hogy a tele­vízió nyilvánossága előtt tisz­tázza, vajon van-e célja és ér­telme az islzolatelevíziónak? Józsa Ferencnével nem elő­ször találkoztunk a televízió képernyőjén és bizonyosan nem is utoljára. — Igen, már három esetben szerepeltem, de ezeknél a sze­repléseknél is ezerszer érde­kesebb az, hogy hogyan tett látogatást nálunk a televízió — mondotta a pedagógus. — Először is elmondanám, ho­gyan kaptunk tv-készüléket. Iskolánkat villamosították. Már a vezetéket szerelték, amikor azzal a kéréssel men­tem a minisztériumba, hogy kapjunk tv-készüléket. Ké­résemet meghallgatták, és még be sem fejeződött a vil­lanyszerelés, már megérkezett a nagyképernyős tv. — Egyszer egészen várat- \ lanul megállt az iskolánk előtt két személygépkocsi. Ki­lenc tagú bizottság lepte meg az iskolánkat, Kelemen End­rével, az iskolatelevízió ve­zetőjével az élen. Röviden megmondták, azért jöttek, hogy a helyszínen győződjenek meg arról, mekkora szerepe van az oktatásban az iskola­televíziónak. A téma ugyanaz volt, mint a szeptember 16-i adásban. — Akkor bevonult a bizott­ság a tanterembe. Azzal for­dultam a gyerekekhez, hogy szeretnénk hallani, hogy em- lékeznek-e az iskolát ele vízió adásaira, és vajon ki mire emlékszik? — Meglepően gyorsan rea­gáltak a kicsinyeit. Kenderes Marika elmond­ta, hogy az iskolatelevízió adá­sában látta, hogy milyen ne­héz munkával termelik a kőolajat. — Lovas Jancsi elmondotta, hogy harmadik osztályban olvastak egy nagyon szép tör­ténetet, amelynek a címe a Szánkó volt. Ebben Móra Fe­renc megírta, hogy nagyon szegény emberek voltak a szülei. Nekik nem telt any- nyira, hogy szánkót vegyenek a kis Ferikének. Az élelmes kisfiú ládából készített ma­gának szánkót, és alig várta, hogy pajtásaival szánkózhas­son. Nagyon hideg volt, amikor kiértek a falu végére, s észrevették, hogy Rozika néni kéménye nem füstöl. Be-j mentek az öregasszony kuny-l

Next

/
Oldalképek
Tartalom