Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

Törtei vízellátására: hárommillió forint Senkinek sem lehet kifogá­sa a törteli artézikút ellen. Kitűnő vize bőségesen zuhog és jól ellátja a közkutakat. Egyedül a víztórolás volt probléma Törteién és a nyo­más, amely az ivóvizet a leg­távolabbi helyekre is eljuttat­ja. Ezért vállalkozott a községi tanács arra a feladatra, hogy a vízellátás zavartalansága ér­dekében vízmüvet épít és eh­hez a korszerű berendezéshez igazodva felújítja és kiszélesí­ti a község vízhálózatát. Gál Károly tanácselnök el­mondta, hogy hárommillió fo­rintot költenek a vízellátás rendezésére. Ezt az összeget több lépcsőben ruházzák be és a harmadik ötéves terv során elvégzik a munkát. Eddig mintegy félmilliót használtak fel. Kölcsöíikönyv — Te, ne haragudj ... csak most tudtam visszahozni. Nem, nem veszítettem el, ott volt a szekrényemben. De gondoltam, neked úgy se kell mostanában. Aztán annyi minden jött még közbe, hogy — őszintén szólva —, teljesen megfeledkeztem arról, hogy elkértem ezt a Radnóti-köte- tedet. De ugye, nem harag­szol? Az íróasztalon napszítta bo­rítójú könyv nyugszik. Aki hozta, bűnbánóan nézi. Aki kapta, értetlenül szemléli. — Ez mi? Es miért adod ne­kem? Könyvtári? — Dehogy könyvtári! Ez a te könyved! Hát nem emlék­szel rá? Te adtad kölcsön, ne­kem egyszer. — Egyszer? Mikor volt az az egyszer? — Nemrég... várj csak, május... Nem, április! Vala­mi nemzeti ünnepre kellett. Megvan!!! Nem április, au­gusztus! Igen, augusztus hú­szadikára kellett a vers, 1959- ben. Azóta ott volt a szekré­nyemben ... de igazán ... mondom, csak most tudtam visszahozni... (-es) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kétszázezres vonzáskörzet X. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP Napirenden a vezetéségválasztó taggyűlések tapasztalatai A jelölőbizottságok jól teljesítették feladatukat A város területén az üze­mekben, termelőszövetkeze­tekben és egyéb intézmények­nél működő pártszervezetek jelentős részében már meg­tartották a vezetőségválasztó taggyűléseket. Az eddigi ta­pasztalatokról Molnár József, az MSZMP városi bizottsá­gának osztályvezetője adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a vezető­ségválasztó taggyűlések elő­készítése még júniusban megkezdődött. Az alapszerve­zetek vezetősége sok-sok anya­got összegyűjtött, hogy meg­felelően számot adhassanak az eltelt két év munkájáról, eredményeiről és a még meg­mutatkozó nehézségekről. Is­mertették az elmúlt két év gazdasági fejlődését, a párt- szervezetek erősödését. Ed­dig az alapszervek 85 száza­lékánál megválasztották az új vezetőséget. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a felkészülés alapos volt. Komoly, felelős­ségteljes munka előzte meg a vezetők beszámolóját, amely híven tükrözi az eredménye­Robotyin százados sírjánál Szerkesztőségünk címére le­velet hozott a posta. Az albert- irsai általános iskola egyik őrsvezetője írta, iskolájuk ne­vezetes eseményéről, amely né­hány nappal ezelőtt történt. ★ Iskolánkkal szemben, a té­ren két szovjet síremlék áll. Évek óta gondozzuk, virágot ültetünk ide. 1964 őszén elha­tároztuk, hogy megpróbáljuk felkutatni a halott hősök hoz­zátartozóit. A Szovjet Vöröske­reszt segítségével kezdtük meg a munkát. 1965 tavaszán, mi­kor hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját ünnepeltük, megkaptuk az értesítést, hogy az 1945 februárjában hősi ha­lált halt Andrej Ivanovics Ra- botyin százados fiát, Sztanyisz- lav Rabotyin mérnököt megta­lálták. Hamarosan levelezni kezdtünk vele is. Csapatveze­tőnk, Szabó Sándor tanár bá­csi, aki orosz szakos, segített a levelek írásában, és lefordítot­ta nekünk a Szovjetunióból ér­kezett válaszokat is. Sztanyiszlav Rabotyin szov­jet mérnök nemrég Magyaror­szágra érkezett feleségével együtt, egy szovjet turistacso­porttal. Szeptember 13-án mind a ketten eljöttek Albert­ijára. Ezen a délelőttön isko­lánk vendégei voltak. Bejöttek az oroszórára, a szünetben be­szélgettek velünk. Sztanyiszlav Rabotyin elmondta, hogy édes­apja alakja, arca csak nagyon halványan él benne. Három­éves korában látta öt utoljá­ra, mikor Rabotyin százados szabadságon volt otthon. A há­ború alatt és utána is még so­káig várták, de hiába ... Meg­halt, és valahol messzi idegen­ben van eltemetve, még a sír­ját sem tudta felkeresni... Könnyes szemmel, kezében rózsacsokorral állt édesapja sírja mellett. Távozás előtt néhány sort írt csapatnaplónkba, és két ké­pet adott nekünk. A képek édesapját ábrázolják. Horváth Gabriella őrsvezető 1086. sz. Petőfi Sándor Űttörőcsapat, Albertirsa két, de azt sem hallgatja el, hogy milyen hiányosságok, problémák vannak még, ame­lyek megoldásra várnak, amelyek foglalkoztatják a kommunistákat. A gyűlések résztvevőinek felelősségérzetét jól bizonyít­ja, hogy a különböző üzemekben, termelőszövetkezetekben és intézményeknél le­zajlott gyűléseken több mint háromszázan szólal­tak fel, s így a párttagok mintegy ne­gyedrésze elmondotta vélemé­nyét, kifejtette álláspontját a különböző kérdésekben. A gyűlések hatékonysága azon keresztül is lemérhető, hogy a felszólalók őszintén, megfontoltan világították meg a fontos, napirenden szereplő témákat, gazdasági* egységük legjellemzőbb gondjait, s bírálatuk reális, építő, párt- szerű kritika volt. Az is hasznosnak értékelhe­tő, hogy az érintett témák min­denütt a „hogyan tovább?” kérdésében összpontosultak. Azt vitatták meg, hogyan le­het további feladataikat sike­resen megoldani. Az eredményességet pél­dázza az is, hogy a gyűlé­seken a párttagok 85 szá­zaléka részt vett. A legtöbb helyen részt vettek a gyűléseken az itt mű­ködő KlSZ-alapszervezetek titkárai is. Általában jellem­zője volt az összejövetelek­nek az ifjúsági szervezet munkájának értékelése; fog­lalkoztak a helyi KlSZ-alap- szervezet munkájával is. A felszólalók élénk vitát folytattak a pártoktatásról, s arról, hogyan lehetne még ha­tékonyabbá termi az oktatást, s hogyan tudnák még job­ban felhasználni a tanultakat a társadalmi életben, a mun­A Cegléd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet FELVESZ ÁLLANDÓ ALKALMAZÁSRA szakképzett kereskedőt, aki az fmsz területén fregoii boltvezetést vállal. Biztosított havi jövedelem 1500,— Ft Jelentkezni lehet az fmsz áruforgalmi osztályán (Áruház fölött.) Paprikaszüret ,Ha maga a tüzes ördög idejönne...' kában az oktatás résztvevői? A termelőszövetkezetekben is annak a módját keresték, ho­gyan lehetne többet és jobban termelni? Nyíltan feltárták azokat az akadályokat, amelyek a jobb munkavégzést gátolták. Szó esett a pártfegyelemről, s megállapítható, hogy ezen a területen is rend van, a párt­tagok többsége becsületesen dolgozik, helytáll, példamu­tató a termelésben, közösségi és magánéletben egyaránt. Az idén a Központi Bizott­ság határozata alapján nem a vezetőségválasztó taggyűlése­ken választották meg a jelölő bizottságot, hanem még az augusztusi taggyűléseken. Ez az eljárás módot adott arra, hogy a jelölő bizottság tagjai itiinden egyes párttaggal kü­lön elbeszélgessenek az alap- szervezet munkájáról, s ar­ról, hogyan képzelik el a ve­zetés összetételét az alapszer­vezetnél. A jelölő bizottságok jól teljesítették feladatukat, munkájukat komolyan vették, s a jelölések hűen tükrözték a tagság véle­ményét, amely végül a választásoknál realizálódott." A Gépjavító Állomás, a Má­jus 1 Ruhagyár, az ÉVIG alap­szervezeténél, a Húsipari Vál­lalatnál végzett szervezés kü­lön kiemelkedő sikerrel járt, de még több jó példát is le­hetne említeni. A soron levő feladat az, hogy az új vezetőség vegye számba azokat a javaslatokat, amelyeket a tagság tett, s ke­ressék meg annak a módját, hogy az elkövetkező időszak­ban kijavíthassák a felvetett hibákat. Fel kell készülni az MSZMP IX. kongresszusa ha­tározatainak feldolgozására és arra, hogy a kongresszusi té­ziseket saját üzemükre vonat­koztatva fel tudják használ­ni munkájuk további javítá­sára. öklömnyi paprikák fehér­lenek az erőteljes töveken. Csak megálltam a paprika­tábla szélén, nem győztem gyönyörködni. Telek Pál brigádtag már messziről in­vitált. — Jöjjön csak. Nagyon kell a pihent erő a paprika- szedésben! A brigád vezetője, Sza- lisznyó Sándor és József Ist­ván traktoros, aki társa­dalmi munkában segít a fe­leségének, a puttony helyett használt hátikosarat kínálja. Kozák Gábor éjjeliőr arra biztat, hogy maradjak kinn éjszakára, majd elkomá- zunk s jobban telik az idő... Hessegessük el azonban a tréfát, lássuk csak, mit csi­nál a brigád. — Reggel öt óra óta sze­dünk! — mondotta Szalisz- nyó Sándor brigádvezető. — Gyönyörűen érik a paprika és ilyenkor ugyancsak „rá kell verni” a tizenöt tagú brigádnak. — Ekkora területhez nem kicsi ez a brigád? — Nem a csodát! Külö­nösen ilyenkor, a szedés idején. Minden embert tud­nánk használni. Ha maga a tüzes ördög idejönne, an­nak is vödröt nyomnánk a A tanítás szünetel V A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatósága értesíti a levelező tagozatra járó hallgatókat, hogy a le­velező tagozaton szeptember hó 19-én, 20-án, 21-én a taní­tás szünetel. Dr. Prohászika Mária és dr. Gajda József 1966. szeptember 12-én házasságot kötöttek. Tervezzünk, dolgozzunk együtt Cegléd harmadik ötéves ter­vében a kórházépítés meg­kezdése, a lakásépítési prog­ram gyorsítása, a csatornázás második ütemének befejezése, az ivóvízhálózat bővítése, a földgáz bevezetése, új iskolák és kereskedelmi létesítmények építése szerepel. A terv azt mutatja, hogy reálisan szemléljük fejlődési lehetőségeinket, és ennek gyorsítását elsősorban saját erőforrásainkban látjuk. Több területen nagy előre­lépésre van lehetőség. Az új kórház felépítése például egészségügyi ellátásunkat a legfejlettebb városok szint­jére emelheti. Kereskedel­münk közelmúltban elfoga­dott ötéves fejlesztési prog­ramja is egyre nagyvonalúbb városkép kialakításához se­gíthet bennünket. A csatorna- építés befejezésével több al­földi várpst előzhetünk meg, és az így felszabadult anyagi forrásokat egyre inkább más­ra fordíthatjuk, például út­építésre. Az új iparitanuló­intézet felépítése alkalmas lesz arra, hogy városunk to­vábbi iparosításának egyik leg­fontosabb feltételét: a jól képzett szakmunkások neve­lését biztosítani tudjuk. Az új ötéves terv főbb vo­násaiban vázolja az egyes vá­rosok fejlődését. Ehhez még számos égyéb beruházás já­rulhat. Különösen az új gaz­dasági mechanizmus 1968-ban történő életbelépése után, amikor az iparvállalatok köz­ségfejlesztési hozzájárulásá­nak bevezetésével, városunk jelenlegi 50 milliós évi költ­ségvetése mintegy 70 mil­lióra emelkedhet. Ezenkívül a különböző vállalatok, szö­vetkezetek is jelentősebb anyagi eszközökkel rendelkez­nek majd, a saját erőből meg­valósítható fejlesztéshez. Megyei határozat született, amely szerint Pest megyé­ben Cegléd és Vác alrégió köz­pont lesz. A fejlődés további távlata: Cegléd alrégió köz­ponttá fejlesztése. Ez annak a gyakorlatilag és tudományo­san bebizonyított felmérésnek határozattá emelését jelenti, mely szerint városunk gazda­sági és kulturális vonzáskör­zete mintegy 200 ezer embert magába foglaló területre ter­jed ki. Az elmúlt tervidőszakban, a különböző viták során ki­alakultak a reális városfej­lesztési . koncepció körvona­lai. Általánosan elfogadott elvvé vált, hogy a városépítés és városszépítés kérdését egy­mással párhuzamosan kell elő­re vinni. A városfejlesztést az egész város lakóinak közös és egyéni ügyévé kell tenni. Ez a felismerés tükröződik a harmadik ötéves terv irány, elveiben is, amelyek nem tel­jesen lezárt, nem merev sé­mák. A központi alapból fe­dezett beruházásokon kívül jelentős teret enged a helyi szervek és a lakosság alkotó kezdeményezéseinek. Ezeket kell rögzíteni a Hazafias Nép­front bevonásával elkészítendő ötéves várospolitikai tervben. Az ismert fejlesztési elkép­zelések mellett még egy fon­tos feladathoz kell a lakosság aktív egyetértését és hozzájá­rulását megnyerni: a Csikós széli park és üdülőközpont lét­rehozásához. Városunk, amely nélkülözi a fürdésre alkalmas természetes vizeket, feltétle­nül igényli egy új strandfür­dő és ehhez kapcsolódó kul­túr- és vidámpark, tenisz- és korcsolyapálya, csónakázótó létrehozását. Fejlődésünk biztosítéka sa­ját munkánkban van. Tervez­zünk, dolgozzunk együtt a szebb Ceglédért! Dr. Zoltán Zoltán Új képeket inspiráltak a Szentendrén töltött napok A képek a nyár vidám szí­neit örökítették meg. Néme­lyik még keretet sem kapott, friss munkákat őriz a műte­rem. Tizenhét olajt, akvarellt, temperát számoltam össze — 1966-os évszámút — P. Kovács Sándornál tett látogatásom­kor. Ezek nagyobb része Szentendrén készült, ahol al­kotószabadságát töltötte a fes­tő. ■ — Július elején két hétig voltam a megyei művésztele­pen. Minden évben visszaté­rek a kedves festővárosba, örömmel mentem az idén is. Vannak témáim, amelyek mindig visszavárnak, hiszen egy-egy képem csak jóval az élmények után alakul ki, érik alkotáskésszé. Tájképek. Házak, utcák, jel­legzetes szentendrei hajlékok, szélben ingadozó szőlőhegyi fák. És a tetők! A festők ál­tal annyiszor és annyi formá­ban megörökített szentendrei háztetők! Az akvarelleket könnyedség, üde, vidám színek jellemzik. Mintha a nyár virágaiból bon­takozna ki egy-egy csokor. A csendéletek között is ta­lálni figyelemre méltót. Leg­jobban talán • az üveges kép ragadja meg a nézelődőt. Élet­szerű, egyszerű szerkesztésé­vel hívja magára a figyelmet a Piac című kompozíció. A kofák kosaraikkal, kendősen ácsorognak és a fák hűvösén kocsi előtt vár egy békés lo­vacska. — Amikor Szentendrén jár­tam, hűvös, esős idő volt. Ke­veset dolgozhattam a szabad­ban. Az időt azonban jól ki­használtam, mindig volt mo­dell, sokat krokiztam. Jók vol­tak a művészettörténeti elő­adások is, amelyeket a Nép­művelési Intézet munkatársai tartottak. A megyei pártbi­zottság előadói a népművelés­sel kapcsolatos tennivalókat elemezték. — Művésztársaimmal új technikai eljárásokról is be­szélgettünk. Ki-ki elmondotta, mivel foglalkozik. Úgy láttam, a linóleummetszés nem tarto­zik az elterjedt eljárások közé. Amikor társaim meglátták, hogy ezzel is próbálkozom, ők is kedvet kaptak, s szívesen osztottam szét anyagom egy részét. Magam is elsajátítot­tam néhány új technikai el­járást, közöttük a monotípiát. — Ezeket rövidesen már a képzőművész szakkörben is felhasználhatom, ahol valószí­nű szívesen kísérleteznek majd a szakköri tagok is a számukra eddig ismeretlen művészeti eljárásokkal — mondotta a művelődési ház műtermében P. Kovács Sán­dor. (tamasi) MUNKA A HATÁRBAN Tomcsányi Sándor felvétele I I kezébe, s mehetne a sorok közé! — Mennyit szednek egy nap alatt? — Amennyit hagy az idő. Mert amikor meglöttyen az ég, akkor nem tehetünk egye­bet, mint azt, hogy behúzó­dunk az eresz alá és azt csináljuk, amit a pestiek, amikor az eső esik ... — No, mert azok mit csinálnak vajon? — Hát hagyják esni! — ha­hotázik a brigádvezetővel együtt a brigád. i A ládák hosszú sorban < haptákolnak. — Ennyi a napi eredmény?: — Meg az a kétszázhatvan j láda, amit már elvittek a j konzervgyárba. Azt mondja j a gépkocsivezető, hogy jól | megnyomtuk az autót. Leg- ] alább harminc mázsa fenn | volt a kocsin. — Hát ezek itt? — muta-i tok a sorba rakott tele Iá- i dákra. — Azóta sem aludtunk. Ezt a negyven nagy ládát meg a tizenöt konzervládát azóta szedtük. — Még ezért visszatér a kocsi? — Annyira nem sürgős. Jó lesz holnap a többivel... Rossi

Next

/
Oldalképek
Tartalom