Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

Nehéz helyzetben a zsűri Sikerrel zárult Veesésen a virág- és gyilmölcskiállítás A vecsési József Attila Művelődési Otthon kerté­szeti szakkörének munkáját dicséri a virág- és gyü­mölcskiállítás. Méltán szá­mít a művelődési ház évad­nyitó ünnepének. A kiállítást Szentpéteri László vb-elnök nyitotta meg. Az ünnepsé­gen megjelentek többek kö­zött az ÉVIG (Egyesült Vil­lamosgépgyár) vezetői, a X. kerületi Pártbizottság és a helyi tanács és pártbizott­ság képviselői. A második éve működő, ma már 62 tagú szakkör tagjai elhozták legszebb „kincseiket”, mert annak számít minden szál levá­gott, vagy cserép virág, minden gyümölcs, azok szá­mára, akik ilyen szenve­déllyel szeretik a kertet, vi­rágot. Az elmúlt esztendők­höz képest megháromszoro­zódott a kiállított anyag mennyisége. Míg három éve a Képzőművészeti Alap rep­rodukciós képkiállítása és vá­sára tette egésszé a kiállí­tást, az idein az intim han­gulatú „virágos terasz” a ki­egészítő, amelyhez az ipar­cikk vállalat adott beren­dezést. A művelődési otthon könyv­tára bemutatta a kölcsönve­hető szakkönyveket, továbbá a könyvterjesztő vállalat so­rakoztatta fel a témához kapcsolódó irodalmat. A te­rembe lépve első pillantás­ra a virágok pompája, szí­nek és illatok kavalkádja ejti rabul a látogatót. Sze­met, lelket gyönyörködtető virágkülönlegességek mellett nincs hiány a csodás gyü­mölcsökben sem. A szigorú zsűri, mint So­mogyi Lajos kultúrotthon­igazgató záróbeszédéből ki­tűnt, nehéz helyzetben volt, így három szempont figye­lembevételével ítélte oda a díjakat. Először a szakköri tagság idejét véve figye­lembe. Másodszor: ha kivé­teles, sok vesződséget és szak­mai tudást igénylő növény­ről van szó. Harmadszor: ha mindhárom szakágban kiál­lítanak. Sajnos a kaktuszok kiosztásra. így cserepes vi­rágból 1. Békési Gábor, 2. Csere Zsigmond, 3. Túrái Sándomé. Vágott virág: 1. Kalocsai István Majeure (Tánya), tearózsa 2. Jano- vics Sándorné sodrott szirmú őszirózsa, 3. Fodor Imre sárgarózsa. Gyümölcs: 1. Ba­li István szőlő és alma, 2. Németh Ernő őszibarack és alma, 3. Liptai János szőlő és őszibarack. A felsorolt kitüntetetteken kívül a zsűri minden kiállí­tót oklevélre érdemesnek talált. Megcsodálhattuk Mórái Sándor lila rózsáit, Sárközi Károly sok színű csodálatos rózsacsokrait, Mészáros Imre narancs- és citromfáit, Szabó Sándor, Kövesdi Józsefné és Kovács András kaktusz­különlegességeit, Koncz Já­nos bácsi tavaszt idéző, idén harmadszor nyíló or­gonáit. E sikeres, gazdag kiállítás rendezésében oroszlánrészt vállalt és mondhatni egész évi szervező-előkészítő mun­kát végzett Benkő Sándor tanár, a szakmaközi bizott­ság "titkára. A kiállítás esz­tétikai elrendezéséért pedig Varga Józsefet, a szakma­közi bizottság kultúrfelelő­számára nem alakítottak ki díjat, de az eljövendő esz­tendőben különdíjat kapnak — mondta Somogyi Lajos igazgató. Aztán sor került a legün­nepélyesebb aktusra, a díj­Eladó egy férfi A férfi, aki eladó volt, nem éppen von?» külsővel rendelkezett. Úgy hogy nem is csoda, hogy közhírré kellett tenni, hogy eladó az illető. A portéka egy széken ült, mert állni már képtelen volt. Ugyanis egy kicsit ittas áruról volt szó, s mert ő maga kép­telen volt már szóban közöl­ni, hogy eladná magát, ha megfelelő vevő jelentkeznék, helyette, szemben vele egy cédula hívta fel az arrajárók figyelmét, hogy a csapzott fér­fiú nemcsak egyszerűen ittas, de eladó is. Néhányan megálltak előtte, gusztálták, aztán továbbmen­tek. Tény, hogy a portéka nem a legmutatósabb állapot­ban kínálkozott eladásra. Haja az arcába hullott, ruhája kissé tépetten csüngött róla, az orrán egy légy sétálgatott. Sem a légy, sem a dúlt fejére csör­gő napfény nem rendítette meg, gondtalanul és szuszogva aludt a széken, lábát a szem­ben levő fa törzsének támasz­totta. Dél lehetett, a monori főté­ren elég sok ember fordul meg ilyenkor, köztük talán olya­nok, akik túl a hajadonkoron — hogy is mondjam — szíve­sen kötnék össze az életüket egy szabad férfiúval. Ez, meg itt éppen eladó is, nincs a sok huza-vona, hazudozás, fárasz­tó romantika, a pasas kerek­perec közli, hogy ő eladja ma­gát minden felesleges alkudo­zás nélkül. Nem teszi a szépet, nem vár a véletlenre, csak kiül ide, a cédula alá és várja a vevőt. Aki — ha megtetszik neki az áru — felkelti és azt mondja: — Nézze jóember, én nézege­tem magát már jó ideje és be­vallom, megtetszett. Látom itt o fán a rózsaszín cédulát is, hogy „eladó” — alatta valami olvashatatlan szöveg, biztosan arról szól, hogy maga jókar­ban lévő harmincas férfi, ki­csit használt állapotban. Én megveszem magát. Aztán hazakocognak együtt. Tény, hogy nem a leg romanti­kusabb dolog, talán néhányan ízléstelennek is találják, de olyan kevés az emberek ide­je, hogy nem jut belőle esti sé­tára, széptevésre, csillagszám­lálásra. S az apróhirdetéssel szemben megvan az az előnye, hogy nem éri a vevőt csalódás. Nem hazudja magát józanéle­tű, vonzó külsejű harminc­éves vállas daliának, hanem kiül ide a főtérre, úgy, ami­lyen — csapzottan, kicsit megviselten és iillumináltan. Ott a cédula a fán, itt van ö maga — tessék, akinek megtetszik vegye és vigye. Többször megnéztem az el­adó férfiút napközben — nem mintha meg akartam volna venni, csak érdekelt, elkel-e? Délután már kicsit kókadtabb állapotban volt, az orrán le­gyek randevúztak. Csak nem lesz elfekvő áru belőle?! — sajnálkoztam. Itt maradt rak­táron, veri majd az őszi eső, belepi a hó, s elkezdi munká­ját rajta az enyészet. Egy idő múlva valaki -felveti, hogy rontja a község képét, nem esz­tétikus látvány, s mit szólnak a külföldiek, ha meglátják? Elmesélik majd otthon Ameri­kában, vagy Olaszországban, hogy romlik a magyar férfiak minősége. Hiába árulják ma­gukat, nem kellenek a kutyá­nak sem. Arra meg egye­nesen rossz gondolni, hogy egy idő múlva a kutyák is megkeresik, meg a madarak is. S akkor aztán tényleg sen­ki nem veszi majd meg. M ár alkonyult, amikor új­ra megnéztem ... volna. De akkor már üres volt a szék. A férfit megvette vala- laki. Nyilván leszállított áron, mint hibás árut. Deli Mária sét illeti a dicséret. Jól dolgozott a szakkör, mely­nek célkitűzése, hogy szeb­bet, jobbat teremjen az a kis kert — hallottuk zár­szóban, A szeptember 8-tól 13-ig nyitva tartó kiállítá­son másfélezer látogató je­gyezte be nevét a vendég­könyvbe. Fekete Józsefné Foto: Szabó János MOHOMIDfrl A PEST M EGY El HÍRLAP K jj L Ö,NK I A-PA SÁ VIII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP A jó ellátottságon sokat ront a túlzsúfoltság Tanácskozott a járási egészségügyi áb A Monori Járási Tanács egészségügyi és szociálpoliti­kai állandó bizottsága az el­múlt időszakban végrehajtott vizsgálatok értékelését, és az elkövetkezendő időszakban el­végzendő feladatok megtár­gyalását tűzte napirendjére. Az áb elnöke — dr. Pálfi Ferenc — számolt be rövi­den a bizottság munkájáról, majd az állandó bizottság tag­jai mondták el, mit tapasztal­tak, ellenőrzés közben. Gál Jánosné, a Vöröskereszt járási titkára a gyömrői szo­ciális otthonban járt. Elmondta, hogy az otthon­ban 60 idős ember él; a lakószobák tiszták, a gon­dozottak ápoltak. Viszont a szobákra ráférne már a festés. Mindjárt javasolta, hogy a monori szobafestő ipari tanulók vizsgamunkájukat a gyöm­rői szociális otthon vala­melyik szobájában végez­zék, így a festés kérdése — min­den anyagi áldozat nélkül — megoldódnék. Egy másik beszámoló a szo­ciális otthon „gazdasági” hely­zetével foglalkozott. Bár az otthon tiszta, rendes, mégis sok nézeteltérést okoz, hogy a szobákban hat-hét em­ber lakik együtt. Figyelembe véve, hogy idős em­berekről van szó, akik nem tud­nak könnyen alkalmazkodni, közülük sokan betegek is már, sok vita, nézeteltérés okozója ez a társbérlet. Az otthon ve­zetői úgy próbálják megoldani a kérdést, hogy a gondozottak­ból alakult fegyelmi bizottság „hatáskörébe” utalják a zsör­tölődő, nehezebb természetű gondozottakat. így — végered­Egy hét múlva patyolattiszta 30—40 vegytiszfítás hetente Lassan 3 hónapja már, hogy megkezdte működését Gyom­ron is a Patyolat-kirendeltség. Felkerestük hát idős Hegedűs Istvánnét, Petőfi utcai laká­sán, ami egyben a felvevőhe­lyiség is, hogy a tapasztalatok­ról érdeklődjünk. — Hányán keresték fel a kirendeltséget a nyitás óta? — Megközelítőleg háromszá­zan. Ez a szám önmagában nem sokat mond, de ha figye­lembe vesszük, hogy a vendé­gek jó része két, sőt háromféle tisztítást is kér, akkor már jelentős ez a szám. — Mi a legnépszerűbb tisz­títás? — Talán mondanom sem kell, hogy a vegyi tisztításnak van a legnagyobb sikere. Egy héten 30—40 vegyi tisztítást szoktam általában felvenni. Főleg öltönyöket, de kabátot, ballont is hoznak tisztításra. Igen gyakori a festés is. — Újdonság? — A kilós ruhák tisztítása. Egy kiló ágyneműt három fo­rint tíz fillérért tisztítunk. Ennek különösen az idősebbek örülnek. — Meddig lehet beadni ru­hát, fehérneműt és egyebei tisztításra? — Pénteken délig veszek fel megrendelést és a jövő hét péntekjén, tehát egy hét múlva lehet érte jönni. — Vannak-e feledékeny vendégek? — Igen. ?)kik nem jönnek el még két hét múlva sem a ki­tisztított ruháért, ágynemű­ért. Pedig jobb lenne, ha el­vinnék. mert férőhely szem­pontjából nem állunk a leg­jobban. — Jöttek már más község­ből is? — Mendéről, Maglódról, sőt Ecserről is felkeresnek minket. Inkább Gyömrőre hozzák a tisztítandó ruhákat, mint Budapestre. — Elégedettek a vendégek? — Fiatal „fiók” vagyunk, de reklamációt nem kaptunk még senkitől — és mintegy bi­zonyításul — elővesz a polc­ról egy kilós csomagot. Ki­bontja és mutatja a patyolat- tiszta ágyneműt. Közben újabb vendég ér­kezik. Herner Istvánná 81 éves nyugdíjas. Ö is kilós ruhát hozott. Felteszik a mérlegre. Három kilónál áll meg a mutató. Az ára: kilenc harminc. A néni elégedetten távozik. Elbúcsúzunk a vezetőtől. A kapuban három rendelővel is találkozunk. Rövidesen az ő ágyneműjüket, ruhájukat is Pestre szállítják. És egy hét múlva lehet érte jönni. Gér József menyben egymás között — igyekszenek békességet terem­teni. Úri községben van a járás legrosszabb ivóvize. Egy kút fúrására már kapott pénzt a község, de a kút még mindig nem készült el — tol­mácsolta az úriak gondját az egyik áb-tag. Majd elmondta, hogy az orvosi rendelő udvara szemetes, piszkos. Nem nagy dolog, de ezen az udvaron igen sok — beteg — ember megy keresztül napon­ta. Csak néhány óra társadal­mi munkára lenne szükség és nem kellene a betegeknek a szeméten keresztülgázolva jut­ni a rendelőbe. A jelentések meghallgatása után az áb elnöke a tanács­ülés elé terjesztendő beszámo­lót olvasta fel. Elmondta, hogy a járás egészségügyi hely­zete jó, az egészségügyi intézmények száma kielé­gítő. Csak a minőségen lehetne még javítani. Mert az orvosi ren­delők, egészségházak túlzsú­foltak, a várók tömve vannak beteggel, nem csoda, ha a ren­delések ideges légkörben zaj­lanak. A betegek joggal pa­naszkodnak, hogy sokat kell várniuk, s néha az utcára szo­rulnak ki, mert a váróterem­ben nincs hely. Ez a helyzet csak akkor javítható, ha a be­ruházási keretek megengedik, hogy bővítsék a rendelőket és esetleg újakat építsenek. Per­sze — ez lapunk véleménye — csekély összegű beruházásból is sokat lehetne profitálni, ha a községek lakói is segítené­nek társadalmi munkával. (d.) MEGHÍVÁS sturovoba A napokban megérkezett a Sturovói S tarbár (Építők) sportegyesületének meghívóle­vele Monorra. Mint ismeretes, három napot töltöttek cseh­szlovák barátaink a monori sportegyesület vendégeként Magyarországon, melynek vi­szonzásaként hívták meg a monoriakat. A meghívás szerint október 22-től 24-ig látják vendégül a monori csapatot és vezetőiket. Mellékelték a részletes prog­ramot is. Két mérkőzésre kerül sor Csehszlovákiában. Az elsőt szombaton (22-én) a sturovói stadionban, a másik mérkőzést vasárnap Dubnikon játsszák helyi együttesek ellen. Szombaton és vasárnap a mérkőzés után megtekintik a vendégek a Simon-juda-i vá­sárt. A Monori KSK elnöksége a közelmúltban; már kijelölte az utazó keretet. BM 3 5Ö — szerződésre ötszázötven szerződéses hízót gondoz a pilisi Új Élet Tsz- ben Funyik Mihály és Csetneki Pál sertésgondozó. Munká­jukat jól végzik, erről — kéretlenül — a „gondozottak” is tanúskodnak. (Szabó János felv.) IIY‘(fön délután három órai kezdettel tanácsülést tartanak Úriban. Napirenden az 1961. évi költ­ségvetési terv, a községfejlesz­tési terv megbeszélése szere­pel. ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron dr. Pé- terffy Gusztáv, Pilisen dr. Illa- nicz Elemér, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Veesésen dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron az Ady Endre úti, Ve- csésen a János utcai. SPORTPORTRE Dobásainak ereje: NB I~es Horek a vecsési kézilabda egyik legrégibb szerelmese. Szíve, lelkesedése és tudása állandóan újabb vecsési sike­reket szerzett, de a balsikerek sem kedvetlenítették el. Jóban- rosszban kitartott csapata mel­lett. Amikor megjelenik a pá­lyán, játékosok és szurkolók egyaránt szeretettel üdvözlik. Pest megyei válogatott volt — néhány vecsési társával együtt. Nagy termetét jól „ki tudja használni”, amikor betör a vé­delembe, utána általában zö­rög a háló. Persze ezen még lehet javítani — ha dobásait lefelé tudja irányítani. Mert dobásainak ereje NB I-es. Most már csak az irányzókon kell javítania és akkor mindig több gólt érhet el. Erre pedig, ahogy elnézzük a tabellát — a kiesés ellen küzdő vecsési együttesnek nagy szüksége van. (szatti) MAI MŰSOR MOZIK Ecser: A fehér asszony. Gyüm- rő: Cicababák. Matiné: Álba Fü?- gia. H: Ketten haltak meg. Mag­lód: Ketten haltak meg. H: Csen­des otthon. Monor: A domb (szé­les.). Matiné: A boldogság ma­dara. H: Csipkerózsika (széles). Nyáregyháza: Gyermekbetegségek. Pilis: A szultán fogságában. Ma­tiné: Kálóján cár. H: Királylány a feleségem. Tápiósáp: Mindenki haza. Tápiósüly: A jégbalett csil­laga. Úri: Aranycsempész. Üllő: Amerika, Amerika I—II. (széles). Matiné: Mi, hollandok. H: Ne hagyd magad, Pitkin (széles). Va­sad: A katona apja. Vecsés: Slá- gerrevű (széles). Matiné: 2x2 néha öt. H: Sok hűség semmiért (szé­les). I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom