Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
/ 1966. AUGUSZTUS 7., VASÄRNAP MST MEGYEI s^trfap Ivás eilen — isietronidazol 1 Ä metronidazol nevű gyógyszert eddig is alkalmazták különféle betegségek kezelésére, most azonban rájöttek, hogy krónikus alkoholistáknak elveszi a kedvét az ivástól. Legalábbis erről beszélt Ann Taylor californiai hormonkutató, a kísérleti biológiai társaságok amerikai szövetségének kongresszusán. A metronidazolt egyelőre patkányokon próbálták ki, amelyeket előzőleg iszákossá tettek. Megállapították, hogy a legcsekélyebb alkohol fogyasztása is erős hányást vált ki az állatoknál. Egyelőre embernél még nem alkalmazták ezt a kezelési módot, de remélik, hogy küzdeni lehet vele az iszákosság ellen, és meg lehet akadályozni a delirium tremens, az iszákosság végletes állapotának bekövetkezését. Tenyérjóslás az orvostudományban Nem babona, valóban kiolvasható egy és más a tenyér vonalaiból. Amerikai tudósoknak sikerült 19 örökölhető betegség és egy vírus- fertőzés nyomait megtalálniok csecsemők tenyerén kimutatható rendellenességekből. E rendellenes rajzokat azonban csak fotografikus eljárással lehet felderíteni, egyszerű lenyomatból, amilyet a rendőrség készít, nem derülnek ki. E jegyek egyébként sem elegendőek a betegségek biztos diagnosztizálásához. A felfedezés egyelőre kísérleti stádiumban van. NYELŐCSŐ Ha valamiféle szerencsétlenség folytán lúg, sav vagy más maró hatású folyadék kerül a nyelőcsőbe, roncsolást idéz elő. Az ember nem tud rendesen táplálkozni és életben tartására csak egyetlen lehetőség van: a gyomorba vezetett gumicsövön kell a szervezetbe juttatni a táplálékot. A károsodás olykor évekig eltart, és nemcsak fizikai fájdalommal jár, hanem erkölcsi megrázkódtatással is. A beteg kénytelen rejtőzni az emberek elől. még hozzátartozóit is kerüli. Hatvan éve végezték az első olyan plasztikai műtétet, amelynek során a sérült nyelőcsövet mesterséges csővel helyettesítették. Cézár Rou svájci orvos 1906- ban vékonybelet varrt be a bőr alá, de csak öt év múlva kapcsolta össze végérvényesen a nyelőcsővel. Pjotr Gercen megváltoztatta az operációs eljárást és 1907-ben, világviszonylatban elsőként, 3 hónap alatt végezte el a nyelőcső pótlását; a nyelőcsövet ő is a mell bőre alá helyezte. Ezzel a probléma megoldottnak látszott. Mégis a bőr alá juttatott, vékonybélből készült „nyelőcső” nem elégítette ki a sebészeket. A közvetlenül a bőr alá helyezett hurkaszerűen kidudorodó nyelőcső kellemetlen látvány, arról nem is szólva, hogy funkcióját nem tudta maradéktalanul ellátni: az étel gyakran fennakadt és kézi masszírozással kellett továbbítani. Felmerült az a javaslat, hogy a mesterséges nyelőcsövet a mellcsont mögé helyezzék. De a szakértők a műtétet túlságosan kockázatosnak tartották. Ahhoz ugyanis, hogy a nyelőcsövet a gyomorból a mellcsont mögött lehessen elvezetni, el kellett zárni néhány fontos eret. Ezt azonban csak akkor tehették, ha biztosak voltak a mű nyelőcső kellő vérellátásában. A legutóbbi időben mesterséges nyelőcső készítésére rendszerint vastagbelet használnak fel. Kiderült, hogy ezzel a mesterséges nyelőcső áthelyezése a hasi üregből a mellkasi részbe kevésbé kockázatos, és a korábbinál jobb eredményekkel jár. A vastagbél tehát nagyszerű plasztikai anyagnak bizonyult. Az ilyen műtét után a beteg éppen úgy táplálkozik, mint akármelyik egészséges ember. A Szklifoszovszkij baleseti kórház a nyelőcsőműtétek központja lett; az utóbbi 10 év alatt itt 200 sikeres operációt hajtottak végre. Álla Bodrunova Az élet vegykonyhája A foglalkozási bőrbetegségek — súlyosságuk szerint — nagyon különbözőek. Az ép és kóros esetek határán állnak az un. foglalkozási stigmák. Ezek nem nevezhetők még betegségeknek, sőt sokszor megköny- nyítik a munkavégzést. A hegedűsök, varrónők, nagybőgősök ujjhegyén, kádárok tenyerén jellegzetes hegeket találhatunk. De foglalkozási stigma a kérgesedés is: a „kérges tenyér” a becsületes munka szimbóluma más és más megjelenésű az asztalosoknál, cipészeknél, szabóknál. A kö- vezőmunkásöknak a térdén vastagodik meg a szaruréteg. Ugyancsak foglalkozási stigma Nagyüzemi orvostudomány Dr. Kádár Tiborral, az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatójával beszélgettünk az egyik időszerű kérdésről, a mezőgazdasági nagyüzemek és az állatorvos-tudomány kapcsolatáról. — A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával kapcsolatban — mondotta — a nagyszámú állat együtt-tartá- sa, a takarmányozási és gondozási módszerek megváltozása, s az igényes fajták tenyésztésére törekvés az állatorvos-tudományt sok új — nem ritkán nehezen megoldható — feladat elé állítja. A nagyüzemi állattartás egyik következménye, hogy az állatok természetes ellenálló képessége nagy mértékben csökken, s ezekben az állatokban olyan kórokozók is megbetegedéseket idéznek elő, amelyeket a jó ellenálló képességű állatok minden ártalom nélkül elviselnének. A másik következmény: a betegségek egyszerre nagyobb állatcsoportot érinthetnek. Az állatorvos-tudomány egyik mai.feladata tehát, hogy a megváltozott körülmények között tartott, és emiatt rendkívül érzékennyé vált állatok egészségét az adott körülmények között megvédje. — A jelenlegi időszakban az állatorvos-tudománynak szinte minden területén élénk és a gyakorlat követelményelvei szorosan kapcsolatos kutatómunka folyik. kezdve az állatok elhelyezékorlatilag ártalmatlan, és védőhatása mégis kielégítő. Oltási eljárással azonban nem lehet kiirtani egyetlen betegséget sem. A nagyüzemek pedig a betegség teljes felszámolásának igényével lépnek fel. A kutatók feladata sem az, hogy a legjobb oltási eljárásokat csak kidolgozzák és propagálják, hanem minden módon tudatosítaniuk kell azt is, hogy az olp tások csak az igazgatási rendszabályok kisegítői. Az oltások mellett mindig törekedni kell a betegség kórokozójának a teljes megsemmisítésére. Halácsi Dezső két. Az egymást sűrűn követő apró ütések (pneumatikus vésők, szegecselő^ a kézen, alkaron, vérkeringési zavart, az ujjakon fekélyképződést okozhatnak. A hőmérsékleti hatások közül a falusi háztartásban dolgozó nőkön, hal- ce húsárusítók kezén a tartós hideg repedéseket és esetleg fe- kélyesedést okozhat. Foglalkozással összefüggő fagyást láthatunk télen a vasszerkezetek, elektromos távvezetékek szerelőin is. A legtöbb foglalkozási bőrbetegséget a vegyi anyagok okozzák, s ez bőrgyulladás formájában jelentkezik. A lúgos anyag megfosztja a bőrt természetes zsírtartalmától, megduzzasztja a hámot: a bőr ilyenkor száraz, durva lesz. Mindennapos jelenség ez a vízzel, szappannal, mosószerrel dolgozókon, tehát a háziasszonyokon, konyhai alkalmazottakon, takarítónőkön. A bőrt ingerlő anyagok közé tartozik még a benzin, benzol, toluol, aceton és a terpentin. Főként a festék- és mázolóiparban találkozhatunk ezeknek a szereknek az ártalmával. A kezdetben helyi bőrgyulladás az egész testre kiterjedhet, és hosszabb ideig tartó hatásra — főleg az alkaron — gyulladt, nedvező ekcéma jöhet létre. A mezőgazdasági dolgozók számára (és az ilyen szereket előállító ipari munkások számára) veszélyt jelenthetnek a különféle növényvédőszerek. Ezek az anyagok — nem körültekintő kezelés esetén — mérgező hatásuk mellett a bőrön elváltozásokat válthatnak ki. Az orvostudomány ma már ismeri ezeket a betegségeket és kellően felkészült a legyőzésükre. A legfontosabb, hogy minden munkahelyen ismerjék a dolgozók azokat az anyagokat, amelyek bőrártalmat okozhatnak, ismerjék — és az utolsó betűig betartsák — az ellenük történő védekezés szabályait. mOzAiK Juhfotó a napfény* és az időjárás állandó hatására a szabadban dolgozók arcbőrének erős „festé- kezetteége”, amelyet tengerészbőrnek neveznek, de épp olyan gyakori a kocsisokon és mozdonyvezetőkön. Foglalkozási bőrbetegségeket okozhatnak apró állati élősködők és gombák is. A mezőgazdasági munkásoknál gyakori a bögölyök szúrása nyomán keletkező viszkető csomócska, vagy a mérgező hernyószőröktől eredő viszketés, csalánkiütés, esetleg kötőhártyagyulladás. Hasonló tüneteket okozhatnak egyes növényeken élő tetvek, atkák — főleg a csomagoló- és szállítómunkásokon, akik déli gyümölccsel, gabonával foglalkoznak. Állatápolókat az állatról (főleg lóról) átkerülő rüh- atka veszélyezteti. A gombás betegségek közül ugyancsak a mezőgazdasági munkásokat veszélyezteti a tarlósömör. A cukor- és keményítő tartalmú anyagokkal foglalkozók kezén kedvező megtelepedési helyet találnak a sarjadzó gombák, és főként a köröm alatt hoznak létre kóros folyamatokat. Ez leginkább a konyhai dolgozók, cukrászok, konzervgyári munkások körében fordul elő. A fizikai ártalmak közül az erőművi, a hőmérsékleti hatás és a sugárzás válthat ki foglalkozási bőrbetegségeAusztriában a juhok osztályozásában bevezették a fényképezést. A juh fejét, a nyakat stb., a gyapjúhozam szempontjából fontos részeket, valamint a tenyésztési szempontokat figyelembe véve készítik el a felvételeket. így azután lehetőség nyílik a nagy számú állomány osztályozására. Meddig élhetnek a sejtek? Jól ismert tény, hogy az élőlények sejtjeit megfelelő szö- vettenyésztéssel vagy sejtkultúrákban hosszú ideig életben lehet tartani. Ez mindig felveti annak gyanúját, hogy az öregség és a halál csupán a több sejtből szerveződött élők sajátos tulajdonsága, s az egysejtűek lényegében halhatatlanok. * Egy amerikai biológus kísérletei azonban azt igazolják, hogy az utóbbi feltételezés tarthatatlan. Számos kísérleti eredmény alapján bizonyítja, hogy az egysejtűek is egy jól meghatározható határidő után degenerálódnak, olyan tulajdonságokat vesznek fel és olyan működést tanúsítanak, amely eredetileg nem volt tapasztalható náluk. Kísérletei azt is igazolták: léteznek olyan tenyészetek, amelyek rendkívül hosszú ideig élnek, de ebben az esetben a sejtek olyan változásokon mennek át, amelyek nagyon hasonlóak a daganatos sejtek tulajdonságaihoz. A kísérletekből az is megállapítható, hogy egy sejt sajátosságát mindig a fejlődéstani környezet alakítja ki és szabja meg. Mammuttentető Az ukrajnai kanyevi vízierőmű építői egy hatalmas kősziklára bukkantak. A közelben kétméteres mammut-nyo- mokat találtak. Egy alkalommal a földszivattyú lendkerekébe egy vasaló nagyságú mammutfog akadt. Ezután majdnem minden nap újabb leleteket hozott, míg végül feltárult egy teljes mammut-te- mető a régen kihalt ősállatok csontvázmaradványaival. S^fofiOTMtét televíziébem A csehszlovák televízió nézői március 28-án közvetlen adásban izgalmas szívműtétnek lehettek tanúi. Jan Navratil professzor, a brnói szívkórház sebésze felnyitotta egy fiatal nő mellkasát. s szívműködését átmenetileg mesterséges szív vette át, majd a műtét végeztével kikapcsolták a „műszivet” és a szív ismét dobogni kezdett. < sőre szolgálló istállók, ólak optimális levegőcseréjének, páratartalmának, megvilágításának a vizsgálatától, a helyes takarmányozáson, az állatok anyagforgalmának a vizsgálatán keresztül a betegségek kutatásáig, valamint a hatékony oltóanyagok előállításáig — egyszerre mindennel foglal- koznuk kell. Ezenkívül a szorosan vett laboratóriumi vizsgálatok mellett az állatorvosok szemléletének szükségszerű és folyamatos alakítása is nagyrészt a kutatókra hárul. Az állatorvosok szemlélete alakításának a szükségességét egy példán keresztül tudnám megvilágítani. A sertéspestis kártételei ellen S s évtizedeken keresztül az § úgynevezett klasszikus szi- $ múltán oltással védekez- i tünk. § Ennek az a lényege, hogy még egészséges sertést a ser- ^ téspestis elleni szérum védel-^ me alatt a betegség vadvírusá-^ nak sokszoros halálos adagjá-^ val immunizáltuk. Ezzel a be- § tegség gazdasági kártételeit ^ nagymértékben csökkentettük^ ugyan, de teljes felszámolását^ ez az eljárás nem tette lehető-§ vé. | A kutatók ezért részben el-^ ölt, részben különféle beavat-^ kozásokkal gyengített oltó- $ anyagokat állítottak elő. A kő- ^ zeimúltban három állategész-^ ségügyi intézmény kutatóinak ^ együttes munkájával sikerült^ olyan sertéspestis elleni vak- ^ cinát termelniük, amely gya-S; A kék bébik életéért I jj Egy bostoni kórház alagsorában hosszú kék színű festett jl vonul mutatja az utat egy hatalmas acéltartályhoz, amely $ módot ad az úgynevezett „kék csecsemők” életének megmen- $ tésére. 5 5 Minthogy az ilyen, súlyos szívhibával született csecse- $ mőknél minden perc számít az életben maradás szempontjá- $ bál, a kórház személyzete e vezérvonalat követve az eddigi- ^ nél gyorsabban tudja eljuttatni az újszülöttet a magas lég- ^ nyomást biztosító berendezéshez. $ A kizárólag szívműtéttel megmenthető gyerekeket ebben \ a tartályban helyezik el, ott magasnyomással oxigént juttat- \ nak a vérükbe, hogy kibírják az operációt. Az Egyesült Államokban évente mintegy 30—40 000 úgy- nevezett kék bébi születik. Amióta Bostonban berendezték ezt a magasnyomású tartályt, a súlyos betegen született cse- \ csemöknek több. mint, 80 százalékát meg tudják menteni az életnek. $ Á munka stigmái FOGLALKOZÁSI BŐRBETEGSÉGEK
