Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-05 / 184. szám
1966. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK "‘TÄ'eHap 3 Made in Hungary A gazdaságirányítási rendszer reformja és a külkereskedelem A második oteves terv ■utolsó esztendejében megyénk önálló minisztériumi vállalatai 1890 millió forint értékű árut exportáltak: 98,1 százalékkal többet, mint a tervidőszak első évében. A Made in Hungary feliratéi termékek egy részének szülőhelye Pest megye: szűkebb pátriánk legjelentősebb exportálója a Csepel Autógyár, de jelentős exportot bonyolít le például a Váci Kötöttárugyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, s tekintélyes részesedéssel szerepelnek a megyei összexportban a tanácsi vállalatok — például a Monor. Kefegyár, a Szentendrei Kéziszerszámgyár — s a kisipari szövetkezetek. Első helyen A magyar népgazdaságban megkülönböztetett helyet tölt be a külkereskedelem: az egy lakosra számított külkereskedelmi forgalom hazánk esetében a világátlag kétszerese, s a nemzéti jövedelemből való részesedés arányát tekintve a szocialista országok között mi állunk az első helyen. A nemzeti jövedelem alakulásában döntő szerep jut a külkereskedelemnek : terveink, elképzeléseink ezért fontosságának megfelelő helyet biztosítanak számára, s célként jelölik meg o jelenleginél jóval gyorsabb ütemű fejlődést. A második ötéves tervben 73 százalékkal nőtt az export, lást, hiszen a termelőüzem már kezdettől fogva ismeri, milyen feladatok várnak rá. Élni a lehetőségekkel A harmadik ötéves tervben — a gazdasági mechanizmus végrehajtásával egyidőben — tovább kell növelni külkereskedelmi tevékenységünket, annak hatékonyságát, devizaszerző képességét. Példaként említjük csak: energiaimportunk fokozásának részeként 400 kW-os távvezetéket építünk Munkács és Göd között, az eddig csak üdülőhelyként ismert községben nemzetközi al- áliomás létesül; tovább növekszik a KGST csapágyipari egyesülésén belül a magyar csapágyipar. s így a diósdi gyár szerepe; a magyar autóipari export 1965-ben a gépipar exportjának 14 százalékát tette ki, s ez az arány 1970-re 32 százalékra nő, a Csepel Autógyárban is tehát ugrásszerűen megnőnek a követelmények; a hasonló adatokat — csak meg/ei iparunk viszonylatában is — szép számmal sorolhatnánk. TRANSELEKTRO árubem utaták A TRANSELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat árubemutatókat rendez a baráti országok fővárosaiban, továbbá nagyobb ipari központjaiban. A közelmúltban a vállalat nagy sikerű kiállítást rendezett Moszkvában, és kedden ugyancsak nagy sikerrel zárult a prágai árubemutató. 20 vándorkiállítás A Múzeumi Ismeretterjesztő Központ jelenleg 20 vándor- kiállítást „utaztat” országszerte: ezek egy része pesti múzeumok időszaki kiállításainak anyagából készült, nagyobb részüket pedig külön erre a célra állították össze fővárosi múzeumok eredeti műtárgyanyagának kölcsönzésével. 32 TRAKTOROS ÁLL RAJTHOZ Hárman kerülnek az országos döntőbe Előzetes a IV. Pest megyei szántóversenyről Káposztásmegyeri pályázat A Fővárosi Tanács és az Építésügyi Minisztérium pályázatot iürdet Budapest legnagyobb lakótelepének, a 70 000 lakosú káposztáimé gye ri városrész megtervezésére. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésr- ügyi Minisztérium településfejlesztési főosztályán. A terveket december 5-ig kell elkészíteni és —- kizárólag postán — eljuttatni a fővárosi tanács városrendezési és építési osztályára. A legjobb pályaművek díjazására és megvásárlására 300 000 forintot irányoztak elő. Mint már korábban hírül adtuk, a járási szántóversenyek sikeres lebonyolítása után augusztus 13-án kerül sor a IV. Pest megyei szántóversenyre. A vetélkedőt a soroksári tangazdaság üzemegységében a budapest—bajai műút 29—30-as kilométerkövei melletti szántóföldeken rendezik. A szervező bizottság tájékoztatása szerint a járási versenyek győztesei közül 32-en állnak rajthoz különböző traktortípusokkal. A megyei vetélkedő három legjobb helyezettje az augusztus 20-án sorra kerülő országos szántóversenyen is részt vesz. Az országos „bajnokságot” augusztus 26-án Heves megyében rendezik. Ezen a találkozón egyébként Árvái Sándor, a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdaságának dolgozója — aki már nyert országos elsőséget — is rajthoz áll. Nőtt a boltok és vendéglők forgalma a ráckevei járásban A fedezet: az export növelése A gazdaságirányítás új rendszere nagyfokú önállóságot biztosít a vállalatok számára az importtermékek beszerzésében: ez nyilvánvalóan az eddigi anyag- és importgazdálkodási kötöttségek feladásához, s az import növekedéséhez vezet. A növekedés egyetlen lehetséges fedezete: az export fokozása. Ha vásárolni akarunk — eladásunkat fokozva tehetjük csak ezt, éppen a népgazdasági egyensúly, az egészséges kivitelibehozatali struktúra érdekében. A második ötéves tervben a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekedésére 2,1 százalékos import- és 2,6 százalékos exportnövekedés jutott, a kivitel tehát meghaladta a behozatalt. A növekedés üteme érezhetően meggyorsult: 1965-ben a behozatal 56 százalékkal volt több, mint 1960-ban, kivitelünk azonban 73 százalékkal haladta meg az 1960-ik évi mennyiséget. A reform szerves kapcsolatot teremt a belső piac és a külföldi piac között, jobban érvényesülni hagyja a külső piaci értékítéleteket a hazai termelésre, az export szerkezet alakulására, s ugyanakkor véget vet a kényelmességnek azzal, hogy csökkenti a hazai termelés eddig fennálló túlzott védettségét. Megtörténhet tehát, hogy a termékeit nem korszerűsítő, a gyártmányfejlesztést elhanyagoló vállalat hopoon marad, mert vásárlói — élve az importgazdálkodás nyújtotta új lehetőségekkel — külföldről elégítik ki igényeiket. Különösen a gépipar esetében érdemes és szükséges figyelmeztetni erre: a kiutalásos rendszer megszűnése egyet jelent a szó szoros értelmében vett kereskedés előtérbe kerülésével, márpedig senki sem hajlandó arra, hogy elavult, korszerűtlen, nem eléggé termelékeny gépet vegyen. ha megvan a választási lehetősége. Az együttműködés jelentősége Hazánk 1965-ben 78 országból importált, a magyar áruk pedig 130 államba jutottak el: a nemzetközi együttműködés jelentőségét kommentálni tehát felesleges. Az együttműködés alapvető tényezője hazánk és a többi szocialista or- tzág sokrétű gazdasági kapcsolata, s a gazdasági mechanizmus reformja fontos feladatként határozza meg a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés fokozott kibontakoztatását 1965-ben külkereskedelmi forgalmunk 68—70 százalékát szocialista országokkal bonyolítottuk le, s legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk a Szovjetunió az összforgalomból való 35 százalékos részesedéssel. A Százhalombattán végződő Barátság kőolajvezetéken eddig 4,26 millió tonna szovjet fehér arany érkezett be, s ugyancsak szovjet importból biztosítjuk vasércbehozatalunk 92,2 százalékát. A kölcsönös előnyökön alapuló, a KGST-ben rejlő lehetőségeket fokozottabban felhasználó külkereskedelmi tevékenységbe az eddiginél jobban bevonják magát a termelő vállalatok is, elsősorban a szerződések előkészítésekor. Ez egyrészt biztosítja az adott helyzetet legjobban ismerő szakemberek véleményének érvényesülését, másrészt megteremti a kellő felelősségvállaA gazdasági mechanizmus reformja megszünteti a termelés és a külkereskedelmi érté- , kesítés eddigi, igen éles elha- e'°' tárolódását: az egységes devizaszorzók bevezetése, a külkereskedelmi vállalatoknál az úgynevezett bizományosi rendszer fokozott alkalmazása, az exportterv-előírások helyett a szerződések rendszerének élet- beléptetése csak egy-egy eleme az új külkereskedelmi szerkezetnek. Ezekhez társul még népgazdasági lag indokolt esetekben az iparvállalatok önálló külkereskedelmi tevékenységének biztosítása, a világpiaci árak közvetlen érvényesítése a termékek forintáraiban, s még több — például a vámrendszerre vonatkozó — intézkedés. A szó valódi tartalmának megfelelő külkereskedelem lehetősége ez: vállalataink — melyek többsége eddig sem vallott szégyent Made in Hungary feliratú termékeivel a világ sok országában — még többet tehetnek és kell, hogy tegyenek e döntő népgazdasági ág eredményeinek növelésében. A korszerűbb, jobb minőségi áru: a piaci verseny feltétele. És ezt a versenyt an- oak, aki maga is boldogulni akar, s a közösség boldogulását is kötelességének tekinti: állni kell! Mészáros Ottó A földművesszövetkezetek ráckevei járási központja most tárgyalta a kereskedelem és vendéglátóipar első felévi tevékenységét. A járás négy körzeti szövetkezete, a kiskunlacházi, a taksonyi, a dömsödi és a szigetszentmártoni — összesen 81 millió forintos forgalmat bonyolított le, az előirányzottnál hatmillióval többet. Ez a forgalom három I százalékkal magasabb a ta- I valyinál. Négyük közül TakDömper a vonatpályán Sony jár az élen. A leltározások viszont kellemetlen meglepetéssel jártak: 143 ezer forint hiányt találtak. A járás kiemelkedő kereskedelmi eseménye volt a ráckevei bútorkiállítás, ahol félmillió értékű volt a forgalom. Végül érdemes megemlékezni a vendéglátóipar féléves eredményéről: a tervezettnél kétmillióval több — 18 millió forintos — forgalmat bonyolítottak le, ebből majd kétmillióért saját készítésű ételt adtak el a vendégeknek. Nem a véletlen szeszélye, szerencsére nem is baleset irányította a gumikerekű szállítógépet a HÉV közelébe. Nagyiccétől Cinkotáig felszedik a régi és lerakják az új vágányokat. A nagyobb sebességre és teherbírásra épí- gyorsítsa a munkát. Hézag tett új pálya lépésről lépésre, nélküli hosszú -sines vonalat szakaszonként készül. Ahol építenek: ezentúl nem csattog nemrégen még szerelvény ro- a kerék, ha erre robog a robogott, ott a föld- és kőszállító naj_ dömper bukdácsol, hogy (Tóth felv.) Két pokróc — Van kajánk — mondom. — Ott följebb sokkal szebb ám — mondja. — Te hová indultál? — Szőlőt kötözni. Most érkeztem a hetes vonattal, megyek haza, cédula van, hogy siessek, mert anyám fél egyedül kinn. — Na, és? — nézek rá. — Nincs mitől félnie — mondja, és felnéz a száraz diófára. — Mennyit mászkáltunk ezen a fán. Most már az egészet el lehet tüzelni. — Jó nagy tűz lenne. — Mi is elmegyünk a nyáron — mondja, és karjára hajtja fejét. — Csak úgy. Csak sátrat kell még szerezni. Felmászo'k a fára, letörök néhány száraz ágat. Ö lent tördeli, kis kupacba rakja. Meggyújtjuk a tüzet. Egyre a sátrat nézi. — Kipróbálhatom? — kérdezi. Bólintok. Gyorsan feláll és befekszik a sátorba. — Nem lesz hideg? — kérdezi. — Hát nem szálloda. Kibújik. Az ösvényen, a domb mögül feltűnik egy asszony. Karján kosár, nyakában rafia lóg. Már messziről kiált. — Hát ez micsoda? Tábor lesz itt? — Nem tábor. Csak egy sátor — mondom és félek már, hogy az egész falut tájékoztatnom kell. — És v^n benne valaki? — Nincs. — Akkor belenézek. Sokáig nézegeti, • megtapogatja az anyagot, érdeklődik az ára felől és bólogat, aztán megállapítja: — Meleg nyáron ez jó, de most nagyon hideg van. — Hálózsákban alszunk — mondom. A fiú is, az asszony is néznek rám. Megmutatom a hálózsákot, megnézik. Int a fiának és elindulnak. — Fázni fognak — mondja. Bizony, fázni fogunk — gondolom —, de ingatom a fejem, hogy nem fogunk fázni, mert kissé már unom a témát. — Hát, isten áldja — mondja az asszony, átlépik a patakot, és hallom még, korholja a fiát, amiért nem jött utána. — Ügy bámultad, mintha soha nem láttál volna ilyent. — Csak boltban láttam — hallom még a fiú hangját. Előkészítem a nyársakat, feltűzöm a szalonnát és (isten bocsássa meg vétkemet) hat krumplit ások ki a szomszédos földből, krumplit sütök. Sötét, csillagos este van. Ugatnak a kutyák. Észre sem veszem, és B. már ott áll a tűz fölött. Nevet Karján két pokróc. — Ezt meg honnan szedted? — Megállít egy aszony itt az utcán, hogy fázni fogunk. Azt mondja, ad két pokrócot. És már hozta is. — Végső soron jók az emberek — mondom. B. beteszi a sátorba a pokrócokat, nehogy nedvesek legyenek. A tűz mellé ülünk. Sí.-néről beszél, akit szájára vett a falu. Elvált asszony. Együtt élt egy férfival. S azóta minden vélt s valódi házasságtörést a nyakába sóznak. Megcsalt és magukat megcsaltnak hivő asszonyok állítják meg az utcán és olvasnak a fejére nemlétező bűnöket. Veréssel, sőt elkárhozással, a pokol lángjaival fenyegetik. Ugyanis a férfi, akivel együtt élt, nevezetesen a plébános. Amikor lefekszünk, valóban nagyon hideg van. Magunkra húzzuk a két pokrócot. Jól melegít. Néhány lépéssel eltávolodik, mintha folytatná útját az ösvényen. A feszítő rudakat kezdem leszúrni a földbe. A fiú megáll. Nézi a sárga sátrat. Aztán megszólal: — Miért nem ment feljebb? — Itt a tüzelőnk ... — mutatok fel a száraz diófára. — Hideg lesz — mondja. — Ne segítsek? — Segíthetsz — mondom. — Itt fogd! Gyorsan közelebb jön, segít és kíváncsian benéz a sátorba. — Hideg lesz itt — mondja ismét. — Ha olyan hideg lesz, mint tegnap este, akkor kibírjuk. — Nem egyedül vagy? — Nem. A barátommal. — Tegnap hol aludtatok? — A Börzsönyben. Csodálkozik és leül a sátor elé. Térdén összefogja karját. — És csak úgy mentek? — Csak úgy. — A barátod? — Bement a faluba. — Már nem lehet kapni semmit. Zárva a bolt. ; Vacbottyánban mindenki ! Sz-néről beszél. Öt szidják, őt ! védik, megtámadják az utcán, ; és kevesen védelmezik meg. 5 Keresünk egy szép helyet a J falu végén, a patak partján és í letáborozunk. Barátom B., J akiben feltámad a kíváncsl- J ság, otthagy engem a csoma- J gokkal, verjem fel a sátrat, J csináljak tüzet és vacsorát, ! míg ő visszajön. Elmegy, hogy i megkeresse Sz.-nét és beszél- j jen vele. Lassan ereszkedik a J falura az este. Hűvös van. 5 Egy kiszáradt diófa tövében J megkezdem a sátorverési ak- í ciót. S alig telik el néhány | perc, a patakon átugrik egy i fiatal fiú — garboingben, ; farmernadrágban — s jön í felém. Megnézem, aztán visz- ; szafordulok a sátorhoz. Bebú- ; jók, hogy beakasszam helyére $ a merevítő rudat. Amikor ki- J mászom, a fiú ott áll három- | négy lépésre és néz. — Tulaj- í donképpen nem is engem — a ! sátrat. ! — Szevasz — mondom. $ Bizonytalanul, zavartan néz $ rám. > — Jó napot. NAGYBÖRZSÖNYTŐL NAGYKŐRÖSIG tehat a termelesnovekedest meghaladó mértékben: a harmadik ötéves tervben ez még inkább így lesz, s például a gépipar termelése 40—45 százalékkal nő, a gépipari export emelkedése azonban 50— 55 százalékos lesz. A harmadik ötéves terv az árukivitel gazdaságosságának, az export devizahozamának növelése mellett célként jelöli meg a behozatal és kivitel arányának további javítását, az export-import mérleg kedvezőbbé tételét is. A megnövekedett feladatokat sikerrel teljesíteni: kemény próbatétel A gazdasági mechanizmus reformja a külkereskedelmi tevékenység kereteinek alapvető megváltoztatásával e próbatételhez szilárd alapokat, reális feltételeket teremt Eddig — bár az elmúlt években történt több, jelentős változás — a termelés, az Import és az export három, egymástól eléggé szétválasztott tevékenységi terület volt: a vállalatok termelési tevékenységét nem befolyásolta lényegesen termékeik exportálható- sága, azok piaci értéke, s ugyanakkor az importtermékek beszerzése sem érintette anyagilag őket, mivel azokat . központi kiutalás alapján kapták. A külkereskedelmi mechanizmus átalakítása alapvető változást hoz ebben a termelés, az import és az export gazdasági egységének i megteremtésével.
