Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

A rendkívüli közgyűlés napirendje: az új társadalombiztosítási rendszer A nyáregyházi Béke Tsz vezetősége a napirendi pontok fontosságára való tekintettel rendkívüli közgyűlést hívott össze a napokban. A beszámoló után határo­zat született az alapszabály módosítására. A termelőszövet­kezeti tagok 1966. július 1-től az új rendeletnek megfele­lően részesülnek a különböző társadalmi biztosításokban és egyéb juttatásokban. Többek között: az a tsz-tag, aki az elő­ző gazdasági évben 120—200 munkanapot dolgozik, a kere­setének a 60 százalékát, és aki 201 feletti munkanapot telje­sít, a keresetének 70 száza­lékát fogja megkapni be­tegsegélyként. Továbbá az a női dolgozó, aki szülési szabadságra megy, jogosult a 20 heti szülési sza­badságra, keresetének a 100 százalékos térítése mellett. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a fenti rendelétekkel a ter­melőszövetkezet tagságának többször hangoztatott prob­lémái oldódnak meg. Ugyancsak határozat szüle­tett arra vonatkozóan, hogy azon termelőszövetkezeti dol­gozók, akik a közös munká­ban rendszeresen részt vesz­nek és éves viszonylatban a 240 napot ledolgozzák, azok 1967. január 1-től 6 nap fi­zetett szabadságot kapnak. Turáni István VIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Mit kapott a népgazdaság? A járás 101,0 százalékra teljesítette félévi felvásárlási tervét A kívánság Tápiősülyön nemcsak a na­gyobbacska, hanem az ennél fiatalabb leánykák között is akadnak olyanok, akik szeret­nek szépen, divatosan öltöz­ködni. Ennek bizonyítására elmon­dom az alant következő bá­jos történetet, mely egyben igazolja azt is, hogy az anyai szeretetnek nincs határa. Nemrégen egy nagyon he­lyes úttörő kislány — lehe­tett úgy tíz-tizenkét éves — betért a sülyi ruházati boltba, és így szólt az üzletvezetőhöz: — Bácsi kérem, tessék ne­kem adni egy strandpapucsot! — A boltos nagyot nézett, de a kicsi lány csak csacsogott tovább: — Pesten voltunk és sok mindent vásároltunk. Az egyik kirakatban volt egy na­gyon helyes strandpapucs is. Ügy láttam, éppen jó az én lábamra. Még arra is emlék­szem, hogy 48 forint volt az ára. Nagyon kértem anyut, hogy vegye meg nekem. Anyukám azonban azt mond­ta, hogy nem érdemes ezzel időt vesztegetni, hiszen ilyen papucsfélét bizonyára otthon is lehet kapni... A kislány hirtelen elhallga­tott, valami rémeset „sejtett meg. Szeme riadtan tapadt a boltvezetőre. S az előbb még oly vidám arc egyre jobban kezdett hal­ványulni, midőn a boltvezető sajnálkozva közölte, hogy cipő ugyan nagy választékban kapható nála, sőt, még sze­gedi papucs is akad, strand­papucs azonban már nincs, mert ez a divatcikkek közé tartozik. Ilyet csak a divat­boltban lehet árusítani. A kislány szárnyszegetten hagyta el a ruházati boltot. Midőn az anya megtudta, hogy kisleánya sikertelenül járt a ruházati boltban, igen megmérgesedett. Nem törő­dött a déli nap tüzével, azon­nal vonatra ült és még az­nap megvásárolta a gyerme­kének a papucsot. — Az. én kislánykám jó bi­zonyítványt hozott haza. Iga­zán megérdemli, hogy ezt a kis kívánságát teljesítsem! — mondogatta útón-útfélen, míg csak haza nem ért. Midőn utcájukba befordult, már messziről meglátta gyer­mekét. A papucsot magasra tartva közeledett feléje. A lányka, mint a pille, röppent elébe, mellére vonta a papu­csot, megölelte édesanyját, és ott, ahol érte, elhalmozta for­ró csókjaival. Az édesanyának örömében még a könnye is ki­csordult. Krátky László lalati operatív tervet kí­sérte figyelemmel, mely 2900 darab volt. Tény, hogy a sertésfelvá­sárlás! tervet, mely az első félévre 3400 darab volt, nem tudták teljesíteni a járásban, mert csak 3081 darabot vásá­roltak fel. A vágómarha felvásárlási terve 750 darab volt, ezzel szemben 863 darabot vásárol­tak fel, így a tervet 115,5 szá­zalékra teljesítették. A múlt év első félévének teljesítése vágómarhából 91,1 százalék Megjött a friss kenyér A baromfi első félévi fel- vásárlási terve 310 má­zsa, ehelyett 374 mázsát vásárollak fel, a tervet tehát 120 százalékra tel­jesítették. Tojásból — a terv szerint 1 millió 150 ezer darabot kel­lett volna felvásárolniuk, s csak 882 ezer 800 darabot vá­sároltak fel. A lemaradás oka — a felvásárlási csoport tá­jékoztatása szerint — az, hogy a törzsállománnyal rendelke­ző tsz-ek — például Péteri, Maglód, Gomba — a keltető­vel kötött szerződéseket igye­keztek túlteljesítem, s így az étkezésre szállítandó tojások szerződési tervét már nem tudták teljesíteni. A kenyérgabona felvásár­lási terve — egész évre 640 vagon. Eddig leszállí­tottak a tsz-ek 473 vagon kenyérgabonát, így pillanatnyilag 74 száza­lékra teljesítettnek tekinthető terv. Elsősorban az esős idő az oka, hogy a szállítás nem folyamatos, hiszen az aratást akadályozz.i. hogy nedves a gabona, a földre nem lehet be­menni gépekkel. Sőt, a leszállított rozs­kenyérgabonát is száríta­ni kell átadás előtt. A szárítást megfelelő díjazás ellenében a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat elvég­zi. 17 százalékos nedvesség- tartalom mázsánként 7 forin­tért, s ezen a nedvességtartal­mon felül százalékonként plusz ötven fülért kell még fizetni a szárításért. A ter­mést figyelembe véve, és bíz­va abban, hogy az idő is megembereli magát, előre lát­hatóan 60—70 mázsával tel­jesíti túl a monori járás ke­nyérgabona felvásárlási ter­vét <d) iHrtiviiinh ? Vk-ülés lesz ma 16 órai kezdettel Csévharaszton. Napirenden szerepel az Állami Biztosító munkája és tevékenysége. Nyáregyházán a tanácsülés anyagát tárgyalják meg 9 óra­kor. Úriban a Zöldkereszt munkáját értékelik majd a vb-tagok, délelőtt kilenckor. Üllőn 14 órakor szintén ta­nácsülés anyagáról esik szó. Csak dicséret1 illetheti a gyömrői járási művelődési ház vezetőit, akik a kultúrműsorok hatásosabb propagálása érde­kében hirdetőtáblát helyez­tek el a vasútállomásnál. Az ember . akarva-akaratlan tu­domást szerezhet a művelődés legújabb híreiről, eredmé­nyeiről. , Figyelemre méltó tény, hogy a vitrinszerű hir­dető állandóan új műsorokat ajánl a közönségnek. A művelődési ház legújabb programja a július 30-i Gob- bi-est. Azon délelőttön, ami­kor itt a vasútállomáson jár­tam, szinte mindenki elolvas­ta a hirdetményt, amely az üveglapon belül van kifüg­gesztve. Ugyanakkor szinte mindenki észrevette azt a maszek hirdetést is, amely a piros hirdetőtábla bal felső sarkára éktelenkedve — és közízlést sértő szövegével meg­döbbenti a járókelőket. (velkei) Pillanatkép KONTRA Színhely: a monori piactér. Időpont: kora délután. Szerep­lők: Kancsal, Hájfej és Kraj­cár. (Mindhárman 18—20 év körüli „okos fejek” — ahogy ők mondják magukról: „nagy­menők”!) Krajcár oszt és a piszkos kártyalapok varázslatos gyor­sasággal kerülnek Hájfej és Kancsal kezeibe. (A kibicek feszülten figyelnek, köztük én is.) Hájfej makk ultit mond, de az kevés! Kancsal zöld negy- venszázultival rádupláz, és sunyin leteszi a piros nyolcast és a kilencest. Krajcár csak erre vár és nyúl a kártyáért. (Napy nevetés!) Nincs tovább, gondolom — piros rebetli a végállomás. Tévedek!... (Kan­csal visszaveszi a talont, és bemondja: piros redurtmars. Az egyik kártyát balszerencsé­jére azonban a kiterített pisz­kos kabáton hagyja. Az események ezután gyor­san peregnek. Hájfej és Kraj­cár kontráznak a biztos nye­reség tudatában. A tök ász a Icabáton, de Kancsal való­ban rosszul lát (ám annál ba- ritonabb a hangja: — Re- kontra! — énekli!...) Aztán az ellenfelek: cup- kontra ... rá: Mordkontra... Fedáksári... Marinéni és így tovább... A viharfelhők tor­nyosulnak: előre érzem, mi lesz a vége, és szép lassan odébb ballagok. És jön a vár­ható hatalmas ordítás. Kan­csal rájön a brahira és bari­tonja basszusá válik. Ezt már nem várom meg. Tőlem tá­volabb három „okos fej” ke­resi az igazát. A kibicek — eltűntek, de kit is érdekel az olyan ulti, ami­nek előre tudni a végét? (hörömpő) 1 SANYI MENDE © BÚCSÚ, 1966 Pályaavatón a Vecsési VIZÉP Vecsés—Felsőpakony 6:0 (2:0) Felsöpakony, 300 néző. Ve­zette: Horányi (Szalontai). Megtisztelő meghívásnak tett eleget a Vecsési VIZÉP csapata. Felsőpakonyon köz­ségi hozzájárulással és társa­dalmi munkával — csodálatos környezetben új pályát épí­tettek, a pályaavatásra pedig a Szabad Föld Kupagyőztes vecsési együttest hívták meg. $>A mérkőzés előtt a községi ta- ^ nács titkára üdvözölte a vecsé- ^ sieket, majd egy kislány Trasz- ^ szer Lajos csapatkapitányt fcegy virágcsokorral jutalmazta ^ meg. ^ A vecsésiek: Bogár — Mol- ^ niír, Trasszer, Leimelter F. — eimetter, Tóth — Néma, ^ Schubert, Kári, Kalász, Kis ^ G. Csere: Csernyi, Kiss I., Var- ^ ga M. összetételű együttese Sszép játékkal hálálta meg á $ kedves meghívást és vendéglá­tást. Végig kezükben tartot- $ ták a játék irányítását — és ^ időnként mezőnyben igen tet- ^ szetős játékot produkáltak. ^ A járási KISZ-bajnokság el- ^ ső helyén álló hazaiak igen ^lelkesen és végig sportsze- & rűen küzdöttek. § $ Góllövők: Schubert (2), Ka- \ lász (2), Varga M. és Kűri. ^ Jók: Tóth (a mezőny leg­jobbja), Kári, Leimetter II, % Leimetter F. S ^ Horanyi játékvezető kitű- ^ nőén vezette a végig sportsze­rű találkozót. Sz. A. MAI MŰSOR ^ MOZIK jx Gomba: A lord és bandája. S Nyáregyháza: ötödikesek voltak. Süri: Szigorúan titkos. Vasad: Ar- fcséne Lupin. Csak éppen nem jöttek el Mendére. Lehet, hogy más­hol jobb boltot csináltak. s meg. Faluhelyen a búcsú nagy ünnep még mindig, talán a legnagyobb. így volt ez va­sárnap Mendén is. Már kora reggel megjelentek az áru­sok, felállították sátraikat a szokásos helyen. A távolabb­ról jövők már délelőtt fel­keresték a sátrakat. No, nem azért, hogy vásároljanak va­lamit, hanem azért, hogy szét­nézzenek. Mint már lenni szokott, ezúttal sem akadt hiány giccses dolgokban, ké­pekben, szentképekben. A legnagyobb keletje a faka­nalaknak volt. Azokon is a legízléstelenebb feliratok dí­szelegtek. A fiúk gyakran használták, s ezt ezen a napon a lányok bánták ... © Délután sokan voltak kí­váncsiak a helyi labdarúgó- csapat mérkőzésére a fővá­rosi Vendéglátóipari Válla­lat ellen. A drukkolóknak ezúttal nem volt miért iz- gulniok. A mendei csapat fölényes, 10:1 arányú győ- ze.met aratott. Külön öröm volt a mendeiek számára Bartos jó játéka és az, -hogy a veterán Bimbó ismét csa­tasorba állt. Velük, szeret­nék elérni őszre a második helyet a járási bajnokság­ban. A vasárnapi játékból túlzott * következtetést nem lehetett levonni. Annyi bi­zonyos azonban, hogy ősz­szel más mendei csapat lesz a pályán, mint a tavasszal... Az ajtó mellett volt az ágya. Ö volt a legmosolygó- sabb beteg a Itórteremben, pedig neki volt a legkevesebb oka a jókedvre. A betegsége tíz évvel ezelőtt kezdődőt, s ahogy múlt az .idő, úgy rom­lott fokozatosan a látása, hal­lása. S most, tíz év után be­jött a kórházba — haldokol­ni. Az orvos mondta így a fe­leségének, ő sem mert „ha­lált” mondani, mert Sanyival kapcsolatban az volt a leg­iszonyúbb, hogy öt éve van hátra, addig tart, amíg telje­sen megbénul, megvakul, megsüketül. Ilyen öt év elébe mosolygott szüntelenül. Nem lehetett rajta segíteni, ezt Sanyin kívül mindenki tudta a kórházban. Ö csak azt tudta, hogy Feri, az ágy- szomszédja nagyon jó ember, mert meggyújtja neki a ciga­rettát, a szájába teszi és vic­celődik vele. Ilyenkor Sanyi boldogan mosolygott, arca összegyűrődött, mint a lágy tészta, és még pislogott is jó­kedvében. Sanyi esete nem volt szen­záció. Amikor bekerült, be­tegtársai a folyosón megtár­gyalták a dolgot, csóválták szomorúan a fejüket, de el­fogta az egészséges emberekre jellemző idegenkedés is őket. Valami olyasféle sajnálatot éreztek Sanyi iránt, amilyet a rozzant asztal vagy a haszná­latlan töltőtoll látása éb­reszt gazdájában — sajnálja, mert megszokta. Feri, az ágyszomszédja — neki valami gerincsérülése volt —, azt mondta a folyosón, hogy tisz­tára az a helyzet Sanyival, mint a műhelyben volt a rossz szerszámmal. Ha használha­tatlan, el kell dobni. És le­gyintett fontoskodva, s behor­padt szájjal szívott egyet a cigarettájából, mert az ő egyszerű logikájával elinté- zettnek vélte a kérdést. Ügy érezte, Sanyi a sok használat­ba elkopott, kijavíthatatlanul tál a pénztárosi teendőket látta el. Tőle tudtuk meg, hogy körülbelül 600-an szó­rakoztak ezen az éjjelen a bálon, az ecseri „Bogyó” ze­nekar muzsikájára. Ez az éjszaka, sajnos, nem múlt el verekedés nélkül. A nagyszájúak ezúttal is ki­provokáltak egy-két pofont, Szerencsére a rendőrség a liangoskodólcat azonnal eltá­volította a tömegből. így azután nagyobb „összecsa­pásra” nem került sor. Ki­sebb incidensre annál in­kább. Legalább ötször... Hiányzott valami a mendei búcsúból. A körhinta. Nem volt hajóhinta sem. Helyü­ket sátrak foglalták el. Ami­kor erre jártunk, megje­gyezte valaki: „A hintásokat sém érdekli már a búcsú.” Úgy hisszük, nincs igaza. Este a kisvendéglőben a már hagyományos búcsúi bálra került sor a sportkör rendezésében. Badacsonyi Fe­renc sportköri elnök ezút­elromlott, akkor meg mi szükség van rá?! A felesége majd férjhez megy újra — in­tézte sebesen a dolgolcat Feri. Mert ebbén a kórteremben, ahol félig bénák voltak a be­tegek, kialakult egy, az egész­séges emberek világától ide­gen értékítélet. Nem azért tiszteltek valakit, mert igaz­gató vagy mérnök, hanem mert a bal keze béna csak — és még dolgozhat, az egészsé­ges jobbal. Sanyi pedig már soha éle­tében nem dolgozhat, ő a hát­ralevő idejében megvakulhat, megbénulhat, s lehet, hogy néhány év múlva nem is tud már mosolyogni, nemcsak azért., mert nem lesz kedve hozzá, hanem mert az arcide­gei is megbénulnak majd — és akkor feküdni fog mindig, a felesége eteti, forgatja, mos­datja, s ha van türelme hoz­zá, mesél neki arról, hogy kint virágoznak a fák, s az emberek sietnek haza vagy moziba. De ezt is hiába me­séli majd, mert Sanyi fejében addigra nem lesz helye a vi­rágoknak, a fáknak, ott csak egyhangú sötétség lesz akkor már és valami kibogozhatat­lan gomolyag az elmúlt öt év­tized emlékeiből, élményei­ből. Egy vékony, gubancos szál rejti majd magában ezt a fe­hér kórházi szobát, az orvos­ságszagot, s azokat a perceket, amikor Sanyi ült a széken, s a keze úgy lógott le mellette, mintha rongyból lenne, és azt motyogta Ferinek: — Meg fogok gyógyulni. Néhány hónap még, és dol­gozhatom. Feri ilyenkor az öreg szer­számokra gondolt, melyek teljesen hasznavehetetlenek, és bármennyire fáj is, az em­ber szíve értük, csak el kell dobni őket. (d.) Hajnali négy óra volt máé, Imikor vége lett a mulat­ságnak. Befejeződött a búcsú. \ mendei emberek legtöbb­je szabadságot vett ki a hét- :ői napra. Ekkor pihente ki uradalmait. No, nemcsak a :ánc közben szerzett fára- lalmakat, hanem az ital ikozta egyéb fáradalmakat s. Voltak bátrabbak is, akik i bálból indultak munka- íelyükre. Gér József A járás első félévi felvásár­lási terve — forintértékben — 15 millió 961 ezer forint volt. Ezt 16 millió 219 ezerre, 101,6 százalékra teljesítette a járás. Ha figyelembe vesszük, hogy a múlt év megfelelő tervidőszakában a felvásárlási tervet a járás csak 98,6 szá­zalékra teljesítette — szép eredménynek mondható. Persze, ez nem azt jelenti, hogy részleteire bontva is száz százalékom, felüli a teljesítés, mert például a sertésfelvásár­lási tervet csak 90,6 száza­lékra sikerült teljesíteni. A felvásárlási csoport vélemé­nye szerint ennek az az oka, hogy az Adatforgalmi Vállalat nem az Országos Tervhi­vatal tervét, hanem a vál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom