Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

Tíz hőidből 2—2 X. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1066. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Visszakérték a gépeket Nem szállított a LIGNSMPEX — Nincs anyag az ablakkeretre 85 százalékra teljesítette tervét a pipagyár — Csak 83 százalékra telje­sítettük a féléves tervünket — tájékoztat a pipagyárban Kovács László igazgató. Az irodában csend van, a hang megreked a négy fal között, kintről csak az írógép kopogása szűrődik be. Megkérdezem: miért nem tudták a tervet teljesíteni? — Két oka van — felel az igazgató. — Mindezt nem azért mondom, hogy megma­gyarázzuk a bizonyítványun­kat Az egyik ok, hogy az exportra gyártott narancsos láda megrendelésünkhöz a LIGNIMPEX külkereskedel­mi vállalat csak a második negyedév utolsó hónapjában szállította a gyártás normá­lis üteméhez elegendő árut. így fordult elő, hogy egy nap 53 vagon fa is érke­zett. Ez volt az egyik ok. — S a másik? — A másik érdekesebb. Az év elején vettük át a tanácsi vállalatok általános profil­rendezésének keretein belül a szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalattól a me- legágyi ablakkeretek gyártá­sát. Az első félévi tervünk 15 ezer darab volt. Hatezer da­rabot le is gyártottunk belőle, aztán nem kaptunk több anyagot.-r- A közelmúltban rendkí­vül érdekes levelet hozott a posta. A szentendrei gyár, amelynek ablakkeretgyártó gépeit mi kaptuk meg (igaz, hogy a könyvjóváírás még nem történt meg, de a gyár felettes hatóságaink beleegye­a gépeket már ide zésével adta), december harmincegyedi­kéig — kölcsönbe — visz- szakéri a gépeket, mert ő kapott anyagot és megren­delést ablakkeretre. — Hát, ez enyhén szólva furcsa. S most mi fog történ­ni? — Egyelőre azt válaszoltuk a szentendrei gyárnak, hogy amíg a profil kérdése nem tisztázódik, a gépekre termé­szetesen igényt tartunk. Eonyolult história. Vannak gépek, van megrendelés, csak éppen anyag nincs. Egy másik gyárnak már nincsenek gépei, de van megrendelése — s ők is gyártani szeretnének. A gépek egyszerre ide utaztak, s most, négy hónapra utazza­nak vissza? Kinek jó ez? A papírgyárnak nem — ez bizonyos. A szentendrei válla­latnak megérné? S ha annak talán igen, vajon a népgaz­daságnak is? ★ Végérvényesen eldőlt, hogy visszaállítják a körösi tégla­gyárat. A pipagyár kettes te­lepét a lyukashídon és a vas­úton túl, a konzervgyár szom­szédságában építik fel. Meg­történt a terepbejárás, hama­rosan elkészülnek a tervező irodánál az új telephely ter­vei, ahová annak elkészülte után a gyár azonnal átköltö­zik. Az új telephely felépülésé­nek határidejét — rövidesen kitűzik. inusz Őszi társasutazások A földművesszövetkezet ke­retében működő IBUSZ-ki- rendeltségen hét őszi túra között válogathatnak az ér­deklődők. Hatnapos vonatutat indíta­nak Bécs—Prága útvonallal (a résztvevők 2—3 ágyas für­dőszoba nélküli szobában lak­nak). A Berlin—Prága út október 2-án, 30-án és november 12- én indul. Október 4-től november 1-ig kilencnapos üdülésre utazhat­Lopott — „szívességből" adott cserébe egy használt mo­torkerékpárért, Tekes János pedig különböző hegesztési munkákat végzett Angyal Já­nosnak, aki az elvégzett mun­kákat Pozsgai tulajdonát ké­pező holmikkal fizette ki. Kecskeméti mintegy ötszáz forint értéket kapott, Tekes- nek pedig körülbelül két­száz forint árú haszonvas ju­tott. A kár nagyrészt megtérült, sőt Pozsgai meg is állapodott Angyallal a teljes kár megté­rítésére. A városi ügyészség folyta­tólagosan elkövetett kisebb súlyú sikkasztással vádolta Angyalt, majd a városi bíró­ság — ügyészi indítványra — tárgyalás mellőzésével kilenc- száz forint pénbüntetést szabott ki rá. nak a Szász-Svájcba — gyors­vonat II. osztályán. A román—jugoszláv kör­utat 7 nap alatt tetetik meg az érdeklődők októberben. Bukarestbe ötnapos repülö­utat (október 2—6. és novem­ber 23—27. között), Moszkvá­ba 6 napos repülöutat (október 2-től november 24-ig) folya­matosan, Leningrádba szintén hatnapos repülöutat indít az IBUSZ október 1. és 6., illetve november 5. és 10. között. A fent felsorolt utakon kí­vül Romániába, Csehszlová­kiába és a Szovjetunióba is mehetnek — más programmal — az érdeklődők. HÉTVÉGI SPORTMŰSOR Labdarúgás: Vasárnap augusztus 7-ével megkezdődnek az őszi bajnok­ságok, minden sportágban. Így a Kinizsi felnőtt és if­júsági csapatai Albertirsán kezdenek az Albertirsai Tö­rekvés csapataival. Kinizsi II csapatunk szin­tén vidéken mérkőzik az Abonyi TSZ csapatával. Kézilabda: A Kinizsi kézilabdacsapata vasárnap délelőtt 11 órakor Vácott mérkőzik a Váci Hon­véd csapatával a megyei baj­nokságért. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Próbaüzem Napirenden: a város vízellátása A városi tanács végrehajtó bizottsága ma a város vízellá­tását. illetve csatornázási prog­ramját vitatja meg. Szó lesz az ülésen a tormási építkezések jelenlegi helyzetéről; ezt kö­vetően kérelmek felett dönt a végrehajtó bizottság. ERIK A GÖRÖGDINNYE Az utóbbi hetek jégverései sok kárt tettek a dinnyeföl­deken is. A Szabadság Terme­lőszövetkezet hat dinnyése közül háromnak a jég csak­nem teljesen elpusztította a termését. A Feketén galamb­tojás nagyságú jég esett. Szét­tépték az indát és sok kis dinnye elfonnyadva hever a földön. Az idei szeszélyes idő­járás miatt különben is több héttel megkésett a görög­dinnye érése. Tegnap Barkóczy Zoltán hangácsi dinnyés sárgadinnyét szállított a termelőszövetke­zet piaci standjára, ott be­szélgettünk vele. — Most már fogy a sárga­dinnye — mondotta — és kezd érni a görög. Én a régen bevált Zardeczky-féle görög­dinnyét termelem, és a na­pokban piacra hozom az első termést A dinnyét az idén nagyon megsanyargatta az idő. Tíz hold dinnyémből csak 2—3 hold vált be. Mások is így vannak, különösen ahol a jég pusztított, úgyhogy nem lesz sok görögdinnye. Most már csak jöjjenek a jó meleg napok, és süssön a nap, mert a napsugár adja a cukrot a dinnyébe. (kopa) A vasbolt vezet Ki hinné, hogy a vasbolt a „legnépszerűbb” üzlet a föld­művesszövetkezet boltjai kö­zül. A féléves tervteljesítés adatai bizonyítják, mert 121 százalékra teljesítették tervü­ket. Ezt követi szorosan nyo­mában a háztartási bolt 110 százalékos tervteljesítéssel. Pusztított a vihar a Rákóczi és a Hunyadi termelőszövetkezetekben Vasárnap a Rákócziban szorgalmas kezek forgatták, rakták a kereszteket, így hasz­nálva ki a napos időt. A dél­utáni viharra még nem gon­doltak. Megnyugodva tértek haza: most már száradhat­nak! — Nem volt még olyan év, hogy kikerült volna bennün­korica 50 százalékát tönkretet­te a vihar, a jég. — Tizenöt holdon a szél szétlökdöste a kereszteket, a kalászokból a jég a szemeket kiverte — mondotta De- biczlcy Béla főagronómus. — Ez az időjárás idáig két hét időveszteséget okozott ne­künk. Tarlóinkra nem lehet rületeken 15—20 centiméte­res vízben álltak. A cséplésre váró asztagok egy része, elcsé­pelt szalma, törek, ugyancsak vízben állt. Helyenként még most is. Hétfőn délfelé azért már megindultak a cséplőgé­pek. — A nedves gabonát a rög­tönzött szárítóban szárítjuk — mondja Papp Ambrus gép­csoportvezető. — A teli zsáko­kat sorba rakjuk, ponyvával letakarjuk s a szénaszárító ventillátort használjuk hozzá szárításra. Utána a magtár, raktár szárítására fogjuk a ventillátort felhasználni. Tóth—Fleischmann Rögtönzött szárító a Hunyadi Termelőszövetkezetben két a baj — mondják most az emberek. — Nem volt szerencsénk! Vízben álló, szétszórt keresztek, kicsépelt kalászok, eldőlt kukorica, le­vert paradicsom, uborka ta­núskodik az előző napi íté­letidőről. Az irodában gyors ütem­ben kopog az írógép, jelentést írnak az Állami Biztosító­nak. Három hold uborka, 1 hold tök, 24 hold dinnye, 6 hold paradicsom, 15 hold ku­géppel rámenni, mert elsül­lyednének. Ha az idő kedve­zett volna, jövő hét végére a gabona betakarításával vé­geztünk volna. Így is közel a felét elcsépeltük. Most azt szeretnénk, hogy minél előbb felszáradjon, égetően sürgős a hátramaradt gabonánkat meg­menteni a kicsírásodástól. A Hunyadi Termelőszövet­kezetben is nagy a szél, az eső által okozott kár. A kint­levő keresztek a laposabb te­Amikor a MÁ VA UT feledékeny Kedden délután sokan vár­tak a kórháznál, az öt óra előtt tíz perccel a városba induló autóbuszra. Csak vártak... csak vár­tak és a busz nem tűnt félj még húsz perc után sem a ka­nyarban. Végül valakinek mentő ötlete támadt, s tele­fonon felhívta a MÁVAUT- állomást, ahol valaki a fejé­hez kapott, s percek múltán már felszállhattak az utasok. A MÁVAUT ugyanis elfelej­tett kocsit küldeni a várakozó­kért. Emberi dolog a feledékeny- ség. Ám, de. Kedd a kórházban látogatási nap. S olykor a be­tegeket vidékről is meg szok­ták látogatni. Ezek a látogatók szeretnének a hat óra előtt in­duló vonattal elutazni. Még szerencse, hogy a ked­den várakozók között senki nem készült utazni. Mézes kenyér — diplomáciával Nagymami főz. Közben elrakosgatja a vásárolt és fel nem használt élelmi­szereket. Óvodás unokája kerek szemmel figyeli minden mozdulatát és folyvást be­szél. — Mamikám! — Ugye, milyen aranyos kis állatok azok a méhecskék? — Bizony, Karcsikám! — helyesel a nagymama. A kisfiú tovább folytat­ja az elmélkedést. — Ugye, milyen ázépen össze tudják hordani a mézecskét, azok a kedves kis méhecskék? — Ügy ám! — mondja a mami. Karcsika a száját csü­csöríti. — Én nagyon szeretem ám a mézes kenyeret. A nagymama — éppen a mézzel teli üveget vinné a kamrába — megáll. S míg a kenyeret keni, azon mor­fondírozik: diplomatának kéne adni — ha felnő — ezt a gyereket. (bíró) (Papp felv.) Alapte rmészetem a szerénység. So­ha nem szerettem dicsekedni, még azt is elhallgatom, amit bátran ki­mondhatnék. Uj ruhái csinál­tattam. Minden ismerős az árát tu­dakolja. Dehogy vallom be az ezer- hatszázat. Szeré­nyen megjegyzem, hogy egyszerű konfekció, az őszi vásárkor vettem nyolcszázért. Sze­rencse — jegyzi meg valaki. Ami­kor hazajöttünk a Balatonról, min­denkinek azt mondtam, hogy a mamánál nyaral­tunk Alsómocsolá- don, egy vasat sem költöttünk, még az útiköltség felét is megspóroltuk, mert szakszerve­zeti jeggyel utaz­tunk. Irén átvette az én szokásomat. Amikor hazafelé küszködik a piac­ról és majd meg­Tanulékonyság szakad a két kosár súlya alatt, aszt­másán suttogja, hogy még ötven forintot sem köl­tött. Az igazság, hogy kétszázat ha­gyott a piacon. Vasárnap a vá­sárlásra elkísér­tem az asszonyt. Gyönyörű négy és fél kilós baromfiba kapaszkodtunk. Szép volt a tyúk és kövér. Hatal­mas a kakas. Szí­nes zsandártollai a földet seperték. — Mennyiért vetted, Irénkém, ezt a mutogatni való baromfit?. Feleségem nyelt egyet és könnyen kivágta: — Hatvanért. — Lehetetlen! ■— ámuldozott Hö- römpőné. Hiszen ez ingyen van. Nyolcvanat is megér, úgy éljek. A következő kérdésnél óvato­sabbak voltunk. Én vágtam ki a hetvenet. Kósáné rázta a fejét. Még a százat is megéri. Nagyon. Faragóné száz­húszra becsülte és felajánlotta, hogy az egyiket átveszi hatvanért. Akár a kakast, akár a tyú­kot. Sági néni már a százötvenre nyom­ta s én némán bó­lintottam. Balogné fplfiillel hallotta Ságiné szavait és indula­tosan hadarta. — Ezt százöt­venért? Ugyan, ne beszéljenek! Fél­órával ezelőtt vet­tem egy párat hat­vanért — de foga­dom, hogy egy ki­lóval nehezebb en­nél. Alig tudtam hazavinni. összenéztünk Irénnel. Szótlanul tudomásül vettük, hogy Balogné ta­nulékony. — si Angyal János Kőrisfa u. 7. szám alatti lakos 1965 no­vemberében fémöntő kisipa­ri engedélyt kért. Sem mű­helye, sem szerszámai nem voltak. Megállapodott Pozsgai István kovácsmesterrel, aki neki helyet adott a műhely­ben és az egyezség szerint Angyal még a szerszámait is használhatta. Decemberben Pozsgai azon­ban kórházba került és ilyen­formán Angyal egyedül gaz­dálkodott a műhelyben. Mun­kája során megismerkedett Kecskeméti József és Tekes János kisiparosokkal és de­cemberben vagy januárban különböző haszonvasakat, szer­számokat értékesített Pozsgai István tulajdonából. Kecskeméti Józsefnek öt- eaáz forint értékű holmit , Csigalépcső. Magyar film. Korhatár nél­kül megtekinthető. Kísérőműsor: Barátság sar­ka. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Paradicsomszedő gép próbaüzeme a ceglédi Táncsics Ter-^ melöszövetkezetben. A bemutatót a konzervgyár rendezte ai , , - . ___1"_______s

Next

/
Oldalképek
Tartalom