Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
4____________ Szívügyük: a termelőszövetkezet Nevüket nem közölték soha világlapok, nem kapta, szárnyára a hír. Utcát sem fognak elnevezni róluk, s nyomolvasó úttörők is inkább visszaemlékezéseiket jegyeznék fel, mint tetteiket. Pedig, amit ők csinálnak — történelem. A szocializmus építésének izgalmas története. Ehhez hordják ők a maguk tégláját szerényen, fáradhatatlanul — de mindig az elsők között. Negyvenötben földosztóknak hívták őket. Negyven- nyolcban országépítöknek. Ötvenhatban hűségeseknek, ötvenkilencben a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőinek. Sok százezren vannak: kommunisták. Közülük mutatunk be most néhányat. Ilidcgföldi Imre, a bugyi Tes- sedik Sámuel Tsz párttitkára Bényei Józsefné, a táborfalvi Május 1 Tsz pártszervezetének vezetője Ferenczi László, az Örkényi Béke Tszcs párttitkára Gombár Sándor, a sári Fehér Akác Termelőszövetkezet kommunistáinak vezetője (Foto: Gábor) rtsr inter 6» 1966. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP Senkit sem érdekel amúsíél millió? VÉGVÁRI VITÉZEK Egy kicsit furcsa tréningruhában látni őket, a dicsőséget mégsem vitathatjuk el tőlük. A homokváralkotás bajnokai mestermunkát fejeznek be. Ezért érdemes volt egy kupacba rakni a szétszórt olcsó építőanyagot. A kisdiákok jól tudják, hogy sok ilyen nagyszabású akcióra már nincs kilátás: ezek a vakáció végnapjai. Annál érdemesebb nekirugaszkodni, hogy napvilágot lásson még néhány homokremek. (Foto: Gábor) IMömogép sikere Győrött a Győr-Sopron, Vas, Komárom és Zala megye föld- művesszövetkezeti szakembereinek bemutatták a gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerkesztett kézi hajtású libatömő gépet, amely egy perc alatt töm meg egy libát. A gép kistenyésztők részére készült, és az AGROKER útján megrendelhető. Az őszi évadban több földművesszövetkezet szerez be ilyen gépeket, amelyeket azután a szakcsoportokban tömörült háztáji libatenyésztőknek kölcsönöznek. Dunakeszin és Aszódon is feliép a Mongol Állami Népi Együttes Pénteken este Budapestre érkezett a Mongol Állami Népi Együttes. A Keleti pályaudvaron a Művelődésügyi Minisztérium, a KKI és a mongol nagykövetség képviselői fogadták a vendégeket. A társulat 22 tagja D. Bátcengel igazgató vezetésével két hétig tartózkodik hazánkban a magyar—mongol kulturális munkaterv alapján. Műsorukkal, amelyet „Keleti ritmusok — keleti melódiák’’ címmel állítottak össze, dalban, zenével, tánccal adnak ízelítőt a távoli ország népi kultúrájából. Szereplésüket ma kezdik meg Ercsi községben, majd vidéki kőrútjuk következő állomásai: Dunakeszi, Űjszász, Turkeve, Oroszlány, Esztergom és Aszód. Befejezésül két fellépésük lesz. Budapesten a Ganz-MÁVAG művelődési házban szeptember 2- án, 5-én pedig a Vidám Színpadon, Dunakeszin hétfőn délután háromnegyed négykor lépnek színpadra. \ 5 Hiába emelkedik ki hival- ^ kodon a földszintes paraszt- | házak sorából az emeletes, kiesebb palotának is beillő mű- 5 velődési ház a három és fél- , 5 ezer lakosú Mende főterén — ! okkal, mert a lakosság közös j munkájának eredményeként, I j több mint másfél millió fo- ' ! rint értéket képvisel —, mégis ! olyan, mint egy megrokkant j óriás. A tágas, világos elő- ! csarnokban márványtábla hir- ; deti fennen: épült a falu ösz- \ szefogásából, Koreny András ■ építészmérnök társadalmi \munkában elkészített tervei , ! alapján 1958—61 között. S ! ugyanitt, az előcsarnokban fa- \ oszlopokkal ducolták alá az : épület lépcsőházit, nehogy le- !szakadjon valaki vagy valakik | alatt. ! A reprezentatív épületet i hatvanegyben nyitották meg ! bensőséges hangulatú ün- | népség keretében az építők — ja falu lakossága — előtt, s j egy esztendővel később, : i 1962 májusában már ezt ír- jtuk lapunkban a mendei mű- | velődési házról: j „Az épület sürgős tatarozás- I ( i ra szorul, mert a földszinti , ! vizesblokk lesüllyedt, a falak , S repedeznek, gyors beavatko- i jzásra van szükség...” , ! A riport pusztába kiáltó : jszó maradt. Nem történt sem- ] j mi. Legfeljebb az, hogy tovább : j romlott a mendei művelődési ] ! ház épülete. Pedig már ak- : |kor meg kellett volna döbi’oennie az illetékeseknek: i ! t hogyan lehetséges az, < ! hogy egy alig esztendeje emelt [épületet máris tatarozni kell? . ! Az ok két szálon vezethető : j vissza. Az egyik: az emeletes ! művelődési ház helyét a lehe- j:0 legalkalmatlanabb terüle- ( \ten, egy feltöltendő lapályon . \ jelölték ki, ahol kétméteres ! töltést kellett emelni az ereidet! talajszintre ahhoz, hogy , jaz építkezést megkezdhessék, j !Hat és félezer köbméter föl- j áet hordtak a fel töltéshez, de tarra már senki sem gondolt,«/ ! hogy a frissen feltöltött réteg $ tégy idő után süllyedni kezd. Aj; [másik: a másfél millió forint § l értékű munka elvégzését a\ 5 megyei tanács illetékesei koc- >5 I kázatos házi kezelésű kivitele- § \zésben engedélyezték. A kö- ^ j vetkezmény — a laikus is ^ t észreveszi néhány percnyi >; [szemlélődés után — súlyos, | Mégsem történt semmi. I Két esztendővel ezelőtt, I , | hatvannégyben már [ a következőket írtuk lapunk- $ I ban a mendei művelődési ház- § [lói: ^ J „A lesüllyedt vizesblokkon ^ i ás a lépcsőházon kívül az j; j emeleti helyiségek közfala el- ^ [ vált a mennyezettől, néhol S légy centiméternél is nagyobb § l — a falak teljes hosszában ^ [ végigfutó — nyílások tátonga-§ j nak.” | J Erre sem történt semmi. A ^ ! felépülés óta, öt esztendeje ^ í nem tatarozták az épületet, j! [ Csalc gipsszel jelölték meg a ^ J repedéseket, kíváncsian vár- ^ jva arra, folytatódik-e a süly- Sj j iyedés. § [ Folytatódott.- A gipsszel $ [ megjelölt helyeken újabb egy- | j centiméteres hézagok tátonga- ^ j nak. Közben a tetőzet beázott ^ 5 legalább hat-nyolc helyen, mái- ^ |lik kifelé a vakolat. Tovább^ i süllyed az épület két vége. i S S j — Egy hónapja majdnem ^ $ végzetes szerencsétlenség tör- ^ [ tént — mondja Horváth Lajos | ^igazgató. — A színházterem ^ ben, több mint fél négyzet- ^ ^ méternyi, öt centi vastagságú $ |vakolattömb zuhant alá hét ^ ^ méter magasból! Elgondolni is^ ^ rossz, mi történt volna, ha ez $ | színházi előadás vagy más | | rendezvény alatt következik ^ ^ be. S ami a legfurcsább: ez ^ | nem a beázás következménye! ^ § Olyan helyen szakadt le ez a ^ ^nagy és súlyos vakolatdarab, $ ^ ahol nyoma sincs a beázásnak. $ | Éppen a hátsó széksorok fö- j ^ lőtt. [ íj Azóta egyetlen rendezvényt j Fehér falak, fényes ablakok tartottak a mendei művelődési ház színháztermében. Az alkotmánynapi ünnepséget. A kedvezőtlen időjárás bakény- szerítette az embereket az életveszélyes terembe. S ugyanitt tervezik szeptember elsején a tanévnyitót — ha addig megérkezik a járási tanács építésügyi osztályának szakértő-bizottsága és engedélyezi az ünnepség megtartását ... Az élet azért nem állt meg a művelődési házban. Az egyik repedezett falú teremben rendezték meg a foioszakkör kiállítását. Rendszeresen próbálnak a színjátszók is, akik rövidesen bemutatót szeretnének tartani a színházteremben ... Dolgozik a rádió- és az ezermester-szakkör is. És szeptember elsejétől kezdve újra megnyílik az épületben a zeneiskola, a meglévő szakkörök mellett újak kezdik meg működésüket. A mendei művelődési ház évi költségvetése százkilencezer forint. Ebből negyven- négyezer az állami támogatás. Egy esztendő alatt hatvanöt- ezer forint saját bevételre kell szert tenniök a művelődési ház működésének fenntartásához. Ezt az összeget elsősorban a nagytermi rendezvények: színházi előadások, hivatásos művészek rendezvényei és a bálok biztosítják. Az igazgató azonban — nagyon helyesen — egyelőre lemondta a színházi előadásokat, a hivatásos művészek produkcióit, s lemondott a bálok rendezéséről is. Úgy tűnik, öt esztendeje az illetékesek közül senkit sem érdekel a Mendén felépült több mint másfél milliós művelődési ház sorsa. Áll a falu közepén, akár egy megrogy- gyant óriás. Vajon meddig még? Prukner Pál Hova lett«!« a régi szeptemberek? Hová lett az idő, amikor hónom alatt új könyveimmel rohantam haza, s fel sem álltam addig, míg végig nem lapoztam az összesei. S ki tudja visszaidézni, a füzetöltöztetések izgalmát, s a bosz- szúságot, ha rosszul szabtam ki a kék papírt Ki érzi a vinyetták ragasztójának ízét, a friss és mégis kissé pállott iskolaszagot, a folyosók zúgását? Érzik, s tudják, — de nem mi. Augusztus végén éppúgy megrohanják a papírüzleteket, és könyvesboltokat, mint mi tettük régen. A különbség csupán annyi, hogy most nem minket figyelnek felnőtt-szemek, hanem furcsa módon a mi szemünk lett felnőtt-szem. ★ A kérdés tehát: hogyan készülnek a gyerekek és hogyan készülnek a felnőttek az új tanévre? A Ceglédi Városi Tanács művelődési osztályán Bárdos Endre tanulmányi felügyelő azt mondja, az előkészítő értekezletek hetét élik^ Most is fekete öltönyben, fehér ingben fogad, két ülés szünetében. — Ezekre az összejövetelekre, ellentétben sok mással, föltétlenül szükség van — mondja. — Augusztus 22-én kibővített osztályértekezletet tartottunk a városi és járási szakfelügyelőkkel. Értekezleten találkoztunk az iskolák igazgatóival, igazgató-helyetteseivel és háromnapos értekezleten beszéltük meg az úttörőmozgalom helyi és ál- ; talános problémáit. A tanév i kezdetén külön hívjuk össze laz egyes szaktárgyak okta- ; tóit. j — Nem sok ez egy kicsit? : — Nem. Finisben vagyunk. ^Szeptember 1-én tartják évinyitójukat az iskolák, és szesen, gyakorlottan és udvariasan dolgoznak. Pedig nem könnyű most a munkájuk, nyitástól — zárásig, reggel héttől, délután háromig, nincs megállás. Azt mondják, ilyenkor még főleg a szülők vásárolnak. Ha megkezdődik a tanév, akkor rohanják meg a gyerekek a boltot, radírért, vonalzóért, ceruzákért. A legjobb vevők az ötödik osztályosok. Rajztáblát, körzőt, fejesvonalzót vesznek és gyakran új táskát. Érthető is, hiszen ők már nem alsó tagozatosok, nem járhatnak j hátitáskával. Érdekes egy ilyen vásárlás. Itt áll előttem például Pisti, aki most megy első gimnáziumba. A tanyáról kerékpároztak be az édesanyjával. A fiú csillogó szemmel kutatja végig a polcokat. Az asszony kezdi a felsorolást, de fia csakhamar átveszi a szót. Egy körzőkészlet, vonalzó, színesek, ecsetek, festékek, ceruzák,‘tolltartó. Milyen legyen a tolltartó? Pisti legszívesebben a redőnyöset választaná, de- hát redőnyössel nem járhat egy gimnazista. Hosszas töprengés után szép fekete bőrből készült tolltartót választ Aztán új táska, zippzáras, az is fekete bőrből. Pisti édesanyjának arcizma sem rándul Radírgumi, nylonborító a füzetekre, tus ... Nagy halom a pulton, Pisti tétován körülnéz: mi kéne még? Már a kiszolgálónő is kifulladt, a számláp talán nincs is hely több tételnek, Pisti szeme azonban megakad a sarokban gúlába rakott papírkosarakon — Anyu! — mondja. — Kéne egy' olyan is ... — Minek? — Erre nem tud mit válaszolni Pisti, de egyre a papírkosarakat nézi. — Na jó — mondja az asz- szony — tessék felírni azt is Fizetnek, aztán az üzle előtt felülnek a kerékpárokra Pisti csomagtartóján ott sárga papírkosár. Pisti az őszszel a kollégiumba költözik. N. P. — Tavaly három első osztályunk volt, idén valószínűleg csak kettő lesz, bár ez még nincs véglegesen eldöntve. Nem is lehet, hiszen még hátravannak a pótbeíratások. Egyébként sok minden dől el az évnyitó előtti hetekben. Ezek a mi legnehezebb heteink. Ilyenkor kapnak a nevelők új osztályokat, most döntjük el, milyen munkaköri változásokra van szükség. — Festés, tatarozás? — Szerencsére idén minden zökkenő nélkül idejében elkészült. Fehér falakkal, fényes ablakokkal várjuk a gyerekeket. Csak a tornatei-em van még hátra. Beázott a födém, és altkor vették észre a szakemberek, hogy nem csupán javításra, hanem alapos felújításra van szükség. Az építők azt ígérték, hogy szeptember közepére elkészülnek. — S elkészülnek? — Reméljük — mosolyog az igazgatóhelyettes. A folyosók még üresen konganak, frissen fénylenek a világoszöld olajfestékkel festett falak. Egy kisfiú és kislány álldogált a. folyosón az egyik osztály ajtajának mélyedésében. Amikor megszólítom őket, lehajtják fejüket. Bizony, ők megbuktak. Most a tanító nénire várnak, az utolsó korrepetálásra. Aztán jöhet a pótvizsga. Nagyon szégyellik magukat. ★ A Papír* és Irószerboltban mozdulni sem lehet. A tömegtől és a felhalmozott áruktól. Kattog a pénztárgép és nem filléres számlákat blokkol a kasszás nő ... Ötven forint, száz forint, százhúsz forint. Augusztus elején öt-hatezer forint volt az üzlet napi forgalma, az elmúlt napokban éppen a duplája, tizenkétezer forint. A kiszolgálónők ügyeretnénk, ha megfelelően lenne előkészítve ez a tanév is. — Mi lesz az idei tanév jellegzetessége? — Minden tanévnek van valamilyen jellegzetessége, az ideinek, hogy az új tanterv „utolsó fokozatát” léptetjük életbe. Ehhez is nagy segítséget nyújtottak a különböző összejövetelek. Meg kellett beszélnünk a hetedik és nyolcadik osztályban bevezetésre kerülő tantervi anyag- és tankönyvek által felvetett problémákat. És akadt bőven. Egyébként az értekezleteknek kettős célja volt. Egyrészt a művelődési osztály tájékoztatta terveiről a kollégákat, másrészt az ő véleményük alapján alakul majd ki Cegléd város tanügyi terve a következő tanévre. ★ Érdekes és elgondolkoztató adatok vannak a művelődési osztály birtokában. A számokból kiderül, hogy Cegléden az idei tanévben (nem végleges adatok szerint) emelkedett az általános iskolába beiratkozottak száma. Míg tavaly 4952 általános iskolai tanuló volt, az idén 5083. De nézzük meg az összesített adatot, az osztályok bontásában. Idén 490 első osztályos lépi át az iskola küszöbét és 637 nyolcadikos hagyja el az iskolát. Legmagasabb osztálylétszám az ötödik, a hatodik és a hetedik osztályokban van. Az ötödik osztályba járó, tehát az 1956-ban született gyerekek száma éppen duplája az első osztályba beiratkozó, hatéves, tehát 1960-ban született gyerekek számának. ★ — Nálunk is csökkent azoknak a kisdiákoknak a száma, akik először ülnek iskolai padokba — mondja Megyeri Ká- rolyné, a Hámán Kató általános iskola igazgató-helyettese.
