Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

1966. AUGUSZTUS 24., SZERDA belföldi, Ä vizsgálat tart BEFEJEZETLEN RIPORT CEGLÉDRŐL — Mit tett ekkor? — Jegyzőkönyvet vettünk föl — mondja az osztályveze­tő. — Kikerestettem a számlá­kat, és jegyzőkönyvet készítet­tünk, és közöltem a végrehaj­tó bizottság elnökével, hogy felfüggesztem az állásából az igazgatót Majd átadtam az egészet a megyei tanácsnak, hogy folytassák, le a vizsgála­tot. Több énrám nem tartozik. Eszembe jut, amit az igaz­gató mondott: „Az építési és közlekedési osztály vezetője maga rajzolt fel nekem egy kis vázlatfélét, hogy hogyan lehet az egyik ház átalakítását elvégezni.” Még egyszer meg­kérdezem: — Tehát nem ismeri ezeket a házakat, és soha senkivel sem beszélt az átalakításuk­ról? — Nem, — mondja az osz­tályvezető. — Erről nem tud­tam. Különben sajnálom az igazgatót; ő rendes ember ... ★ — Éppen most intézkedtem, — mondja a városi tanács el­nöke,»— hogy a községgazdál­kodási vállalat igazgatója foly­tassa a munkáját. Ott a renge­teg munka, — fűzi hozzá ke- délyeskedőn, — s az igazgató meg otthon nyaral hetekig. Nem jól van ez így. — Eszerint, — mondom — valami változás történt a do­logban. Talán megszületett a vizsgálat eredménye? — Ott még nem tartunk. De annyi már eddig is biztos, hogy nem terhelik főben járó dolgok az igazgatót. Néhány szabálytalanság feltétlenül ki­bukkan, de mondom: ezek nem olyan súlyosak, hogy fej­vesztés járna értük. Pontosan, az ügy tisztázása is azt kíván­ja, hogy az igazgató itt legyen, s nem otthon. — Lehetséges, — kérdezem, — hogy kissé elhamarkodott volt éz a felfüggesztés? Hiszen ezekről az építkezési munkák­ról az elnök elvtárs is tudott... — Persze, — int az elnök, — tudtam az ügyről, csak nem egészen úgy, ahogy az igazgató elvtárs mondta. Beszéltünk ró­la. — Én elképzelhetetlennek tartom, hogy ez az igazgató, csak úgy, a maga jószántából, oda küldte volna az embereit ahhoz a két házhoz, s egyszer­re elkezdenek építkezni. — Nem is így történt. Azo­kat a házakat kétségtelenül rendbe kellett hozni, erről be­széltünk. De, hogy az igazgató milyen szabályok betartását mellőzte, ez nem rám tartozik. Egy kis csönd következik az elnöki szobában. — Ma, ha most kezdődne ez az ügy — mondja végül a ta­nácselnök, — nem járulnék hozzá az igazgató felfüggesz­téséhez. — Megengedi elnök elvtárs, de megkésett kissé ez utóbbi véleménye; megsértettek egy vezető embert, aki tíz éve dolgozik a posztján közmeg­elégedésre. Egy kicsit gya­núba keveredett, szóbeszéd tárgya lett... —-Mindnyájunkat ért már sérelem... — Tudja, — néz rám az elnök —, huszonkét esztendeje vagyok polgármes­ter, tanácselnök . .. Hány sé­relem ért már engem ... — Ez azért elkerülhető lett volna... — Igen. Dehát engem úgy informált az építési és közle­kedési osztály vezetője, hogy nem láttam okot a beavatko­zásra. Azóta tudom, hogy az egyes vezetők közötti szemé­lyeskedés robbantotta ki ezt az ügyet. Legfőképp ilyen hát­tere van. Mást nem mond­hatok; rendet teremtünk... — Ilyen módon az építési és közlekedési osztály vezetőjé­nek a dolga lett volna, hogy alaposan megfontolja, szüksé­ges-e valóban ez a felfüggesz­tés. Így van. Persze ellene is vizsgálat folyik. Más ügyben, igaz... Végű!, szemben az író­géppel — az újságíró elgon­dolkozik. Tehát nincs lezár­va semmi, várni kellene még valami végeredményt, mert mit lehet itt zárszóul summáz­ni? Maradjon is nyitva a kér­dés. Ha azt vizsgáljuk, hogy Sza­bad-e két új ház további épí­tésére újabb 200 ezer forin­tot fordítani; sok az összeg, nem vitás. Van ám azonban a szüksé­gesség. Ha orvosnak kell la­kás, az csak olyan lehet, amely megfelel az orvosi igényeknek. Azért áldozni kell, ha egy vá­ros, — vidéki város, vagy fa­lu — orvost akar. Az is termé­szetes, hogy lakást kap egy ta­nácsi funkcionárius. Megfe­lelő lakást. Olyat, amilyenből ki kell költöznie, mert igényt tart rá a tulajdonos, a szövet­kezet Csakhogy, — s ott van en­nek az ügynek valami rossz' értelemben vett kisvárosi íze, — nem lehet így, szóbeli meg­állapodások alapján, közügye­ket intézni, elfogadható meg­oldást találni. Nem szemé­lyes kapcsolatok dolga ez, nem múlhat ismeretségeken, hogy sikerül-e megtalálni a törvények, rendelkezések nagykapui mellett, a kiskaput; még akkor sem, ha szükséges. Íme, intrikák születnek, ami­kor nincs írás, s van aki em­lékszik, van aki nem. Ez árt a közélet tisztaságának. És oly­kor emberek mennek tönkre, akik különben becsületesek. Nem törvényszerű, hogy mind­nyájunkat érnek sérelmek ... Végül lehet, hogy valójá­ban nem is olyan nagy ügy ez az egész? A vizsgálat tart... ★ Utóirat. A Ceglédi Köz­séggazdálkodási Vállalat igaz-: gatójának állásából történt I felfüggesztését megszüntet- i ték. A hivatalos értesítést az! építési és közlekedési osztály! helyettes vezetője írta alá. i Mert az osztályvezetőt, aki az; előző határozatot aláírta —; felfüggesztették... Dékiss János i 5 Mit takarnak el a számok? Frukner Pál figyelemre méltó cikkben elemezte a váci Madách Imre Művelődési Ház munkáját, az elmúlt színházi és mozi évad eredményeit, hiányosságait. A lehangoló mozistatisztika mögött nemcsak a tv konkurrenciája, s a lakosság vélt igénytelensége húzódik meg. Más okok is rontják a látogatottságot; A harmincezres városnak egyetlen mozija van jelen­leg. A havi átlagos kilenc új filmbemutató és a három repríz, azt is jelenti, hogy a Magyarországon bemutatott filmeknek alig kétharmada jut el a váci moziközönseg- hez. A mozi műsorát, enyhén szólva, mondhatjuk „má­sodhetesnek”. A filmszínház nem közvetlen MOKÉP- érdekeltség, és így az új filmeket először kapja Cegléd. Gödöllő, de Dunakeszi, sőt, Monor is. A késői bemutató­nál nem érvényesül a premierhét országos propagandája. Rosszabb esetben tv-bemutatás után érkeznek hozzánk a filmek. A magyar és a szinkronizált filmek élvezetét nagy­ban lerontja az ide érkezett kópiák minősége. A híradó­nál hibátlan, tiszta a hang, de a nagy filmeknél az agyon­játszott, kopott szalagok elriasztanak sok nézőt. Ezen a nyáron is kihasználatlanul, bezárt kapukkal állt a Széchenyi utcai kertmozi. Ideális hely lenne kis- filmck bemutatására, vagy a szépen induló Mopresszó műsorának folytatására. Papp Rezső Szeptember 1-től: újabb hat orvosi körzet Harminc új anya- és csecsemővédőnő jut a másodikhoz. Jellemző a község lakosságának gyors nö­vekedésére, hogy míg három évvel ezelőtt a halásztelki körzeti orvos látta el betegeit, most már a második önálló orvosi körzet felállítására van szükség Halásztelek pedig jö­vőre kap második körzeti or­vost. Valamennyi új körzeti orvos mellé körzeti ápolónővért és írnokot is kineveznek. Ezenkí­vül 30, most képesített anya- és csecsemővédőnő szintén szeptember elsején kezd mun­kába a megye területén. Ve­lük együtt most már csaknem minden orvosi körzetben vé­dőnő is lesz. Régiségek a Balatonban A Balaton medrét kotró ha­jók az iszappal, homokkal együtt gyakran emelnek ki ré­giségeket is a tóból. A tó által őrzött emlékek jó része a bala­toni múzeumokba kerül. Ed­dig két érdekes szúrójegyvert találtak a tóban. Mindkettőt a római harcosok „veszthették el”. Ebből a korból egy tányér­gyűjtemény is előkerült a tiha­nyi szoros kotrásakor. Találtak kőszerszámot és avarkori ék­szereket is. A diósdi szakszövetkezet őszibarackjai a közelmúltban megtartott budai járási zöldség- és gyümölcskiállításon első díjat nyertek, amelyet a rendezőség ezzel a szép serleggel jutalmazott. A diósdiak díjat nyert őszibarack-fajtáikat bemutatják az erfurti zöldség-, gyümölcskiállitáson is. A gondosan, szépen csomagolt gyümölcsösládákat teherautókra rakják a szövetkezet átvcvőtclepén. (MTI fotó — Bereth Ferenc)' Szeptember elsejével újabl hat orvosi körzettel növekszil Pest megye egészségügyi háló­zata és ezzel, valamint a ta­vasszal már kialakított hat ú, körzettel együtt, 268 körzet orvos ügyel a megye lakosai­nak egészségére. A mostan ötéves terv hátralevő négj esztendejében évenként további 12 új körzet létesül, úgyhogy 1970-re, figyelembe véve a lakosság természetes szaporulatán kívül a megyé­be történő nagy bevándorlási is, egy körzeti orvosra átlaf, 2700 ember jut, a jelenleg 3200 helyett. Már most szep­tembertől kezdve sem marac 4500 lakosnál többet számláld körzet. A hat új orvos közül eg> már néhány napja megkezdte működését Dabason, ahol Gyón és Sári egyesítése után a 12 ezer lakosú Nagy-Dabas- nak tehát négy körzeti orvosa lesz. Gödöllőn, az Agráregye­tem környékén alakul ki a ha­todik orvosi körzet. A város­ban október elsejétől kezd dolgozni az első körzeti gyer­mekorvos, míg a másik kine­vezésére jövőre kerül sor. Bu­dakeszire a negyedik, Duna­keszire az ötödik, Pomázra a harmadik körzeti orvos kerül elsején. Szigethalom viszont mos1 zsal. Az pedig egyenesen ter­mészetes, hogy ahol nem volt vízvezeték, kutat fúrtunk. Mi egyszerűen lakhatóvá tettük ezeket a házakat. — Megenged egy kérdést? — Kérem. — Van-e a vállalatnak vala­milyen írásos megbízása, hogy ezeket a munkálatokat elvé­gezzék? — Szóban állapodtunk meg a tanács vezetőivel. Tulajdonképpen a városi községgazdálkodási vállalatnak nem az a dolga, feladata, hogy új házak átala­kításán munkálkodjék. Erre nincs is keret. Többnyire fel­újításokat végeznek, állami épületek karbantartásáról gondoskodnak. Itt minden­kép van valami szabálytalan­ság. Az igazgató nem is tilta­kozik. — Abban állapodtunk meg, hogy ezeket a házakat elfo­gadható állapotba hozzuk. Kellett a városnak, két, vi­szonylag rendes lakás. Meg le­hetett csinálni. Megértem, hogy itt valami olyasmiről van szó, amit szo­kás úgy is fogalmazni; a ren­delkezések, szabályok nagy kapui mellett megkeresték a kiskaput. Csakhogy miért hagyták így egyedül ezt az igazgatót? Miért kell itt vár­nia valamilyen, fejleményre? És egyáltalán az eljárás; ez a hirtelen jött vizsgálat... A kapuban így búcsúzunk: — Majd csak lesz valahogy — mondja az igazgató. — Ne­kem nincs mitől tartani. Per­sze, oda többet nemigen me­gyek vissza. Tudja, hiába tisz­tázódik az éi, dolgom; hátha lesz, aki nem hiszi el... ★ Az építési- és közlekedési osztály vezetőjéhez megyek: ő írta alá az igazgató felfüg­gesztését. A községgazdálko­dási vállalat az osztály fel­ügyelete alá tartozik. Ugyan­csak az otthonában zavarom; a szabadságát tölti. Építkezé­sek közepette. — így vagyunk — mutatja az osztályvezető a félig le­bontott házat, amelynek egy részét lakják, a másik épül. — Most így kínlódunk, aztán éle­tem végéig fizethetem majd az építési kölcsönt. Mások persze — ... sóhajt —, de hagyjuk... Ez a megjegyzés félreérthe­tetlenül sértődöttséget sugá­roz. — Hogyan érti ezt, hogy másók . .. ? A községgazdálko­dási vállalat igazgatójára gon­dol? — Nem, ő nepn tehet a dol­gokról. ö csak azt csinálta, amit mondtak neki. — Végül mégis ön függesz­tette fel az állásából s ön in­dított ellene vizsgálatot. — Ez igaz. Tudja, hogy ott mi történt? — Igen. — Mert én először nem tud­tam az egészről semmit Van > az a két ház, amelyeket tu-j hajdonképpen a ceglédi tanácsi építőipari vállalata épített.! Tavaly adták át a házakat, sl az építők kötelesek egy esz-! tendő letelte előtt rendbe hoz-! rii azokat a hibákat, amelve-; két a műszaki átvételkor jegy- $ zőkönyvbe vesznek. Itt is i adódtak ilyen hibák, s mielőtt $ lejárt volna az egy esztendő, i kiment egy ellenőr az osztály-J ról, hogy megnézze, mivel tar- ^ tozik még a vállalat. Ekkor, $ ez az ellenőr fedezte föl, hogy$ milyen átépítések történtek, $ illetve, hogy milyen épületek ^ kerültek még a házak mellé... $ — Egyszóval ekkor értesül-^ tek a községgazdálkodási válla- ^ lat beavatkozásáról? S ekkor^ indult a vizsgálat is. « — Persze — mondja az ősz-5 tályvezető. — Amikor vissza- $ jött a műszaki ellenőr és kö-$ zölte, hogy megváltoztatták az $ eredeti épületet, az egyik ház $ mellett garázs is van, és így $ tovább; utánanéztünk a do-$ lógnak ... Én először azt hit- 5 tem, hogy tíz-húszezer forint-J ról lehet szó... Dehát több 5 mint 200 ezer... A típuster- 5 vektől amúgy sem szabad el-; térni; nemhogy ilyen mérték-$ ben... ä Az igazgatót keresem, noha tudom, hogy úgysem ta lálom meg. — Az igazgató elvtárs sza badságon van — mondják, méregetnek, hogy vajon mi «Karok az igazgatóval. Mon dóm, hogy; esetleg, ha a laka sa címét megtudhatnám. — Tessék befáradni — mondja egy férfi, akiről meg tudom,-hogy az igazgatót he lyettesíti, s belépünk a bels< szobába. — Az igazgató elvtárs mos ugyanis, pillanatnyilag — kéz di. — Felfüggesztették. — Kérem — mondja mind járt a helyettes — ez abszur­dum. Az egész vállalat fel var háborodva. Ez az egész eljá­rás. Végül megtudom a címet Maga nyitja ki a kaput Mindjárt kitűnik, ahogy elhe­lyezkedünk, amúgy háziasán egy konyhaasztal mellett: kis­sé furcsállja az érdeklődést Többek között azért is, men két hete, azóta, hogy felfüg­gesztették, egy árva szót serr szólt hozzá senki. — Ebből cikk lesz? — kér­dezi. — Nem tudom. A vélemé­nyére vagyok kíváncsi. Meggyújtja a cigarettáját amit eddig az ujjai közt for­gatott. — Nézze, amit én tettem, én azért vállalom is a felelőssé­get. Ha engem megkérdeznek, én ezt el is mondom. Hogy je­lenleg hol tart az ügy, erről fogalmam sincs. Engem még nem kérdeztek meg. Várok. Megint hallgatunk egy sort: kissé nehéz beszélgetés. Épüli itt Cegléden két családi ház, amelyeket tavaly augusztus­ban adtak át az építő*. Az építési költség egyenként 170 ezer forint volt. Az kétségte­len, hogy nem valami igényes lakások. Típustervek alapján készültek, számos építési és konstrukejós hibával. A két szoba, konyhás házak egyiké­hez még vízvezeték se járt, hiányzott a szennyvíz befoga­dására szolgáló emésztő rend­szer, kerítést sem húztak a há­zak köré. Végül is mielőtt a lakók beköltöztek volna, a két új házat felszerelték, kiegé­szítették, s átalakították. Ez összesen újabb 200 ezer forin­tot emésztett fel, tehát a két ház így több, mint félmillió forintba került. Ezek a tények. Az egyiket orvoslakásnak szánták, a másikba pedig be­költözött a városi tanács vb- elnökhelyettese, aki eddig egy tsz-házban lakott, amelyet viasza kellett adni a szövetke­zetnek. Az átalakításokat a köz­séggazdálkodási vállalat vé­gezte, amelynek az igazgatója most itt ül velem szemben. Úgy tudom, hogy a kétszáz­ezer forintos pótmunkák el­végzéséért függesztették fel. — Megmondom őszintén —, tűnődik az igazgató —, én nem értem ezt az egészet. A váro­si tanács elnökével megbe­széltük a dolgot; ő tehát tu­dott róla. Az építési és közle­kedési osztály vezetője maga rajzolt fel nekem egy kis váz­latfélét, hogy hogyan lehet az egyik ház átalakítását elvé­gezni. Aztán egyszercsak jön­nek az osztály emberei, hogy mutassam az aktákat, ketten engem faggatnak, mások ugyanekkor a munkatársaim veszik elő, s követelik az ak­ták kiszolgáltatását. Sebtében nagy vizsgálat kerekedett; jegyzőkönyvezés, és így to­vább ... Végül felfüggesztet­tek, s azóta nem tudom, hogy mi van. Durva, értetlen dolog ez az egész. Én, kérem, tíz esztendeje vagyok igazgató. Szóval nem értem. — Kicsit sok az összeg — mondom. — Átalakításokra ... — Nézze —, válaszol az igazgató —, ezek nem valami luxusházak ma sem. Az igaz, hogy az orvoslakás mellé mo- Bókonyhát is építettünk, s en- hek garázsajtaja van. Jó. De hát még ezt is fel lehet úgy fogni, hogy jogos. Miért? Szá- tnos házat építenek ma garázs­Oszibaraekszürét Diósén Egy hónapja kezdődött meg Diósdon, a Buda-vidék egyik legelismertebb őszibarack-termelő községében a szü­ret. A néhány száz négyszögöles gyümölcsösök gazdái szak- szövetkezetben tömörültek és kora nyártól késő őszig folya­matosan szállítják az ízletes, zamatos gyümölcsöt, mind a belföldi, mind pedig a külföldi piacokra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom