Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

nt mtcrki <&/Círlao I960. AUGUSZTUS 24., SZERDA A 100 EVES ALLATKERTNEK: Elefán tro konok — dobozban A jubiláló Budapesti ÁlLat- és Növénykert címére újabb adományok érkeznek — szívé­lyes üdvözletként. Tel-Avivból egy pár szirti borzpár futott be. A különös jószág azzal az alig hihető és mindenképpen megmosolyogható ténnyel di­csekedhet, hogy az elefánt leg­közelebbi rokona. Ez annál furcsább, hiszen testmérete a nyúlhoz hasonlítható. Viszont a tudomány nem ismer par­dont, s a szárazföldi emlősök, palások között elismeri és szentesíti a távoli sógor-koma- ságot. Egy másik ajándék az NDK- ból való; egy maral szarvas- bikát postáztak budapesti címre. Nem kell félteni, csak az utazás alatt árválkodik. A hasonló fajtájú, pár nélküli te­henek társaságában nem kell szerzetesi életmódot folytat­nia. Elődöntők után: KRESZ-spartakiád 150 VERSENYZŐ NAGYVILLÁMON Tej a gyóni búitokban Akadnak sokan, akik a hét­köznapi dolgokat nem tartják említésre érdemesnek, meg sem hallgatják, nem is beszél­nek róluk. Nem mindenki fi­gyel fel például, a községbe­lieken kívül arra, hogy a gyó- ni élelmiszerboltokban nemrég bevezették a tejárusítást. Akit a vakvéletlen nemgyóni la­kosnak teremtett, hanem vá­rosba, nagyobb községbe he­lyezett, olyanba, ahol boltban volt mindig kapható a tej, s a kisgyermekei, egész háztartása számára könnyedén eddig is megvehette, talán lényegtelen ügyet lát benne. Meglehet, magunk se tennénk szóvá a gyóni tejárusítást, ha elszige­telt jelenség lenne és nem ré­sze a megyei pártbizottság a dolgozó nők helyzetének, munkakörülményeinek megja­vításáért hozott egyik határo­zata végrehajtásának. S hogy ehhez a mindennapi szükség­letek könnyebb beszerzése, biztosítása szorosan hozzátar­tozik, afelől egyetlen bizonyí­tó szót kiejteni is felesleges. A megyei pártbizottság ha­tározata nyomán minden já­rásban, Dabason szintén ösz- szeült még tavaly októberben -/ a járási pártbizottság és já- S rási tanács, hogy megtárgyalja® a kérdést, s a helyi viszonyok-S nak megfelelően, bár minden $ egyes nő javát, de elsősorban ^ mégis a termelőszövetkezeti ^ asszonyok helyzetének meg ja- ^ vitását szem előtt tartva, meg- valósítható határozatokat hoz-^ zon. Arról, hogy az azóta el-® telt tíz hónap alatt mi minden® történt a járás területén a dol-S gozó nők érdekében, azt most® dr. Gaál Lajos járási vb-el- ^ nökhelyeítes jelentésbe foglal- ^ ta. ® Ebből a jelentésből ragad- ^ tűk ki a gyóni tejárusításra ^ vonatkozó mondatot, de talá- ^ lünk benne még sok minden ® említésre méltót. Példaként ® soroljunk fel egynéhányat: ® A termelőszövetkezetekben ^ a munkák elosztásánál figye- ^ lembe veszik a nők teherbí- ^ rását, családi elfoglaltságát. ^ Sok helyen szabad szombatot ^ biztosítanak számukra, későb- ^ bi munkakezdést a közös ® munkában, kötetlen munka- ® időt., a családi művelésben. § Több tsz női dolgozóit teher- ^ autó szállítja a távoli munka- ^ helyre. A járás valamennyi^ tsz-e azzal járul hozzá háztar- ^ tást vezető nő dolgozói beszer- ^ zést gondjainak csökkentésé- ® hez, hogy saját termelvényei- 5 bői olcsóbb áron helyben meg-® vehetik, amire szükségük van. | A boltok is figyelembe ve-i szik a dolgozó nők munkáidé- jének kezdetét és befejezését,^ ahhoz igazítják nyitvatartásu- ^ kát. Alsónémedin és Bugyi-® ban önálló háztartási kisgép-® kölcsönzőbolt és mosodai fel-® vevőhely létesül a közeljövő-® ben. S Megbecsülésben eddig sem _ volt hiány, de a határozat § megszületése óta nagyobb lett, ^ több a látható jele. A női bri- ^ gádok vezetői most már majd nem minden tsz-ben asszo-^ nyok, emelkedett a nők szá-^ ma és ezáltal befolyásuk is aj tsz-ek vezetőségében. A KISZ-j szervezetek vezetőségében $ szintén. Az alsónémedi Kos-$ suth Tszcs és a táborfalvai J Május 1. pártszervezetének > élén nő áll. Lassan-lassan j ugyan, de most már számuk! és munkájuk arányában nö-| vekszi'k társadalmi tekintő-: lyük. Helyzetük, munkaviszo- j nyaik megjavításában tulaj-; donképpen még csak a kéz-' deti lépések történtek meg. Sok még a tennivaló, és nem is minden valósítható meg zökkenőmentesen, akadályok nélkül. Bölcsőde például nincs, nem enyhíti a fiatal anyák gondját a járás falvaiban. Lé­tesítése egyelőre anyagi okok­ból bizonytalan. A dolgozó nők azonban min­denütt látják és érzik, hogy törődnek velük. Jól tudják, hogy a párt kezdeményezésére történt, ami az elmúlt tíz hó­nap alatt értük megvalósult. Mi a válaszuk erre? Ezalatt az Idő alatt 38 tsz-asszony kérte felvételét és lett tagja a párt­nak, 54 pedig az új tagjelöltek száma. Még átfogóbb válasz, mert pártonkívüliek is lelkesen csatlakoznak hozzá, hogy az utóbbi hónapokban fellendült a tsz-nődolgozók verseny­mozgalma és kongresszusi vál­lalása. Ebben különösen Da- bas, Inárcs, Kakucs és Sári tsz-asszonyai, meg lányai jár­nak elől. Ezért is mind el kellett mondani a gyóni tejárusítással kapcsolatban. (L. E.) Lassan már megszokjuk, hogy a Pest megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács és a megyei Rendőr-főkapitányság olyan közhasznú rendezvé­nyekkel jelentkezik, amelyek egyedülállóak az országban, amelyeket csak a mi megyénk­ben láthat a közönség. Mit mond a legközelebbi rendez­vényről a PKBT titkára, Ber- náth Andor rendőrhadnagy? — Augusztus 27-én a nagy- villámi réten kerül sor a Pest megyei fegyveres erők és szer­vek KRESZ-spartakiádjára. Huszonöt csapat összesen 150 versenyzője vesz részt a lát­ványos és izgalmas vetélke­dőn, a megyei rendőrség, ön­kéntes rendőri csoportok, hon­védség, munkásőrség, tűzoltó­ság, pénzügyőrség, valamint az ideiglenesen területünkön állomásozó szovjet katonai alakulatok képviseletében. A spartakiád célja az, hogy megelőzzük a BM, HM és a munkásőrség területén elő­forduló közúti baleseteket. Hónapok óta folynak az elő­döntők, vasárnap már a leg­kiválóbbak találkoznak Nagy­villámon. — A versenyszámok? — Lesz tréfás feladatokkal fűszerezett gépjárművezetői ügyességi verseny, ki-ki vá­laszthat, hogy motorkerék­párral, személy-, vagy teher­autóval indul. Vizsgázni kell a műszaki ismeretekből, va­lamint a gyakorlati vezetésből is, harminc kilométert fognak megtenni a forgalomban, pon­tosan betartva a KRESZT-t. A pontozók rejtett helyekről el­lenőrzik majd a versenyző­ket. Ezenkívül a csapatoknak bizonyítani kell, hogy a gya­korlaton kívül az elméletből is alaposan felkészüllek. A leg­jobb csapat a KBT vándor­zászlaját és oklevelét kapja meg. Az egyéni első díj: 2000 forint, a 2. díj: 1500 forint ér­tékű jutalomtárgy. A döntő zsűrije a benevezett alakula­tok megbízottjaiból áll. Min­denkit szeretettel várunk va­sárnap reggel 8 órára a nagyvillámi réten! —szit--­L umineszcencia konferencia Kedden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztereiében ünnepélyesen megnyitották az Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által a nem­zetközi elméleti és alkalma­zott fizikai unió és az UNES­CO támogatásával rendezett nemzetközi lumineszcencia konferenciát. Kezelési utasítás újszülött András fiamhoz TERMÉK NEVE: Homo Sapiens. A főemlősök (Pri­mates) gyártmánycsoportjából az emberfélék (Homini- dae) cikkcsoportjába tartozik. Cikkszám: M. A. — 1966. MINŐSÉG: l./a, idegrendszerrel működő emberi test, mely a hagyományos technológiával, kilenchónapos átfu­tási idő alatt készült. Ennek ellenére egyedi termék (Pro­totípus). ÉLETTARTAMA: körülbelül 80—90 év. (Háborúk esetén, vagy ha apjához hasonló életmódot folytat, ennél lényegesen kevesebb). MOSÁS: kézmeleg (30—35 C°) vízben, kizárólag Ba­ba-szappannal. Mosás közben kissé hangosan viselkedik, ezért ne dörzsöljük és ne nyomkodjuk. Mosógéppel lehe­tőleg ne mossuk, mert az élettartama jelentősen csökken. ÖBLÍTÉS: tiszta vízben, facsarás nélkül, centrifuga használata nem ajánlatos. SZÁRÍTÁS: puha fürdőlepedővel megtöröljük, majd alul-fölül hintőporozzuk. Függesztve ne szárítsuk, kály­hától, fűtőtesttől távol, szobahőmérsékleten fektessük. VASALAS: nem szükséges. Arca rövid időn belül magától kisimul, majd 35—40 év múlva úgy is ráncot vet. VISELET: Helyes kezelés mellett 10—15 éves korig állandóan viselhető, később apjához hasonlóan egyre el­viselhetetlenebb lesz. Reklamáció esetén kicserélni nem lehet. Használat előtt tisztába teendő. Minőségileg ellenőrizte: Miklóssi Ottó 100 évet 5 esitmdö alatt Hány forint Csömörről Gödöllőre? — Kétmilliós kultúrház — Tízmillió ivóvízre — Hol a tanácsháza? — kér­deztem egy öreg bácsitól. — Egyenesen, aztán balra — hangzott a kurta válasz. — Ez lenne az? — csodál­koztam magamban, amikor odaértem a községházának nem éppen illő épülethez. — Bizony ráférne egy kis tatarozás — mondta Morva István, Csömör község taná­csának helyettes elnöke, De csak a karbantartására adnak keretet. Ez nagyon kevés. A titkárság valóságos átjáróház. Pedig sok jóval is büszkél­kedhet ez az ötezer lelket számláló község. Túlzás nél­kül mondhatjuk: az utóbbi öt esztendőben „száz” év elmara­dását hozta be. A szép, négy- $ száz férőhelyes kultúrotthont ^ rengeteg társadalmi munkával !$és kétmillió forintból hozták !; létre. A nyitáskor a Mágnás ^ Miskát mutatták be a helyi & színjátszó csoport előadásában, s § A Fő utcán éjszaka is biz- § tonságban közlekedhetnek. $ Villanyhálózatát ugyanis kor­szerűsítették: higanygőzlám­I § pakkal látták el. Kevés köz- I & ségben látni ilyet. J « í-fp j A jó vizet a legfinomabb ’ 5; bor sem pótolhatja: de a ku­tak nyolcvan százaléka még § ivásra alkalmatlan. A Földta- ^ ni Intézet már megadta a „víz- ^ ügyi” szakvéleményt. A törpe vízmű építésének előkészítése O már folyik. A szokásosnál mé­lyebb kutakat kell ásni, hogy jó vizet nyerjenek. A lakosság segítsége nélkül ez reményte­len lenne. Családonként négy­ötezer forintot — összesen tíz­milliót — ajánlottak fel. Ebből törlesztik az OTP-hitelt. Első panasz az új viteldíjsza­bás ellen — jogosan. Gödöllő —Budapest, valamint Gödöllő —Csömör közötti távolság', egyforma. Az egyik tizenkettő, az utóbbi tizenhat forintba ke­rül. Aránytalan. Miért? — ezt kérdezik a csömöriek is. Jól meggondolják, ha Gödöllőre akarnak utazni. Egy-egy kampányszerű meg­betegedésnél másfélszáz ember tolong a rendelőben. Mert csak egy van, egy orvossal, ápolónő nélkül, ötezer páciens­sel. Az új rendelőt 1967-ben kezdik építeni. A két körzet ellátja majd a lakosságot. Most határoztak: az új köz­ségrendezési terv mintegy húsz évre jelöli meg a község fejlő­dését. Sz. A. Kiállítás az egykori gödöllői művésztelep mestereinek alkotásaiból Az alkotmány ünnepén avatták fel Pest megye egyik legszebb és legkorszerűbb községi könyvtárát Pilisvörösvárott. A gyönyörű új könyvtár 600 ezer forintba került és hajlé­kának építkezésénél a helybeli lakosság 1800 órát dolgozott önként, társadalmi munká­ban. A kultúra új otthonában szabadon álló polcokról, 11 ezer kötetből válogathatnak az olvasók. A könyvtár ifjúsági szobáját máris elfoglalták a nyári vakáció utolsó napjait töltő gyerekek. (MTI fotó — Fehérvári Ferenc) Mint ismeretes, az évszá- ^zad első éveiben alakult meg §a gödöllői művésztelep. Ala- ^ pító tagjai, Körösfői-Kriesch § Aladár és Nagy Sándor, majd ^ a hamarosan hozzájuk csatla- § kozó fiatal művészek, köztük a ^még ma is élő Remsey Jenő ^festőművész, a magyar sze- 8 cesszionizmus központjává § tették Gödöllőt. Az angol preraffaelita- mozgalom kései hatására közösen dolgoztak á, a képző- és iparművészet számos ágát művelték azonos stílustörekvések­kel. ^Céljuk a magyar nép ősi for- ^ makincsének összegyűjtése és ^alkalmazása volt. Az állami II ^támogatással megalakult sző- inyeg- és gobelinszövő műhe- ^ lyük néhány év alatt európai I I ^ hírnevet szerzett. A művészek | irányításával iparosok és pa­rasztok lányai tanulták meg a $ szövés technikáját, s közös erő- ^ feszítéseik eredményeként ^megteremtették a magyar sző- ^ nyeg- és gobelintípust. Ezen­kívül szobrásziskola is létesült § Gödöllőn. s § A művésztelep tagjai 1909- ^ ben mutatkoztak be együtte- k^n a Nemzeti Szalonban, de ^alkotásaikat láthatták számos i külföldi kiállítás látogatói is. Különösen szőnyegeik és go­belinjeik arattak nagy tetszést, s nyertek sok díjat. A művész­telep — anyagi támogatás hiánya miatt — 1921-ben meg­szűnt. Sok tanítványt bocsátott útjára, akik közül többen önállóan folytatták mun­kásságukat. Ma már csak a 81 éves Remsey Jenő él és alkot Gödöllőn. A magyar szecesszionizmus mesterei — Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Zoltán, Frecskay Endre, Rem­sey Jenő és Zichy István — alkotásaiból kedden kiállítás nyílt Gödöllőn a Munkácsy úti iskolában. A Magyar Nem­zeti Galéria anyagát a Körös­fői család és Remsey Jenő tu­lajdonában levő képekkel és történeti dokumentumokkal egészítették ki. Az egykori te­lep mestereinek alkotásai mel­lett a gödöllői születésű Rem­sey Ivánnak, aki a fiatalabb festőnemzedék törekvéseinek egyik sajátos képviselője, vala­mint a Gödöllőn élő és alkotó László Lilla festőművésznő 32 olajképét és temperáját mutat­ják be. A kiállítást, amelyet dr. Bodnár Éva, a Galéria osz­tályvezető-helyettese nyitott meg, szeptember 1-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. FELAVATTÁK

Next

/
Oldalképek
Tartalom