Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

«w MEGl’SI ^nrbip 1966. AUGUSZTUS 24., SZERDA Ben Barkát megszöktették? A Tribune de Génévé szen­zációs értesülést közöl, amely szerint barátainak segítségével kiszabadult egy dél-marokkói bőr tanerődből a párizsi elrab­lása óta állítólag ott őrzött Ben Barka, marokkói ellenzé­ki politikus. A lap szerint a Ben Barka barátaiból alakult rohamcsoportnak bizonyos af­rikai országok támogatásával sikerült behatolnia a Sous- erődbe és erős tűzharc után — amelyben mindkét részről töb­ben elestek, — sikerült kisza­badítania Ben Barkát, aki e je­lentés szerint Guineába szándékozik utazni. „Könyvek igen, katonacsízmák nem!" Buenos Diáktüntetések Airesben és Cordobában Az argentin rendőrség hét­főn könnygázbombákkal és gumibotokkal támadt Buenos Airesben és Cordobában a kormány ellen tüntető egye­temi diákokra. A diáktüntetések röviddel azután kezdődtek, hogy az ar­gentin kormány utasítást adott tíz egyetemi fakultás közül öt­nek a megnyitására. Amikor hétfőn reggel több egyetemi fakultás kapui meg­nyíltak, a bejáratnál fegyve­res rendőrök igazoltatták a belépni szándékozó hallgató­kat. Ez az önkényes intézke­dés olajat öntött a tűzre és a késő délutáni órákra több száz tüntető diák menete in­dult az elnöki palota felé, üte­mesen kiáltva: „Könyvek igen, katonacsizmák nem!” A megerősített rendőroszta­KIJEV Baromfitenyésztők világkongresszusa Kijevben befejezte munká­iét a baromfitenyésztők 13. vi­lágkongresszusa, amelyen 53 országból több mint 2500 kül­dött vett részt. gok könnygázbombákkal és gumibotokkal támadtak a fel­vonuló diákokra és közülük nyolcvanat letartóztattak. A Buenos Aires-i tüntetés­sel egyidőben az észak-argen­tínai Cordobában is tüntettek a diákok. A rendőrök itt is könnyfakasztó gázt használ­tak. Az egyetem rektora a diáktüntetések miatt felfüg­gesztette a további előadáso­kat. Cordoba egyik templomában bezárkózva eközben ötödik napja folytatja kormányelle­nes tiltakozó sztrájkját egy 70 tagú diákcsoport. T Vietnami jelentés A dél-vietnami szabadság- harcosok hétfőn a Long Tao folyó fenekére küldték a Ba­ton Rouge Victory 10 000 ton­nás amerikai fegyverszállító hajót. A hajó testén egy elekt­romos akna robbanása vágott léket. A test vér országok életéből Iparváros a puszta Az épülő kerületek egyike Sevcsenkóban, a Mangislak félsziget fővárosában. Konsztantyin Pausztovszkij, neves szovjet író több mint 30 évvel ezelőtt járt a Káspi-ten- ger partján, a Mangislak fél- szigeten. ,,Iparváros jog épül­ni a puszta szívében", — írta a félsziget jövőjéről. De még sokáig nem volt idő Mangislak kiépítésére. Nem is csoda: a félszigetet a legközelebbi vas­útállomástól 700 kilométernyi száraz és csaknem teljesen néptelen pusztaság választotta el. Mindössze 6 évvel ezelőtt kezdték meg a félsziget fővá­rosává lett Mangislak építését, fehér kövekből; akkor, amikor „garancialevelet" kaptak a geológusoktól arról, hogy a város milliomos akkor is, ha csupán kőolajkincseit veszik számításba. Mangislaknak je­emeletes házakat építenek. Az év végére üzembe helyezik azt a második berendezést, amely a tengervizet édesvízzé alakít­ja át. A város közelében épül az atomerővel mű ödő sótlaní- tó berendezés. Feltételezik, hogy 1980-ra Sevcsenkónak már negyedmil­lió lakosa lesz. Addigra ki­épülnek a nagy iparvállalatok; Mangislak világraszóló jelen­tőségű kőolaj- és földgázter­melő vidékké fejlődik. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a legénység hét tagja életét vesztette. A hajótest oldalára billent, eüly- lyedni kezdett, majd megfe­neklett a folyó iszapos medré­ben, csak egyik része látszik ki a vízből. A Long Tao folyó egyike azoknak a legfontosabb viziutaknak, amelyek Saigont a nyílt tengerrel kötik össze. Az AP emlékeztet arra, hogy ezen a folyón egy repülőgép- anyahajót 1964. májusában rongált meg súlyosan egy ak­na, később egy kisebb olajtar­tályhajó repült a levegőbe. A vietnami vizeken tartóz­kodó 7. amerikai flotta tenge­rész gyalogosai újabb partra­szállást hejiottak végre kedd­re virradó éjszaka Saigontól 75 kilométernyire délkeletre. Az amerikai hadvezetésnek az a célja, hogy erős hídfőállást építsen ki ezen a partizánok által megszállva tartott mo­csaras, ingoványos vidéken. Románia fejlődése számokban Az 1966-os román statisztikai kézikönyv adatai feltárják a ro­mán gazdasági és kulturális élet két évtizedes fejlődésének té­nyeit. Ezeket Heves Ferenc is­mertette az Előre című lapban. Az 1965. évi adatok alapján Románia lakóinak száma: 19 027 307. Az 1948. januári nép- számlálás óta a lélekszám 4 154 743-mal gyarapodott. Tizen­négy városban 100 000 főt meg­haladja a lakosok száma. Az át­lagos életkor az 1950-os 63-ról 68- ra emelkedett. Ez a körülmény az élet- és egészségügyi viszo­nyok jelentős javulását bizonyít­ja. A gazdasági mutatók a nemzet- gazdaság különböző ágazatainak folyamatos fejlődését szemlélte­tik. Évről évre növekedik a reál­bér, vagyis ennek következté­ben a dolgozók általános élet- színvonala. A nemzeti jövedelem kénzésében az ioar részvételi aránya 48,5 százalék, a mezőgaz­daságé és az erdőinará 30 száza­lék. Eszerint a 10 év előtti hely­zettel szemben az inar 8,7 száza­lékkal növelte arányát. 1965-ben a bérből és a fizetés­ből élő alkalmazottak átlagos lét­száma a nemzetgazdaság külön­böző ágazataiban — az államap­parátust is beleszámítva . — 4 303 700 személv volt, 2 180 700-*zaI több mint 1950-ben. Az inadban foglalkoztatottak száma 1965-ben 1 675 600 volt, 813 Ofn-rel több, mint 1950-ben. Jelentős a lét­számnövekedés az összes többi szektorban is. Románia általá­nos fejlődésének számszerű bizo­nyítékai ezek. A további számadatok az ipar, a mező- és erdőgazdaság (fa­ipar), a beruházások és építke­zések, a közlekedés és távközlés, bel- és külkereskedelem, az álla­mi költségvetés 1965. évi- helyze­tét ismertetik. Az össze hasonlí­tó táblázatok kimutatják a fej­lődést az előző évi állapotokkal szemben. A szocialista ipar pél­dául egyre több és egyre jobb minőségű árut termel. Követke­zésképpen az állami és szövet­kezeti kereskedelem 1965-ben G7,< milliárd lej értékű árut hozott forgalomba, 7.3 százalékkal töb­bet, mint az előző évben. A* ipar egész sor olyan termék elő­állítására is berendezkedett, amilyet 1950-ben még egyáltalán nem gyártott. Például rádiót, te­levíziót. mosógépet, hűtőszek­rényt és egyebeket. A román kultúrforrad2lom eredményeit tükrözik a közokta­tásra vonatkozó adatok. Eszerint az 1965—66-os tanévben 3 347 076 tanuló iratkozott be. tlsryan eb­ben a kategóriában 1938—39-ben mindössze 1 604 481 tanuló szere­pelt. A tantestület létszáma 1955—66-ban 141 370 volt. E^ek a tanerők *5 521 iskolában működ­tek. A főiskolák 183 fakultására 139 619 hallgató iratkozott be. A főiskolai tantestületekben dolgo­zók száma: 13 038. A lakosság közművelődési igé­nyét 1965-ben 179 raioni és váro­si kultűrház szolgálta, továbbá 9962 kultúrotthon. 6214 mozi és 130 különféle színházi intézmény. Mindezeken felül sokféle tudó-1 mányos és egvéb előadásokat tartottak. A rádió 2 790 000. a te­levízió 501 000 előfizetőt számlált* Ami az egészségügy fejlődését illeti, ebben a szektorban szintén nagymértékű feilődésről beszél­nek a számok. 1965-ben 27 900 or­vos működött az országban. Át­lagosan 682 lakosra jutott egy or­vos. Ezzel szemben 1938-ban ösz- szesen 8234 orvos működött az országban és 1895 lakosra jutott egy orvos. Rusk lemond? A Daily Mirror washingtoni tudósítója szerint Dean Rusk kijelentette, hogy nemsokára lemond külügyminiszteri tiszt­ségéről, és ismét magánipar­ban vállal jól fizetett állást, mert állami fizetéséből nem tud a kellő színvonalon élni. Azelőtt mai jövedelmének há­romszorosát kereste meg. Rusk azt állítja, hogy ko­rábbi megtakarításait már csaknem teljesen fölélte, s két nagy fiát az ősszel egyetemre kell járatnia, ami rengetegbe fog kerülni. 20 százalékos adót fizet, így havonta tisztán 2500 dollárnál valamivel keveseb­bet kap kézhez. BUKAREST Díszszemle és felvonulás Bukarestben kedden délelőtt nagyszabású katonai díszszem­lével és felvonulással ünnepel­ték meg Románia nemzeti ün­nepét. a fasiszta iga alóli fel­szabadulás 22. évfordulóját. Az egyórás katonai dísz­szemle után megkezdődött a román főváros dolgozóinak színpompás demonstrációja. A hagyományoknak megfe­lelőén szerdán, a felszabadulás évfordulójának másnapján az ifjúság napját ünnepük Romá­niában. PLAINVIEX Robbanás egy templomban A texasi Plainviex városka templomában hétfőn este rob­banás történt, amikor mint­egy 150 hívő istentiszteleten vett részt. A templomot álta­lában négerek látogatják. Negyvenkét személy megsebe­sült, közülük többen súlyosan. A robbanás oka egyelőre is­meretlen. Az épület összeom­lott. NEW YORK Részvények értékcsökkenése A New York-i értéktőzsdén második hete tart a részvé­nyek értékének gyors ütemű csökkenése. A hétfői áresések következtében a névleges ér­tékek 1964 februárja óta leg­alacsonyabb értékre kerültek. Közgazdasági szakértők sze­rint a névleges értékcsökkenés eddig mintegy százmilliárd dollárnyi. a ^SS*SSSJ?SSSSSSS*SSySSSSSS*SSSSSrSSSSSSSSSSá'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrs amelytől^ Wrüm'hMimti 'MZ jé­ISMÉT MEGJELENT A LOCHNESSI SZÖRNY A lochnessi szörny hosszú szünet után ismét hallatott magáról, sőt mi több, meg is jelent a Pharma nevű hajó utasai előtt. Bár a skóciai vizekben él­degélő szörny eddig csak egy­szerű szemtanúknak szokott megjelenni, ezúttal teljes tudományos appará­tussal figyelték meg. Négy-öt nap múlva vetik a rozsot (Folytatás az 1. oldalról) ri munkák tapasztalatait, összehangolják a közösen el­végezhető feladatokat. Ami pedig a munkákat ille­ti, sok helyütt máris hozzá­láttak az őszi tennivalók vég­zéséhez. Eddig Pest megye közös gazdaságaiban 35 ezer holdon készítették elő vetés alá a talajt. Hat gép csávázza a vetőma­got, ma vagy holnap újabb két nagy teljesítm 'nyű csává­zógép kapcsolódik be ebbe a munkába. Hozzákezdtek már Eszébe sem jutott, hogy köny- nyen halállal is végződhet ez a kaland. Már a hajón történt jelenet visszaadta a bizalmát, s kezdett hinni benne, hogy az ONI mindenben segít neki,.. Leszaladt vacsorázni, aztán vissza a szobájába. Elérkezett Campbell látogatá­sának az ideje. Kopogtattak, majd kivágó­dott az ajtó és nagy zajjal be­rontott a tengerészkapitány. Körülbelül olyan külsővel, amilyennek Blake elképzelte magában, a saját maga által kitalált régi cimborát. — Helló, öreg Al!... Hű, de megöregedtél!... Menj csak néhány lépést, hadd nézzem a járásodról, meg tudnál-e még maradni a fedélzeten? Blake, mint egy jó színész, rögtönzött. Jól hátba vágta az ál-Campbellt, aztán megropog­tatta a csontjait, a kapitány felszisszent az egykori „robot­ember” szorításától. — Hát, Jimmie, mégis lát­lak? — mondta jó hangosan, majd Campbellt a mikrofon közelébe vezette, s szótlanul rámutatott. Aztán kissé eltá­volodtak onnan, és Blake le­halkított hangon, mint amikor valami igen titkos dolgot be­szélnek meg, ajánlatot tett Campbellnek: — Tudod, miért jöttem, öreg cimbora? — Ha megmondod ... — Hogy állsz pénz dolgá­ban? — Hát tudod, hogy abból mindig kevés még a sok is ... De azért van egy kis pénzem... Kölcsönt akarsz? — Á, most nem ... Most jól állok... Én akarok neked pénzt szerezni... Ugye, régóta ismerjük egymást, jó cimbora vagy? — Az vagyok Al, tudod ... Mit akarsz ezzel? — Ígérd meg, hogy amit most mondok, azt akkor sem fogod elárulni, ha nemet mon­dasz? — Attól függ, miről van szó... — Add a kezed, hogy akkor sem árulsz el... Így ni! Nézd, Jimmie, én egy jó kis vállal­kozást tudnék alapítani, egész életemben gondtalanul élhet­nék, ha most te segítenél ne­kem ... És semmiség az egész, sohasem fognak rájönni... Campbell jó hangosan, dob­bantva is a lábával, felugrott a székről: — Miii? Csak nem akarsz kirabolni valakit?! — Ugyan, hová gondolsz, Jimmie... Tudod, hogy én még akkor sem csináltam ilyet, amiV'ir teljesen meg voltam kopasztva ... Bevágott a világ­kiállításon az a meztelen fény­képezés, amiről írtam neked, az hozott egy kis pénzt a konyhára, de azért kezdő tőké­nek kevés egy jobbfajta vál­lalkozáshoz ... — No, nyögd ki már, mit akarsz!. — Mondj el egy-két dolgot nekem ... Mikor indultok a Pennsylvániával? És hová? — Micsoda?! Hát erről van szó?! Al, öreg Al, te komolyan gondolod ezt? ■— Jimmie ... Itt mindjárt átadnék neked ezer dollárt... Aztán minden esetben kaphat­nál további ezret... Jól gon­dold, meg, Jimmie, nem kis pénz!... — Dehát kiknek kellene ez? ... Nem, ezt nem lehet! — A megbízóimat nem mondhatom meg ... — Jó, ne is folytasd to­vább... Megígértem, hogy nem adlak föl, de az ügy nem ér­dekel ... viszont szégyelhet- néd... — Ne bolondozz már, Jim­mie! Gondolkodj egy kicsit! Apróság az egész, amit kérdez­ni akarok... Még vagy egy fél óra hosz- száig tanakodtak, Campbell hangján egyre inkább érezni lehetett, hogy csökken a döb­beneté, de sehogy sem akart kötélnek állni. Kicsit megvető hangon mondta: — Nincs mit tárgyalnunk, öreg Al... Megyek... — Jimmie! Legalább gon­dolkodj rajta ... — Majd gondolkodom ... És az ál-Campbell kirohant a szobából. — Jimmie! — kiáltott utána Blake. — Holnap este ugyan­itt... ' (Folytatjuk.) Némi várakozás után meg­szólalt a vonal túlsó végén egy hang: — Tessék ... Campbell... Blake jó hangosan, hogy a közelben ólálkodó japánok is hallják, felkiáltott: — Jimmie? Ö, vén medve, de rég láttalak!... Persze, én vagyok ... Al... Itt jártam ... Gondoltam, megkereslek ... Hallottam, hogy a Pennsylvá- nia itt tartózkodik ... — Honnan tudod te, hogy mi-Itt vagyunk? — Hát a hajón hallottam, amin jöttem... Nincs itt ti­tok ... — Mit keresel Honoluluban? — Üzleti ügyek, öreg Jim­mie. No, mikor találkozunk? — Este hétkor lejár a szol­gálatom, elmegyek hozzád ... Jó? — Persze, hogy jó! Nyolcra várlak. Ideérsz addig? — Feltétlenül. — Várlak, Jlmmie, helló ... Blake letette a telefont, és kutatni kezdett a szobájában, s a telefonasztalka közelében találta meg, amit keresett: egy kis mikrofont. De nem nyúlt hozzá. Dicsérte az eszét, bár világos volt előtte, hogy a ja­pánok felkészülnek a találko­zóra ... S most, mintha örült volna egy kissé a feladatnak... A Pharma még radarját is rá- irányítota és a hullámok alatt tisztán ki lehetett venni a sárkányszerű lény testét. Mi több, a Pharmán egy zoológus is tartózko­dott, aki saját szemével győződhe­tett meg a csodaállat produk­ciójáról. a fővetésű silókukorica beta­karításához; tartósításához is. Tízezer hold termése vár silózásra. A cséplés — még néhány gaz­daságban — közvetlenül a be­fejezésnél tart. Augusztus elején — annak idején több­ször is hírül adtuk — közel 70 kombájn indult el az aratás­sal küszködő szomszédos me­gyék közös gazdaságaiba, se­gítségül. Most már ezeken a helyeken is befejezték a gabo­na betakarítást s a Pest me­gyei kombájnok elindultak visszafelé, szálláshelyeikre. —sp—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom