Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

1966. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT MST jMEcrei ^Júrlap Párból lesz... .Tv — rakéta _ mosógép Modern fémmegmunkálási módszer a porkohászat, a nagy sorozatok ideális technológiá­ja. A porkohászat korszerű alkalmazására a 30-as években került sor, s különösen a má­sodik világháború éveiben ter­jedt el világszerte. Napjaink porkohászatának lényege, hogy vasból, vagy egyéb fémből 300 mikronnál kisebb szemcsézetű port késziienek, amit más anyagokkal kevernek. A por­keverékből nagy nyomással préselik a kívánt alakú alkat­részt, ezután a megfelelő szi­lárdság elnyerésére 1000—1350 C fok hőmérsékleten izzítják ( az oxidálást gátló védőgázak oltalma alatt. Kezdetben kizá­rólag a hadiipar alkalmazta, pl. a gránátok vezetőgyűrűit, a páncéltörő lövedékek magjait készítették segítségével. Nap­jainkban alig akad rakéta, mosógép, traktor, tv-készülék, gyermekjáték stb., amelynek valamelyik alkatrészét ne por­kohászati úton állítanák elő. A méretek pontosak és semmi­lyen utólagos megmunkálást nem igényelnek. Egy példa a gazdaságosságára, A motorok acélcsészés csapágyainak vé­kony ólombronz bélésével ré­gebben vastagon beöntött ré­tegből esztergálták ki. A 75 dkg-os csapágyból az eszter- gálás után csak 33 dkg ma­radt, a porkohászatnál ehhez mindössze 5 dkg ólombronz porra van szükség. Porkohászattal állítják elő a vagy hőmérsékleten működő molibdén rakétaalkatrészeket, e harckocsik, a traktorok, az autók 600 C fokot is elérő ten­gelykapcsoló és fékbetéteit, a levegő és olajszűrőbetéteket, a repülőgépek szárnyain az elje­gesedéstől védő porózus leme­zeket, a fogaskerekeket, az elektromos érintkezőket, és a sok ezernyi egyéb alkatrészt. Ugyancsak porkohászattal ké­szül az izzólámpa és a rádió­cső izzószál-alapanyaga, a mi­niatűr akkumulátorok lemezei, a tekercsek vasmagjai, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük. Tamás György A rákkutatás új útjáról Kísérlet kioperált daganaton gyűletet legalább ötször kell kipróbálni egyfajta dagnatsej- ten, ami legalább félmillió be­teget jelentene. Ezért egysze­rűbb: a kioperált daganatból sejttenyészetet készíteni, s azon kísérletezni a vegyületek- kel. Ezen az úton, nagy kuta­tóintézetek nemzetközi együtt­működésével lehetséges csak néhány év alatt tíz-tizenötezer vegyületet megvizsgálni. így lehet csak a chemoterápiás ku­tatásokat a szerencsés véletle­nektől függetleníteni és meg­találni azt az ötven-száz ve- gyületet, amelyek az operált betegek végleges gyógyulását biztosítják. A viták nem is a professzor igazsága — igazságába vetett hite — körül vannak, hanem a lehetőségekben. A nemzetközi összefogás, a közös munka le­hetőségeiben. „Sokan kételked­nek abban, hogy egy ilyen nagy, nemzetközi együttműkö­dés kivihető lehet-e. Erről kell az embereket meggyőzni!” — Ha más haszna nem is lesz a munkámnak, csak az, hogy belátják a kutatók: új úton kell elindulniok, újat kell | kezdeniük, ha gondolkodni kezdenek ezen, akkor eredmé­nyes volt. Ha munkámról ír­nak, ne tüntessék úgy fel, hogy én megoldottam a rák kérdé­sét. Egy lehetőséget dolgoztam ki, amit egy öreg ember lát, s a fiataloknak iavasol. K. Gy. Most ünnepelte a magyar tudományos élet Issekutz Béla Kossuth-díjas akadémikusnak, a magyar gyógyszerkutatás nesztorának 80. születésnapját. Nem egyszerű, protokolláris ünneplésről tudósíthatnak a magyar újságírók: a 80 éves tudós bejelentette, hogy a rák­kutatás új útjának vágott, s eredményét egy tízíves tanul­mányban az Akadémia aszta­lára tette. A tanulmány egyéb­ként hamarosan angol és ma­gyar nyelven jelenik meg elő­ször. Munkája a chemoterá- piai kutatások továbbfejlesz­tését dolgozza ki. — A chemoterápiától a rosszindulatú daganatok gyógyszeres kezelésétől még 15 éve is nagy eredményeket várt a világ — mondotta be­szélgetésünkkor Issekutz Bé­la. — 1948—49-ben olyan biz­tatóak voltak a kezdeti ered­mények, hogy a magyarországi nemzetközi hévízi kongresszu­son már be mertem jelenteni, hogy: 15 év alatt a rák gyó­gyítása megoldható. Később mégis csalódást okoztak azok a módszerek, amelyek biztos­nak látszottak. Már a második magyar gyógyszerterápiai kon­ferencián, mint elnök, ki kel­lett jelentenem: megtorpant a kutatás, új módszereket kell keresnünk. — Az elmúlt években — folytatta nyilatkozatát az idős tudós — csak ezen gondolkoz­tam, minden irodalmat átnéz­tem: mi lehet az oka a meg­torpanásnak, milyen új úton kellene elindulni, ami sikerrel bíztatna. Rájöttem arra — amire különben mások is gon­dolnak már —, hogy emberi daganatsejteken kell az új ve- gyületeket kipróbálni. Eddig ugyanis állatkísérletekkel vé­gezték a yegyületek kipróbálá­sát, az állatokba mestersége­sen transzponált daganatokat gyógyították, vagy fejlesztet­ték vissza a vegyületek. Az M 0ZAiK """""S/SfSSSSS/SSSSSSSSSSSf/SS/SSS/SSSS/SSS/SS/SfSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSfS­Versenypálya — kocsigyötréshez Alkohoinyeió sajt Közismert, hogy a szeszes italok fogyasztásakor sok al­kohol kerül a véráramba. Né­met professzorok vizsgálatai szerint háromnegyed liter bor elfogyasztása után a kísérleti személyek vérében 1,25—1,46 ezrelék alkoholt lehetett ki­mutatni. Ha viszont ementhali ? sajtot fogyasztottak — 500 $ g-ot a háromnegyed liter bor- ^ hoz —, a vér alkoholtartalma ^ alacsonyabb volt, lecsökkent ^ 0,95—1.04 ezrelékre. I Foto a földből S A kraklcói bányászati aka- 3 démián olyan fényképezőgépet szerkesztettek, amelyet mély- § fúrásoknál a fúrólyukba le le- S* hét bocsátani. így a különbö- \ ző földrétegekről felvételeket k készíthetnek. | Fogamzásgátlás I — rovaroknál ^ A kutatók kísérleti célból $ európai rovart, a nálunk igen ^ közönséges bodobácsot te- ^ nyésztették. A kísérleti állatok ^ nagy része elhullott, mielőtt ^ ivarérettségét elérte volna. A 8 nagymérvű pusztulás okát ke- 8 resve meglepetten állapították ^ meg, hogy azok az állatok $ pusztultak el, amelyek — pa- $ pírzsebkendővel kerültek ^ érintkezésbe. A kutatók a pa- ^ pírgyárakon keresztül eljutot- ^ tak egy bizonyos fenyőfához, 8 az ún. balzsamfenyőhöz, eb- 8 ben megtalálták azt az anya- 8 got, amely az ivarérett rovar­rá történő átalakulást — meg­akadályozza. „Folyékony gyümölcs” A gyümölcslevek tápértékü­ket cukortartalmuknak kö­szönhetik, ami minden külö­nösebb emésztőmunka nélkül, gyorsan szívódik fel a szerve­zetben. Az üdítőhatás a gyü­mölcslében levő almasavnak, citromsavnak, bórkősavnak, és ezek savanyú sóinak köszön­hető. A közismerten gazdag A-, Br, B2- és C-vitamin tar­talmat nem is kell külön hang­súlyozni, annyira köztudott. A gyümölcslé fogyasztásá­nak jelentőségét emeli az a tény is, hogy a szervezet szá­mára hasznos ásványi sókat tartalmaz. Ezek egyike a káli­só, amely megkönnyíti a víz eltávozását szervezetünkből, s ezzel segíti a szív munkáját. Ez egyik magyarázata annak, hogy miért érnek el jelentős eredményeket a szívbetegek­nél gyümölcs- és gyümölcslé­kúrával. Táplálkozás-élettani szem­pontból fontos szerepük van az ún. hamualkatrészeknek is (vas, mész, kálium, nátrium, magnézium, kén, foszfor stb.), melyek a csont- és sejtképzés­ben nélkülözhetetlenek, külö­nösen serdülő korban. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a feldolgozás so­rán a gyümölcs értékes anya­Ha új konstrukcióval jelent­kezik egy gyár, mi sem termé­szetesebb, hogy a sorozatgyár­tás előtt alaposan kipróbálja: beváltak-e azok a számítások, megoldások a gyakorlatban, amelyeket a tervező mérnök a rajzasztal mellett megálmo­dott? AZ autók kipróbálása fezonban ma már nem is olyan egyszerű feladat. Ugyanis nin­csenek olyan utak, ahol a nor­mális forgalom ne zavarná a gépkocsik műszaki kipróbálá­sát. Ujabb&n úgy igyekeznek áthidalni ezt a nehézséget, hogy a nagyobb gyárak saját, a célnak legjobban 'megfelelő autópályákat építenek, ahová természetesen semmilyen más járművet nem engednek be. Ezeken a pályákon mindent lehet csinálni a kocsi­val: rázni, rengetni, forgatni, faroltatni, feldön'eni, fékezni, gyorsítani s akár egész napon át teljes gázzal ke ben vágtáz­ni, anélkül, hogy tekintette] kellene lenni más árművekre. Az egyik európai mtógyár új próbapályájának c ízes hosz- sza 32 km. Minden elképzelhe­tő útburkolat-féles get meg­találhatunk itt. 24C 3 m gyor­sulási szakaszhoz cr ’.tlakoznak a be- és kifutási kanyarok, van egy 800 m-es . árolókör”, por- és sárszakasz, mestersé­ges vasúti keresztel. >dés és itt van végül a „Szenvedés He­gye” is. Mesterségesen rossz­nak épített útszakaszok „gon­doskodnak” az autó és vezető­jének a „szenvedéséről”. Épí­tettek ide betonpályát kereszt­hullámokkal, „bütykös utat”, durva köves, fagykáros, hepe­hupás utat, mint a képen lát­ható, s macskaköves utcát vil- lamossínekkel. Találhatunk speciális rázósíneket is, melyek segítségével a kocsiban észlel­hető különféle zörgések és nyikorgások eredetét fel lehet kutatni, 6 ennek kapcsán a ^ gai elpusztulnak. Az igazság 8 az, hogy a tartósítás vegyszer $ nélküli kezelésből, egyszerű \ pasztőrözésből áll: rövid ideig $ tartó 65—75°C-os csírátlanítás- ^ bóí. Ez csak egészen jclenték- \ télén pusztulást idéz elő az íz- ^ és tápanyagokban. Viszont ép- ^ pen emiatt a „kíméletes” keze- í lés miatt a gyümölcslevek nem 8 állnak el korlátlan ideig a pa- $ lackban, csak bizonyos szava- ^ tossági időn belül. ^ Éles határvonalat kell von- ^ nunk a narancs-, citrom- vagy § más gyümölcsolajjal festett és ^ ízesített cukorszörpök és a va- 8 lódi gyümölcslevek között. Az Sismertetett értékekkel csak az $ utóbbiak rendelkeznek. Téve- \ dések elkerülése végett azon- § ban meg kell különböztetnünk ^ a fényesre szűrt, derített gyü- ^ mölcsleveket (pl. meggylé), ^ melyeket a tetszetősebb külső ^men Jelenése érdekében szaba- ^ dítanak meg a rostoktól. Ezek 8 biológiai értéke már kevésbé $ kedvező, de még mindig sok- \ kai jobb, mint a cukorször- 5 pöké. Bányászat ­TŰZZEL VÍZZEL A világ nyersanyag- és ener- gia-feLhasználását bemutató évkönyvek ma már csak mil­liós, illetve milliárdos nagy­ságrendű számokat tartalmaz­nak. Az emberiség az elmúlt három évtizedben lényegesen több vasércet, színes- és ritka- fémet, valamint energiahordo­zó nyersanyagot használt fel, mint egész eddigi történelme során. Nyersanyagokból ma még hatalmas készletek állanak rendelkezésre, de az igények rohamos növe­kedése miatt nehézségekkel kell számolni. Mivel nem old meg minden kérdést a bánya­munka gépesítésének fokozá­sa, a tudomány új utakat ke­res, amelyek egyrészt lehetővé teszik az olyan szegényes érc­telepek gondos kiaknázását is, amelyekre bányát telepíteni nem érdemes, másrészt előse­gítik a bányák termelő mély­ségének további növelését. Ez utóbbi mozzanat különösen fontos. Ma a hasznos ásvá­nyok feltárására szolgáló bá­nyák nem mélyebbek 1500 mé­ternél (kivétel csupán egyes gyémántbányák kb. 3000 méte­res mélysége). De megállapí­tották, hogy minél mélyebbre megyünk a föld kérgébe, a hasznos ásványok bősége an­nál nagyobb. A nagyon nagy mélységekből azonban csak olyan módszerekkel hozhatjuk fel a hasznos ásványokat, ame­lyek kizárják a bányász föld alatti munkáját. Ezért a ku­tatók e célra különleges mód­szerekkel foglalkoznak. A nagy nyomású víz erejét ma is hasznosítják a bányászatban, a kutatók ter­vei szerint azonban fel lehet használni a nyersanyagok fel­színre hozására is. A kősóbá­nyáknál pl. cementtel bélelt furatokban nagy nyomással vi­zet vezetnek le a kősórétege­kig. ott a víz oldja a sót és a nyomócső mellett a felszínre is hozza. Ezt a módszert al­kalmazni lehet káliumsók, nátriumszulfátok, salétrom, bórax, ammóniumklorid, jód kitermelésére, forró víz segít­ségével pedig a kén bányász­ható. A kén olvadáspontja na­gyobb, mint a víz forráspont­ja, ezért csak forráspontjánál magasabb hőfokú vízzel dol­gozhatnak; az is igaz, hogy így 99,99 százalékos tisztaságú ként nyernek. Az új elképzelések szerint kiterjedtebben lehetne alkal­mazni a szén föld alatti gázo­sításához hasonló módszereket is. Ily módon tervezik az ezüst, higany, réz és még egyéb szí­nes fémek felszínrehoza tálát. A furatokba igen nagy hőmér­sékleten égő gázokat szándé­koznak vezetni, melyek a ré­sek mentén behatolnak az ás­ványok rétegeibe s megol­vasztják azokat. A vájat alsó részén összegyűlő olvadt fémet pedig nagy nyomásuk — a fu­ratok mentén — a felszínre emelné. Különleges csőrend­szert terveznek azoknak az anyagoknak a bányászatára, amelyek a nagy hőmérséklet hatására nem olvadnak meg, hanem folyékony állapot ki- hai*vásával azonnal légnemű­vé válnak, s lehűlve sem cseopfolyósodnak, hanem szi­lárdak lesznek. Ilyenek az ar­zén. a szelén és a tellurvegyü- letek. Ezeket a forró gázkeve­rékeket szívófuratokban hoz­zák fel. A kutatók szerint a bakté­riumok is felhasználhatók az ásványi kincsek gyorsabb és hatékonyabb kitermeléséhez. Ha pl. kedvező életfeltétele­ket teremtenek a kén bakté­riumok számára, ez a termék szetes kén felhalmozódásának a megnövekedését eredménye­zi. Bebizonyosodott, hogy az olajlelőhelyeken mindig talál­hatók olyan baktériumok, amelyek élettevékenységük során gázokat fejlesztenek, s ha ezek kedvező tápanyagok­kal rendelkeznek, e gázképző­dés annyira megnövekedhet* hogy az olajkitermelést lénye­gesen meggyorsíthatja. Üj technika születik tehát a geológia, a bányászat, a geo­kémia. a biokémia, a kémia eredményei alapján, melynek perspektívái éppolyan nagyok, mint az új energiaforrások feltárásán munkálkodó tudo­mányoké. Fagyasztott borkoncentrátum A nagy borforgalomban leginkább érdekelt frariciák kezdték el először törni a fejüket azon, miként lehetne csök­kenteni a borok szállítási költségét. A szállítás azért gazda­ságtalan, mert a bor négyötöd részét kitevő vizet is felesle­gesen utaztatni kell. Több évig tartó kísérletek eredményeként nagy maligán- fokú borkoncentrátumot állítottak elő; ez a barnásvörös szörpszerű massza, 63 százalék alkoholtartalommal. A bor­koncentrátum úgy készült, hogy a borból fagyasztási eljá­rással kivonták a vizet és azután a fennmaradó folyadékot desztillálták. Nagy alkoholtartalmánál fogva a borkoncentrátum ke­vésbé kényes a tárolásra, hosszabb ideig eláll, mint a közön­séges bor. Megfelelő mennyiségű vízzel való hígítás útján — állítólag — aromákban és illatokban az eredetivel azonos minőségű bort lehet készíteni a szörpszerű anyagból. B. I. emberi daganatsejtek pedig mások, mint az állatoké. Ki­dolgoztam egy tervezetet, ame­lyet csak nemzetközi együtt­működéssel lehetne megolda­ni. Tíz-tizenötezer vegyületet kellene megvizsgálni emberi daganatsejtekben, s ezek közül lehetne kiválasztani azokat, amelyek gyógyításra alkalma­sak. — Azt kell belátni, hogy az állatkísérletek útján valószí­nűleg nem lehet megtalálni az emberi daganatsejtekre ható vegyületet. Négy-ötszáz kutató többévi munkája kell ehhez. — A régi módszerekkel már kétszázezer vegyületet vizsgál­tak meg, de csak állatkísérle­teken. Szelektálták ezeket, kö­rülbelül ezer vegyület volt, ami hatékonynak bizonyult. Az ezerből a 20—30 leghatéko­nyabbat használják a gyógyí­tásban. A legsürgősebb az len­ne, hogy előbb ezt az első ezer vegyületet — ami hatékonynak bizonyult, de félretettek, s csak a 20—30-at használják —, emberi sejteken próbálnák ki. Tudni kell azonban: betegeken nem lehet és nem szabad ilyen vegyületeket kipróbálni. Ki­számítottam: ahhoz, hogy va­lamit mondjak — körülbelül százféle emberi daganatsejtet ismerünk — külön-külön kell megkeresni, hogy egy-egy ve­gyület hogyan hat egy bizo­nyos fajta sejten. Ezerféle ve­2 tengelyek, a kormánymű vagy. a karosszéria hibáit kideríteni.! TJj megoldás az az ötkilométeres gyonspá-; lya, amely — mint valami! óriási körzővel meghúzott vo-J nal — körülveszi az egész; próbaterepet. A körpálya, a! nagy sebesség elérése céljából,!: növekvő szöget zár be a víz-! szintessel; a belső pályarész! még csaknem vízszintes, a kö-$ zépső sáv 45%-os, a külső pá-; lya 75%-os emelkedésű. Ezen; a pályán óránként 300 km-es; sebesség is elérhető; itt min-; den megengedett, amire a köz-; úti forgalomban még gondolni; is bűn. De mindez szükséges ahhoz,. hogy a gyárak futószalagjai-$ ról valóban megbízható, min-! denben a vezető akaratának $ engedelmeskedő járművek ke-; rüljenek ki, mert egyébként; a világszerte növekvő forga-; lomban még nagyobbra szök-; nének a baleseti statisztikák. ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom