Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-18 / 195. szám

rt»r mecrn Z/f/rlan 1966. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Egy tudományág növekvő becsülete Négy könyv közgazdasági kérdésekről A kapital ista országok kö­zötti ellentmondások legtöbb­ször nem politikai, hanem gaz­dasági mezben jelentkeznek: így volt ez a Közös Piac leg­utóbbi, s még ma sem nyug­vópontra jutott „mezőgazdasá­gi menetében”, s még jóné- hány más kérdésben. Ugyan­akkor az elveszett gyarmatok helyett új piacokat hajszoló monopóliumok mindent elkö­vetnek, hogy ellenőrzésük alá vonják a fiatal, fejlődő orszá­gok gazdaságát, s továbbra is biztosítsák azok nemzetgazda­ságának kincseit. Nyerges könyve világos áttekintést ad e törekvésekről, s ugyanakkor leszögezi a szocialista orszá­gok álláspontját is e kérdések­ről. A könyv érdeme, hogy vi­szonylag nem nagy terjedel­mű, de mégis képes a kérdés­kör egészének átfogására: a nyersanyagkereskedelem tár­gyalásától a nemzetközi pénz­ügyi kérdéseken át az integ­rációs folyamatok elemzéséig, s a különböző társulatok lé­nyegének megmutatásáig. Kü­lönösen érdekesek a könyvnek a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű or­szágok közötti kereskedelem­mel, illetve az új nemzetközi kereskedelempolitika megte­remtésére irányuló erőfeszíté­sekkel foglalkozó fejezetei. A szocialista országok köz­gazdászai között folytatott eszmecserében jelentős helyet foglaltak el a lengyel szakem­berek. Egyik markáns képvi­selőjük, Wlodzimierz Brus Nem túlzás azt állítani: rohamosan növekszik a köz- gazdaságtan, s vele arányo­san a tudományág művelői­nek becsülete. A nagyközön­ség érdeklődése még erőtelje­sebbé teszi e folyamatot. Kü­lönösen a gazdasági mecha­nizmus reformjának napi­rendre kerülése óta tapasztal­ható igény színvonalas, de a ■nem szakember számára is érthető, korunk gazdaságának kérdéseit tárgyaló művekre. A kiadók — elsősorban a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Kossuth Könyv­kiadó — mind nagyobb szám­ban adnak ki ilyen műveket: a közelmúltban megjelentek xözött tallózva négy olyan könyvről kell szólni, melyek egy-egy terület átfogó elemzé­sei adva az átlagosnál is na­gyobb jelentőségűek. A gazdasági fejlődés kulcs­kérdése — az ipar fejlődése. Közismert tény, hogy a világ gazdaságilag legfejlettebb or­szágai egyben az iparilag is legerősebbek közé tartoznak: hazánkban csak az elmúlt két évtizedben lett vezető népgaz­dasági ágazattá az ipar, az eredmények ennek ellenére számottevőek. E két évtizedes fejlődés útját rajzolja meg, s elemzi dr. Stark Antal köny­ve (A magyar ipar, Kossuth Könyvkiadó), hogy annak alapján felvázolja — ha egy­két részletét tekintve, vitatha­tóan is — a továbbhaladás Irányát. Tiszteletre méltó tény­anyaggal, összehasonlító ada­tokkal bizonyítja állításait: a táblázatok mégsem teszik ne­hézkessé a könyvet, mert át­tekinthetőek, s valóban a leg­lényegesebb adatok összefog­lalására szolgálnak. Stark könyve lényegében kézikönyv, alapvető forrásmunka az ipar egésze, s a részterületek iránt érdeklődők számára: kiadása régi adósság törlesztése, mert nem volt ehhez hasonló, kor­szerű szemléletű összefoglaló a magyar ipar 1949—1965 kö­zött megtett útjáról. A másik hasonló, kérdés- ésoportok sokaságát összefogó munka a neves közgazdász, ár. Háy László: A világkapi­talizmus válsága című köny­ve. A szerző korunk egyik alapvető folyamatát boncolja: milyen erők határozzák meg a világkapitalizmus általános válságának elmélyülését, s a két rendszer közötti verseny erőviszonyai hogyan módosul­nak napjainkban. Bonyolult, belső és külső el­lentmondások érvényesülnek egy-egy vezető imperialista ha­talom gazdaságában és társa­dalmában, s még inkább így van ez a világkapitalizmus egészét tekintve: Háy sorrave- szi a legfontosabb tényezőket — a gazdasági fejlődés ütemé­től a termelőkapacitások ki­használásán keresztül a világ­kereskedelemig — s az össze­hasonlító adatok sokaságának felvonultatásával bizonyítja a hanyatlás tendenciáinak elő­térbe nyomulását, az általános válság elmélyülésének tagad­hatatlan jeleit. Ugyanakkor nagy figyelmet fordít az olyan, nyugaton divatos elméletekre, mint például az „idomított cik­lus", s megmutatja azt is, hogy az általános válság elmélyülé­sét nem szabad leegyszerűsítő módon felfogni, s lebecsülni a kapitalista világ gazdasági erejét. E témakör egy részéhez kap­csolódik a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásá­ban megjelenő Világgazdasági kérdések sorozat új kötete. (Nyerges János: Üj irányzatok a világkereskedelemben.) A két évvel ezelőtt lezajlott gen­fi konferencia a nemzetközi kereskedelemről és annak fej­lesztéséről, nemcsak a szakem­berek, hanem a szélesebb köz­vélemény figyelmét is fokozot­tan ráirányította e kérdéskör­re, s a szerző a konferencia megállapításaiból kiindulva elemzi, összegezi az azóta tör­ténteket, majd nagy alapos­sággal vizsgálja azt a kérdést. hogyan lehet a nemzetközi ke­reskedelmet a gazdasági fejlő­dés eszközévé tenni? elsősor- s KOTAJ 1300 ezüstpénz s kertben Nyolc és fél kiló, összesen 1300 ezüstpénzt talált kertjé­ben Tóvári Julianna kótaji la­kos. Az érmék egy drótozott cse­répedényben voltak és ez a „csomagolás” vall a tulajdono­sáról is. Minden valószínűség szerint gazdag parasztemberé volt az akkor még nagy kincsnek szá­mító gyűjtemény, és a 48-as szabadságharc idején rejthet­ték el. A pénzek gyártási ideje a feltételezést megerősíti, mert hetvenhét év gyűjteménye kö­zött a „legöregebb” érmét 1770-ben, a „legfiatalabbat” 1847-ben készítették. A föld alól előkerült „ezüst SZOMBATHELY Iphigénia a (árazok földjén Gluck: Iphigénia a tauru- szok földjén című operájának ősbemutatója került legújab­ban a szombathelyi iseumi operaestek repertoárjába. Az augusztus 19-i és 21-i előadást Huszár Klára rendezi és Ko- ródy András vezényli. A főbb szólamokat a Magyar Állami Operaház művészei éneklik. A tbiliszi Opera- és Balettszínház 85 főnyi balettegyüttese a szegedi szabadtéri játéko­kon nagy sikerrel játssza Macsavariani zeneszerző és Csabukiani koreográfus Shakes­peare Otellójából készült háromfelvonásos balettjét. Képünkön: V. Csabukiani (Otel­ló) és V. Cignadzc (Dcsdcmona). (MTI foto — Keleti Éva felvétele) >/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSS///SSSSS/SSSSSS/rSSSSSSSSSSSSSS/ySSSSSSSfSfSSSf//.’//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SfSySSSfSysSSSSSSSSSSSr. MESEKE R T SZABADEGYHÁZA BERENGARIU Honfoglalás kori lovas sír­ját tárták fel a Fejér megyei Szabadegyháza községben. A hajdani katonát a pogány szo­kások szerint temették el. A régészek lófejet, lólábszára­kat, ezüst karperecét, vaszab­lát, vaskést és 14 ezüst érmét találtak a sírban. A pénzda­rabokon jól olvasható a „BE­RENGARIU” felírás. A régé­szek ebből megállapították, hogy a IX. századból származ­nak, s Berengár, itáliai király verette azokat. A pogány har­cos valószínűleg zsákmány­ként jutott hozzájuk. A sírlelet egyébként azt bi­zonyítja, hogy Szabadegyháza környékén már a X. században is éltek magyarok. A régészek a lelet színhe­lyén augusztusban folytatják a kutatómunkát. ABALIGET Szociális gyógyotthon Az orvosi vizsgálatok sze­rint az abaligeti cseppkőbar­lang levegője kedvező a lég­zőszervi betegségek gyógyítá­sára. Ezzel függ össze, hogy a barlang közelében hetven- ágyas szociális gyógyotthont építenek, 25 millió forintos költséggel. Savaria karnevál Constantin Tamás tolcsvai, a piarista rend mádi, herceg Lónyay Elemémé bodrogolaszi és Zimmermann Li- pót abaújszántói pincészeteinek kü­lönböző években kiadott palackcim- kéi. Számos külföldi ország szőlőter­melői saját gyen­gébb minőségű boraikat „Tokajt” feltüntető címkék­kel árusítják, hogy termésük iránt felkeltsék az ér­deklődést. Papp Miklós most elhatározta, hogy a múzeum baráti kör tagjai­nak segítségével a külföldön hamisí­tott „tokaji borok” címkéit is össze­gyűjti. Széleskörű levelezés és kuta­tás után hozzáve­tőlegesen megálla­pította, hogy a vi­SZALACSKA GYÖNGYE kékén guruló mozgószínpad, á Szombathelyi Cipőgyárban társadalmi munkában 200 pár római sarut gyártanak. A MÁV-igazgatóság hatal­mas lelátókat bocsát rendel­kezésre, amelyekről 5000 em­ber szemlélheti Savaria élő történelemkönyvét „Szalacska gyöngye” nevet adta. Ennek a csemegeszőlő­nek fürtjei nagyszerűek, a bo­gyók igen édesek, muskotályos zamatúak. Augusztus közepén érik, s a szállítást jól tűri. — A MÉH ceglédi telepén az első fél évben 2?4 millió forint értékű hulladékot vet­tek át. Szerencsés vadász Megtörténtek a szeptember elsejével kezdődő szarvasva­dászat előkészületei is. A Du­naártéri Állami Erdőgazdaság 150 ezer holdas vadászterülej tén az idén összesen harmind gímszarvasbikát lőhetnek ki a már nagy számban jelentkező külföldi vadászok. könyve (A szocialista gazdaság működésének általános prob­lémái, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) hű tükre az em­lített eszmecseréknek, viták­nak, s ugyanakkor igen hatá­rozottan állást foglaló munka is. Brus részletes vizsgálat alá veti a szocialista gazdaság kétféle modelljét, s a történel­mi visszapillantás során is­merteti — bírálja a centrali­zált modell ma már világos­sá vált hátrányait, de ugyan­akkor hangsúlyozza azt is. hogy adott körülmények kö­zött ez volt a célravezető. Rendkívül érdekesek és gondolatgazdagok Brus fejte­getései az értéktörvény szere­péről a szocialista gazdaság­ban, illetve o piaci mechaniz­must alkalmazó tervgazdaság­ról. (A „decentralizált” mo­dell.) Hangsúlyozza — s ezt napjaink magyar gyakorlata is aláhúzza —, hogy elsősor­ban a fogalmak pontosabbá tételét kell elérni: a világos megértés, a dolgozók kellő fel­fogása csakis így képzelhető el. A kötet utolsó fejezetében — térjedelmét tekintve a leg- nagyobban — Brus a piaci mechanizmus működésével, annak pozitív vonásaival, il­letve az arra vonatkozó bírá­latok elemzésével foglalkozik: fejtegetései egy részének vi- tathatósága ellenére is jelen­tős hozzájárulás ez a szocia­lista országok új gazdasági mechanizmusának kialakítá­sa körüli, ma már a részletek­ről folyó vitákhoz. Mészáros Ottó A etűz balett Szegeden Az elmúlt vadászati idény egyik legszerencsésebb kül­földi vadásza az NSZK-beli Fritz Ohlig volt: ötven őzba­kot ejtett el a Dunaártéri Ál­lam: Erdőgazdaság területén A zsákmányolt trófeákért együttesen 200 ezer forintot fizetett a szerencsés vadász. A Somogy megyei Nagyber­ki községben lakó Javós Gyu­la szőlősgazda nevéhez fűző­dik az azóta már országos hí­rű „Pannónia kincse” cseme­ge-szőlő kinemesítése. Javós Gyula, a „Pannónia kincse” nemesítésével egyidő- ben egy másik fajtával is kí­sérletezett szalacskai telepén. Az „Itália” és az „Irsay Oli­vér”, keresztezéséből alakult ki az új fajta, amelynek a Szombathelyen nem egészen két hét múlva 4000 jelmezes szereplő eleveníti meg a kar- i neválon a város 2000 éves tör- i ténetét : Mintegy ötven főnyi irányí- i tó, szervező és rendezői gárda i dolgozik a karnevál sikeréért, i Készül a 4x4 méteres kere­lág minden részé­ben mintegy 60 féle „Tokaj” nevet feltüntető borpa­lack cimkét hasz­nálnak. A legtöbb ilyen címke El­zászban van for- ga lomban: „ Als a­ce Tokay” meg­jelöléssel. Ez az elnevezés állítólag onnan ered, hogy gróf Schwendi Lá­zár 1565-ben a to­kaji vár ostroma után nagymeny- nyiségű hegyaljai szőlővenyigét kül­dött hazájába, amelyet ott kitele­pítettek és a mai elzászi szőlősker­tek ebből sarjad­tak. Papp Miklós pár hónapja kezd­te meg a hamisí­tott „tokaji borok” címkéinek gyűjté­sét és máris mint­egy tízféle német, francia, héber, an­gol és lengyel fel- j Iratú „Tokaj” ne-i vet viselő díszes ] címkelapot sike- j rült szereznie. ' TOKAJ Kedves, felejthetetlen lát­ványosságot, egy kis mesevi­lágot varázsolt hosszú, türel­mes munkával a lillafüredi Palota-szálló közelében levő\ lakóháza kertjében Soltész\ Károly nyugdíjas erdész. A Szinva-pataknak egy vé-\ kony erecskéjét fogta játékos: munkára, a maga és a bükki: kirándulók gyönyörködteté-l sére. A zsiliprendszerrel szabd-j lyozott, arasznyi szélességűj mederben rohanó gyorssodrá-j sú víz — vizikerekek beiktató-[ sóval — egy sor apró figurát,: miniatűr berendezést, fából: barkácsolt modellt forgat,: mozgat. Többek között fűrészelő, bukfencező, csónakázó törpék, balerina módra táncoló sellő, lomha mozgású szélmalom, zenélő kendertörő bakóinak kipp-koppja, kis hámorko- vácsműhely ütemes pöröly­csapásai váltakoznak a tie- sebeli produkciókban. A bejáratnál — a nagy tu­dós iránti tisztelet jeléül — a Herman Ottóról elnevezett sziklakertben a Bükk mintegy 80 fajta virágja díszlik. S mindehhez az idillikus képhez karcsú toronyra szerelt játékharang csilingelése szol­gáltat ünnepélyes zenei alá­festést. A tündérkertnek, mesekeri- nek — ahogyan a látogatók becézik — nagy a közönségsi­kere. Az iskolai csoportokon Tokajhegyalja egykori szőlőbir­tokos családjai szinte versenyez­tek, hogy kiváló minőségű borai­kat minél szebb és díszesebb címkék­kel ellátott palac­kokban hozzák forgalomba. Ezek­ből — a tulajdo­nos és szőlőjének nevét, valamint a termés évjáratát feltüntető — cím­kékből Papp Mik­lós, a tokaji álta­lános iskola taná­ra eddig mintegy 300 félét gyűjtött össze s közülük a | legszebbek látha­tók a görögkeleti ; templomokban be­rendezett helytör- ; téneti múzeumban j is. i így — többek ; között — birtoká- i ban van herceg i Windischgraetz : Lajos sárospataki, kívül tömegesen keresik fel hazai és külföldi üdülők, turis­ták egyaránt. kincset a nyíregyházi Jósa András múzeumba helyezték el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom