Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-16 / 193. szám
Irány a felvásárlóhely! Mérlegelés és átvétel után Maár Sebő és brigádja teherautóra rakja a vecsési Zöld Mező Tsz káposztáját, mely a főváros zöldségüzleteiben kerül eladásra. (Foto: Szabó János) Üzlethelyiség- és raktárproblémák M0H0B«7IDÚ3 A P E S T MEGYEI. HL R l A P K Ü L Ö ,N K I A D' A S A VIII. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM 1966. AUGUSZTUS 16., KEDD Számokban A JÁRÁS LEGNAGYOBB KÖZSÉGÉRŐL Jó néhány üzlethelyiség van Monoron, amely szűk és a mai igényeknek nem felel meg. Ilyen többek között a papír- és játékbolt is. Tizenegy évvel ezelőtt, amikor megnyílt, talán megfelelt a követelményeknek, s az akkori forgalomnak. Azóta többszörösére emelkedett a forgalom: napi bevétele csúcsforgalmi időszakban 10—12 ezer forint Is volt már! Az üzlethelyiségnél csak egy kisebb van: a raktára! Az áru raktározása így évről évre nagyobb gondot, szinte megoldhatatlan feladatot jelent. A megoldás? Bővíteni! Az ott lakóknak lakást szerezni, vagy hozzásegíteni őket az elköltözéshez. A fejlődés nem topoghat egy helyben — még Monoron sem! ~k Hasonló problémák jelentkeznek a ruházati kisáruház, a leértékelt áruk boltjánál, valamint a bútorszaküzlet- nél. A ruházati kisáruház- nak nemcsak az üzlethelyisége, hanem raktára is szűk! (Egészségtelen, szellőzetlen lyuk!) Hasonló a helyzet a leértékelt áruk boltjában, amely szintén igen nagy forgalmat bonyolít le. A bútorszaküzletnek négyöt helyen van raktára, mégis kevés, nem megfelelő a tárolás. Gyakran előfordul olyan eset is, hogy a keresett lakberendezési tárgy a távoli helyiségben ban beraktározva, ahová a vevő nem hajlandó „kigyalogolni”, inkább vásárlás nélkül távozik... ★ A felsorolt példák nem egyedülállóak, van még hasonló üzlethelyiség Monoron, amelynek bővítése évről évre húzódik. Érthetetlen módon e kereskedelmi egységek felettes szervei a helyi tanácsoktól várják a megoldást — évről évre. A korszerűsítési, bővítési feladatok megoldására szükséges kiadások összege meghaladja a községi tanácsok erejét! . (ő) Vasárnap „telt ház” a gyömrői strandon Mit tudnak az emberek Ve- csésről? Hogy savanyúkáposztája világhírű, és hogy közel van Pesthez. Nagyközség, a járás legnagyobb községe. Jó-e az, ha egy község Budapest határában van? A községi tanácsnak — többféle okból kifolyólag — az a véleménye, hogy nem. A 17 537 lélekszámú község lakosai közül 7285 bejáró. A lakosság negyvenegy százaléka tehát Pesten dolgozik gyárakban, üzemekben. Ez már eleve nem jó, hiszen ezeknek az embereknek csak any- nyi közük van a községhez, hogy ott alszanak. De Pesten élnek, Pesten szórakoznak. Éppen ez a pesti munkaalkalom vonzza a vidékieket Vecsésre, s már évek óta tart a nép- vándorlás Szabolcs megyéből a községbe. Az idetelepülök többnyire szakképzettség nélküli emberek, a falusi életformától, a sáros utcáktól és egyáltalán a mezőgazdasági munkától menekülnek Vecsésre. Hozzák a családot is, s az első egy-két évben meghúzódnak albérletben, aztán elmennek a tanácshoz lakást kérni, hivatkozva arra, hogy az albérlet drága, és egy szobában mégsem élhetnek a gyerekeikkel. Az amúgy is túlzsúfolt község lassan olyan lakásgondokkal küzd, mint a főváros. Az úgynevezett betelepülők kulturális igénye nagyon alacsony. Amíg az újdonsült vecsésiek a tanácsot ostromolják lakásért, a bennszülött vecsési lakosok évente 200 két szoba, fürdőszobás új családi házat építenek. A községben 3851 ház és 4528 lakás van. A statisztika szerint egy szobára két-három ember „jut”. Három budapesti gyár Ve- csásről bejáró dolgozónak az iskolai végzettsége a következő: négy elemit végzett a bejárók 10,4 százaléka, öt-hét általánost 34,6, nyolc általánost vagy négy polgárit 45,7, egy- három középiskolát öt, gimnáziumi, vagy technikumi érettségit tett a bejárók négy százaléka, főiskolát végzett közülük egy. Nem valamennyi bejáró adatait dolgozták fel, csak azokét, akik a három legnagyobb pesti gyárban dolgoznak. De a következtetés, melyet a statisztikai adatokból levonhatunk, általános. A bejárók többsége általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Három-négy emberre jut egy rádió, kilencre egy tévé. Figyelembe véve a budapesti adatokat, ez nem is olyan rossz, mert Pesten három lakosra jut egy rádió, és hatra egy tévé. A vecsési „rádió-tévé helyzet” rosszabb a pestinél, de jobb az országos átlagnál. 2147-en fizetnek első napilapot, és naponta 10 200 újságot vesznek meg a vecsésiek. Folyóiratokból 4809 lel gazdára Vecsésen. Legkevésbé népszerűek a szépirodalmi havilapok. A vecsésiek a kalandos, izgalmas filmeket szeretik, a közelmúltban bemutatott filmek közül legtöbben a Fekete tulipán, a Vörös és fekete, a Fantomas című filmeket nézték meg. A lélektani problémát boncolgató, gondolkodásra késztető filmek — a Kórterem, a Volt egyszer egy öregember, Bűn — nem nagy közönségsikert arattak a községben. (d) Öregek napja Üllőn Az MSZMP, a tanács, a Hazafias Népfront, a Kossuth Tsz és a nőtanács bevonásával a községi szakmaközi bizottság augusztus 14-én rendezte meg az „öregek találkozóját”. Jelen volt a Pest megyei Szakszervezetek Tanácsa részéről Bató István, a helyi pártszervezet képviseletében Csorba Ferenc titkár, a tanács részéről Kis Gábor elnökhelyettes és a monori KSZB nevében Gulyás Balázs János titkár. A színjátszó csoport szórakoztatta a jelenlevőket. Jámbor Éva gimnáziumi tanuló a fiatalok nevében köszöntötte versben az öregeket. Énekszámokkal szerepelt Gyarmati László, Turóczy József és Máhler Károly. A sikert betetőzte Bardóczy Károlyné és Gyarmati László páros énekszáma. Konferált Bardóczy Károlyné. Zongorán kísért Szirmai Istvánné. Műsor után megvendégelték az öregeket. A találkozón Lakatos Ferenc zenekara muzsikált, társadalmi munkában. Törzskönyvezett anyakocák — kedvezményes áron Az egyéni és háztáji termelők számára a Földművelés- ügyi Minisztérium törzskönyvezett anyakocákat bocsát ki kedvezményes áron készpénzfizetés ellenében. A törzskönyvezett húsjelle- gü kocák ára 90 kilótól 110 kilóig (elit) 3200, első osztályú 2700, másodosztályú 2300 forint. A törzskönyvezett zsír- jellegűek ára 70 kilótól 100 kilóig (elit) 2900, első osztályú 2200 forint. A nem törzskönyvezett hús» jellegű kocákat 80 kilótól száz kilóig 2000, a zsír jellegűeket 1800 forintért lehet megvásárolni. Az ismertetett árakon felül az Állatforgalmi Vállalat kilónként 60 fillér árrést számít fel. Az igényeket a községi tanács járlátlevél-kezelőjénél, az Állatforgalmi Vállalat kirendeltségén, valamint a körzeti felvásárlóknál lehet bejelenteni. Szabályosan, de ésszerűtlenül A Árammérő órát kér a vecsési Ezüstkalász Tsz sem kellett senkit részesíteni. — Szeretnénk, ha még egy- j két vasárnap ilyen lenne a for- j galom. Akkor egy kicsit tör- [ leszthetnénk a lemaradásból — 1 mondta befejezésül. <er) Fölrepülnek a galambok Az alkotmány ünnepének tiszteletére Üllőn, augusztus 20-án magasba repülnek a galambok. Az üllői röp-, dísz- és haszongalamb-tenyésztők egyesülete röpversenyt rendez. Az alkotmány tiszteletére minden üllői tenyésztő részt vesz galambjaival a versenyben. TERS/ ES VALOSAG Jó eredményt jeleznek a számok A nyáregyház! Béke Tsz vezetősége a napokban felmérte az állammal kötött szerződés teljesítését. Kenyérgabonából a terv 25,8 vagon volt, teljesítés 30,2 vagon; tejből 1600 hektoliter helyett 965 hektolitert; hízó marhából 732 mázsa, előirányzattal szemben eddig 212 mázsát; baromfiból 120 mázsából 77-et teljesítettek; 33 vagon paradicsomból 22, tíz vagon paprikából négy, 17,5 vagon uborkából hét vagonnal szállítottak le. Vegyes kertészeti termékekből a terv 68 ezer forint volt, a teljesítés eddig 45 ezer forint. A hízómarha-alapanyag a tsz-ben biztosítva van. A kertészet ugyancsak teljesíti a tervét, hiszen csak paradicsomból 14, uborkából négy, paprikából 1,5 vagont adtak le eddig. Persze, még beleszólhat az időjárás is, ezt leszámítva megvannak a feltételek, hogy a terveket teljesíteni tudják. Csupán csak az a kérdés, hogy a termékek előállítási költségei a terven belül maradnak-e? T. I. művek üllői körzőt&zerel őségétől. Választ nem kaptunk. Június 28-án levélben fordultunk a kispesti főnökséghez, — eredmény nélkül. Pedig különös kívánságunk nincsen. Nem kívánunk több villamos energiát felhasználni, mint eddig, csupán külön szeretnénk mérni az áramot és fizetni, ami — úgy véljük — így is lenne a szabályos. Atezerelték tehát a közösen használt órát a régi tulajdonos, az fmsz épületébe. Mindössze ennyi történt, de ez az intézkedés nélkülözött minden ésszerűséget. A klub esténként világítási áramot fogyaszt és egy évben egyszer ipari áramot. Ezt eddig is kapta a tsz órájáról, s ha átírták volna az ipari órát a tsz nevére — a színpad is kapott volna áramot a tsz-től, amire évente csak egyszer van szüksége. így pedig a tsz gépműhelyét, darálóját bénították meg „szabályszerűen”, de ész- szerűtlenül. Moór Nándor elnök Fülöp Tibor főkönyvelő Ügy látszik, hogy az augusztus helyrehozza, amit a július elrontott. Vasárnap a kánikulai meleg elől, aki tehette, a hűs vízben keresett menedéket. Nemcsak Pesten teltek meg a strandok, de „telt ház” volt a gyömrői strandon is. Már a kora délelőtti órákban feltűnően sokan jöttek, főleg a fővárosból és a környező községekből. Délben, árnyékban 30 fok volt a hőmérséklet, napon 37 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. Délután három órakor Józsa István fürdőmester tájékoztatása szerint csaknem háromezer vendég volt már a strandon. Ennyi gépkocsi még soha nem parkolt itt, mint ezen a vasárnapon. A vendégek láthatóan jól érezték magukat. Ezen nem is csodálkozunk, ugyanis a víz hőmérséklete 25 fok volt. A vendégek kétharmada „idegen” volt. A fürdőmesternek és családjának sok dolga akadt ezen a vasárnapon. A büfé is csúcsforgalmat bonyolított le. Különösen nagy keletje volt a hideg sörnek. A fagylalt is legalább olyan kelendő volt, mint a hűs sör. Józsa István elmondta még, hegy „baleset” nem történt ezen a napon. Elsősegélyben Halálos gázolás Üllőn, augusztus 12-én, pénteken délelőtt kilenc óra tájban egy Gyömrő felé tartó pótkocsis teherautó elütötte Bimbó István 81 éves üllői lakost. A mentők a budapesti Péterffy Sándor utcai kórházba szállították, de a kórházban sérüléseibe belehalt. A tragikus baleset ügyében a vizsgálat megindult. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Hétköznapi fasizmus. ; Maglód: Játék a múzeumban (szé- I les;. Monor: Vanina Vanini (szé- ! les). Pilis: Amerika, Amerika I—II. ! : jijíósüly: Üjra élünk. Üllő: Nyo- < i a vőlegény (széles). Vecsés: ; l íéeke és a hét vagány (szé-; A monori vásárban... torkokon a jégbehűtött sör. A Pilisi Fmsz ezen a napon, kitett magáért. Nem maradt senki szomjas a hőségben! ★ Zabos Márton sütögető sátra előtt nem akartak elfogyni az emberek. Versenyben volt a lacikonyhákkal! Nem „csorbított”, nem „spórolt” — valóban óriási adagot kapott, aki itt csillapította éhségét. S nemcsak az adaggal voltak elégedettek, hanem a frissen sült hús és kolbász ízével is. ★ A vásár sztárja?! Elsősorban: a kádak, hordók, tek- nők (sózóteknő!). — (Jön a szüreti szezon, a vidámságok időszaka.) Hogy mi volt a legfeltűnőbb? A kisiparosok többsége, a legmodernebb Opel, Moszkvics, Warszava személygépkocsival érkezett! Egy sátor — egy gépkocsi! Olyan volt a vásár, mint egy cam- pingtábor! Anno: 1966. Érdekesség? A MÁVAUT helyi járatot indított a vásártér és a főtér között. Most volt autóbusz! Hogy honnan, nem keressük ... Okos, hasznos kezdeményezés volt — vásárfia! Hörömpő Jenő Szövetkezetünk központja Vecsésen a Jókai utca 8 szám alatt van. Ez az épület valamikor az fmsz-é volt — fel volt szerelve világítási és ipari árammal. 1961-ben az fmsz átadta az épületet a tsz-nek, — a Jókai utca 10 szám alatt a másik épületet a Jókai klub kultúr- és színjátszó csoport számára megtartotta, és ott időnként szabadtéri előadásokat is rendeznek. A tsz évek óta hiába kéri a külön árammérő órát. Az aratás kezdetén viszont olyan meglepetésben volt részünk, mely 1966-ban már meghökkentő. Átszerelték a tsz épületében lévő órát a földművesszövetkezet klubjába, és a tsz áram nélkül maradt. Az aratás-cséplési időszakban — sürgős gépjavítások idején — a gépműhely nem kapott áramot, az állatállománynak nem tudtunk abrakot darálni. Feltesszük a kérdést: az dektromos művek miért gátolja a tsz működését az ilyen sl járással? A tsz májusban levélben vérté az órát az elektromos SPORTPORTRÉ: Akinek nincs szerencséje vezetőt. Egy év kényszerpihenő! Sportpályafutásának legkeservesebb esztendeje volt ez. Volt ideje átgondolni pályafutását, jövőjét. És Kári Feri döntött! Rá sem lehetett ismerni az új Kánra — végtelenül sportszerűen, becsületesen küzdő sportembert láthattunk a pályán. Egyre jobb formába lendült és ... Vajon hogy folytatódik tovább? Lesz-e egyáltalán folytatás? Kári Feri lába% gipszben van — a Pusztavacs elleni bajnoki rajton nem lehet ott — csak gondolatban. De bízunk benne! Bízunk az akaratában, a lelkesedésében, amely szinte legendás, bízunk abban, hogy a sportot rajongásig szerető szíve legyőzi a betegséget és jövőre talán ismét a pályán láthatjuk! Szeretettel várják őt játékostársai és a szurkolók. Mindenki. — szatti — — Ősszel nagyon jól szeretnék játszani! Úgy érzem, Laci bácsi most megtalálta az igazi feladatkörömet, állandóan játékban lehetek. Ilyen lelkiismeretesen még nem készültem soha, sikerülnie kell! Kári Feri ezeket a szavakat Felsőpakonyon, a pályaavató mérkőzés után mondta, ahol olyan jól játszott, mint a tavaszi idény utolsó mérkőzésein. De egy súlyos baleset véget vetett elképzeléseinek. Vasárnap a Budapesti Építők elleni barátságos mérkőzésen egy összecsapás után fájdalmas arccal terült el a földön: lábtörés! Kári az a sportoló, aki ritkán tud egy bajnokságot végigjátszani. Fiatalabb korában ehhez saját hibái is hozzájárultak. Könnyen élesztette a fejét. Kiállították. 1964-ben egy Vecsés—Gödöllő mérkőzés után megsértette a játékÁllatvásár. Mintegy kétszázan kínálták élő jószágaikat! Mellettünk feketetri- kós férfi áradozott kilenc- hetes malacairól. — Uram! — mondta egy alkudozó, idős, jól öltözött férfinek. — Ha én mondom, reggel száz forinttal többet kaptam volna értük! Idenézzen ... — s ezzel lábánál fogva felemelte a visító kismalacot. Ez német öves fajta, ilyent nem talál a vásárban. Zsír- és húsmalac! — Ezer forint a három. Ha adja — viszem!... válaszolta a jól öltözött. — Tegyen rá ötvenet, azt úgyis megisszuk!... Ebben maradtak. ★ Sok volt a bazár! Hajcsatok, „műszívek” és egyéb ajándéktárgyak cseréltek gazdát. Nem hiányoztak a gics- cses falvédők sem. Kutyafejű őzikék néztek le búsan a vásznakról. „Az én uram, csak a vizet issza” — kellették a kivarrásra váró falvédők magukat. Pár lélépéssel messzebb meg a Pilisi Fmsz „italboltjában” — vígan csúszott le a szomjas A negyedévenként megismétlődő országos állat- és kirakodóvásár Monoron mindig eseményszámba megy. Nemcsak a környékről, hanem távolabbi vidékekről is sokan felkeresik a monori vásárt, ahol kisiparosok, szövetkezetek kínálják portékáikat. Vasárnap — a hőség ellenére — nagy érdeklődés mutatkozott meg a vásár iránt. ★ Először talán a monoriak- ról szóljunk. A régi szakmák művelői ezen a napon is versenyeztek a távoli vidék kisiparosaival. Vladár Károly és István kötélgyártók, Hoffman Miklós és Retter Károly kosárfonó, Ba- ranyi Sándor kalapos, Kovács Károly és P. Kovács István szabó, Kalmár Pál és Bartha Károly mézeskalácsé« mesterei a szakmának. Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról, Székesfehérvárról is felkeresték őket, hogy portékáik között válogathassanak. Joggal elmondhatjuk: öregbítették a monori kisiparosok jó hírét.
