Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

Emelik a szobrot I A 0 Á 5 A X. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 16.. KEDD Adjunktusok „hegesztettek" Megkezdődött a gyalogos-átja'róalagút építése a lyukashíd mellett ] A KASSAI VASGYÁR FÚVÓSZENEKARA ; VÁROSUNKBA ÉRKEZIK Az állomás újjáépítésénél, a tető alá hozott két új épüle­ten dolgozó kőműves munkán nincs különösebb látnivaló, annál inkább érdekesebb a munka a vágányhálózaton. Melegben folyik az előmelegí­tés hegesztőpisztollyal 250 ember dolgozik az egy kilométernél hosszabb terüle­ten. Itt is, ott is felcsillannak a sínhegesztők vakító fehér fényei. Az elvezetett patak medrének szabályozása, ka­nyarulatainak kikövezése még mindig tart. A pályafenntar­tás emberei az új sínek alatt a salakot, kavicságyat egyen­getik. Néhány dömper jön- megy kövekkel, földanyaggal rakva. Ahol szükséges, még mindig földgyalúk túrják, nyesik a töltés oldalát. Min­denütt felhalmozott vasanyag tanúskodik arról, hogy még rengeteg itt a munka. — A régi hegesztési mód­szerrel szemben a sínhegesztés új módját igyekezünk itt gya­korlatba átvinni. Ezzel az új módszerrel 25 százalékkal több munkát lehet elvégezni. Nagy se­gítségünkre van a miskol­ci Nehézipari Egyetem két adjunktusa, akikkel karöltve igyekszünk az új hegesztési eljárást beve­zetni — mondotta a mellet­tem lépkedő Lapis Péter sze­gedi műszaki tanácsos. (Majd sietve órájára tekint és elkö­szön, mert a közeledő gyors­vonattal Szegedre utazik.) He­lyettesének, Kovács László műszaki intézőnek adja át a szót: — Az állomás megnyújtott kilenc vágánya közül hármat teljesen összehegesztettünk. Egy időben a konzervgyári és ládagyári iparvágányok bőví­tése, korszerűsítése is folya­matosan halad — mondja Ko­vács László. — Azt tanultuk mindig, hogy a melegben a sínek kitá­gulnak, megnyúlnak, télen p^dig összehúzódnak és erre a síneknek lehetőséget kellett adni a hézagok meghagyásá­val. Mi lesz, ha a sínek közötti közöket eltüntetjük az össze­hegesztéssel? A fejlődő technika lehető­séget adott arra, hogy a sínek nyúlását és össze­húzódását megakadályoz­zuk. — Még 25 évvel ezelőtt min­sínszegekkel, majd síncsava­rokkal volt megerősítve a sín­szál. A növekvő követelmé­nyeket, sebességet, forgalmat ez a pálya már nem bírta Ki. — A korszerűsített vasúd pályáinkon sokkal vastagabb már az ágyazat. A 60 kilós talpfa helyett 220 kilós beton­aljat fektetünk a sínek alá 56 centiméter távolságban. A sí­neket egy Geó rendszerű szer- j kezet minden betonaljon oly [ erővel szorítja le, olyan vas- j marokkal fogja, hogy se nyúj­tózkodni, sem összehúzódm nem tud a sin. Ez a vasúti pálya oly tömör és biztos, hogy már a legnagyobb meg­terhelést és sebességet is ki­bírja. A végnélkül összehegesz­tett vasúti pályán kényel­mes az utazás és rengeteg összekapcsoló anyagot és munkát lehet meg­takarítani. — S amit még örömmel kö­zölhetek: az állomás vágány- hálózatának korszerűsítését is A kassai vasgyár negyven tagú fuvószenekara augusztus 19-én városunkba érkezik. Ez­zel visszaadják azt a látoga­tást, melyet egy hónappal ez­előtt a konzervgyári zenekar tett Kassán. A vendégek 21-én vasárnap délután a Cifrakertben, a sza­badtéri színpadon — két órás hangversenyt adnak. A vendégek 22-én utaznak ! haza. Az akna szélén két férfi fog­lalatoskodik. Jól megerősí­tett kötélen vödörbe rakott földet húznák fel az akná­ból. Szorgalmasan folyik a munka a Hősök szobrának egyszintre emelése és az alap betonoszlopokkal való alá­támasztására. A kerek arcú, mosolygós fiatalabb férfi, készségesen invitál az akna szélére. Ugyanis a mélyben dol­gozik riportunk alanya, ő ássa ki a szobor sarkánál a négy „kutat”, amelyre a be­tonoszlopok kerülnek. A négyméteres aknák kö­zül, már a második készül. Nem volna jobb otthon a tanyán a fák alatt hűsölni? — kiabálok le a mélységbe, ahol egy vékonyka, meggör­nyedt alak szorgoskodik. (Igen sűrűn kerülnek fel a földdel teli vedrek.) Vidáman válaszol: — Hívtak, hát jöttem. Szük­ség van rám. Igen, világosít fel a mo­solygós arcú dolgozó. Cé­günk, a Gépjavító Ktsz végzi az itteni munkálatokat. Nekünk dolgozik most Laci bácsi, aki az egyetlen élő kútásó és kotró szakember városunkban. Mondjuk el hát, hogy Laci bácsi, fiatalabb korában, nem­csak idehaza, hanem a kör­nyező valvakban és városok­ban is, sok kutat ásott meg. Világ életében, szorgalmas munkásember volt. Paraszt ember létére, olyan ezermes­ter féle. Csikány Laci bácsi a Dó­zsa Termelőszövetkezet nyug­díjasa, nyolcvankét éves. Megelégedetten, töretlen szellemi frissességben és fia­talos hévvel ügyködik a kút- ásás (akna) mestereként a szobor sarkánál. A munka végeztével jól­esik majd elszívni egy pipa dohányt, na meg egy kis bo­rocska is kell a vacsora le- öblítéséhez. Mert hát öregember, nem vénember, úgye Laci bácsi. (bíró) Nyolcvanhaí éves ember az összedőlt ház fala alatt Kórházba került a Bercsényi u. 16. szám alatti ház két lakója A szentesiek ezüstérmes szocialista brigádja munkában denütt 24 méteres síndarabo­kon futottak a vonatok. Az­előtt pedig 12 méteres, sőt 6 méteres sínekből tevődött ösz- sze a vasúti pálya. A 77 centi­méterre elhelyezett talpfákon bizony, elég egyszerű módon, befejezzük az év végéig — mondotta Kovács László. (fehér.) RENDBEHOZTAK: Az Alpári út járható ben is az Alpári út a nyaktö­rés veszélye nélkül. Az öröm egy kérdést ad. Nem lenne jobb végérvénye­sen és hosszú időre rendbe­hozni? Még, ha most többe is kerülne? HÁROM NAPIG: Balkán cirkusz Augusztus 22-én, 23-án, 24-én a sertéspiactéren állít­ják fel a hazánkban turnézó Balkán cirkusz sátrait. A szófiai állami nagycir­kusz utazó cirkuszának artis­tái három napon keresztül szórakoztatják majd a földön és a levegőben a cirkusz ked­velőit. A művelődési házban már árusítják a jegyeket. Kulcsáréknak jól áll a feje- alja. Mindketten kőművesek és ennek megfelelően keres­nek. Az apának illős háza van a Szabadszállási úton, a fia­talabb is megfelelő lakhelyet mondhat a magáénak az Arany János utcában. Két esztendeje annak, hogy egyik Kulcsár — ki tudja, hogy melyik — megvásárolta a Bercsényi utca 16. szám alatti házat. Nagy szükség nem volt az épületre. Sőt már azóta többször szerepelt az el­adó. házak sorában, s ahogyan a szomszédok mondják, akad is nézője szépszámmal és bi­zonyosan könnyen gazdára is talált .volna, ha... De nem mindenkinek fűlik a foga a lakókkal való bajló­dással. Szóval, valamilyen formában meg kell szabadul­ni a lakóktól. Kettő is jutott ebből Kulcsáréknak. A Ber­csényi utcai ház egyik düle- dező szobájában a hetvenéves Farkas Pálné húzódott meg, s egy nyomorult szoba-konyhá­ban Sodrai Lajos, nyolcvan­hat éves, önmagával is tehe­tetlen ember az élete párjával. Egy kis huncutság azonban mindig jó segítség. A fiata­labb Kulcsár szemforgató részvéttel beszélt a városi ta­nácson arról a tarthatatlan helyzetről, amelyben Farkas- né lakott. Színes szavakkal kérte a segítséget, illetve azt, hogy a városi tanács helyezze el az idős asszonyt. Erre persze a mostani kö­rülmények között nem volt mód. Kulcsár egy kis huncut­sággal siettette a dolgot. Még januárban hozzáfogott az épü­let bontásához és Farkasné téli fagyban — hidegben kike­rült az udvarra. Kékre-zöldre fagyva vitték a mentők a kór­házba, súlyosbítva azzal a ve­széllyel, hogy az öregasszony elveszíti a szemevilágát. Az „ügyes” trükk sikerült. Farkasné már nem került el a Bercsényi utcai házba, ha­nem a Ceglédi u. 19. szám alá, ahol nagylelkű emberek adtak neki egy szobácskát. Nem volt azonban könnyű a folytatás, mert a másik lakó, Sodrai, maradt nyu­godtan a helyén, már ameny- nyire a fennálló körülmé­nyek között nyugalomról egy­általán szó lehetett. Segített azonban az előre látható végzet. A Farkasné által bérelt szoba elbontá­sakor meglazult a mellette levő konyha fala is, és a műszaki hivatal helyesen ál­lapította meg, hogy Sod- raiék lakása életveszélyes. A fiatal Kulcsár ismét a városi tanácsra sietett és megismétlődtek a szegény la­kóról szóló sajnálkozó sza­vak. A nagylelkű háztulaj­donos ígért hetet-havat. Sőt írásba adta, hogy Sodraíék lakását lakható állapotban tartja. Ez annál könnyebb volt, mert időközben az ud­varon felépült két formás szoba, garázs, tehát i od­ra iék elhelyezése nem jelen­tett volna nehézséget. Amikor a városi tanács szociális előadója és lakás­ügyi előadója a múlt hét egyik napján váratlanul meg­jelent a Bercsényi utca 16- ban, Sodraiék néhány bú­tordarabját az új épületben találta. Csakhogy közben össze­dőlt a szoba oldalfala, Sod­rait életveszélyes körülmé­nyek között sikerült kimen­teni és kórházba szállítani, Sodrainé még mindig maradt az életveszélyes romlakásban. A hatóság nyugodtan nézte a fejleményeket, mert bizto­sak voltak abban, hogy Sod­rai Lajos a kórházból vég­re már elfogadható lakásba kerül. És most jött a váratlan for­dulat. Egyik reggel Kulcsár jóformán fél óra alatt min­den engedély nélkül betele­pítette az újonnan épített lakásba egyik rokonát, aki­nek különben megfelelő la­kása volt a Leiningen utcában. De mivel házat építtet, min­den remény megvan arra, hogy szükség esetén szó nél­kül kiüríti a Bercsényi utcai lakrészt. ★ így állnak a dolgok a Ber­csényi utcában. Hogy ebben a zavaros helyzetben hogyan találják meg a megoldást az illetékesek, azt hét öregasz- szony sem tudná előre meg­mondani. (—si) SPORT IVagy fölény — gól nélkül Rövid írás jelent meg a fej­léc alatt. Ezért vagy másért, de tény, hamarosan szurok­főzőüst állt a piactéren és ka­vics is, a KPM munkásai hoz­záláttak az út megjavításához. Toldozták, toldozták, a lyu­kakba szurkot és kavicsot tömtek, az arra járó autók ^ széttaposták, s most megint^ járható — egy időre — sötét-$ ■-----! ANYAKÖNYVI HÍREK ^ § Született: ^ Palásti Ferenc és Hegedűs Ju- § tofinna: Ferenc, Zsiga István és ^ Juhász Erzsébet: Erika, Nagy lm- § re és Erdélyi Ildikó: Nóra, Bog- ^ danov János és Várkonyi Erzsé- ^ bet: Gabriella, Fehér Bertalan és § Horváth Magdolna: Bertalan, S Farkas Dénes és Rusvai Irén: § Gabriella, Lugosi Sándor és Török ^ Mária: Sándor, Illés Sándor és ^ Hupka Judit: Márta, Papp István i és Szabó Rozália: Ágnes nevű s gyermeke. S Névadó: ^ Szűcs Pál és Halápi Judit: Pau- ^ la, Papp László és Baka Erzsé- ^ bet: László nevű gyermeke. Házasságot kötött: ^ Papp József és Szűcs Borbála, § öiler János és Simon Erzsébet, § Botocska István és Pusztai Mária, ^ Hegedűs Sándor és Zabodál Er- ^ tsébet. i Meghalt: Kapus István, Gulácsi László, karaus Simon, Mihál Pál, Tóth s t.ászlóné Tóth Mária, Módra La- S |as Szarka Józsefné, Varga Ma-5 < 3d. Makkal Antal, Tóth Ferenc. N Nagykőrösi Kinizsi—Üllő 0:0 Üllő ellen megváltozott ösz- szeállításban játszott a Kini­zsi: Vadnay — volt a kapus, a sérült Toricska helyett Pécsi a jobbfedezett és Csikós I. volt a középcsatár. Jó iramban in­dult a mérkőzés, a körösi csa­pat jó támadásokat vezetett, de a góllövés nem ment. Rosszul és keveset lőttek ka- púra. Vass, Baranyai és Csikós II. játéka dicsérhető. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Ül­lői ifi 2:0 (2:0) Vezette: Károlyi. Kinizsi ifi: Vilcsák II — Hupka, Juhász, Vilcsák I. — „ Balogh, Szűcs — Máté (Tol- $ nai), Marton, Hegedűs, Len- 2 gyei, Baka. J ügy indult a mérkőzés, hogy a hazai ifik nagy gólaránnyal ; nyernek, de a legjobb helyze- S teket is elügyetlenkedték a 2 csatárok. í Góllövö: Lengyel 2. Jók: j Hupka, Juhász és Lengyel. 'f A Kinizsi I. szerdán Abony- j ban játszik edzőmérkőzést. A í Kinizsi II csütörtökön dél- j után 4 órakor a sporttelepen a \ Kecskeméti Tipográfiával ját- (szik bajnoki mérkőzést. P. S. j MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? * t A párizsi Notrc Dame <■ ! Viktor Hugo romantikus ! regényének színes. fran- : cia filmváltozata. Főszerep- : lök: Gina Lollobrigida és An- : thony Quinn. Szélesvásznú. ' Korhatár nélkül megtekinthe- ; tő! ; Kísérőműsor: Magyar hír- | adó. ; Előadások kezdete: fél 6 és ; 8 órakor. Jótékony Nőegylet a követ- \ kezd verset vésette: „Ki itt nyugszik lent a por-; ban,: Gyenge nő volt földi sorban. \ Teste gyenge, szíve erős, \ Irgalmas is, jótettekben hős.: Kérők, sírók között járva, \ Árvák gondját felfogadta, S egész életét nekik adta, \ Hogy a gond bút ne fakasz-l szón,; Fáradt, munkált e szent asz- < szony.”! 79 ÉVES KORÁBAN, még? tevékeny munka közepette \ érte a halál. A kultúra ön-í zetlen munkásairól, úttörő: hőseiről emlékeztem, kiknek ; nevét nem örökíti emléktáb- ; la, mellszobor vagy dombot- ; mű, pedig megérdemelnék, i kik a nagykőrösi nép fel-; emelkedésén, az elesettek ’ gyámolításán fáradoztak, de _ már feledésbe mentek. ( / Dr. Balanyi Béla £ (Vége) Í szociális téren fejtette ki. Ezért a munkásságért arany érdemkeresztet kapott. Az óvoda, a nőnevelő iskola fenntartása terén nagy je­lentőségű fáradhatatlan munkát fejtett ki hosszú év­tizedeken keresztül. A le­ánypolgári iskola szervezése és építése körül is nagy szorgalommal buzgólkodott. A szegények, a szegény ár­vák gyámolitója volt. Ami­kor meghalt, Nagykőrös vá­ros képviselőtestülete a vá­ros halottjának nyilvánította azzal az indokkal, hogy „Nagykörös város társadal­máért, szegényeiért, árváiért igen sokat tett, sőt a tanügy érdekében is egész leikével fáradozott”. A sírja feletti emlékoszlopra a Nagykőrösi nyokkal. 1894 után azonban nyoma vesz szerepléseinek. Már a sírját sem tudjuk hol van, mert nem jelöli időt ál­ló kő. Tetteit nem emlegeti már senki, mert akik ismer­ték, azok is meghaltak. A „Mierka kert” elnevezés is feledésbe ment. DR. ULRICH EDÉNÉ, Ba­ier Zsuzsanna. Született 1832- ben, hogy hol, azt felderíteni nem sikerült, meghalt Nagy­kőrösön, 1911. március 11-én. Ö a harmadik személy, kiről Tóth József és Mierka Ká­roly mellett meg kell emlé­kezni. A Nagykőrösi Jóté­kony Nőegylet elnöke volt 25 évig. 1870-től a Nagykőrös című lap számos helyen em­líti nevét és tevékenységét. Munkásságát kulturális és Elfelejtett emberek ni. HA BEFAGYOTT a víz, és alkalmas volt a korcsolyá­zásra, rögtön megjelent a cikk a Nagy-Kőrös című lap­ban, hogy Mierka Károly, a Korcsolyázó Egylet elnöke közli: a jég jó, jöjjenek a korcsolyázó sportnak hódo­lók korcsolyázni. Ilyenkor még este is korcsolyázhattak, mert Mierka bácsi találé­konysága nem csak a díszí­tésről, de a világításról is gondoskodott. Magas kora el­lenére fáradhatatlan buzga­lommal ügyködött, ahol az ízléses szórakozást, testet ne­mesítő sportot, a művészetet, kultúrát ápolhatta A Nagy­kőrösi Űri Bandáról ránk maradt fényképen, mint do­bost láthatjuk. Az iskolák­ban, mint iskolaszéki tag, gyakran megjelent, és ha te­hette, segített a rászoruló gyerekeken. A Jótékony Nő- egvlet munkáját is segítette szervező munkával, adomá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom